Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-15 / 285. szám

DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1978. OKTÓBER 15. Nagyközség lett a kétutcás faluból A mai Szentlőrinc Társasházak Szentlőrinc nyuga­ti részén Egy régi Szentlőrincet keres­tem. Azt, amelyiket csaknem 20 esztendeje volt szerencsém megismerni egy több hetes ott- tartózkodás során. Kétutcás fa­lu volt, híján minden megfi- gyelnivalának. Még az sem ha­gyott rajta különösebb nyo­mot, hogy annakelőtte járási székhely volt. Egy valami tűnt fel: délután mindig sokan siet­tek a vonathoz, haza Pécsre. Ezt kerestem és egy egészen más, megfiatalodott Szentlőrin­cet találtam. Felfedeztem ugyan ismerős házakat, de az össz­kép valahogy más volt. Ott is, ahol lényegében nem történt változás. Nem kellett sokat töprengenem, a magyarázat a lábam alatt volt. Bármerre is kószáltam ebben a nagyköz­ségben, mindenütt sima, asz­faltozott (legrosszabb esetben is betonozott) járdán lépked­tem. S a jó járda mellett nem volt nehéz észrevenni azt sem, hogy az úttestek ugyanilyenek. Mint utóbb megtudtam, a je­lenlegi lakott terület — a le­geslegújabb kivételével — tel­jes egészében kiépített útháló­zattal rendelkezik, 35-40 kilo­méter ez? Mindegy. De tény, hogy roppant megnyerő lát­vány ez, és az idegen rokon- szenvét felkelti a nagyközség iránt. ♦ Mi is ez a Szentlőrinc? Ami­kor dr. Hortobágyi Ferenc ta­nácselnökkel beszélgettünk, ő minduntalan csak így titulálta (megjegyzem, nem lekicsinylő, hanem nagyon is szeretetteljes hangon): falu. Én meg refrén- szerűen helyesbítettem: nagy­község ... Szentlőrinc úgy fejlődik, hogy lélegzetelállító gyorsasággal ölt fel határozottan városias ar­cot. Egy kisebb városnak is a díszére válna, ahogy itt új ut­casorok, egész lakónegyedek épülnek, s nemcsak a földszin­tes családi házak, hanem két- háromemeletes épületek is. Egy ilyen lendületesen fejlődő település erős hatást gyakorol­hat a környezetére — támad a gondolat. S valóban így van. Pedig ez nem könnyű dolog itt Pécs árnyékában. Szentlőrinc maga is ezernyi szállal kötődik a megyeszékhelyhez. Nagyon sokan járnak Pécsről Szentlő- rincre dolgozni, de mSg töb­ben Szentlőrincről Pécsre. Az­tán sokan vannak, akik Pécs­ről lakni járnak ki: itt építet­tek maguknak családi házat, vagy vettek szövetkezeti lakást. A Pécshez kötődésnek van egy másik szembetűnő jelen­sége is, én legalábbis annak tartom. Megnyugtattak ugyan, hogy a nagyközség kereskedel­mi ellátása biztosított, mindent meg lehet kapni. A Szentlőrin- cen egyetlen utcában elhe­lyezkedő üzletekről az a be­nyomásom, hogy azok az alap­ellátást kitűnően biztosíthatják. Aztán a beszélgetés során ki­derült, hogy néha bizony ap­róbb dolgokért is érdemes be­menni Pécsre, a nagyobb vá­sárlásokról nem is beszélve. Ez különösebb gondot nem okoz, hiszen a közlekedési viszonyok megfelelőek, s különben is: 631 személygépkocsi van jelenleg Szentlőrincen. Persze, más lesz a helyzet akkor, ha meglesz a nagyközség központjában oz áfész tervezett 1600 négyzetmé­ter alapterületű áruháza, amely­nek építését a belker-támoga- tós hiánya odázta el. ♦ Meddig mehet el a most lát­ható fejlődésben Szentlőrinc? Erről beszélgettünk dr. Hortobá­gyi Ferenccel. Egy meglepő számmal kezdi a tájékoztatást. — Még vagy 50 családi ház és 1480, többszintes házban el­helyezhető lakás megépítésére van hely a rendezési terv sze­rint. A többszintes házak építé­sét különben az építési terület­tel való célszerű gazdálkodás miatt szorgalmazzuk. Ha a vá­sárteret új helyre telepíthetjük, ott épülhetne az új lakónegyed. Igény van az építkezésre, a la­kásokra, mecénás nincs. A ta­nácsnak nincsenek eszközei cél- csoportos lakásépítésre. A tőke is, a kapacitás is hiányzik. Az utóbbi jelenti most a leg­nagyobb gondot. Eddig az Épí­tőipari Szövetkezet volt a lakás- építkezések kivitelezője, de má­jus 1-én elvonulta nagyközség­ből, amely ilyenformán nehéz helyzetbe került. Hát a költség- vetési üzem? — kérdezhetjük. — A 465 fős üzemünk 100 mil­lió forintos termelési értéket hoz létre évente. Megyeszerte dol­gozik, több fontos munkája van Pécsett is. Itthon a cipőgyári épület, a fiúkollégium, iskola, óvoda és egy 1000 vagonos ga­bonatároló építésén dolgozik. Lakást nem építhet. Mégpedig azért, mert 15 százalékos külön­adót kellene fizetnie, ha lakást is építene. Nyilvánvaló, hogy nem lenne kifizetődő. Lehet, hoqy emiatt is megtor­pan Szentlőrinc fejlődése? Pe­dig az eddigi fejlődést igen szemléletes számok bizonyítják. A 60-as népszámlálás 2400 szentlőrinci lakosról tudott, ma kb. 5600-an éjnek a „faluban". A Deák utca környékén 435 csa­ládi ház épült, az új 6-os út mentén mintegy 70. Többszintes házakban 62 lakás épült a volt gépállomás helyén, a gyűjtőle- qelő területén 230, az 1-es is­kola mellett 172. Jövőre 240 OTP-lakás épülhetne, ha . . . Ez az utóbbi szóba kerül ak­kor is, amikor a nagyközség pénzügyi helyzetéről beszélünk. Az éves költségvetés 16 millió forint körül van, amiből 10-et az oktatási intézmények „visz­nek el”. Meglehetősen csekély a fejlesztési alap, alig haladja meg az 1 milliót. Idén egy kút­fúrás és a villamos hálózat sze­rény mértékű korszerűsítése fel is emésztette az alapot. Milye­nek a lehetőségek? Ha jövőre el tudnák adni a 240 lakás ház­helyét. máris 7 millióval told­hatnák meg a 79-es feilesztési alaoot. Igaz. nyomban rá is köl­tenék az építési terület közmű­vesítésére, hőközpontjának meg­építésére, de még így is renge­teget nyerne a naqyközség az úi lakónegyeddel. A nagy kér­dőjel: lesz-e kivitelezői kapaci- tás? Hársfai István Szentlőrinc épülő „kertvárosa" a 6-os út mentén Erb János felvétele 1981-re elkészül Építik a második pécsi felüljárót Épül Pécs második felüljáró­ja. A Tüzér utca, vasúttól délre eső folytatásán júliusban kezd­ték a munkát a Hídépítő Vál­lalat emberei, gépei. Az egyik deszkabódéban ta­lálom meg Gyarmati Sándor művezetőt. Az organizációs helyszínrajzról magyarázza, ho­vá, mi került eddig, ezután még minek kell elkészülnie. Aztán elindulunk, hogy szemrevételez­zük: mi készült el eddig. — Júliusban tereprendezéssel kezdtünk, 3000 köbméter szeme­tet szállítottunk el, hogy sza­baddá váljon a terület. Az óvo­da előtt a gáztartályok felé tar­tó régi, kátyus makadámútból készítettünk egy jó minőségű, masszív szállítási utat, nemsoká­ra 800 méter hosszban aszfal­tozzák. A vasút felé eső részen áll már a kerítés. A terepegyenge- téshez eddig 6000 köbméter földet