Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-08 / 248. szám
2 Dunántúli napló 1978. szeptember 8., péntek Ülést tartott a KISZ Baranya megyei Bizottsága Az Edzett Ifjúságért mozgalom eddigi tapasztalatairól, valamint a megyei VIT-rendez- vényekről volt szó egyebek között a KISZ Baranya megyei Bizottságának csütörtöki ülésén, amelyen Bóna Ernőné, a KISZ megyei Bizottságának első titkára elnökölt. A KISZ KB 1977 februárjában hozott határozatot a KISZ feladatairól, az Edzett Ifjúságért tömegsportmozgalomban és az ifjúsági turizmus fejlesztésében. A tegnapi értékelés során megállapították, hogy az elmúlt évben a KISZ kellő figyelmet fordított a fiatalok sportolási igényének felkeltésére, emlékezetes, sikeres kezdeményezései voltak a turizmus és a sport területén. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Tibor Tamás, a KISZ KB honvédelmi és sport, osztályának vezetője. Képzőművészeti kiállítások A pécsi FÉK galéria előterében az akvarellek fogadják a látogatót. Hangulatokat felvillantó, színes munkák. A teremben az olajfestmények kaptak helyet. A képek a Pécsről elszármazott művész baranyai emlékeit, a falusi élet képeit jelenítik meg. Elmosódó emlékek, hajdani tájak, magányos szekér az elhagyott tanyaudvaron, egy avítt falióra, vagy a napsütötte meszelt fal előtt ülő öregasz- szony, az időtlenség varázsával — íme a művész világa. M. Szűcs Ilona kiállításának megnyitójára tegnap délután 5 órakor került sor, a FÉK galériájában. A megnyitó előjátékaként Szkladányi Péter fuvola- művész: Debussy: Syrinx-ével varázsolt hangulatot. Megnyitó beszédet mondott dr. Buga László SZOT-díjas, érdemes orvos. A kiállítás szeptember 21-ig tekinthető meg. «V Hikódi Erzsébet és Czene Béla budapesti művészházaspár ahhoz a művészgenerációhoz tartozik, amely a múlt század végi magyar realista művészettől kapta első inspirációit, s amelyre jócskán hatással volt a századelő képzőművészeti forradalma. A hatások ellenére az egykori Rudnay-tanítvónyok képesek voltak megőrizni eredetiségüket, megtalálni egyéni hangvételüket. Czene Béla neve mindenütt szerepel ott, ahol bármerre a nagyvilágban kiállítás reprezentálja a magyar képzőművészetet. Különös képi világ tárul a néző elé, ebben a realista hagyományokra épülő, már-már naturalista pikturában. Czene Béla a realista formanyelvet tudatosan alkalmazza. Ott látjuk a képeken a nagyvárosi ember természetes életterét, a lüktető, zajos utcát, a buszmegálló embertömegét, a hirdetőfal reklámképeibe olvadó, merev, szenvtelen és elhidegült arcokat, és rádöbbenünk, hogy Czene Béla racionalizmusa, tárgyilagossága egyszeriben érzelmeket képes felszabadítani a nézőben. A historikus képszerkesztés és mesélőkedv is sajátja Czene Béla festészetének. Számos képe szól a fiatalokról, a disco táncairól, a presszók és kőrútok mini-szoknyás lányairól. Hikádi Erzsébet szenvedélyesebb festői alkat. Vérbő csendéletei, a németalföldi festő nagy műgonddal részletezett alkotásait idézik. Képén a fák ágainak kusza és görcsös egy- másbakapaszkodása mintha a magányból kitörni vágyó, társkereső ember segélykiáltása lenne. Hikádi Erzsébet és Czene Béla kiállítását tegnap este 6 órakor nyitották meg a Ságvári Galériában. Megnyitó beszédet Horváth Olivér festőművész mondott. A kiállítás szeptember 21-ig tekinthető meg. Prokszo L. Baranyai kirándulásait Összefog az ország A Duna mente szép tájain Eddigi szokásainktól eltérően most nem „szárazföldi” kirándulásra, hanem folyami túrára hívjuk olvasóinkat; kajakkal, kiel-boot-tal, skiffel, kenuval, bármilyen, hosszabb út megtételére alkalmas vízi járművel. Mielőtt igazán ősziesre fordulna az idő, egy-két meleg napra biztosan számíthatunk, s ha hosszabb, nyolc-tíz napos túrára indulni már nem ajánlatos, egy-egy hétvégét érdemes evezéssel tölteni. Az utóbbi években egyre népszerűbbé vált ilyen szempontból a Duna: hol csoportosan, hol magányosan, egyre többen vágnak neki hosszabb-rövidebb távolságoknak. „Baranyai kirándulások" sorozatunk e heti ajánlataként a Duna megyénkén átfolyó szakaszát választottuk, pontosabban Bajától indulva, le egészen Mohácsig. A baja—mohácsi távolság vízen nem több 32 kilométernél, s ezt az utat kényelmes tempóban, két nap alatt meg lehet tenni. Bajánál érdemes beevezni a Sugovicába: a csónakot ki is lehet kötni, vagy kihúzni a homokos partra. Nyugodtan otthagyhatjuk és besétálhatunk a városba is. A Sugovica körbe- evezhető, s a mintegy négy kilométernyi kerülő megéri a fáradságot. Baja alatt egy—másfél kilométernyire a dunántúli partnál hatalmas homokzátony, alacsonyabb vízállásnál fölverhetjük éjszakára ide is a sátrat. A zátony mögött keskeny ág, partján kisebb horgásztanyák, amilyenekkel az egész út során találkozhatunk: magas lábakon állnak, legtöbbjüket régi, kiselejtezett autóbuszokból alakították át. Az erdős parton, távol a lakott helyektől, esténként és éjszakánként már hallható a szarvasbőgés, és kis szerencsével meg is figyelhetjük a vízpartra éjjel lejáró szarvasokat. Magas löszfalak alatt evezve érkezünk Dunaszekcsőhöz. Közvetlen a vízparton, a kompnál áll a szekcsői halászcsárda, ahol éppúgy mint az összes többi partmenti csárdánál. gyakran kötnek ki túrázók ebédelni. Dunaszekcsőtől délre megszaporodnak a szigetek; Baja és Mohács között egyébként hat kisebb-nagyobb sziget mellett haladunk el. Ha nem túl alacsony a vízállás, meg is kerülhetők, egyébként csak a hajózó ágban lehet evezni. Bárt elhagyva, egy naayobb kanyar után, az 1446-os folyamkilométert ielző táblánál lassan föltűnik Mohács: előbb csak ipari épületek, maid két templomtorony is fölbukkan, s lassan szaporodnak a parton a házak. Szemben a Mohácsi-szigeten strandolok, s mindkét parton a komplejárónál egy-egy halászcsárda. Az úton elsősorban nem is a települések a legérdekesebbek, sokkal inkább maga a vízi élet, s a természet. Az erdő, az elhagyott, vad szigetek, a víznél élő állatok, a sirályok, a gémek; külön élményt jelentenek a hangok, melyek — különösen esténként — a távolból is fölerősödve hallatszanak és érdekes módon szorosan hozzátartoznalj ahhoz a már szinte méltóságos csöndhöz, amely a vízen és a vízparton körülvesz mindent. Dücső Csilla Óarany esőkabát, kordbársony ruha Hét megyéből érkezett segítség a Paksi Atomerőmű építkezésére Nyilvános beszélgetés Pécs költő vendégeivel A következő hetekben újabb csoportokat várnak az ország különböző részeiből, összesen ezer főt. Velük együtt az év végén jóval meghaladja már az ötezret is. a Paksi Atomerőmű-beruházáson dolgozók száma. Á Konzum Áruház divatbemutatója Divatszínek: a világoskék, almazöld, meleg bordó, égetett sziéna Néhány hónappal ezelőtt nyári kínálatát mutatta be a Konzum Aruház, s most ismét egy szezonális divatbemutatónak volt a színhelye a Fenyves Szálló étterme. A tegnap este fölvonultatott őszi—téli női és férfi modellek tanúbizonysága szerint a kis szériában készített konfekcióáruk mindinkább követik a divat új irányzatait. Mind a női, mind a férfidivatban továbbra is hódít a sportos öltözék, a safari stílus: a vászonfarmer mellett télen előtérbe kerül a világos kávé- színtől egészen a feketéig kapható kordnadrág. Nőknél praktikus viselet a farmer kabátruha és az egyszínű vagy apró virágos kordbársony kötényruha. A nadrágokhoz kiegészítőnek gézinget, pulóvereket, ballon-, műbőr. és bőrdzsekiket ajánlanak. A nappali ruháknál a kord ingruha mellett divatos a kétrészes kosztüm is. A tegnap látott modellek csíkos selyem- jerseyből készültek, bújtatott övvel. Itt említjük meg, hogy a legtöbb ruha övmegoldása ilyen. Az úgynevezett délutáni ruhák klasszikus szabásvonalúak, anyaguk import angora pamut- jersey, jellemzőjük a szín. és mintakombináció. Ezek a modellek délutáni és alkalmi viseletnek egyaránt megfelelnek; szabásvonaluk derékban elvágott, bővülő aljjal, hosszú ujjal és kézelővel. A kimondottan alkalmi ruhák stílusa romantikus, sok húzással, fodorral, csipkével. Fekete maxi pliszérozott szoknyához továbbra is divat a lurex blúz. Ezeknél a ruháknál dominál a fehér, világoskék és almazöld szín, mint például a tegnap bemutatott kozákos nyak- és vállrésszel készült, húzott diolen- jersey estélyi ruháknál. Az alkalmi ruhák kategóriájában a legnagyobb újdonság a muszlinhatású alapanyagú, pamut csipkebetéttel kombinált, félhosszú, kimondottan fiataloknak ajánlott alkalmi ruha. A kabátok közül érdekesek az idei esőkabátok és esőgallérok; az egyszínűek ezüstkék, sárga és óarany árnyalatúak, a többi bordó és fekete, illetve kék és fekete mintás. Változatos fazonúak; egy részük kapucnis, mindegyikük nagy, rátett zsebekkel készült Átmeneti kabátként a bőrkabátok a legnépszerűbbek, elegáns téli viseletnek a nutria, az ocelot és a nyúl- szőrme bundákat ajánlják. Néhány szó a kiegészítőkről: a bizsuk mellett dominálnak a bőrdíszművek, így az övék, a nyakba akasztható apró bugyrok, a borítéktáskák. Fejen egyaránt hordható a svájcisapka, a kötött sapka, a kötött- vagy kézzel festett selyemsál, a muszlinkendő. A már említett színek mellett divatszínnek számít még a párizsi kék, a meleg bordó, az égetett sziéna. A Konzum Áruházban kapható modelleket a ceglédi NIVO Ruházati KTSZ, a Debreceni Ruhagyár, a Sikk Különlegességi Nőiruházati KSZ, a budapesti Elegancia KSZ és a HÓDIKÖT gyártotta. D. Cs. Pesszimisták voltak a rendezők, ugyanis a lógó felhőkből esőt gyanítván a Megyei Könyvtár udvara helyett azol vasóteremben hozták össze Károlyi Amy, Weöres Sándor és a közönség találkozóját. Az eső végül is elmaradt, ellenben olyan tömeg gyűlt össze az öreg épületben, hogy sokan csak hangszórón hallhatták a beszélgetést. Hasonlóan nagy érdeklődés kísérte a neves költőházaspár dedi- kációját is csütörtök délután, a Magyar írók Könyvesboltjában. Ars poetica címet viselte Weöres Sándor Kossuth-díjas költő és Szederkényi Ervin nyilvános beszélgetése. A Jelenkor főszerkesztője kiváló ismerője Weöres Sándor költészetének és életútjának. Először a pécsi évekről folyt a beszélgetés. A költő itt végezte az egyetemet; tíz évig lakott a városban, s az első munkahelye éppen a megyei könyvtár volt. Szóba kerülték a Weöres-legendák, amelyeket a költő cáfolni, vagy legalábbis halványítani igyekszik, a „kis magyar Weimarban” töltött évtized későbbi befolyásoló szerepe, irodalmi-művészeti kérdések, sőt a szorosan vett művészeten túli, egyetemes problémák is. Megszólalt a társ, Károlyi Amy és a régi barát, Csorba Győző. Felcsillant egy pécsi vonatkozású kis kötet megjelenésének lehetősége, a jelenlevő Takács Gyula megyei tanácselnök-helyettes és a Jelenkor támogatásával. Humor-díj ' Humor-díjat nyert András Ferenc „Veri az ördög a feleségét" című filmje a hyeresi filmfesztiválon. A fiatal művészek alkotásainak nemzetközi szemléjén — amelyet augusztus 29. és szeptember 5. között rendeztek meg a francia kisvárosban — összesen három díjat ítéltek oda. Újabb kétszáz fős segítség érkezett a Paksi Atomerőmű építkezésére. A Dunántúlról Győr, Somogy, Zala és Vas, az Alföldről pedig Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye építőipari vállalatai irányítottak műszaki vezetőket, jól képzett szakmunkásokat a beruházásra, elsősorban az üzemi főépület kivitelezésének gyorsítása, a határidő csúszás pótlása érdekében. A Minisztertanács a közelmúltban foglalkozott a beruhá: zás helyzetével és a gondok megoldására hozott intézkedések sorába tartozik a kivitelezők létszámának gyarapítása is. A segítséggel jól kívánnak gazdálkodni, hogy a lehető leghatékonyabb munkával járuljanak az új energiabázis megvalósításához. A dunántúliak és az alföldiek is egy- egy közös főépítés-vezetőségbe tömörültek, és együtt dolgoznak. Megkapták pontos feladatukat. A dunántúliak például a két reaktorblokk közötti részt építik. A csoportok útra- valóul korszerű gépeket is hoztak magukkal, mixerkocsit, nagy teljesítményű betonpumpát, darut, amit ugyancsak közösen használnak. A hét első felében új munkahelyükkel ismerkedtek a műszaki vezetők és munkások. A következő napokban berendezkednek, ugyanis több évi küldetésre érkeztek. A paksi „szolgálat" kemény helytállást, nagy szakmai tudást, lelkiismeretes munkát igényel. Itt a, munka minden mozzanatát szigorú ellenőrzés követi. Ti- zenkétórás műszakot tartanak, az egyik csoport nappal, a másik éjszaka dolgozik, mivel itt folyamatos a kivitelezés.
