Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-13 / 283. szám

2 Dunántúlt napló 1978. október 13., péntek fi távlati szemlelet erősítése jegyében Befejezte munkáját a tervezési konferencia Számos jó javaslat Harminc éves a Pécsi Tanárképző Főiskola Sajtótájékoztató a jubileumi eseménysorozatról Eszéki szak­szervezeti küldöttség Baranyában Ivan Amcsinak, a Horvátor­szági Szakszervezeti Szövetség Eszéki Területi Tanácsa elnöké­nek vezetésével delegáció ér­kezett tegnap Eszékről. Pécsett az SZMT székházában, a Szak- szervezetek Baranya megyei Ta­nácsának vezető munkatársai fogadták a vendégeket. Neu­bauer József vezető titkár tájé­koztatót mondott Baranya szak- szervezeteinek életéről, gazda­sági és kulturális helyzetéről. Az eszéki szakszervezeti veze­tők tegnap látogatást tettek a baromfifeldolgozó üzemben és meghallgatták az ottani szak- szervezeti bizottság termelést segítő tevékenységéről adott tá­jékoztatást. Délután az Élelmiszerkereske­delmi Vállalat vendégei voltak s megtekintették az üzemegysé­geket és szociális létesítménye­ket. 248 lakás apróbb hibái... Megkezdődött a magasház „javítgatása” Mintha most adták volna át Pécsett a magasházat, 25 eme­letével, 248 lakásával — pedig már egy bő esztendő elsza­ladt felette. így hát természe­tes, hogy ideje azon garanciá­lis építési hibák kijavításának, melyet a PlK, a Beruházási Vál­lalat és a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat — a kivitelező — augusztus 2-i és 3-i bejárá­sán jegyeztek fel. A garanciális javítások meg­kezdődtek — s amint az szo­kott —, gyermekbetegségeivel együtt folynak. A magasházban több lakó van, mint az apróbb baranyai falvakban, így hát ne­héz az időket egyeztetni, ne­héz a javítóknak minden lakót otthon találni, mindén lakásba bemenni. A PIK 3-as számú házkezelőségétől kapott infor­máció szerint a hibák kijavítá­sának határideje 1978. novem­ber 30., de ezt a határidőt igen nehéz lesz tartani. A magasház legfőbb hibái: akadoznak a közművek, nem mindenhol passzolnak a nyílás­záró szerkezetek. így lesz elég munkájuk a BÉV karbantartói­nak. Megnyílt Goór Imre festőművész kiállítása Költészet és képzőművészet. A két mesterség csak a művé­szi önkifejezés eszközében más, tartalmában és eredendő cél­jában ugyanaz. E művészi ön­kifejezés kiváltságos képessé­gét bőkezűen osztotta a természet Goór Imre kecske­méti festőművésznek, akinek tegnap megnyílt pécsi kiállítá­sán grafikái és festményei mel­lett maga-illusztrálta verses­köteteit is megtekinthette a látogató. Goór Imre az ötve­nes években .szinte egyidőben kezdett írni és festeni. Amit nem tudott kifejezni szavakban, azt kifejezte vizuális formák­ban, megteremtve művészeté­nek saját egységét és össz­hangját. Pécsett, a Ságvári Művelődési Ház pincegalériá­jában kiállított csaknem félszáz alkotása, grafikák (cink-kar­cok, linó-metszetek) és appli­kált olajfestmények átfogó ké­pet adnak a sokoldalú, kísér­letező művészről. Goór Imre ki­állítását tegnap délután 4 óra­kor Pákolitz István József Attila- díjas költő nyitotta meg. A kiál­lítást egy hónapon át tekinthe­tik meg az érdeklődők. P. L. Együttes üléssel, ajánlások elfogadásával tegnap befejező­dött a vállalati komplex terve­zés kérdéseivel foglalkozó, or­szágos jellegű konferencia, me­lyet a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság Baranya megyei Szervezete rendezett Pécsett, a Fegyveres. Erők Klub­jában. A kétnapos, kétszáz résztvevővel zajló konferencia tegnap három — ipari, építőipa­ri és kereskedelmi — szekcióban folytatta munkáját, majd az azt követő együttes ülésen a szek­cióvezetők beszámoltak az el­hangzottakról, előterjesztették ajánlásaikat. Végezetül dr. Mor­va Tamás, az Országos Tervhi­vatal Tervgazdasági Intézetének igazgatója tartott összefoglalót, mondott zárszót, igen időszerű­nek és hasznosnak minősítve a pécsi konferenciát. Röviden — az ajánlásokról. A vállalati tervezésben erősíteni kell a távlati szemléletet, ami­kor birkózunk az 1979. és az 1980. évi feladatokkal, azt is a távlati szemlélet hassa át. Gaz­daságunkban most egy mérsé­keltebb növekedési ütemre kell berendezkedniük, többek között vissza kell fognunk a beruházá­sokat, de a nehézségek köze­pette sem szabad szem elől té­veszteni a távlati célokat, ezek­nek elsőbbséget kell kapniuk. Ezzel összefüggésben egyéb­ként hangot kapott, ha mérsé­keltebb növekedési ütemre kényszerülünk, mi legyen a vál­lalati munka megítélésének alapja, minthogy most a bázis­szemlélet az uralkodó. Az aján­lások ezzel kapcsolatban mind­járt javaslattal szolgáltak: az ágazati irányításnak új krité­riumrendszert kell kidolgoznia, melynek alapján a változó fel­tételek és körülmények közepet­te megítélheti, mely vállalcta dolgozik jól, avagy rosszul. Mel­lesleg hangot kapott az is, a közgazdasági szabályzók várha­tó szigorítása mellett meg kell találni a módját, hogy az ed­dig jól gazdálkodó, előrelátó, tartalékokat gyűjtő vállalatok ne kerüljenek méltánytalanul hátrányos helyzetbe. Az ajánlá­sokban hangsúlyt kapott, a ter­vezés komplexitását erősíteni kell. Olyan vállalati tervekre van szükség, melyek nemcsak a célokat, de az eszközök tárát, a megvalósítás útjait is tartal­mazzák. Végezetül: a tervezés a vállalatoknál nem csupán a tervezéssel foglalkozó szűk szakembergárda ügye, de a ve­zetés szerves része kell hogy legyen. A tervezést a vállalat vezetőinek kell beindítaniuk és a dolgozók széles körét bevon­va végezniük. Sokszor egy új út átadásának vagy a megváltozott forgalmi rend életbeléptetésének az az egyetlen akadálya, hogy a köz­úti jelzőtáblák nem készülnek el időre. A KPM Pécsi Közúti Igazgató­ságának forgalomtechnikai üze­meltetési csoportja végzi egész Baranyára kiterjedően a közúti jelzőtáblák, útburkolati jelek, útkorlátok, optikai vezetőoszlo­pok fenntartását, pótlását. A pécsi, Rácvárosi úti műhelyeik­ben évente több mint 1500 jel­zőtáblát újítanak fel és 300— 400 újat készítenek. Várhelyi Istvánnak, a csoport vezetőjé­nek éppen ez a mennyiség okoz­za a legtöbb fejfájást. Fortuna Baranyában A totó 39. játékhetén egyet­len 13-as találat volt az ország­ban, amely 1 154 019 forintot ért. A telitalálatos szelvényt a pécsi 2. számú Totó-Lottó Kör­zeti Irodában találták meg és rögtön megkezdődtek a találga­tások: vajon ki lehet a legújabb totómilliomos? Azóta már a szerencsés nyer­tes is jelentkezett, egy kétgyer­mekes özvegyasszony, aki éle­tében akkor töltött ki először to­tószelvényt. A több mint egymil­liós nyereményt tegnap fizették ki neki az OTP Baranya megyei Igazgatóságán. A kifizetés al­kalmával a boldog fogadó el­árulta, hogy csak kapásból töl­tötte ki a totószelvényt 1 x 2 jelekkel, fogalma sem volt, mi­lyen csapatokra is tippel. — Tudnánk többel is foglal­kozni, ám az akadozó alap­anyagellátás miatt szűkös a ka­pacitásunk. A székesfehérvári KÖFÉM meglehetősen kevés hengerelt anyagot juttat a Fő­városi Közterület Fenntartó Vál­lalat üzemébe, ahonnan mi is kapjuk a félkész táblákat. Csak példaként említem meg, hogy a június végéig beígért 1200 darab helyett mindössze százat kaptunk az idén megmunkálás­ra : festésre, a fényvisszaverő fólia fel ragasztására. Egy közúti jelzőtábla élettar­tama mintegy nyolc esztendő. Ennyi idő alatt kopik le róla a festék, használódik el rajta a fólia. Az esetek többségében azonban a jelzések nem érik meg a nyolc évet, már jóval előbb felújításra, kicserélésre szorulnak. ,,Köszönhető” ez el­sősorban azoknak a vandál kezeknek, amelyek kitörik, meg­rongálják, Naponta 2-3 jelző­táblát és 10—15, az éjszakai vezetést könnyítő útmenti osz­lopot tesznek használhatatlan­ná a felelőtlen rongálok, hatal­mas kárt okozva ezzel a népgaz­daságnak. Legújabban az hara- pózott el, hogy a drága pénzen az Egyesült Államokból impor­tált fóliát tépik le, bár azt már semmire sem tudják használni. Az elmúlt tél utolsó két hónap­jában például csupán Baranyá­ban 200 ezer forintos kárt okoz­ták a KPM Pécsi Közúti Igaz­gatóságának. A forgalomtechnikai üzemel­tetési csoport munkájával lép- ten-nyomon találkozunk a köz- útakon. Útburkolati jelekkel, jelzőtáblákkal, különféle jelzé­sekkel. Ezek mindegyike a jobb eligazodást, a közlekedés biz­tonságát szolgálja. De csak ki­fogástalan állapotban, nem pe­dig megcsonkítva, elcsúfítva. H. L. A magyar általános iskolai tanárképzésben több mint ne­gyedszázada tölti be kiemel­kedő szerepét a Pécsi Tanár­képző Főiskola. Az 1948-ban 12 tanárral és ötven hallgató­val induló intézményben jelen­leg 250 oktató és 200 alkal­mazott közreműködésével 1600 nappali tagozatos és 1500 le­velező tagozatos hallgatót ké­peznek, készítenek fel a fele­lősségteljes pedagógusi hiva­tás gyakorlására. Az intézmény idén ünnepli fennállásának harmincadik év­fordulóját, amelynek díszün­nepséggel kezdődő jubileumi rendezvénysorozatára október 19-én kerül sor. A nagysza­bású megemlékezésről tegnap délelőtt a Tanárképző Főisko­lán dr. Fehér István főigazga­tó-helyettes tájékoztatta az újságírókat. A főigazgató-helyettes el­mondta, hogy a jubileum jó alkalom az elmúlt harminc év történelmi, pedagógiai, eszmei hagyományainak tudatosítá­sára, föleieyenítésére. Ezt szol­gálja — többek között — az a kiállítás, amely a tudomá­nyos tevékenységet, a hagyo­mányok tárgyi emlékeit és a rajz tanszék volt és jelenlegi Nagyrészt másutt dolgozó, de községekben élő, s az ot­tani lakóterületi KlSZ-szerveze- tekbe tartozó fiatalok tevé­kenységéről tanácskoztak töb­bek között tegnap Pécsett, a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának tagjai. A bizottsági ülésen részt vett Kutnyánszky Géza, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának munkatár­sa, Trubics Balázs, az MSZMP Pécsi járási Bizottságának tit­kára. A tanácskozáson Bogárai Mészöly Kálmánná, a KISZ Pé­csi járási Bizottságának titká­ra adott átfogó tájékoztatót a járás lakóterületi KlSZ-szervc- zetének munkájáról. Ehhez kapcsolódott Kemény' Ái nád­nak, a KISZ Baranya megyei Bizottsága munkatársának be­számolója, amely az egész me­gye lakóterületi KlSZ-szerveze- teinek munkáját, illetve az irányításukat meghatározó lóbb jellemzőket ismertette. Épp ezért a vitában véle­ményt nyilvánítók elsősorban azokat az eredményeket, il­letve gondokat sorakoztatták fel, mélyek a lakóterületi KISZ- szervezetek nagyobb részét jellemzik. A hozzászólók több­sége — köztük Trubics Balázs Oktatóinak tudományos te­vékenységéről ód számot két­napos konferencia keretében a jövő héten a Pécsi Tudo­mányegyetem Közgazdasági Kara. Október 17-én az egye­tem aulájában dr. Földvári Jó­zsef rektor nyitja meg a kon­ferenciát, dr. Takács Béla dé­kán tart bevezető előadást. Ez­után a kar oktatói két — a vállalatgazdaságtani és a vál­lalatszervezési és módszertani — szekcióban adnak számot tevékenységükről; a szekció­üléseken a kar vezetői mellett oktatóinak, hallgatóinak mun­káit mutatja be. A PTF nyolc küflöldi part­nerintézettel tart rendszeres kapcsolatot. Az ünnepségre ezen intézmények 26 képviselő­jét várják. Részt vesznek a rendezvényen az egykori ala­pítótagok is. Ekkor adják át azokat a jubileumi emlékpla­ketteket, amelyeket Soltra Ele­mér főiskolai docens tervezett erre az alkalomra. Tillai Aurél vezényletével a rendezvénysorozat keretében mutatják be a Főiskolai kan­táta című művet, ugyanekkor avatják fel az intézet folyosó­ján az évfordulót megörökítő emléktáblát is. A jubileumi kö­tet, amely csak 1979-ben je­lenik meg, átfogja és ismer­teti a főiskola egész tevé­kenységét. A 19-én reggel kilenc ara­kor kezdődő díszüpnepségen dr. Kátmánchey Zoltán főigaz­gató mond ünnepi beszédet és felszólal — többek között — Knopp András oktatási mi­niszterhelyettes és Márk Ber­talan, volt főigazgató, alapító­tag. A rendezvénysorozat a Ta­nárképző Főiskola énekkarának díszhangversenyével ér véget. B. K. is — elismeréssel szólt a lakó- területi KISZ-szervezetek olyan tevékenységéről, melyek a la­kóhelyük fejlesztését, szépíté­sét, közéletének aktívabbá té­telét segítik. Ennek persze alapfeltétele, hogy a fiatalok ismerjék a községpolitikai el­képzeléseket, tennivalókat. A sásdiak jó példával szolgál­nak: olyan falugyűléseket szer­veznek, ahol tájékoztatják a fiatalokat ezekről. A KISZ-ta- gok pedig segítenek a közte­rületek csinosításában, parkok, járdák, játszóterek építésében, autóbuszvárók festésében. Gon­dot jelent viszont, hogy lakó- területi KISZ-szervezetek tag­jainak nagy része a városok nagyüzemeiben, gyáraiban dol­gozva, vagy munkásszálláson lakik, vagy bejáró, s így hét­közben esténként nem talál­koznak egymással, nincsenek közös programjaik A több munkahelyen való dolgozás nehezíti a politikai képzések, rendezvények megszervezését is. A KISZ Baranya megyei Bi­zottságának tagjai több olyan határozatot hoztak, melyek célja, hogy tovább javítsák és segítsék a .akóterületi szerve­zetek tevékenységét. a megye, a város párt- és ta­nácsi vezetésének ismert sze­mélyiségei elnökölnek. Az ese­ményre meghívták Dél-Dunántúl tanácsai, ipari, mezőgazdasági és kereskpdelmi vállalatai, a pécsi és budapesti társintéz­mények, a közgazdasági inté­zetek képviselőit, valamint kül­földieket — Jugoszláviából, Len­gyelországból és az NDK-ból. A konferenciát október 18-án délután kulturális program zár­ja. Az elhangzott referátumok­ból a kar dékánja kötetet szer­keszt. Mintegy 2000 hallgató tanul Baranyában a Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetem 3 éves általános, szakosító és speciá­lis tanfolyamain. Hiánycikk a közlekedési jelzőtábla Munkáskéz van, anyag nincs! Tanácskozott a KISZ Baranya megyei Bizottsága Fontos feladat a lakóterületi szervezetek segítése Tudományos konferenciára készülve

Next

/
Oldalképek
Tartalom