Dunántúli Napló, 1978. október (35. évfolyam, 271-301. szám)

1978-10-01 / 271. szám

2 Dunántúli napló 1978. október 1., vasárnap 30 éves a barcsi Vörös Csi llag Jubileumi ünnepség Losonczi Pál tolmácsolta Kádár János jókívánságait Megalakulásának 30. évfordulóját ünnepelte szombaton Somogy megye neves közös gazdasága, a barcsi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet. Az ebből az alkalomból a járási művelődési házban rendezett ünnepségen megjelentek az alapító tagok, köztük Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is. Ott volt Romány Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szabó István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Varga Péter, a Somogy megyei Pártbizottság első titkára, Böhm József, a Megyei Tanács elnöke, továbbá a környékbeli közös gazdaságok képviselői. Oktober elsejétől 85000 egészségügyi dolgozó bérét emelik Fűzi István főtitkár nyilatkozata A Mecsek együttes sikere Szíriában Munkatársunk telexjelentése Damaszkuszból Ezeket a sorokat Damasz­kusz egyik központi szállodá­jában írom késő este, csak­nem éjfélkor, de a nyitott ab­lakon át most is hallatszik a fáradhatatlan cukorkaárus üte­mes kiáltozása, aki odalent az utcasarkon ütötte fel a sátrát Még most is van vásárlója, kettő is egyszerre, egy idősebb 'humuszos férfi meg egy mo­dern öltözetű fiatalabb, való­sággal Szíria kettős arcának szimbólumai. Jól látom őket innen fentről, az arab betűs neonreklámok, az utcai lám­pák és a színes villanykörték­kel felcicomázott személyautók, sőt buszok fényében. Az árus körül bizonyára most is pirí­tott cukor-, dió- és fahéjillat leng, mint nappal, amikor a fűszeres szagok még nehe­zebbnek tűnnek a Szíriái ősz 30—35 fokos hőségében. A Mecsek Együttes fiatal táncosai és zenészei szeptem­ber 26-án érkeztek meg Da­maszkuszba és első fellépé­sükre 28-án került sor a bosz- rai színházban. Boszra 160 kilométerre Damaszkusztól — dél-szíriai kis település mint­egy 9000 lakossal. De az ok, hogy a Szíriái Kulturális Mi­nisztérium elhatározta, hogy ez évtől kezdve nemzetközi fesztivált rendez itt, nem ez, hanem az a hatalmas kőszín­ház, amit a rómaiak építettek az akkori arab provincia fő­városában vagy 1800 évvel ezelőtt. Erre később a közép­korban arab erőd épült, kilenc toronnyal, a rómaiak monu­mentális színházát pedig be­temette a föld. De ilyenfor­mán meg is őrizte, úgy, hogy amikor 16 évvel ezelőtt a Szí­riái kormány elhatározta és megkezdte az ásatásokat, a világ legnagyobb és legépebb római kori színházépülete ke­rült elő. A fél köríves, kitűnő akusztikájú, lenyűgöző méretű és architektúrájú színház 14— 16 ezer embert tud kényelme­sen befogadni. A boszrai fesztiválon egy szovjet és egy francia balett, egy indiai és egy lengyel táncegyüttes mellett valószínű­leg a legfiatalabb résztvevők a magyarok, de már az első este kiderült, hogy a jó fel­készülés és a lelkesedés meg­hozta a maga gyümölcsét. Több ezer néző tapsolt a la­kácsai „Csizmásnak”, a hosz- szúhetényi táncoknak és a többi számnak. Az együttes Damaszkuszban lakik, onnan utazott a kétszeri boszrai és az egyszeri aleppói fellépésre. Tudósításunk ide­jén a harmadik szíriai szerep­lés, Aleppó még hátravan. Ügy hírlik Aleppó, Észak- Szíria jelentős városa, amely világszerte híres páratlan ró­mai műemlékeiről, szintén ér­deklődéssel várja az együt­test, amely az ismeretlen ma­gyar folklórból ad ízelítőt az arab közönségnek. A Mecsek- együttes szerdán hajnalban érkezik vissza Magyaror­szágra. Hadarna Erzsébet Erkölcsi elismerés Tamássy István akadémikust, az MTA agrártudományok osz­tályának elnökét és Rajki Sán­dor akadémikust, az MTA Mar- tonvásári Mezőgazdasági Kuta­tó Intézetének igazgatóját, tu­dományos munkásságuk elisme­réséül, a Leninről elnevezett Szovjet