Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-13 / 283. szám

1978. október 13., péntek Dunántúlt napló 3 fl kulturált keres­kedelem és vendéglátás eszközei A BNV mór bezárta kapuit: a fogyasztási cikkek kínálatá­nak felvonulása véget ért. Az örök visszatérő mondás most is érvényes: most már az ipar és a kereskedelem párbeszé­dének eredményén múlik, hogy mit és mennyiért kapunk majd az üzletekben mindabból, amit a Dobi István úton láthat­tunk?... Volt azonban az őszi vásárnak egy kétévenként visz- szatérö szakkiállítása, melyet nem éppen a nagyközönség­nek szántak, név szerint a HOVENTA Nemzetközi Keres­kedelem-technikai és Vendég­látóipari kiállítás. Hazai és külföldi cégek olyan gépeket, berendezéseket, eszközöket mutattak be, amelyek a mo­dern keresekdelem, kulturált vendéglátás ma már nélkülöz­hetetlen kellékei. II.. __________ k önnyítése így bemutatták a kisméretű boltok, üzletek átszervezését, profilozását szolgáló berende­zéseket, a munkafolyamatok racionalizálását szolgáló, a vendéglátóipari tömeges étel- előkészítést segítő gépek kö­rét — tanácsot adva a kör­nyezeti kultúra javításához—, felvonultatták a belföldi tu­rizmus szélesítésére alkalmas kempingek, motelek, touring- hotelok felszereléseit. Kiállítot­ták az adminisztráció, a rak- tcrtechnológia és csomagmoz­gatás, csomagolás jövőjét fém­jelző gépeket is. Röviden: az amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő kereskedelem és ven­déglátás — és itt főleg a konyhai személyzetről van szó — munkáját könnyítő, munká­ját kiküszöbölő eszközöket. A belkereskedelmi törvény­ből egy rövid idézet éppen e kiállítás margójára írható. Az­az a Belker vállalatok „ ... kötelesek fejleszteni az áruel­látás hálózati és technikai feltételeit, a lakosság vásár­lásra fordított idejét csökken­tő, a kiszolgálást, a kereske­delmi dolgozók munkakörül­ményeit javító eladási mód­szereket ..Erre sarkallt a HOVENTA is — csak legyen elég pénzünk a HOVENTA-kí- nálat nyomán fejleszteni. Minden presszóban, kocs­mában és vendéglőben örül­nének bizonyára a korábbi­aknál többet tudó, szebb kivite­lű étel- és italautomatáknak, a már közismert Cornéliusok- nak — az osztrák cég ital­automatái itt-ott már megje­lentek a pécsi pultokon is—, de híres e körben a dán Wit- tenborg és az olasz Brass cég is. A Bizerba világhírű konyhai szeletelőgépeit, dara- bolóit és még híresebb opti­kai mérlegeit hozta el. A be­rendezéseknek a tetszetős ki­vitel mellett fő erényük a pontosság és a „fejszámolás" kiiktatása. Az ABC-k szalámis pultjain a helyük: számlájukon beállítható az egységár. Bi­zonyára minden étterem-kony­ha örömmel kapna a Henkel cég mosogatógépein, különö­sen a főszezonban, a turista­idény kellős közepén. Nem­csak a tányértördelést iktat­nák ki segítségével, hanem A MIRKOZ fagylaltgépeit különösen a kisméretű vendéglátóipari egységeknek ajánlja pillanatok alatt visszakapnák az edényt — tisztán, megszá­rítva, csillogva. Külön személy­zetet a gép „táplálása" nem is igényel. A szocialista országok közül ott járt a HOVENTÁ-n Cseh­szlovákia, az NDK és Lengyelor­szág is, külkereskedelmi vál­lalataik révén először mutatták be a kereskedelem és a ven­déglátóipar fejlesztését szolgá­ló termékeiket. Következtetés: ha nincs elég pénzünk — dollárunk — a Henkel mo­sogatóra, akkor megkaphat­juk a csehszlovák Merkuriától az igényeinknek megfelelő mosó- és mosogatógépeket; széles skálán zongorázik — konyhai segédeszközök front­ján — a lengyel Varimex is, s az NDK-ból főleg élelmiszer- ipari felszerelések, szellőztető" berendezések importálhatok. A kereskedelmi-eladói mun­kát könnyítő külföldi ajánlatok között külön figyelmet érdemelt az NSZK-beli Werner Potrafke cég úgynevezett humán pénz­tárpultja. A vevő a pult szalag­jára sorba ráteszi az árut, a pénztárosnak nem kell csak az árut továbbító gombot nyomnia és a pénztárgépbe be­ütni az árat. így megmenekül a napi több órás félkezi eme­lésektől — a vállfájástól, csuk­lózsibbadástól. A hazai cégek legnagyobbi­ka e témában a KERIPAR, az ABC- és iparcikkáruházak fel­szerelésére alkalmas modul üz­letberendezéseit mutatta be a HOVENTA keretében. A beren­dezések szépek, árukínálóak, helytakarékosak. Egy-egy bolt építése, illetve felújítása kap­csán érdemes a KERIPAR-Koz fordulni. Üj termékei is akad­tak, közte a holland Sanamij cégtől vásárolt licenc alapján gyártott billenőüstök, turmix­gépek, zöldségszeletelők-vágók és hozott tojásfőzőgépet is. So­kan megnézték a Diesel- és Hűtőtechnikai Szövetkezet — röviden a MIRKÖZ — mozgat- ható-gördíthető fagylalttáro­lóit. Kisebb vendéglátóipari egységeknek ajánlják üzleten belüli és kívüli — utcai — árusí­tásra. Kiállítottak még kiszolgá­ló pultsort, hűtővitrineket, kávé­főző pultokat. Az Omnia Fém- feldolgozó Szövetkezet ügyvitel­technikai berendezései, a ME- KOFÉM szövetkezet ipari taka­rítógépei, a Szatmár bútorgyár szállodai szobái és a Lehel ismert hűtőpultjai, Tylerei azt bizonyították, hogy a magyar ipar is kezd nyújtózkodni, s né- hol-néhol már felér a modern kereskedelem és vendéglátó­ipar igényszintjéig. Az iskolai végzettség nem elég! A vezetés elsőrangú politikai munka M ilyen a jó vezető? A szocializmust magasabb szinten építő társa­dalmunkban sem vál­tozott a régi követelmény: le­gyen megfelelő szakmai kép­zettsége, politikai felkészültsé­ge, legyen vezetésre termett egyénisége, példamutató élete és munkája. Megfogalmazni, elvárni, szá­mon kérni könnyű. De valóra is váltani? Nos, ez már a ká­derpolitika, illetve az ezzel foglalkozók feladata is. Nem könnyű feladat. De hogy meg lehet oldani, arra sok példa akad. Többek között a Mecse­ki Ércbányászati Vállalat 111-as üzemében. * Cser János, az üzem párt­bizottságának titkára tizedik éve dolgozik jelenlegi poszt­ján. — Vállalatunk eleve előnyö­sebb helyzetből indult, mint „más, jóval régebbi üzem vagy gyár a megyében. A vezetők szinte együtt nőttek fel az üzemekkel, a bányával — mondja. — Kezdetben ugyan megvoltak a tapasztalatlanság okozta hibák is, ám az utóbbi tíz évben lényeges fejlődés mu­tatkozik. Jelenleg 73 különböző szintű vezető dolgozik az üzemben, Egy kivételével vala­mennyien rendelkeznek a be­osztásukhoz szükséges iskolai végzettséggel, közülük húsznak Egy kérdés vár már csak tisztázásra: ez az igényszint fi­nanciális oldalról mennyire va­lóság, mennyire álom? Tudom, mindenki azt szeretné, ha a bel­kereskedelmi törvényben fogal- mazottak — a fejlesztés kény­szertétele — nap mint nap té­ma lenne, téma lehetne. A HO­VENTA csak kínált, csak bemu­tatott — és megpróbált ésszerű fejlesztésre sarkallni. Hogy mi­lyen sikerrel? Az csak eztán dől el. Kozma Ferenc Megszívlelendő a környezet- és műemlékvédelemben Mosdatni lehet a falakat Pécsett alkalmazzák először az országban BNV-nagydíjasként kezdte pályafutását fél évtizede a Stirofilm nevű műanyag-filmré- teget alkotó vegyszer. Ez a po- lisztirol-oldat rákenve az épü­letek homlokzatára megvéd a korom, a por, a pernye, a kén­dioxidtól