hoztak, távolabb egy bá­dogbódé előtt kezdik az új be­tonkeverő alapozását. A pata­kon mór elkészült a provizórium — ideiglenes fahíd —, innen fog­ják majd a Tüzér utcai pillére­ket kiszolgálni anyaggal, cölöp­pel. Tőle nem messze gyalogos híd is átíveli az árkot. A 350 méter hosszú, betonból készült kiszolgáló út, a hajtóágakkal is készen áll, hogy a hídelemeket és más anyagokat rajta szállít­sák, illetve mellette tárolják. A 9-es hídfőből 30 darab NCS 800-as vasbetoncölöp áll ki, végük sima, vagy a rozsdás betonvasak vascsokorrá nyíltak szét. Földnedves betonnal ZIL érkezik, a sárga markoló bele­kap, majd a csonkok fölé hajol­va leengedi a cölöpök közé, a gödörben lapáttal teregetik szét. — Tíz centi vastag szerelőbe­tont készítünk, holnapra meg­köt. A cölöpök kiálló fölösleges részét légkalapáccsal szétver­jük, hegesztőpisztollyal vágjuk el a vasakat, utána jöhet a vasszerelés a hídfő teljes ma­gasságában, bezsaluzzuk és a betonozás után kész is. A vasút felé a 8-as pillért a 27 kiálló csonkú cölöp fogja majd tartani. A 7-es pillér alapja kiszedve, a cölöpök — a helyszínen vannak — helye karó­val kitűzve. A következő, utolsó pillér helye kijelölve. Megkezdődött a második pé­csi, a Tüzér utcai felüljáró épí­tése. 1981-ben összeköti a Lvov- Kertvárost Újmecsekaljával, egészséges mozgásba hozza a Megyeri úti vasúti sorompóval bénított raktárbázis árukihordá- sót. iTagyobb lesz, a Bolgár Néphadsereg útinál, két lehaj­tóággal. — Idén mivel készülnek el? — Áttelepítjük az aluljáró del­tájából a telephelyet, megkezd­jük a betonkeverő beszerelését, a felvonulási épületek nagy ré­szét is felállítjuk és élkészül a vasúttól délre mind a négy pil-. lér, teljes magasságig. Murányi László Folyik a tereprendezés a leendő felüljárónál Az eredetinél is nagyobb lesz Liszt esztergomi orgonája Az idén nyáron már mintegy ötvenedszer adták elő az esz­tergomi bazilikában Liszt Esz­tergomi miséjét. Először 1856 augusztusában, a Nemzeti Mú­zeum dísztermében megtartott nyilvános főpróbán ismerkedett meg vele a nagyközönség. Né­hány nap múlva, augusztus 31- én, az esztergomi bazilika ava­tásakor, a szerző vezényletével mutatták be. A templom orgonáját Liszt tervei alapján, a mester irányí­tásával építették fel. Akkor 4000 sípja volt. A második vi­lágháború utáni helyreállításnál jónéhány sípját az ország más orgonájába építették be. Most mindezeket összegyűjtik, vissza­hozzák Esztergomba és egyben jelentősen megnövelik számu­kat. Két-hórom év múlva mór 10 000 sípú orgonán mutathat­ják be Liszt nagy zeneművét, az Esztergomi misét. A világhírű zeneszerző ma­gyarországi működésének egyik kimagasló emlékét világszerte jól ismerik a zenekedvelők. „Születésének" körülményeit azonban már kevésbé. Lisztet 1846-os pécsi látogatásakor kérték fel az ünnepi mise meg­írására. Hét év múlva megismé­telték a kérést, és a szerző 1856. május 2-ón adott hírt arról, hogy alkotása elkészült. Azon­ban a korabeli konzervatív kö­rök és Liszt ellenfelei különbö­ző akadályokat állítottak a mo­dern hangvételű kompozíció előadása elé. Végül augusztus elején kezdhette meg egy 80— 90 tagú együttessel az előkészü­leteket a bemutatóra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom