Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-15 / 285. szám

DN HÉTVÉGE 6. MŰSORAJÁNLAT 1978. OKTÓBER 15. A hobby veszélyei Pannon Krónika — tizedszer Közel egy éve lesz annak, hogy először jelentkezett a képernyőn a pécsi körzeti stú­dió havi magazinműsora, s ok­tóber 17-én 17 óra 05 perc­kor már tizedik alkalommal sugározzák. A műsor készítői számára a magazin mégis „kí­sérleti” stádiumában van. Ma is keresik, próbálgatják azo­kat a formákat, lehetőségeket, amelyek legjobban megfelel­nek a Pannon Krónika jellegé­nek, a nézők kívánságainak. Az októberi krónikát Pánics György szerkesztő-riporter és Téglásy Ferenc rendező készí­tette. — Egy gondolat köré pró­báltam felépíteni az egész magazint — mondja Pánics György —, a Pannon Krónika általában az aktualitások je­gyében készül, olyan kérdések­ről szól, amelyek az adott hó­napban az érdeklődés elő­terében állnak. A mostani mű­sorban ettől a gyakorlattól eltérően olyan embereket mu­tatunk be, akiknek igénye, hogy főfoglalkozásuk mellett valami mást is csináljanak. Ezt gyűjtőfogalommal hobby­nak nevezzük. Időszerűségéről egyre több szó esik, hasznos­ságához általában nem fér kétség, de mert a hobby szen­vedély is, de vannak veszélyei is. S ahol szenvedélyek van­nak, ott könnyen helyet cse­rélnek a társadalmilag fontos értékek, öt embert választot­tam a magazin hőséül: Mé­száros Jenő nyugdíjas pécsi bányászt, aki kertészkedik, .dr. Várnai János sebészorvost, aki emellett vadász, Gadányi Pál tótújfalui ezermestert, Mohai István modellezőt és Szatyor Győző fafaragót. Ök mondják el, mit jelent ma számukra a munka, a hobby, a szenvedély. — Kísérletről beszéltünk ed­dig. Lesz-e ennek folytatása? — A Pannon Krónika ez­után is elsősorban az aktuali­tások jegyében születik. De kí­sérletezni — nemcsak a kró­nikában — más műsorokban is szeretnék, hisz nemcsak a kétéves pécsi körzeti stúdió­nak, hanem a húszéves Ma­gyar Televíziónak is állandóan szüksége van a megújulásra. — ambrus — A jó napot, elefánt című régi kedves olasz filmet vetiti ismét a televízió, 22-én, vasárnap délután 14 óra 5 perckor, Vittorio de Sica, Sabu és Maria Mercader főszereplésével. A kisfizetésű tanár nem mindennapi esete, több mint negyedszázad távolából is bi­zonyára sok mulatságot ígér. Szórakoztatózene Show-man - jazz-man? Ha vannak a magyar jazz- életnek igazán nagy egyénisé­gei, Kovács Gyula minden bi­zonnyal ezek egyik éllovasa, ízig-vérig ritmusember. A civil életben és a pódiumon egy­aránt. Olyan ritmusember, aki­nek puszta megjelenése is, vala­miféle mozgalmas vidámságot áraszt. Környezetében mindig történik valami. És ez a valami egészen biztos, muzsikává ala­kul előbb vagy utóbb. Show­man, tartják róla sokan, pedig sokkal több ennél. Jazz-man a javából. Kezében muzsikálnak a dobverők. Az ütőhangszerek tel­jes birodalmát uralja. Számára nincs mellérendelt rekvizit. Mindegyik „műszeréből" zenét csal elő. Együttese pedig nem a ritmusember köré sereglett kí­séret. Éppen ellenkezőleg. A rit­mus muzsikáló partnerként el­fogadó, ezzel táplálkozó, de nem kiszolgáló zenei társulás. Kovács Gyula régi ismerősünk, együttesét nem változtatta éve­ken át. Kedd esti koncertjük elé a pécsi Ifjúsági Házban nagy várakozással tekintünk. B. G. Polgár Ildikó keramikusmű­vész 1942-ben Szombathelyen született. 1960-65 között vé­gezte el az Iparművészeti Főis­kolát, majd egy évig Pécsett a Művészeti Szakközépiskolá­ban tanított. 1976-tól három alkalommal vett részt a sikló­si kerámia szimpozionon, 1977- ben a Baranya megyei Tanács nívód íját nyerte el itt készült munkáiért, ugyanebben az év­ben a legrangosabb nemzet­közi kerámia kiállításon, Fa- enzában az Olasz Köztársaság elnökének aranyérmét kapta. 1978-ban Pécsett az V. Orszá­gos Kerámia Biennálén a Mű­vészeti Alap díját adományoz­ták számára. — Nehéz találni összefüggést a Képcsarnokban árusított és például nyáron a biennálén látott müvei között?- A gyökereknél — az, hogy én csináltam — azonosak. De Aranyérem az olasz államfőtől Polgár Ildikó munkahelye és néhány műve a hazai műkereskedelemnek szánt alkotásaimat sokáig nem fogadta el a zsűri, én válla­lom a boltban árusított mű­veimet, de azoknál jobbakat szívesebben adnék a vásárlók­nak. A keramikusok szinte visszafejlődnek, hiszen egy el­fogadott tárgyból több - 15, 60, 100 — azonos példányt kell készíteni. Az a szomorú, hogy egyedi áron adják, holott sok­szorosításról van szó. Bár kap­ható olyan rajzolt tálam, amely­nek csak az átmérőjét tartot­tam meg — méretre megy az árazás! — nem voltam képes 100 egyformát készíteni, a bel­ső rajzot megváltoztattam. Ez a kereskedelemnek nem tűnt fel, viszont egy amerikai ke­rámiagyűjtő felvásárolt ötvenet, mert észrevette az összefüggő kis variációkat. Jó lenne, ha nyílna egyedi tárgyakat árusí­tó üzlet, ide én és minden mű­vész garantáltan egy példányt készítene, biztosan több jó munka születne. Ez a fajta egyedi tárgy drágább, ugyan­akkor jobb lenne, de az biz­tos, hogy nem mondanák „ezt a szomszédnál már láttam”. — Nincs ez ellentétben az­zal, hogy olcsón, rangos mű­tárgyhoz juthasson mindenki? — A művészek és a közön­ség igényének egyszer . már ta­lálkozni kellene. Szívesen ter­veznék én is iparilag előállít­ható étkészletet, hamutartót, stb„ de ez feltételezi az ipa­ri hátteret. Manufakturális mű­helyben nem lehet, nem sza­badna ipari méretekben dol­gozni!- Az utóbbi években na­gyon egzaktul fogalmazta mun­káit!- Valamikor grafikus szeret­tem volna lenni. Szeretem a tiszta, pontos fogalmazást, er­re legalkalmasabb számomra az anyagában színezett pécsi szigetelőporcelán. Ez az igazi anyag, mázatlanul is tömör, a kontraszt hatású színekkel jól lehet foltokban rajzolni. Polgár Ildikó önálló kiállí­tása ma, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik a pécsi Színház téri kiállítóteremben. Pinczehelyi Sándor Vallomások a munkahelyi közérzetről Szüreti nap HANG-ADÓ a fiataloknak — beszélgetés a munkahelyi köz­érzetről — „Hét közben” — nép­szerű tudományos ismeretter­jesztés - találkozás Weöres Sándorral és Liszt-hangverseny: ezek a hét pécsi rádióműsorá­nak kiemelkedő pillérei. Az el­sőről Görgényi Zoltán szerkesz­tőriporter tájékoztat: — Tudunk-e értelmesen szóra­kozni? Ha nem, mi, Illetve ki az oka? Az októberi HANG-ADÓ- ban ezt a dolgozó és tanuló fiataloknak egyre több gondot okozó kérdéskört járjuk körül. A kocsmától a diszkóklubon ke­resztül a zárt ifjúsági közössé­gek, szakkörök életéig megpró­bálunk mindenhová betekinteni. És mivel a problémák a puszta felvetéstől még egyáltalán nem biztos, hogy megoldódnak, tar­talmas, hasznosnak ígérkező szabadidő eltöltési lehetőségek bemutatásával, szakemberek se­gítségével igyekszünk ötleteket, javaslatokat adni. A munkahelyi közérzet hatás­sal van a végzett munka yneny- nyiségére és minőségére, a csa­ládi élet nyugalmára egyaránt. A rosszkedvű eladó elriasztja a vásárlót. Vajon mi az oka? A szellőztethetetlen munkahely, a kollégák magatartása? Mi az oka annak, hogy a munkáját szerető és jól végző szakember — ugyanannyi fizetésért — meg­válik hosszú évek után a régi munkahelyétől? Felfigyel-e a vezető arra, ha rövid időn belül sokan mennek el a régiek kö­zül? Keresi-e az okot? Mi a sze­repe a tervezőnek a jó munka­helyi légkör megteremtésében? E kérdésekre válaszol Szabó Mária kedden elhangzó riport­műsora. A szerb-horvát nyelvű adások e heti programját áttekintve vi­lágosan kirajzolódik kettős funk­ciója: színes riportokban tájé­koztat a hazai szerb-horvát anyanyelvű lakosság életéről, munkájáról, így a hétfői adás­ban Bács megyéből jelentkez­nek összeállitással, a csütörtöki műsorban pedig Somogy me­gyei mozaik címmel számolnak be a szomszéd megyében élő nemzetiségiek munkás hétköz­napjairól. Érdekesnek ígérkezik a pénteki műsorban kezdődő, sorozat, melyben Sándor Lász­ló Alsószentmárton község tör­ténetét ismerteti. Szombaton a szigetvári strand őszi forgalmá­ról, láogatóiról lesz szó. Ugyan­akkor azonban a szerb-horvát műsor kitekintést is nyújt a szomszédos Jugoszláviára: No- visadi pillanatok címmel szer­dán közvetítik Frankovics György összeállításának első részét. A német nyelvű műsor mikro­fonja is körbejárja a környék németlakta településeit: hét­főn Villányból közvetíti a szüreti napot és a nemzetiségi együtte­sek találkozóját. Csütörtökön — németül Geresdlakról jelentkezik Gráf Vilmos. Pénteken búcsúbeli nép­szokásokat elevenítenek fel, míg a hétvége sok zenével színesí­tett összeállításaiban helyet kap a hét eseményeinek összefogla­lása. ♦ Tudom én már, mit válasszak! OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 7.-8. OSZTÁLYÁNAK Ebben az évben is folytatódik az általános iskolák pályaválasztását se­gítő műsorsorozat. A tanév során 17 szakmát mutatunk be. A műsorban arról is szó lesz, hogy az egyes szak­mákat választóknak fizikai és pszi­chikai adottságokkal kell rendelkez­nie, valamint arról, hogy az egyes szakmákra melyik intézményben lehet jelentkezni. A műsorokban riportok hangzanak el a szakmát már gyakor­lókkal, és megszólal a pszichológus és a pályaválasztási szakértő is. Ok­tóberben a következő szakmákkal is­merkedhetnek meg a hallgatók. 16- án a szakács-cukrász szakmával, 23- án a gyógyszergyártó szakmával, 30- án az orvosi műszerész szakmával. Szerkesztő: Martos Eta. Az adások délelőtt 9 órakor kezdődnek a 3. mű­sorban. ■unt? Hol? Ifjúsági Ház: 16-án hét­főn 18 órakor Kerényi Gá­bor, a városi tanács mű­vészeti főelőadója nyitja meg Hieronim Kozlowski lengyel grafikusművész ki­állítását. Kedden 19 óra­kor Mr. Dob és együtte­se, (Kovács Gyula —dob, Vajda Sándor — bőgő, Bor­nemissza Géza — fuvola és Németh János — sax) ad jazzkoncertet. Az IH- pódium műhelysorozatának keretében szerdán 19 óra­kor a miskolci NAPJAINK mutatkozik be a pécsi kö­zönségnek. ,,A rallye-sport szépségei” címmel Fekete Kálmán filmbemutatóját tekinthetik meg az érdek­lődők csütörtökön este 19 órai kezdettel. Vasárnap, 22-én 18 órakor kerül sor a SZÉLRÓZSA KLUB má­sodik estjére. A műsor­ból: Tám László diaporá- ma vetítése; Chuck Berry lemezeiből; Ruttkai Éva előadóestje. A házigazda Muzsay András előadómű­vész. Ifjúsági Park: 16-án es­te 18 órától dr. Motnár Gábor tart nyilvános egészségügyi és szexoló­giai felvilágosítást. Pén­teken 18.30-kor kezdődik Bálint András előadóestje „Szerelmeim" címmel. Marich Géza utolsó kalandja Egy talajót vesztett ember utolsó néhány napjáról szól Karinthy Ferenc legújabb kö­tetének címadó elbeszélése. Marich Géza, a jeles színházi rendező évek óta külföldön él, most éppen Kréta szigetén ka­landozik, mirit odatevődött tu­rista. Kuszáit emberi kapcsola­tai, könnyelmű gondtalansága azonban csak ideig-óráig fe­ledtetik vele belső nyugtalan­ságát, felbillent lelki egyensú­lyának zavarait. Valami szi­lárd, fogódzó, a szülőföldhöz tartozás meleg biztonsága, az otthon semmivel sem pótolha­tó-visszahúzó érzése kiáltóan hiányzik életéből. Sorsa tör­vényszerűen teljesedik be még akkor is, ha halálát egy vélet­len baleset okozza. A könyv jelentős részét ki­tevő úti jegyzetek is idegen tájakra kalauzolják az olvasót. Karinthy Ferenc nemcsak szen­vedélyes utazó, de szellemes útirajz író is. A világ csaknem minden nagy országát bejárta az utóbbi évtizedekben, s eb­ből a „szabad rablásból” — az író találó megjelölése — születtek azok a rövid, villa­násszerű feljegyzések, melyek oly pontosan jellemeznek egy földrészt, egy népet, egy vá­rost. Karinthy remek érzékkel válogatja ki tengernyi élmény közül a legérdekesebbeket, a leghatásosabbakat, s leírásai­ban mindig ott bujkál a rá jel­lemző utánozhatatlan humor. A kötet harmadik ciklusá­ban „irodalmi történeteket” találunk. Köztük minden bi­zonnyal a Papageno és Mo- nostatos című írás a legizgal­masabb. A novellának is be­illő szellemes történet egy sze­mélyes élményt mesél el az ötvenes évekből. Elég csupán, annyit elárulnunk róla, hogy egyik szereplője Rákosi Má­tyás, aki egy kellemetlen ügy kapcsán magához hívatja Ka- rinthyt és két írótársát.' K. S. Hanglemez Color Megjelent a legutóbbi Ki mit tud egyik sikeres csapatá­nak, a Color együttesnek a nagylemeze. A három Bokor testvér köré csoportosult öt ta­gú együttes muzsikáját a le­mezvásárlók viszonylag nagy számban vásárolják, egyelőre persze csak ízlelgetés végett. Az oldalt összeállította: Földessy Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom