Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-11 / 251. szám

99 Földgáz” kőolajból és szénből!... Gáz van, de meddig? Interjú J. Hyggynssel, a Nemzetközi Gázunió főtitkárával J. Hyggyns azon mérnökök egyike, aki a földgáznak szen­telte életét. Az angol szakem­ber 1949 óta dolgozik e szak­területen és kilenc esztendeje a Nemzetközi Gázunió főtitkára. Legutóbb az Országos Gáz- és Olajkonferencián találkozott a hazai szakemberekkel és Pécsett jelentette be; mint a nemzet­közi szervezet főtitkára utoljára lép hivatalosan a hallgatóság elé. így az interjú, amit tőle kértünk, valószínű az utolsó, amit e minőségében a magyar sajtó egyik képviselőjének adott. — Megbízatásom 1979. május 27-én lejár. Ekkor rendezzük ugyanis a kanadai Torontóban, a XIV. Földgáz Világkongresz- szust, ahol francia utódomnak adom át tisztségemet. — A Nemzetközi Gázunió 1931-ben alakult, az alapitóok- mányt tíz állam irta alá. Kérem beszéljen e világszervezet tevé­kenységéről I — Az NGU létrejöttének alap- gondolata az volt, hogy a föld­gáztermelő és -felhasználó or­szágok számára minél jobban hozzáférhetővé tegye a műszaki információk, az új technikai el­járások megismerését. Ma is ez a fő feladata, mint tudományos szervezetnek, amelynek jelenleg 36 állam a tagja, köztük — Kí­nát kivéve, — valamennyi szo­cialista ország. Nyolc állandó bizottságunk a földgáztermelés és -tárolás, a városi gázgyár­tás, a gázszállítás, az elosztás és felhasználás, a szakemberek továbbképzésével, az egészség- ügyi kérdésekkel és többek kö­zött a cseppfolyós földgáz kér­déseivel foglalkozik. Az unió tu­lajdonképpen világszervezet, mert magában tömöríti a világ gázfogyasztóinak kilencvenöt százalékát. Emellett talán érdekesség­ként azt is megemlíthetem, hogy az NGU-nak mindössze egy fi­zetett alkalmazottja van, aki az adminisztratív ügyeket intézi londoni központunkban. — Az emberiség jövőjét te­kintve az egyik legfontosabb kérdés, az energiahordozók kö­rül folyó vita. ön miképpen ítéli meg a XXI. századot. Vajon utódaink nem átkoznak-e majd bennünket, hogy feléljük glóbu­szunk természetadta energia- hordozóit? — Felvetése elgondolkodtató, ennek ellenére nem vagyok pesszimista. A gáznak továbbra is nagy jövőt jóslók. Szerintem az ismert és megkutatandó gáz­tartalék a következő században még elegendő lesz. Persze az energiahordozók között egyre nagyobb teret kap majd az atom- és napenergia. Ezzel együttvéve a multinacionális nagyvállalatoknál lázas kutató­munka folyik, a földgáz minő­ségű gázok előállítására: az USA-ban mintegy tizenöt esz­tendeje kezdődött meg ez a munka, amelynek eredménye­ként kőolajból és szénből állíta­nak elő „földgázt". Továbbá megkezdődtek a szén föld alatti elgázosításával kapcsolatos kí­sérletek is, ami forradalmasít­hatja a bányászkodást. A távo­labbi jövőt illetően: ha elegen­dő villamos energia áll majd rendelkezésre a fúziós atom­energiából, akkor a hidrogén is szerepet kaphat a tüzelőgázok között. — Húsz esztendővel ezelőtt a világ földgáztermelése nem haladta meg az évi négyszáz- milliárd köbmétert. Ma ennek többszörösét hozzák a felszínre, s mindjárt tegyük hozzá, nem kis erőfeszítés árán. Mit mond­hatunk el a máról? — A felhasználás mértékét nem ismerem pontosan, a ter­melési adatokat csak hiányosan közük az államok. Mindez ösz- szefügg a