szennyezett levegő ellen. Már gyártják A pécsi vasúti főpályaudva­ron hazánkban először alkal­mazzák épület-külső megtisztí­tására és megóvására. — Két éve már kipróbáltuk néhány négyzetméteren a sínek felől és az a rész azóta sem szennyeződött be, nem szür­kült el — mondja Haraszti Pál, a MÁV Pécsi Igazgatóság építésztechnikusa. Dudás Jenő, a pécsi Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola vegyigépészeti tanszékének a tanára adott szakvéleményt és javasolta az alkalmazását. Foret Róbert, a Budapesti Egyesült Vegyiművek, vegyész- mérnöke egy kidobásra szánt melléktermékből állította elő. Majd átkerült az újdonság a budapesti Politur Vegyi Ktsz- hez, ahol most ősztől már gyártják folyamatosan. Egy ki­ló 20 forint 10 fillér. Az első szállítmány az országban hoz­zánk érkezett Pécsre: egy ton­na. A legalább nyolcvanéves ál­lomásépület napjainkban kül­lemében már fekete és szürke, megfakult. Az égetett Klinker­tégla eredeti csillogó sárga színét teljesen elveszítette. Az épületdíszek, köztük Watt és Stevenson domborműve töre­deznek, mállnak a kénes leve­gőben. Tízéves sósavoldattal és hidrogénfluoriddal akarták le­oldani a néhol már több cen­ti vastag szennylerakódást, nem sikerült. A 8000 négyzet- méternyi Klinker-tpgla borítás továbbra is fekete maradt. Egyébként maga az eső sem­mit sem hord le.-■ A savazás helyén kimaró- dott a tégla és veszélybe ke­rültek a kábelek is. Kiderült, hogy a pozitív töltésű szenny­bevonat elektrosztatikuson ta­pad a negatív töltésű téglá­hoz. A Stirofilmmel pozitív töl­tésű réteget viszünk fel, ami taszítja a levegő szennyeződé­seit. Előtte a szennyrétegeket vibrációs kézi csiszológépekkel rendkívül finoman leszedjük, nyolc atmoszféra nyomású le­vegővel fújjuk le. Ekkor gyor­san feljuttatjuk szórópisztollyal a Stirofilmet három rétegben. Az elsőt beszívja a tégla anél­kül, hogy a termek szellőzését biztosító kapillárisok teljesen eltömődnének. A második visz- szahozza az eredeti színt: je­len esetben a citromsárgát. A harmadik pedig üvegesen csil­logó fénybevonatot ad. Ez bár­mikor könnyen lemosható ult- rás vízzel. Vagyis mosdatjuk majd az állomásépületet — magyarázza Varga István osz­tályvezető. Olcsó és gyors Olcsó, gyors, eredményes így felújítani egy épületet kívülről, a levegő környezetártalmai semlegesíthetők, sőt az egyko­ri színt is visszanyerik. A MÁV Épület- és Hídfenntartó Fő­nökség pécsi 1-es számú épí­tésvezetőségének a brigádja a postarésznél már ezer négy­zetmétert tisztított meg. A cit­romsárga finom árnyalatai jöt­tek elő. Később a kaposvári és a nagykanizsai állomásokat, a Nyugati-pályaudvart szépítik meg így. De ezzel festik be a pécsi fűtőház és szerelőcsar­nok padozatát, vizsgáló csa­tornáit, bogy kopásálló felü­letet képezzenek ki, amire nem tapad az olajszennyeződés. \ Csuti J. Október 18.: Bor- és szőrmeipari kongresszus A nemzetközi és hazai tapasztalatok egybevetésé­re október 18-án Budapes­ten összeül a bőr-, a szőr­me-, a bőrdíszmű-, a mű­bőr-, és műanyagipar főbb fejlesztési irányaival fog­lalkozó szakemberek VI. kongresszusa. A rendezők csütörtöki saj­tótájékoztatóján elmondták, hogy a korábbi bőripari kongresszusoktól eltérően most valamennyi érintett szakmát átfogó jelleggel ta­nácskoznak majd. A plená­ris- és szekcióülések fő té­mája, hogy hogyan lehet még jobban meggyorsítani a minden tekintetben jobb kivitelű cipők előállítását, korszerűbb gyártmányszer­kezet kialakítását. A bőrgyártástól a feldol­gozóiparon át a tudomá­nyos kutatásig minden érin­tett terület szakmai képvi­selői jelen lesznek a ta­nácskozáson. Ezeket a magyarországi kongresszusokat már több mint két évtizede rangos eseményként „jegyzik” nem­zetközi szakmai körökben. Nem egy, világviszonylat­ban elismert külföldi szak­lap most is külön számot adott ki,’hogy felhívja a fi­gyelmet a négy napra ter­vezett budapesti esemény­re, A kongresszuson 135 kül­földi és 37 magyar előadás hangzik el. A külföldi szakemberek megtekintik a legmoder­nebb hazai termelőhelye­ket, látogatást tesznek a Pécsi Bőrgyárban, a Szi­getvári Cipőgyárban és a .Pannónia Vállalat kun­szentmártoni szőrmegyárá­ban is. van egyetemi, illetve főiskolai diplomája. — Hasonló a helyzet a po­litikai képzettséggel. Egy ve­zetőnk felső-, huszonkettő kö­zép- és ötven alapfokú* poli­tikai iskolát végzett. Ez meg­felel — illetve némileg maga­sabb is — a párt vezető szer­vei által meghatározott szint­nél. — A statisztika szerint is el­lenőrizhető kép tehát igen jó. De hogyan lehet nyomon kö­vetni azt, ami számokkal nem fejezhető ki? A vezetői kész­ségre, rátermettségre gondolok. — Valóban nincs erre sem­milyen mértékegység, de szám­talan kisebb-nagyobb jelből, a mindennapok gyakorlatából biztonsággal következtethe­tünk. Sokat mond az is pél­dául, hogy az elmúlt öt év alatt egyetlen vezetőt sem kellett alkalmatlanság miatt lécserélni. Csaknem 90 száza­lék 8—10 éve itt dolgozik az üzemben. Az átgondolt, helyes káderkiválasztásra utal az is, hogy több üzemi vezető került a vállalaton belül vagy más vállalatoknál magasabb be­osztásba. — Milyen feladatok és mód­szerek vannak az utánpótlás biztosításában? — Vezetőink között ketten vannak, akiknek életkora 30 év alatti. A „derékhadat” a 30— 40 év közöttiek alkotják. 40 és 50 év között 29-en vannak, ötvenedik életévüket ketten haladták túl. Másutt talán éppen ideális lenne ez az arány, a bányában azonban hamarabb számít öregnek va­laki. Éppen ezért igen fontos feladatunk a tervszerű, tuda­tos fiatalítás. Az utánpótlás bá­zisa elsősorban az üzem. Je­lenleg ketten tanulnak a köz- gazdasági, egy fiatal dolgo­zónk pedig a műszaki egye­temen. Ugyanakkor hat, a mű­szaki egyetemen tanuló fiatal­lal kötöttünk tanulmányi szer­ződést. Legtöbb a gondunk az aknászok utánpótlásával. Úgy tűnik, hogy a valamivel ma­gasabb bér nem tudja ellen­súlyozni a jóval nagyobb fe­lelősséget. Kádermunkánkban nagy figyelmet szentelünk a meglévő vezetők továbbképzé­sére. Ez az utóbbi három év­ben sokat javult, bár a köz­pontilag szervezett egyhónapos továbbképzések nem szako­sodnak kellőképpen, nem min­dig az itt hasznosítható isme­reteket kapják a résztvevők. — Mit tart a pártszerveze­tek legfontosabb feladatainak, milyenek a lehetőségeik a ká­derpolitikai célok megvalósítá­sában? — Nálunk már évek óta bevált gyakorlat, hogy kineve­zések, felmentések, kitünteté­sek'előtt az illetékes pártszer­vezetek — a végrehajtó bi­zottságig bezárólag — egyet­értése, állásfoglalása szüksé­ges. Természetesen nem a párt feladata a szakmai hoz­záértés elbírálása. Mi azt vizs­gáljuk, hogy milyen az illető politikai szilárdsága, milyenek az emberi, vezetői tulajdonsá­gai. A végrehajtó bizottság nemrégiben megtartott ülésén is leszögezte a testület, hogy a vezetés egyben politikai munka is. Fokozni kell a ve­zetők közéleti tevékenységét, erősíteni a gazdasági és a politikai munkában nemcsak értelmi, hanem érzelmi vonat­kozásban is. Kurucz Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom