Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)
1978-10-15 / 285. szám
DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1978. OKTÓBER 15. Nagyközség lett a kétutcás faluból A mai Szentlőrinc Társasházak Szentlőrinc nyugati részén Egy régi Szentlőrincet kerestem. Azt, amelyiket csaknem 20 esztendeje volt szerencsém megismerni egy több hetes ott- tartózkodás során. Kétutcás falu volt, híján minden megfi- gyelnivalának. Még az sem hagyott rajta különösebb nyomot, hogy annakelőtte járási székhely volt. Egy valami tűnt fel: délután mindig sokan siettek a vonathoz, haza Pécsre. Ezt kerestem és egy egészen más, megfiatalodott Szentlőrincet találtam. Felfedeztem ugyan ismerős házakat, de az összkép valahogy más volt. Ott is, ahol lényegében nem történt változás. Nem kellett sokat töprengenem, a magyarázat a lábam alatt volt. Bármerre is kószáltam ebben a nagyközségben, mindenütt sima, aszfaltozott (legrosszabb esetben is betonozott) járdán lépkedtem. S a jó járda mellett nem volt nehéz észrevenni azt sem, hogy az úttestek ugyanilyenek. Mint utóbb megtudtam, a jelenlegi lakott terület — a legeslegújabb kivételével — teljes egészében kiépített úthálózattal rendelkezik, 35-40 kilométer ez? Mindegy. De tény, hogy roppant megnyerő látvány ez, és az idegen rokon- szenvét felkelti a nagyközség iránt. ♦ Mi is ez a Szentlőrinc? Amikor dr. Hortobágyi Ferenc tanácselnökkel beszélgettünk, ő minduntalan csak így titulálta (megjegyzem, nem lekicsinylő, hanem nagyon is szeretetteljes hangon): falu. Én meg refrén- szerűen helyesbítettem: nagyközség ... Szentlőrinc úgy fejlődik, hogy lélegzetelállító gyorsasággal ölt fel határozottan városias arcot. Egy kisebb városnak is a díszére válna, ahogy itt új utcasorok, egész lakónegyedek épülnek, s nemcsak a földszintes családi házak, hanem két- háromemeletes épületek is. Egy ilyen lendületesen fejlődő település erős hatást gyakorolhat a környezetére — támad a gondolat. S valóban így van. Pedig ez nem könnyű dolog itt Pécs árnyékában. Szentlőrinc maga is ezernyi szállal kötődik a megyeszékhelyhez. Nagyon sokan járnak Pécsről Szentlő- rincre dolgozni, de mSg többen Szentlőrincről Pécsre. Aztán sokan vannak, akik Pécsről lakni járnak ki: itt építettek maguknak családi házat, vagy vettek szövetkezeti lakást. A Pécshez kötődésnek van egy másik szembetűnő jelensége is, én legalábbis annak tartom. Megnyugtattak ugyan, hogy a nagyközség kereskedelmi ellátása biztosított, mindent meg lehet kapni. A Szentlőrin- cen egyetlen utcában elhelyezkedő üzletekről az a benyomásom, hogy azok az alapellátást kitűnően biztosíthatják. Aztán a beszélgetés során kiderült, hogy néha bizony apróbb dolgokért is érdemes bemenni Pécsre, a nagyobb vásárlásokról nem is beszélve. Ez különösebb gondot nem okoz, hiszen a közlekedési viszonyok megfelelőek, s különben is: 631 személygépkocsi van jelenleg Szentlőrincen. Persze, más lesz a helyzet akkor, ha meglesz a nagyközség központjában oz áfész tervezett 1600 négyzetméter alapterületű áruháza, amelynek építését a belker-támoga- tós hiánya odázta el. ♦ Meddig mehet el a most látható fejlődésben Szentlőrinc? Erről beszélgettünk dr. Hortobágyi Ferenccel. Egy meglepő számmal kezdi a tájékoztatást. — Még vagy 50 családi ház és 1480, többszintes házban elhelyezhető lakás megépítésére van hely a rendezési terv szerint. A többszintes házak építését különben az építési területtel való célszerű gazdálkodás miatt szorgalmazzuk. Ha a vásárteret új helyre telepíthetjük, ott épülhetne az új lakónegyed. Igény van az építkezésre, a lakásokra, mecénás nincs. A tanácsnak nincsenek eszközei cél- csoportos lakásépítésre. A tőke is, a kapacitás is hiányzik. Az utóbbi jelenti most a legnagyobb gondot. Eddig az Építőipari Szövetkezet volt a lakás- építkezések kivitelezője, de május 1-én elvonulta nagyközségből, amely ilyenformán nehéz helyzetbe került. Hát a költség- vetési üzem? — kérdezhetjük. — A 465 fős üzemünk 100 millió forintos termelési értéket hoz létre évente. Megyeszerte dolgozik, több fontos munkája van Pécsett is. Itthon a cipőgyári épület, a fiúkollégium, iskola, óvoda és egy 1000 vagonos gabonatároló építésén dolgozik. Lakást nem építhet. Mégpedig azért, mert 15 százalékos különadót kellene fizetnie, ha lakást is építene. Nyilvánvaló, hogy nem lenne kifizetődő. Lehet, hoqy emiatt is megtorpan Szentlőrinc fejlődése? Pedig az eddigi fejlődést igen szemléletes számok bizonyítják. A 60-as népszámlálás 2400 szentlőrinci lakosról tudott, ma kb. 5600-an éjnek a „faluban". A Deák utca környékén 435 családi ház épült, az új 6-os út mentén mintegy 70. Többszintes házakban 62 lakás épült a volt gépállomás helyén, a gyűjtőle- qelő területén 230, az 1-es iskola mellett 172. Jövőre 240 OTP-lakás épülhetne, ha . . . Ez az utóbbi szóba kerül akkor is, amikor a nagyközség pénzügyi helyzetéről beszélünk. Az éves költségvetés 16 millió forint körül van, amiből 10-et az oktatási intézmények „visznek el”. Meglehetősen csekély a fejlesztési alap, alig haladja meg az 1 milliót. Idén egy kútfúrás és a villamos hálózat szerény mértékű korszerűsítése fel is emésztette az alapot. Milyenek a lehetőségek? Ha jövőre el tudnák adni a 240 lakás házhelyét. máris 7 millióval toldhatnák meg a 79-es feilesztési alaoot. Igaz. nyomban rá is költenék az építési terület közművesítésére, hőközpontjának megépítésére, de még így is rengeteget nyerne a naqyközség az úi lakónegyeddel. A nagy kérdőjel: lesz-e kivitelezői kapaci- tás? Hársfai István Szentlőrinc épülő „kertvárosa" a 6-os út mentén Erb János felvétele 1981-re elkészül Építik a második pécsi felüljárót Épül Pécs második felüljárója. A Tüzér utca, vasúttól délre eső folytatásán júliusban kezdték a munkát a Hídépítő Vállalat emberei, gépei. Az egyik deszkabódéban találom meg Gyarmati Sándor művezetőt. Az organizációs helyszínrajzról magyarázza, hová, mi került eddig, ezután még minek kell elkészülnie. Aztán elindulunk, hogy szemrevételezzük: mi készült el eddig. — Júliusban tereprendezéssel kezdtünk, 3000 köbméter szemetet szállítottunk el, hogy szabaddá váljon a terület. Az óvoda előtt a gáztartályok felé tartó régi, kátyus makadámútból készítettünk egy jó minőségű, masszív szállítási utat, nemsokára 800 méter hosszban aszfaltozzák. A vasút felé eső részen áll már a kerítés. A terepegyenge- téshez eddig 6000 köbméter földet hoztak, távolabb egy bádogbódé előtt kezdik az új betonkeverő alapozását. A patakon mór elkészült a provizórium — ideiglenes fahíd —, innen fogják majd a Tüzér utcai pilléreket kiszolgálni anyaggal, cölöppel. Tőle nem messze gyalogos híd is átíveli az árkot. A 350 méter hosszú, betonból készült kiszolgáló út, a hajtóágakkal is készen áll, hogy a hídelemeket és más anyagokat rajta szállítsák, illetve mellette tárolják. A 9-es hídfőből 30 darab NCS 800-as vasbetoncölöp áll ki, végük sima, vagy a rozsdás betonvasak vascsokorrá nyíltak szét. Földnedves betonnal ZIL érkezik, a sárga markoló belekap, majd a csonkok fölé hajolva leengedi a cölöpök közé, a gödörben lapáttal teregetik szét. — Tíz centi vastag szerelőbetont készítünk, holnapra megköt. A cölöpök kiálló fölösleges részét légkalapáccsal szétverjük, hegesztőpisztollyal vágjuk el a vasakat, utána jöhet a vasszerelés a hídfő teljes magasságában, bezsaluzzuk és a betonozás után kész is. A vasút felé a 8-as pillért a 27 kiálló csonkú cölöp fogja majd tartani. A 7-es pillér alapja kiszedve, a cölöpök — a helyszínen vannak — helye karóval kitűzve. A következő, utolsó pillér helye kijelölve. Megkezdődött a második pécsi, a Tüzér utcai felüljáró építése. 1981-ben összeköti a Lvov- Kertvárost Újmecsekaljával, egészséges mozgásba hozza a Megyeri úti vasúti sorompóval bénított raktárbázis árukihordá- sót. iTagyobb lesz, a Bolgár Néphadsereg útinál, két lehajtóággal. — Idén mivel készülnek el? — Áttelepítjük az aluljáró deltájából a telephelyet, megkezdjük a betonkeverő beszerelését, a felvonulási épületek nagy részét is felállítjuk és élkészül a vasúttól délre mind a négy pil-. lér, teljes magasságig. Murányi László Folyik a tereprendezés a leendő felüljárónál Az eredetinél is nagyobb lesz Liszt esztergomi orgonája Az idén nyáron már mintegy ötvenedszer adták elő az esztergomi bazilikában Liszt Esztergomi miséjét. Először 1856 augusztusában, a Nemzeti Múzeum dísztermében megtartott nyilvános főpróbán ismerkedett meg vele a nagyközönség. Néhány nap múlva, augusztus 31- én, az esztergomi bazilika avatásakor, a szerző vezényletével mutatták be. A templom orgonáját Liszt tervei alapján, a mester irányításával építették fel. Akkor 4000 sípja volt. A második világháború utáni helyreállításnál jónéhány sípját az ország más orgonájába építették be. Most mindezeket összegyűjtik, visszahozzák Esztergomba és egyben jelentősen megnövelik számukat. Két-hórom év múlva mór 10 000 sípú orgonán mutathatják be Liszt nagy zeneművét, az Esztergomi misét. A világhírű zeneszerző magyarországi működésének egyik kimagasló emlékét világszerte jól ismerik a zenekedvelők. „Születésének" körülményeit azonban már kevésbé. Lisztet 1846-os pécsi látogatásakor kérték fel az ünnepi mise megírására. Hét év múlva megismételték a kérést, és a szerző 1856. május 2-ón adott hírt arról, hogy alkotása elkészült. Azonban a korabeli konzervatív körök és Liszt ellenfelei különböző akadályokat állítottak a modern hangvételű kompozíció előadása elé. Végül augusztus elején kezdhette meg egy 80— 90 tagú együttessel az előkészületeket a bemutatóra.