össz-Szövetségi Mező- gazdasági Tudományos Akadé­mia tiszteleti tagjává választot­ta. Bogó László, a Somogyi Ter­melőszövetkezetek Szövetségé­nek titkára ünnepi megemléke­zésben méltatta a barcsiak há­rom évtizedes eredményét. A szövetkezet gyorsan erősödött, a közös vagyon 1951-ben meg­haladta a másfél millió fo­rintot, s ma már 300 millió kö­rüli. A barcsi Vörös Csillag a termelőszövetkezeti mozgalom egyik büszkesége. Harminc esz­tendő alatt 27 alkalommal ka­pott kimagasló sikereiért orszá­gos elismerést. A közös gazdaság fejlődésé­nek fontos tényezője a jövedel­mező gazdálkodásra való tö­rekvés. Erre utal, hogy a leg­fontosabb termelőeszközök ki­használása magasabb az átlag­Három lovas csörtetett az élen, utána egy hintó és három szekér vidám, szüreti báli öltö­zéket viselő fiatal következett. A színes menet végigvonult Nagy- dobsza főutcáján, átvágott , a réten és Kisdobsza főutcájába kanyarodott be. Itt-ott megáll­va mókás szövegekkel pellen- gérezték ki a falu egy-egy la­kosát, aszerint, hogy mit „vétett" a tavalyi szüreti bál óta eltelt egy év alatt. így kezdődött tegnap dél­után Nagy- és Kisdobszán az az egy hétig tartó népművésze­ti rendezvénysorozat, amelynek keretében a Közös Községi Ta­nács, a KISZ területi bizottsága és a nagydobszai Nevelési Köz­pont idén első ízben igyekszik megmozgatni a környék önte­vékeny művészeti együtteseit. Pörös Béla, a Nevelési Köz­pont közművelődési előadója és Turger Béla, a területi KISZ- bizottság titkára elmondták, hogy ezt a rendezvénysorozatot a későbbiekben hagyománnyá szeretnék fejleszteni a község­Mezőgazdasági szakmákat tanuló fiatalok találkozóhelye volt tegnap Villány. Itt ren­dezte meg ugyanis — a me­gyei ifjúmunkás és szakmun­kástanuló napok keretében — a baranyai mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek diákjainak összejövetelét a Ba­ranya megyei Tanács, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ Baranya megyei Bi­zottsága. A művelődési házhoz érkező tanulókat, vendégeket dísz­egyenruhás ifjúgárdisták irá­nyították a nagyterembe, ahol Németh Antal, a KISZ Siklós városi-járási Bizottságának tit­kára köszöntötte a résztvevő­ket, köztük Kosztén Erzsébetet, az MSZMP Siklós járási Bizott­ságának titkárát, Béna Ernő­nél, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkárát, Bernics Ferencet, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetőjét, Betlehem Istvánt, az SZMT munkatársát. Ezt kö­vetően dr. Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese tartott előadást a mezőgazda- sági szakmák jövőjéről. A me­nál, a betakarítás optimális időben történik, a veszteségek alacsonyak. A leg'fontosabb ter­mékek önköltsége jóval a me­gyei átlag alatt van. A megyé­ben elsőként a barcsiak vezet­ték be az önelszámolás rendsze­rét: a különböző szervezeti egy­ségek, ágazatok, brigádok mun­kájuk, elért eredményeik alap­ján részesednek a közös jövede­lemből. 30 felsőfokú végzettsé­gű szakember dolgozik a szövet­kezetben, s a közös munkában részt vevő tagság egynegyede szakmunkás. A 9 ezer 700 hektá­ros gazdaság korszerű gép­parkkal, terményszárítókkal, tá­rolókkal, a legjobb technoló­giával felszerelt tehenészettel, sertéshizlaldával rendelkezik. ben. Az eddigi szüreti bálok népművészeti rendezvényekkel való kibővítése lehetőséget ad a helyi néphagyományok fej­lesztésére, illetve tartására, egy tájegység népművészetének megismerésére. A báli ünnepséget és a nép- művészeti rendezvényeket Petőh Sándor, az MSZMP Szigetvári Járási Bizottságának titkára nyitotta meg. Ezzel egyidőben a Nevelési Központban meg­nyílt Kalmár József barcsi fafa­ragó kiállítása. 18 órától Kiss Jenőné somogytarnócai népdal- énekes és a nagydobszai citera- zenekar adott műsort. 