szénhidrogének ár­robbanásával is: ennek követ­kezménye, hogy szinte kivétel nélkül minden ország takaréko­san bánik az energiahordozók­kal. Ugyanakkor hatalmas föld- gózkűtatás folyik a tengerek alatt, a sarkvidéki területeken, a kontinentális talapzatokon. E munkában az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió áll az élen. Mint felvetette, a földgáz felszínre hozatala igen nehéz, de legalább ekkora gondokkal jár annak távvezetékes továbbí­tása. Az időjárási viszontagsá­gok miatt ugyanis, a hideg zó­nában a hőmérsékletváltozás miatt gyakran sérülnek a veze­tékek. De még így is az egyik legolcsóbb energiaforrás a föld­gáz. Az elektromos energia szál­lítási vesztesége például 36—38 százalékos, a földgázé jóval ke­vesebb. A jelenről érdeklődött mégis hadd tegyem hozzá: a jövőben egyre inkább visszaszo­rul majd a városi gázgyártás, helyét a földgáz foglalja el és mind elterjedtebbé válik majd a földgáz cseppfolyósítása, ami a tárolási gondokat is enyhíti. — Magyarország nem tartozik a nagy földgáztermelők közé. Hogyan ítéli meg szakembereink tevékenységét a Nemzetközi Gázunióban? A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK FELVESZ: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti csillés, segédvájár, vájár, lakatos munkakörbe. 35 ÉVESNÉL FIATALABB ÚJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pécsett 1,5—2 év múlva készpénzbefizetés nélkül, rendkívül elönyüs anyagi feltételek mellett juttatjuk lakáshoz A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói el­helyezést biztosítunk Komlón. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. — Több témában véleményt nyilvánítanak, javaslatokat tesz­nek, részesei a különböző bi­zottsági feladatoknak. Például a gázüzemű hőszivattyúk alkal­mazásával kapcsolatban több észrevételt tettek vagy említhet­ném Majoros Sándor nevét, aki a torontói kongresszuson a gáz­fűtésű ipari kemencékről tart majd korreferátumot. Salamon Gyula „Par-gonya” Mohácson Egy tövön kétféle termése van Beremenden Kovács Im­re 59 éves BCM-dolgozó- nak a Kossuth utcában: ugyanazon a bokron para­dicsomot is szed, valamint az aljából burgonyát. Tíz ilyen keveréknövény eredt meg az idén kiskert­jében. Krumpli- és paradi­csomszárakat oltott egy­másba, de végezte úgy is, hogy a két növény virág­porait keverte össze még akkor, mikor bimbósak vol­tak. A burgonya teljesen ere­deti ízű, de a paradicso­mon érezni a krumpli pé­pes-lisztes zamatát is. A kísérletező kedvű gazda most gyűjti terméseinek magvait, jövőre kiültetve dől el, hogy a két faj egye­sítése végérvényesen sike­rült-e? Mfcx első az országban — Ehhez már csak egy autót kérek, hogy szerelni is tudjak Erb János rajza Önkiszolgáló autószerviz Csak hozott alkatrészeket lehet beszerelni "Sokan otthon javítják sze­mélygépkocsijukat, s bizony gyakran előfordul, hogy a „megspórolok 100 forintot” eredménye az, hogy bosszúsan legyintenek a tulajok, mikor egy csavar meghúzásához nincs megfelelő kulcs vagy nem sike­rül a gyújtást beállítani. Végül, de mégis elviszik a szervizbe az autót, ahol jól-rosszul elvégzik a megrendelt munkát. Aztán olyan nézet is kialakult, hogy „az én autómhoz ne nyúljon szerelő, mert csak elrontja”. Ha nincs célszerszám, inkább szaladgálnak utána és maguk szerelnek kis utcákban, jobb esetben garázsokban. Nyugati turistaútról hazatért autósok mondogatták már néhány évvel ezelőtt, hogy kint működnek önkiszolgáló szervizek, s hogy milyen jól beváltak. Nálunk miért nincs? — kérdezték. Most A Fővárosi Garázsipari Vál­lalat kezelésében a minap nyílt meg egy szerviz Budán, az Al­kotás utcában, a Déli-pályaud­var szomszédságában, ahol ön­tevékenyen dolgozhatnak a személygépkocsi-tulajdonosok. Hozzá kell tennünk azonban, hogy az ország első önkiszol­gáló javítóállása kísérleti jel­leggel üzemel. Hogy néz ki egy önkiszolgá­ló szerviz? A gépkocsi-tulajdo­nos, aki érez annyi bátorságot és szakértelmet magában, hogy megjavítsa autóját, alá­ír a szervizben egy nyilatkoza­tot, lefizeti óránként a 30 fo­rintos bérleti díjat, s még 20 forintot, ha szerszámra is szük­sége van. Azután már semmi akadálya annak, hogy bevigye o kocsit a műhelybe, átöltöz­zön, s nekiólljon dolgozni. Még felsorolni is hosszú lenne, hogy ha valaki ért az autószerelés­hez, mennyi mindent megcsi­nálhat. Például zsírozhat, ola­jat, hengerfejpakolást, tárcsa­féknél betétet, thermosztótot, ékszíjat, fényszóróbúrát, reléket cserélhet, gyújtást állíthat, ka­rosszériát javíthat. Ha munka közben valamilyen probléma adódik, akkor az ott-tartózko- dó szakember tanácsot ad, de ha végképp elakad a „bütykö- lésben”, átviheti a szervizbe a kocsit. Az Alkotás utcai önki- szolgáló szerviz hátránya, hogy gépkocsimosgsra nincs lehető­ség; s ha szerelés közben de­rül "ki, hogy szükség lenne egy elosztófejre, az nem vásárol­ható meg a javító raktárában. Csak hozott alkatrészeket lehet a kocsiba szerelni. Ennek ellenére jó dolog, hogy ilyen tevékenységre lehe­tőséget kapnak az autósok. Persze, hogy beválik vagy sem, ez még kérdés. Mindenesetre, a Fővárosi Garázsipari Válla­lat több törpeszerviz létesítését tervezi, ahol önkiszolgáló-javí­tóállásokat is kialakítanak. Lehet, hogy szerte az ország­ban úgy elterjednek, mint az önkiszolgáló boltok? Roszprim Nándor 200 millióan isznak fluoros uizet Megelőzhető a fogromlás Speciális szájöblítő oldal gyártásáról folynak tárgyalások Vajon a sors súlyos igazság­talansága-e, hogy az egyik em­bernek ragyogó, hibátlan fog­sora van, míg a másik szinte törzsvendég a fogorvosnál? A szenvedő alanyok gyakran pa­naszkodnak, hogy hiába a gon­dos fogmosás, az sem segít rajtuk. Van-e mindenki számóra elérhető, megbízható módszer a szuvasodás illetve a foglazu­lás megelőzésére? Erről beszél­gettünk dr. Bánóczi Jolánnal, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem fogkonzervólási kliniká­jának professzornőjével. — Milyen mértékben befolyá­solják a születésünktől magunk­kal hozott alkati tényezők fo­gaink állapotát? — Kétségtelen, hogy az áll­csontok alakja, fejlettsége, a fogak elhelyezkedése bizonyos mértékig befolyásoló tényezők. A hosszúkás arcú embereknél torlódottabban helyezkednek el a fogak, a koronák is hosszab­bak, általában nem elég jól rágok, így nagyobb esélyük van a kóros foglazulásro. Ugyan­akkor a zömök alkatúak rágó­izmai fejlettebbek, a fogaknak elég helyük van az optimális elhelyezkedésre. Mindezek azon­ban nem döntő tényezők, sok­kal inkább azok, amelyek élet­vitelünk következtében károsan hatnak. — Melyek a veszélyforrások, és mi a hatásuk? — Nem győzzük eleget hang­súlyozni a helyes táplálkozás fontosságát. A túl sok szénhid­rát fogyasztása rendkívül káros. Lényeges az is, hogy több olyan ételt fogyasszunk, amely erőteljes rágást igényel. A sok napfény, a jó levegő óvja a száj nyálkahártyájának egész­ségét. És legfőképpen nem szabad megfeledkezni a gon­dos, nagyon alapos száj- és fogápolásról. A fogakon meg­tapadó lepedék — mely a nyál­ból lerakodott mucinból, bak­tériumokból és ételmaradékok­ból áll — idézi elő a két fő fognépbetegséget a szuvaso­dást és a fogágybetegségeket. A baktériumok által termelt en­zimek savas közeget alkatnak, amely hosszabb idő alatt meg­támadja a fogzománcot. Az ugyancsak baktériumoktól szár­mazó toxinok az íny szövetébe kerülve gyulladást idéznek elő. A szervetlen sók lerakódásából keletkezik a fogkő, amely sú­lyosbítja a gyulladásos folya­matot. Ezenkívül a helyi káros erőbehatásokhoz (hibás tömés vagy korona okozta túlterhelés, vagy ha nem pótolják — akár csak egy kihúzott fogat is) másodlagosan gyulladás járul­hat.- Mi okozza a kamaszkori, illetve a terhesség alatt bekö­vetkező, fokozottabb fogrom­lást?- Mindenekelőtt oszlassunk el egy tévhitet. Nem igaz az, hogy minden gyermeke egy fo­gába kerül az anyának. A hor­monális változások hatására fo­kozódik a fogágy érzékenysége, s olyan inger, amely máskor hatástalan, itt gyulladást vált­hat ki. Tehát csak helyi inger és nem élettani okok váltják ki a megbetegedést. A terhes­ség ideje alatt rendkívül fon­tos a rendszeres fogorvosi el­lenőrzés, szükség esetén a beavatkozás. Nem igoz, hogy a fogászati kezelés, beleértve a helyi érzéstelenítést is, bármi­féle károsodást okozhat a mag­zatnak.- Mit tehetünk mi és mit az orvos a fogak megmentéséért?- A legfontosabb a helyes, rendszeres fogópolás. Nem elég a zójöblítés, mert a jól tapadó leoedéket csak fogkefével, erős dörzsöléssel lehet eltávolítani. A fogközök megtisztításához szükséges, hogy függőleges irányban végezzük a dörzsölést Külföldön, köztük a legtöbb szocialista országban már kap­ható egy szájöblítő oldat, amely , elszínezi a fogakon maradt le­pedőket, így látható, milyer» alapos volt a fogmosás. Inté­zetünk háromféle ilyen anyagot vizsgált meg, kiválasztotta a legmegfelelőbbet, most folynok a tárgyalások a KHV-vel a gyártás megkezdéséről. A meg­előzést szolgálja a fluornak a szervezetbe juttatása. A vilá­gon 200 millió ember iszik flu­orral dúsított ivóvizet. Nálunk ezt sokhelyütt nehéz lenne megvalósítani, ezért kísérlet­képpen Szegeden fluoros asz­tali sót árusítanak. Kísérlete­zünk, hogy a gyermekeknek szorbitos cukorpótlóval készült édességeket adunk a fóti gyer­mekvárosban. Az eddig eltelt két év tapasztalatai igen ked­vezőek. Ugyancsak a fogszu­vasodás megelőzésére, úgyne­vezett barózdazáró anyaggal kezeljük a fog felületét. Ez kü­lönösen gyermekeknél, közvet­lenül a fogáttörés után hatá­sos. A legfontosabb azonban továbbra is a helyes táplálko­zás, a megfelelő szájhigiénia. Egyébként október első heté­ben a Fogorvos Egyesület fenn­állásának 100 éves évforduló­ján a fogkonzerválásról és sok érdekes tapasztalatról, újdon­ságokról hangzanak el előadá­sok. Kurucz Gyula A fogakon látható sötét folt (a valóságban piros) mutatja azo­kat a területeket, ahol nem volt kielégítő a fogmosás. A vegy­szerrel történő öblítés után ezek a foltok a fogkefe gondos is erőteljes mozgatása hatására eltűnnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom