Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-08 / 248. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 3 ó másfél évtizeddel ezelőtt o Telefongyár egyik — Pest megyei kisközségibe telepített — gyáregysége bedolgozók szerződtetésével próbálta enyhíteni munkaerőgondjait. A telefonkészülékekben sok olyan szerelvény van, amelyek különösebb szaktudás nélkül, az anyagok és néhány szerszám birtokában otthon is elkészíthetők. Az életrevaló ötlet megvalósítása azonban a vártnál is nagyobb nehézségeket okozott. Az ipari bedolgozók fogalma akkoriban már eléggé ismert volt; külföldön,, elsősorban az iparilag fejlett államokban majd mindenütt alkalmazták, Magyarországon pedig a helyiipari vállalatok és szövetkezetek egy részének léte a nagyszámú bedolgozók munkájától függött. A nagyiparban, a minisztériumi vállalatoknál viszont járatlan út volt a bedolgozói rendszer, s jórészt emiatt a telefongyári kísérlet rövid idő alatt megbukott: adminisztrációs bonyodalmak, szervezési, elszámolási problémák nehezítették a bedolgozói rendszer véglegesítését. Figyelemreméltó kezdeményezésről azóta sem érkezett hír, s ez nem is csoda, mert a bedolgozók helyzete, még a helyiipari vállalatoknál és a szövetkezeteknél is annyira rendezetlen, hogy az ilyesfojla munkát úgyszólván csak a csökkent munkaképességűek, a nyugdíjasok, a terhes- vagy a kisgyermekes anyák vállalnak, illetve azok, akiket anyagi körülményeik kényszerítenek erre. Ez a külföldön már régen polgárjogot nyert — és eredményesen alkalmazott — foglalkoztatási forma nálunk egyfajta — és meglehetősen rosszul alkalmazott — szociálpolitikai eszközzé degradálódott, amelynek körülményeit, alkalmazási lehetőségeit sokáig még jogszabály sem regulázta. Óvatos becslések szerint ió 300 ezerre tehető azok száma, akiket csak részfoglalkoztatás, vagy az othon végzett bedolgozó munka formájában lehet a társadalmi termelésbe bekapcsolni. Ezzel szemben elenyészően csekély azok száma, akiket — szinte kizárólag a szövetkezetek és a helyiipari vállalatok — bedolgozóként foglalkoztatnak, jóllehet az ismert munkaerőhelyzet megkövetelné, hogy a kis- és nagyvállalatok felfedezzék ezt a rejtett és gazdaságilag jól hasznosítható munkaerőforrást. A beruházási eszközökkel rendelkező állami ipart azonban nem érdekelte és nem is érdekli különösebben ez a téma. A szerényebb anyagi eszközökkel dolqozó szövetkezetek, helyiipari vállalatok pedig, ha akarnák se tudnák növelni bedolgozóik számát, mivel — számtalan hátrányos megkülönböztetés miatt — nem nagy a tolongás az otthon végezhető munkáért. Munkaerő-tartalék A bedolgozó például gyakorlatilag csak jogviszonyban áll a vállalattal, annak ellenére, hogy az érvényes rendelkezések értelmében státusa munkaviszonynak minősíthető és kezelendő. Következésképpen azok a szociális kedvezmények és juttatások (fizetett szabadság, ebédidő, esetleges útiköltség, kedvezményes üdülés stb.), amelyek a vállalati dolgozók természetes jogai, a bedolgozót csak elvileg illetik meg, ám ezt az elvet soha, sehol és senki sem érvényesíti a gyakorlatban. Még ennél is nagyobb gond a bedolgozók bérezése: az alacsony darabbér, a nagyüzemi szervezettséget feltételező bérpolitika és bérezési gyakorlat, valamint a maximált kereset nem használ a bedolgozói rendszer kiszélesítésének. Az amúgysem magas kereseteket csökkenti még a rezsiköltség, amely a legtöbb esetben a bedolgozót terheli. Ritka az a vállalat, ahol amortizációs térítést adnak a bedolgozóknak. Mindez együttvéve bőségesen elegendő ok arra, hogy kevesen szánják el magukat a bedolgozói munkára, s hogy a bedolgozók táborában is nagymérvű legyen a fluktuáció. A bedolgozók nagy része időskorú, jóval túl a nyugdíjhatáron, akik eleve időszakonkénti pénzkeresetnek tekintik ezt a tevékenységet. Aki pedig állandó jellegű munkát és keresetet remél a bedolgozástól, azt is vándorlásra kényszeríti a „hol van munka, hol nincs ..." állapot. A helyiipari vállalatok és szövetkezetek rendelésállománya sokkal piacérzékenyebb, mint a minisztériumi vállalatoké. A munkaellátottsógnál pedig a bedolgozók jönnek utoljára számításba. S mindezek ellenére a bedolgozók kézi munkával, minimális anyagi ráfordítással, mostoha körülmények között, évről évre több százmilliós termelési értéket állítanak elő. Miből is az következik, hogy a bedolgozói munka gazdasági racionalitása nálunk sem kérdőjelezhető meg. Különösen nem ebben a munkaerőigényes világban, s akkor, amikor több mint 300 ezren kapják a gyermekgondozási segélyt, ám a gyermekgondozás melletti időtöltésük egyre súlyosabb társadalmi gond. H a olyan államok, mint Japán, Svájc, Ausztria régóta és nagy haszonnal alkalmazzák a bedolgozók százezreit, akkor talán a magyar ipar is profitálhatna valamit e módszerből. A híradástechnikában, a könnyűipar számos ágában tág tere lehetne o bedolgozásnak. Csak az apró, egyedi és önmagukban jelentéktelen kísérletek, próbálkozások helyett tömegméretekben kellene hozzálátni a bedolgozói munka szervezéséhez. Vértes Csaba Vietnami-thaiföldi párbeszéd Csütörtökön egésznapos tanácskozással folytatódott a mo- gasszintű vietnami—thaiföldi párbeszéd. A tárgyalások megkezdése előtt Kriangszak Csa- manand thaiföldi miniszterelnök hangoztatta: a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének jelentősége rendkívül nagy. Kifejtette, hogy Thaiföldnek minden országgal szemben békések a szándékai. A tárgyalásokon a felek megvitatták a kétoldalú kapcsolatok egész skáláját. A két ország közötti megértés elmélyítése érdekében a vietnami fél szabadon bocsát 30 thaiföldi halászt, s két hajót. A szóban forgó személyek annak idején behatoltak Vietnam területi vizeire. A thaiföldi fél, ugyancsak a fenti óhajtól vezéreltetve szabadon enged 5 Thaiföldön fogva tartott vietnami személyt. Az űrhajózás történetében Gazdaságosabb és biztonságosabb lő, hisz ez az első olyan külszíni kőzetfúrógép az országban — a kőbányászat területén —, amely porelszívó berendezéssel működik. Ennek különösen a bazalt- és andezitbányákban van jelentősége, amelyekben nemcsak a por, de szilikózisártalomnak is ki vannak téve a dolgozók. A Komlón bemutatott PÜF-K- EH fúrógép egyelőre svéd porelszívóval üzemel, de a gyárban már megkezdték a hazai porleszívók kifejlesztését s jövőre indulhat a sorozatgyártás. Az új magyar fúrógép nem lebecsülendő előnye az ola- csony ár. A tegnapi bemutató eredményeként az ország kőbányái 15 darabra adtak megrendelést a Bányagépgyártó Vállalatnak. A kőbányászati termelés kulcskérdése a kőzetjövesztés gazdaságossága, hatékonysága és a kitermelt anyag ap- rózottsága. A töltetszerkezettől, a lyuktelepítéstől és a felhasznált robbanóanyagtól függ, mennyire hatékony a kőzetrobbantás, amelyet a bányákban átlag kéthetenként ismételnek meg. Egy-egy ilyen alkalommal 40—50 000 tonna követ robbantanak le. A fenti célok érdekében a komlói kőbányában az eddig használt villamos gyutacsokról áttértek a robbanózsinór használatára. E módszer számos előnyéről győződhettek meg az országos bemutató résztvevői a déli fél egykor megtartott kísérleti robbantás során, ahol 2700 kilogramm vegyes robbanóanyaggal - trotil, pakszit, ammonnitrát — vagy ANDO — egyetlen indító dinamit gyutaccsal 8000 tonna anyagot robbantottak le a robbanózsinór vagy más néven Ni- pentex segítségével. A Ni- pentex nagy előnye, hogy felgyorsítja a „lustább” robbanóanyagok, mint például azAN- DÓ — ami tulajdonképpen gázolajjal kevert műtrágya — detonációs sebességét s egy szintre hozza a legsebesebb — 6000 méter/secundum — trotiléval. Előnye továbbá, hogy kevesebb, lényegében egy darab gyutacs kell a robbantáshoz, ami nagyban csökkenti a robbantások veszélyességét, s növeli a kőbányászat biztonságosságát. — Rné — páratlan manőver Az űrhajózás történetében páratlan manővert hajtott végre a Szaljut—6 űrállomás két űrhajóso, Vlagyimir Kovaljonok és Alekszondr Ivancsenkov: az űrállomás megfordításával a Szojuz—31 űrhajót áthelyezték az űrállomás hátsó kikötőhelyétől az első kikötőhelyre, a főbejárathoz. A manővert úgy hajtották végre, hogy Kovaljonok és Ivoncsenkov átszállt az űrhajóba, szétkapcsolta azt az űrállomástól, kisebb távolságra eltávolodott a Szaljut—6-tól. Ezt követően az űrállomást táv- irányítással megfordították rö- videbb tengelye körül, s újra összekapcsolták vele az űrhajót. A példátlan manővert azért hajtották végre, hogy a Szojuz —31 a főbejárathoz kerüljön, s ezzel szabaddá váljék az „alkalmi" látogatók és a teherűrhajók számára szükséges hátsó bejárat, illetve bármikor nehézség nélkül működésbe lehessen helyezni az űrállomás fő hajtóművét, amely a hátsó bejáratnál van. Mint ismeretes, az űrállomásnál a szovjet—NDK űrkettős látogatása idején „űrhajó- cserét" hajtottak végre: Bikovsz- kij és Jöhn azon az űrhajón, a Szojuz-29-en tért vissza a földre, amely annak idején a Szaljut új, állandó személyzetét vitte fel az űrállomásra. A cserét az indokolta, hogy a Szojuz —29 ekkor már nyolcvan nap óta volt a világűrben és egyes berendezéseinek működése csak meghatározott ideig garantálható. A cserével viszont az „új" űrhajó, a Szojuz—31 a hátsó bejárathoz került. Az űrállomás és az űrhajó összekapcsolásának konstrukciós megoldása azt igényli, hogy hosszabb út idején a „kikötött" űrhajó a főbejáratnál legyen, így a hajtóművet bármikor működtethetik és szabad az út az újabb látogatók számára. A földi központ jelentése és az űrhajósok beszámolói szerint o manőver zavartalanul ment végbe, minden műszer és berendelés kifogástalanul működött. Kovaljonok és Ivancsenkov folytatja útját o Föld körül. A Mecseki Kőbányák komlói üzemében több mint egy évvel ezelőtt 1977 júliusában kezdte meg működését az első hazai gyártmányú kőzetfúrógép, amelyet az Országos Bányagépgyártó Vállalat konstruktőrei fejlesztettek ki. Azóta is mindössze 4 gép működik az országban, s valamennyi a DÉLKÖ bányáiban. Kettő Komlón a kemény andezitben, egy Dánton dolomitban, s egy pedig a polgárdi mészkőben. A szériagyártás megkezdése előtt a PÖK-K-EH magyar kőzetfúrógép tegnap Komlón, a Mecseki Kőbányászati napok keretében első ízben mutatkozott be a hazai szakmai publikum előtt, s azonnal elnyerte a szakemberek tetszését. A Komlón szerzett több mint egyéves üzemelési tapasztalatok alapján a gyártók több módosítást végeztek a gépen, amelynek igen nagy előnye az eddig használt típusokkal szemben, hogy lánctalpas önjáró, tehát egy-egy lyuk lefúrása után nem kell továbbvonszolni. Korszerű, zárt, üveges fülkéje a kezelőjét megvédi az időjárás viszontagságaitól. A gép más tekintetben is emberkíméUjmecsekalján, a Hajnóczy utcában a régi helyén új piacot épit a Szentlőrinci Költségvetési Üzem. Az építés első ütemében, október 15-re adják át a piac keleti, bővített részét. Jövő évben pedig elkészül a fedett elárusító csarnok is. Erb János felvétele Lázár György hazaérkezett Mongóliából Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, aki a Mongol Népi Forradalmi Pórt Központi Bizottságának és a Mongol Népköztársaság kormányának meghívására tett hivatalos baráti látogatást Mongóliában, csütörtökön hazaérkezett. Útjára elkísérte Madarasi Attila, pénzügyminisztériumi államtitkár, Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, Tordai lenő külkereskedelmi miniszter- helyettes és Gál Bálint, a Külügyminisztérium főosztály- vezetője. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borbándi lános, a Minisztertanács elnökhelyettese, Simon Pál, nehézipari miniszter, Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár, Vár- konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának- elnöke és Varga József, a Minisztertanács Titkárságának vezetője. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Jadamin Sirendev, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Áthelyezték a Szojuz-3l-et A szakemberek megszemlélik a komlói kőbánya tetején a magyar gyártmányú, pormentes fúrógépei Fúrási-robbantási bemutató Komlón Porelszívó csökkenti a szilikózisártalmat Dunántúlt napló XXXV. évfolyam, 248. szám 1978. szeptember 8., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Uf gépek a kőbányában