20 órakor kezdődött a szüreti bál. Az érdeklődők hétfőn dél­után 2 órakor Szigetvári János építész Környékünk néprajza, népi építészetek című előadá­sát hallgathatják meg. A to­vábbiakban öntevékeny népmű­vészeti együttesek bemutatójá­ra, néprajzi filmek vetítésére kerül sor. A záróműsort október 15-én a Mecsek együttes szol­gáltatja. B. K. zőgazdasági termelés változá­sának rövid áttekintését köve­tően hangsúlyozta, hogy nap­jainkban állandó fejlődésnek vagyunk tanúi, s a további előrelépéshez nemcsak korsze­rű technikára, gépekre, hanem sokoldalúan felkészült szakem­berekre van szükség. A tudni­valókat elsősorban a szakmun­kásképzőben kell elsajátítani, ám nap mint nap újabb és újabb ismeretekkel szükséges gyarapítani. Mint elmondta, Baranyában a termelőszövetke­zetek aktív dolgozóinak 26,2, az állami gazdaságok aktív dolgozóinak 32 százaléka szak­munkás. Ez az arány lényege­sen kedvezőbb az elmúlt évek­hez viszonyítva, ám a mező- gazdaság napjainkban — s a jövőben — várja a szakmun­kásokat. A növénytermesztés­ben, állattenyésztésben egya­ránt szükség van rájuk. Kérte A jubileumi ünnepségen fel­szólalt Losonczi Pál, aki tolmá­csolta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága el­ső titkárának jókívánságait. Az Elnöki Tanács elnöke és Romány Pál ezután kitüntetéseket adott át. Régi, jó néhány évvel ezelőtt készített fényképeket nézeget­tem nemrégiben. Ezek a Pécset Harkánnyal összekötő 58-as számú főközlekedési útról ké­szültek, amely akkoriban leg­feljebb csak élénk forgalmá­ról és a turonyi „halálkanyar­ról” volt híres, sőt inkább hír­hedt. Hát azóta történt egy s más ezen az úton. Hogy a legfon­a fiatalokat, hogy becsüljék, szeressék munkájukat, s úgy dolgozzanak, hogy mindenna­pos cselekedeteikkel tudjanak részt vállalni a közös célok megvalósításához szükségés feladatokból. Az előadást követően a fia­talok a villányi sportpályára indultak, ahol kispályás labda­rúgásban, lövészetben, aka­dályversenyben, kézilabdajá­tékban mérték össze ügyessé­güket. Délután a művelődési házban Fám László és Csizma­dia Sándor VIT-élménybeszá- molóját hallgatták meg a ta­nulók, majd a sombereki né­met nemzetiségi kórus és a véméndi német nemzetiségi tánccsoport tagjai szórakoztat­ták őket. A mezőgazdasági szakmun­kástanulók megyei találkozója az esti diszkó műsorral fejező­dött be. Október 1-től 85 ezer egész­ségügyi dolgozó bérét emelik a Minisztertanács júniusi határo­zata, illetve az ezt követő mi­niszteri rendelet alapján. — Az érintettek ezekben a napokban kapják kézhez az új bérbesorolásokat, s a maga­sabb bért először november tosabbat említsük: már nem­csak Harkányig vezet, hanem a megyeszékhelyet köti össze a megépített drávaszabolcsi ha­tárállomással. Még a IV. ötéves tervidőszak alatt készült el a fürdőhelyet az országhatárhoz közelebb hozó szakasz, majd a Pécsre betorkolló részen a közúti felüljáró. 1976—77-ben a harkányi átkelési lehetősé­get könnyítették meg, idén pedig a Pécs helységnévtáblá­tól a felüljáróig tartó szakaszt újították fel, változtatták mo­dern, korszerű úttá. Mindez persze nem ment zökkenőmentesen. így volt pél­dául a pécsi felüljáró eseté­ben. Négy éve áll csupán, de az idén máris problémák adód­tak vele, ki kellett néhol cse­rélni az aszfaltszőnyegét, fel­újítani burkolatát. Az történt ugyanis, hogy az akkori asz­faltozások nem a legjobban sikerültek. Az 58-as főközlekedési út az évek során jelentős változáso­kon ment keresztül. Meghosz- szabbodott, korszerűsödtek a községeket érintő átkelési sza­kaszai, modernebbé vált a pé­csi betorkollása, egyszóval ma már élvezet rajta kocsit vezet­ni. S még jobban az lesz, ha kialakítják a máriagyűdi cso­mópontját, levágják az innen jobbra ívelő veszélyes útka- nyart, elkészítik a keresztező­déstől felfelé a Tenkes csár­dáig a kapaszkodósávot. Az elképzelések