Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-15 / 285. szám
1978. OKTÓBER 15. TÁRSADALOMPOLITIKA DN HÉTVÉGE 5. Oi TÉRKÉP KÉSZÜL BDRIII«YflRÖL Táguló horizont Megszűnik a pécsi járás Komló az északi terület központja Létrejön a városkörnyéki községek Január 1-től Korszerűbb közigazgatás Az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a Miniszter- tanács- Tanácsi Hivatalának határozata értelmében Baranya megye közigazgatásában január 1-től a következő változások lesznek: A pécsi járás megszűnik. A sásdi járás székhelye Komló lesz, a járás neve: komlói járás. A pécsi járásból Pellérd (Aranyosgadány, Gyód, Keszü), Görcsöny (Regénye, Szőke), Kővágószöllős (Bakonya, Cserkút, Kővágó- töttős), Pogány (Kökény), Nagykozár (Bogád, Romo- nya), Berkesd (Eilend, Szilágy, Pereked), Kozármisleny (Pécsudvard, Személy), Aba- liget (Husztót, Kovácsszénája) és Orlű (Bános), mint városkörnyéki község Pécshez, Hidas, Mecseknádasd (Óbánya, Ófalu), Pécsvárad (Lovászhetény, Apátvarasd, Nagypall, Puszta kisfalu, Mar- tonfa, Zengővárkony), Hosz- szúhetény (Kisújbánya) a komlói járáshoz, Olasz (Belvárdgyula, Bir- ján, Hásságy, Lothárd, Magyarsarlós) a mohácsi járáshoz, Újpetre (Kiskassa, Peterd, Pécsdevecser, Vókány, Kistót- falu), Egerág (Áta, Kishe- rend. Szőkéd), Baksa (Ócsárd, Téseny, Kisdér, Siklósbodony, Tengeri), Szalánta (Garé, Turony, Bosta, Csarnóta, Szava, Szilvás, Babarcszőlős.f Bisse) a siklósi járáshoz, Szentlőrinc (Csonkamind- szent, Kacsóta), Bükkösd (Cserdi, Dinnyeberki, Gori- ca, Helesfa), Királyegyháza (Gyöngyfa, Sumony), Szabadszentkirály (Gerde, Pécs- bagota, Velény), Bicsérd (Bo- da, Zók), a szigetvári járáshoz kerül. A siklósi járásból Dráva- fokot (Bogdása, Drávakeresz- tur, Markóc, Révfalu) és Fel- sőszentmártont a szigetvári járáshoz csatolják. A Diósviszlói Közös Tanács egyesül a Harkányi Nagyközségi Tanáccsal. Január 1-től Bükkösd és Gorica Bükkösd néven, Drá- vakeresztur és Révfalu Drá- vakeresztur néven, Hetvehely és Kán Hetvehely néven, Hosszúhetény és Kisújbánya Hosszúhetény néven, Ibafa és Korpád Ibafa néven, Kishajmás és Szatina Kishajmás néven, Lovászhetény és Pusztakisfalu Lovászhetény néven, Mindszentgodisa és Gyümölcsény Mindszentgodisa néven, Nagydobsza és Kisdobsza Dobsza néven, Okorág és Monosokor Okor- ág néven, Orfű és Bános Orlű néven, Szentkatalin és Karácodfa Szentkatalin néven egyesül. Egyszerűbb, célszerűbb, hatékonyabb ügyintézés, önállóságon és érdekazonosságon alapuló együttműködés, arányosság és integráció, tágabb keretek a gazdaság és a települések szabad kibontakozásához, koncentrált eszközfelhasználás — akár közgazdászok is megfogalmazhatták volna azokat a törekvéseket, amelyek az alapfokú közigazgatás területi-szervezeti fejlesztésének fő vonásai. Az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a Tanácsi Hivatal határozatai jelentősen átformálják megyénk arculatát és új távlatokat rajzolnak fel. A pécsi járás megszűnése, a területi átszervezések, az egyesítések a megye lakosságának nagy részét közvetlenül érintik. A közigazgatás korszerűsítése mindenképpen időszerű, megfelel a gazdasági és társadalmi fejlődés fő irányának és mindenben a megyei vezetés javaslatait tükrözi. A megyei összérdek A járási szervezetben több változás történt az utóbbi években. Ezek azonban az alapvető feszültségeket és aránytalanságokat nem szüntették meg. Van 48 000 és 19 000 lakosú járásunk. A termelőerők koncentrációja és az urbanizáció következtében a településstruktúra átalakult, megváltozott a települések arculata és tényleges szerepköre, módosult a foglalkoztatottság és á munkaerő áramlása, új intézmények alakultak ki, és mindezek eredményeként megnőtt a városok, a nagyközségek gazdasági és társadalmi rangja. Ez nem tükröződött kellően az államigazgatásban, s így nem élhettünk eléggé az ebben rejlő lehetőségekkel sem. A járások szerepe megváltozott ugyan, megszűntek tervezési-gazdasági egységek lenni, a közigazgatás merev határai azonban nem egyszer fékezték az egészséges gazdasági törekvéseket. Mindenképpen megérett a helyzet, hogy az igazgatás korszerűsítésével az egész megyét átfogó szemlélet érvényesüljön és a megyei összérdek kerüljön előtérbe. Az átszervezés célja, hogy szinkronba hozzuk a településigazgatást a megváltozott és a várható gazdasági és társadalmi viszonyokkal, jobb feltételeket teremtsünk a számára és az ésszerűség alapján egyszerűbbé, életképesebbé, vagyis hatékonyabbá tegyük azt. A városok szerepe Az új közigazgatási rendszer a négy járással megszünteti azt a nagyfokú eltérést, amely területi hatáskörben, az apparátus nagyságában, a feladatokban jelentkezett. A járási apparátust alkalmasabbá lehet tenni, hogy feszültségek nélkül működjön. Vagyis teret kapnak a járások, arányosabbak a területek, és nagyjából egybevág a gazdasági, a társadalmi és az igazgatási hatókör. Az új szervezeti rend mesz- szemenően figyelembe veszi a termelésben bekövetkezett változásokat, a jelenleqi és a várható helyzetet. Megerősödött a városok szerepe. Minden járásnak város a székhelye, szabadon érvényesülhet tényleges vonzási körük. Megvalósult a város és városkörnyék szorosabb kapcsolata az igazgatásban is. Jelentős lépés történt a kétszintű igazgatás felé. A járási jogosítványok jelentős részének átvételével megnőtt a városi és községi tanácsok — elsősorban a körzeti központok — hatásköre. Az önállóságtól élénkebb mozgás, konstruktív gondolkozás, kezdeményezés és felelősségvállalás várható, ösztönzést ad, hogy a gazdasági élethez hasonlóan a közigazgatásban is kibontakozzék a tevékenységek egészséges integrációja, ami újabb jogkörök átvételét teszi lehetővé. Hangsúlyozzuk: az átszervezés az emberek nagy részét érinti, de emiatt a lakosság érdeke sehol sem kerül hátrányba, sőt az ügyintézés közelebb jut a lakóhelyhez. A járási hovatartozás az alapellátásban nem okoz problémát, az iskolai, orvosi körzetek lényegében nem változnak és nem lesz jelentős eltérés a rendelőintézeti hovatartozásban sem. Az ipari és kereskedelmi ellátás eleve más optikával szerveződik, azt az ellátó kapacitás és intézmény- hálózat határozza meg. A közlekedésben sincs alapvető változtatásra szükség. Az ellátás, a munkaerőáramlás nem módosult, arról pedig a szükséges- és lehetséges mértékben gondolkodnak, hogy a járási székhelyekre meglegyen a megfelelő összeköttetés. Minthogy mindezeket eddig is a lakosság érdekeinek figyelem- bevételével alakították ki, továbbra is ez lesz a vezérelv. összehangolt fejlesztés A legfontosabb intézkedés, hogy a pécsi járás területének egyharmada, nyolc közös tanács 24 községgel Pécs város irányítása alá kerül. Ne értsük félre: nem egyesítik Péccsel, mint Vasast és Hirdet. Egy új szervezeti forma jön létre, a városkörnyéki községek rendszere. Mit jelent ez? Pécsnek meghatározott vonzáskörzete van. A közelebb fekvő községek szorosabban kapcsolódnak a városhoz, a város agglomerációs gyűrűjét képezik. Ebben a gyűrűben néhány község (8) tanácsának hatósági irányítását ezentúl a Pécs városi Tanács szakigazgatási szervei látják el a járási hivatal helyett, a községi tanácsi testületek és tanácsi szervek önállósága — népképviseleti jellegük, jogosítványaik — azonban megmarad. Az igazgatás tulajdonképpen a már kialakult helyzetet követi és rögzíti, szervezett formában előmozdítja és megvalósítja az érdekazonosságon alapuló együttműködést a város és vonzáskörzete között. A város és környezetének kapcsolata — a távolságtól és közlekedéstől függően — különböző intenzitású, de kölcsönös. Kölcsönös az egymásrautaltság, amely bizonyos esetekben, mint például Kozármisleny esetében azt jelenti, hogy nem tud a város nélkül élni. A kapcsolat mindenekelőtt funkcionális.: a munkahely és a lakóhely kapcsolata, de a város intézményei — iskolák, üzletek — részt vesznek a falvak alapellátásában is. Jellemző a területi közeledés. Példánk esetében csupán az dönti el az összekapcsolódást, hogy Pécs lén-e át először a mohácsi úton, vagy a kozár- mislenyi újtelep. A kölcsönös kapcsolat a centrum és a környező községek között nő. A város egyre nagyobb szerepet vállal és mind magasabb szinten látja el a községeket, de nő a községek aktív szerepe is a város életében. Görcsöny, Kozármisleny, Pellérd akár a város családi ház övezetének is tekinthető, Pécs víz- és szennyvíz- rendszerében meghatározó Pellérd szerepe, a pécsiek üdülő- és pihenőhelye Orfű, Abaliget, és mindinkább a környező községek adnak helyet az ipar- fejlesztéshez. A célszerűség azt kívánja, hogy ezt a gazdasági és ellátási kapcsolatot egészítse ki az igazgatási kapcsolat. Ezzel megteremtődik a szervezett érdekegyeztetés lehetősége, amikor is meghatározzák, miben tud nagyobb hatást gyakorolni a városkörnyékre Pécs, és mi fele! meg Pécs érdekeinek. Lehetővé válik az együttműködés mindenekelőtt az infrastruktúra — lakás, víz, iskola, úthálózat — fejlesztésében. Mi az, amit Pécsett kell megoldani, és mi valósítható meg jtt úgy, hogy az egyben a községek gondjain is enyhítsen? Az összehangolt fejlesztés révén arányosabb településszerkezet alakítható ki, közelíthetők az élet- és munkakörülmények, hateKonyab- ban kiaknázhatok az erőforrások. A cél tehát az, hogy minden lépésben az egészet nézzük, a települések egységét. A község gazdája Új ebben a rendszerben az is, hogy az együttműködés a kölcsönös érdekek alapján önálló és egyenrangú felek között történik. rendszere A község gazdája gazdasági önállósággal és döntési lehetőséggel továbbra is a községi tanács. A pénzügyi szabályozás ugyanis a megyei tanácsnál marad. A tapasztalat az önállóság megtartása mellett szól. Ugyanis nem tud társadalmi közösséget alkotni egy falu, ha nincs vezetője, ha nincs meg az a szervezet, amely intézményes és rendszeres fórum lehet. Vannak sajátos gondok — a pellérdiek tudják, hogy mi fáj Pellérden —, amelyek a város gondjai között nem oldhatók meg. S nem szabad lemondani az önállóságban kibontakozó energiákról sem. A városi tanács nem gazdája tehát a községnek, csupán hatósági felügyeletet gyakorol, a járás jogosítványait kapja meg. A község nem károsodhat a város részéről, de az önállóság sem fordítható o magasabb érdek ellen. Ki fognak alakulni az együttműködés modelljei — ilyen lehet például a munkabizottságok — és a képviseleti arányok. A területi tanács szerepe megmarad. A megyei tanács garantálja az egyenrangúságot, közreműködik az érdekek koordinálásában, rendelkezésre bocsátja a gazdasági alap egy részét és természetesen képviseli az agglomeráción kívüli települések érdekeit. Körzeti központok Lényeges és a holnapba mutató vonása az új szervezeti rendszernek, hogy a pécsi járásból Szentlőrinc a vonzáskörzetével együtt kerül a szigetvári járáshoz, Pécsvárad pedig ugyancsak a vonzáskörzetével együtt a komlói járáshoz. Ez a két nagyközség és Sásd a körzeti központ szerepét tölti be. Pécsvárad vonzáskörzetébe Hidas és Mecseknádasd tartozik. Ez a társközségekkel 12 falut, 11 000 embert jelent. Szentlőrinc körzetéhez Királyegyháza, Szabadszentkirály, Bükkösd, Bicsérd és társközségeik tartoznak, 18 falu 14 000 emberrel. A sásdi körzet — Baranyajenő, Gödre, Vásárosdombó — 10 000 embert képvisel. A nagyközségek tájszervező szerepe az utóbbi években megerősödött, igen élénk funkcionális kapcsolatban vannak a társult községekkel, és ezt az igazgatási kapcsolat csak elősegítheti. Bebizonyosodott, hogy a nagyközségek képesek a körzet tanácsi munkájának integrálására. Rendkívül konstruktív lépés volt, hogy a nagyközségeknek építési hatósági jogkört adtak. Pécsváradon közel, Szentlőrin- cen több mint 400 építési ügyet intéztek el tavaly. Az ügyintézés lerövidült, egyszerűsödött. Megalapozott tehát az a döntés, hogy a körzeti központok kapják meg a járási jogosítványok zömét, a műszaki mellett az ellátási igazgatási feladatkört is, az elsőfokú hatóság jogkörét, sőt ügyfélszolgálati irodáik révén járási hatáskörű szervek — például földhivatal - hatósági tevékenységét is lássák el. Az a törekvés, hogy átfogó, tervszerű együttműködés alakuljon ki az igazgatásban is a nagyközség és a társult községek között. Pozitívak ennek a tapasztalatai. Pécsvárad, Mecseknádasd és Hidas közösen alkalmazott építési ügyintézőt és együtt valósította meg a gépi adókönyvelést. A tevékenységek integrációja lehetővé teszi, hogy a társult tanácsoknak is több hatáskörük legyen, javítja az igazgatási munkát, elősegíti a községek funkcionális kapcsolatainak kiszélesedését, összehangoltságot teremt a fejlesztésben és ellátásban. Mindezek eredményeként a körzet lakosságának csak a legritkább esetben kell a járási székhelyre utaznia. Miért Komló? Január 1 -tői Sásd helyett Komló lesz a megye északi részének igazgatási központja. Komló már most is a középfokú központ szerepkörét tölti be, a terület gazdasági és társadalmi központja. Vonzóhatása nagyobb az északi részekre, mint Sásdé, és ez az északi szénmezők feltárásával még nőni fog. Komlón megvannak azok a közösségi — oktatási, kulturális, szolgáltatási — intézmények, amelyek a középfokú szerepkör betöltésére alkalmassá teszik. Mivel igazgatási központ lesz, a járási szintű igazgatási szerveket áttelepítik Komlóra és közülük néhány mint közös szakigazgatási szerv működik. Az átköltöztetés mindössze félmillió forintba kerül, s ebben benne van a Szénbányák épületének átalakítása, berendezése is. Egyénileg gondot jelent és áldozatvállalást kíván a székhely áthelyezése azoktól, akiknek most Komlón lesz a munkahelyük, de ezt elkerülni nem lehet. Elnéptelenedő aprófalvak Községek egyesítéséről is intézkedik az Elnöki Tanács. Az iparosodással, a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásával meggyorsult az aprófalvakban élő lakosság áramlása a nagyobb településekbe, és a kisebb falvak népessége évről évre csökken. Jelenleg 10 olyan apró falu van a megyében, ahol a lakosság száma 100-nál kevesebb. Van község, ahol 3—4 csalód él csupán. Az ilyen kis falvak értelmiség nélkül maradtak, mert a pedagógusok és a mezőgazdasági szakemberek a központokban telepedtek le. Az átlagéletkor magas, a fiatalok elköltöztek. A tapasztalat azt mutatja, hogy jobban szervezhető az ellátás, a közigazgatás a 100-nól kisebb lélekszámú falvakban, ha a közel fekvő nagyobb településsel egyesülnek. így indokolt Az alapfokú közigazgatással kapcsolatos határozatok január 1-től valósulnak meg. A megyei vezetés csak azokhoz a lépésekhez kérte az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a Tanácsi Hivatal jóváhagyását, amelyek tartósnak tűnnek. Szükségesnek látta azonban, hogy a ma ésszerű intézkedéseket akkor is javasolja, ha azok egy korábbi koncepciótól eltérnek. Az élet fejlődik és a meg- • lévő szálak mellett erősebbek alakulhatnak ki. A párt- és tömegszervezetek felépítése követi a járáshatárok módosulását, az egyéb állami szervek is — rendőrség, ügyészség, bíróság, pénzintézetek — megfelelő szervezeti intézkedéseket tesznek. Az igazgatási szervezet nemcsak keretet ad, hanem rögzít és konzervál is, és ezért újabb feszültségek forrása lehet. A további haladást ezeknek az ellentmondásoknak a megoldása és a változó gazdasági és társadalmi viszonyokhoz való igazodás jelenti majd. Ma az az álláspontunk, hogy a fejlődés fő irányától megkövetelt lépéseket megtettük, s ezeket a lépéseket így indokolt megtenni. Báling József