szerint ezekre is sor kerül majd. A későbbiek­ben az út Szalántát és a turo­nyi kanyart is elkerüli, ennek megoldási lehetőségeire az UVATERV már készíti a terve­ket. Tíz-tizenkét esztendő kell ahhoz, hogy az 58-as, ‘ha nem is autósztráda, de a jelenlegi­nél még jobb vonalvezetésű, igazán korszerű út legyen. H. L. 2-án fizetik ki — mondotta Fűzi- István, az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének fő­titkára Deregán Gábornak, az MTI munkatársának adott nyi­latkozatában. — Az orvosok és más felsőfokú végzettségűek bére átlagosan 20, a tavalyi központi béremelésben nem ré­szesült szakdolgozóké 17, a gaz­dasági és ügyviteli dolgozóké 10 százalékkal emelkedik. A béremelés idei, második „lép­csőjének” éves költségkihatása 640 millió forint A tavalyi eme­léssel együtt - amely 126 ezer egészségügyi dolgozót érintett — meghaladja az egymilliárd 400 millió forintot. Legutóbb 1971-ben volt átfogó bérrende­zés, akkor 410 millió forintot kapott erre a célra az egész­ségügy. Elmondhatjuk tehát, hogy az egészségügyi dolgozók ilyen mértékű anyagi megbecsü­lésére, mint a tavalyival eqyütt az idei, még nem volt példo. — Erre a nagyszabású intéz­kedésre kétségtelenül szükség volt. Az egyes egészségügyi dol­gozók keresete ugyanis elma­radt a népgazdaság egyéb ágazataiban, a hasonló szak- kéozettséqet kívánó munkakö­rökben foglalkoztatottakétól. — Orvos-ellátottságunkról szól­va ne feledkezzünk el arról, hogy a 10 000 lakosra jutó orvo­sok számát tekintve világvi­szonylatban a harmadik helyen állunk. A dolgozó orvosok szá­ma 1950 és 1975 között például több mint két és félszeresére emelkedett. Mégis számos terü­leten van aránytalanság, min­denekelőtt az egyes megyék kö­zött, sok orvosi állás betöltet­len. Az idei bérrendezésnél ép­pen ezért területi differenciálás történt néhány megye javára. Lehetőség nyílt arra, hogy az orvoshiánnyal küzdő Békés, Borsod és Szabolcs-Szatmár megyében, vagy Győr, Szolnok, Bács-Kiskun, Heves, Nógrád és Somogy megyében az országos állagnál magasabb arányban növekedjen az orvosok bére. A megyékben tovább differenciál­tak a különböző területek és in­tézmények között, ami például azt jelenti, hogy a huzamosabb ideje orvos nélkül levő távoli falvakban is nagyon tisztes bért fizetnek már. Itt szeretném megjegyezni, hogy a bérrende­zés nyomán máris nőtt az ér deklődés e munkahelyek iránt. — Számottevően, átlagban 20 százalékkal emelkedett a pá­lyakezdő orvosok bére, az egészségügyi szakdolgozók egy része tavaly, más részük pedig most kapott emelést. Erre is nagy szükség volt. A közel száz­ezer szakdolgozó közül igaz, csupán mintegy 5000 hiányzik, de 20000-nek nincs szakképe­sítése és jelentős területi arány­talanságokról is beszélhetünk. Az egészségügyben dolgozó gazdasági és ügyviteli szakem­berek helyzetét elnökségünk az utóbbi időben két alkalommal is elemezte. Sok az őket váró betöltetlen állás és a betöltött munkahelyeken sem mindenütt működnek megfelelő szakkép- zettségűek. Ez is magyarázatot adhat arra, hogy miért nem ki­elégítő az egészségügyben o gazdasági munka hatékonysá­ga. — Az egészségügyi dolgozók mostani anyagi elismerése kife­jezője az erkölcsi elismerésnek is. Mindezek alapján joggal bíz­hatunk abban, hogy az egész­ségügyi munkát több jó szak­ember megnyerésével és meg­tartásával is sikerül vonzóbbá tenni — mondotta befejezésül Fűzi István. Sztireli hál, fafaragás, népi építészet Népművészeti rendezvénysorozat kezdődött Nagydobszán Mezőgazdasági szakmát tanuló fiatalok találkozója Villányban Előadás, VIT-élmény- beszámolók, kultúrműsor A felüljáró csak négy évig bírta A Bolgár Néphadsereg útja felújított szakasza Pécsett Tovább korszerűsödik a pécs-harkányi út Elkerüli majd a turonyi „halálkanyart" v

Next

/
Oldalképek
Tartalom