Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-01 / 241. szám

2 Dunántúlt napló 1978. szeptember 1., péntek Még lehet jelentkezni a versenyekre 96—64—96. Ezeket a mére­teket írta be jelentkezési lap­pjára az a hölgy — neve egye­lőre maradjon titokban —.aki­nek levele elsőként érkezett a manökenversenyre invitáló felhívásunkra. Ezen a verse­nyen —, vasárnap Újmecsek- alján a bányásznapon — 15 és 30 év közötti lányok, asz- szonyok indulhatnak, saját kezűleg varrott, vagy egyedi elképzelés alapján csináltatott ruhákban. Egy órakor megkez­di munkáját az előzsüri, hogy az élő tv-adás kezdetére kivá­lassza a 10 legcsinosabbat, akik majd szerepelnek a mű­sorban.. A zsűriről egyelőre annyit, hogy van egy hölgy- tagja is: a megyei divatbizott- sóg titkára. A díjat is a me­gyei divatbizottság adja: a nyertes egy géz- és egy far­merruha anyagát veheti majd át a zsűritől. A verseny alaku­lásába beleszólnak majd a sze­gedi olajbányászok is. Az ő ajándékuk helikopteren érke­zik. Változatlanul invitáljuk tehát Baranya és Pécs csinos, ügyes kezű lányait, asszonyait a manökenversenyre. Vala­mennyi jelentkezőt délután 1 órakor várunk a Dunántüti Napló pavilonjánál, a PMSC- pályán. Szolidabb visszhangra talált az amatőr képzőművészeknek szóló felhívásunk, ezért megis­mételjük: várjuk azon pécsi és Baranya megyei amatőr kép­zőművészek jelentkezését, akik a Bányásznapi randevú ese­ményeihez kapcsolódva játé­kosan és szabadon, szabad térben, szabadon választott technikával és méretben — rajzokat, grafikákat, festménye­ket — készítenének. A műve­ket bányászokból és festőkből álló zsűri értékeli majd. A leg­jobban sikerült alkotásokat ki­állítjuk a Dunántúli Napló mi­nigalériájában. A nyertesek ér­tékes pénzjutalomban részesül­nek. Hangos eseménye lesz a Bá­nyásznapi randevúnak a rik­kancsverseny. Jó hangú, ötlet­gazdag, bátor fiatalemberek és lányok jelentkezését várjuk. A pályázók egy-egy percet kapnak majd arra, hogy rik­kancs-módra kikiáltsák, „elad­ják" az aznapi, tehát a szep­tember 3 -i Népszabadságot, Dunántúli Naplót. A versenyről egyenes adásban számol be a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója. A festőversenyre, a manö­kenversenyre és a rikkancsver­senyre is elfogadunk jelent­kezéseket még a helyszínen, azaz a PMSC-pályán, a Du­nántúli Napló pavilonjánál, szeptember 3-án 13 órakor. Helikopter Újmecsekalján, a PMSC-pályán. A légijármű Szegedről érkezett. A Bányásznapi randevú ’78 főpróbáját tartották tegnap. Megérdemelt jutalmak w Ércbányászok kitüntetése A 28. bányásznap tiszteletére a Mecseki Ércbányászati Válla­lat üzemeiben tegnap délután megtartották az ünnepségeket, melyeken kiváló gazdasági és társadalmi munkájuk elismeré­seként kitüntetéseket kaptak a bányászok. A Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést az üzemek 12 dolgozója vehette át. A bá­nyászatban eltöltött 25 éves föld alatti és 30 éves külszíni mun­kaviszony alapján a Bányász Szolgálati Érdemérem arany fo­kozatát tizenkilenc dolgozó kap­ta meg. A 20 éves föld alatti, illetve a 25 éves külszíni mun­kaviszony alapján a Bányász Szolgálati Érdemérem ezüst fo­kozatát 154 dolgozó vette át, míg a 10 éves föld alatti, illet­ve a 15 éves külszíni munkavi­szony alapján a Bányász Szol­gálati Érdemérem bronz foko­zatát 331-en kapták meg. Kivá­ló Dolgozó kitüntetésben a II. számú bányaüzemből tízen, a III. számú bányaüzemből tizen­kettes a IV. számú bányaüzem­ből harmincketten, az ÉDÖ-ből huszonegyen, a kísérleti kuta­tási és automatizálási üzemből öten, a szolgáltató üzemből hu­szonnégyen, és a központból ki­lencen kapták meg. Igazgatói dicséretben százhármán része­sültek. Baranyáii k(rándulások Boldogasszonyfa Boldogasszonyfán élt és al­kotott Hoffer János népi faragó mester. Gyermekként kezdte a pásztorkodást, kanász, majd gu­lyás volt. 1919-ben Letenyepusz- tára került, a bátyjától és apó­sától tanulta a fafaragást. 1928. és 1969. között Szaporcán élt, utána Boldogasszonyfára költö­zött. Népi fafaragásaival elnyer­te a népművészet mestere cí­met is. Alkotásaiból kiállítást rendeztek, mely bemutatja egész életművét: az első szépen mun­kált pásztorbottól az ökör­szarvból faragott sótartókig. Láthatók a modern lakások ma oly divatos kellékei, a faragott söröskupák, cigaretta kínáló, virágtartók. Megtekinthetők ma­ga készítette szerszámai is. Azonban a népművész mes­ter életműve, ha már állandó kiállítást rendeztek belőle, meg­érdemelné a körültekintőbb fi­gyelmet. Az épület, amelyben a munkákat bemutatják elég rossz állapotban van. Az idelátoga­tók pedig nem könnyen jutnak. be, mivel a kulcsot a szemben lévő posta melletti ház lakója őrzi, s nem mindig található otthon. Ugyancsak „megköze­líthetetlen" a nem messze lévő Igmándy-kúria, amelyben puly­kakeltetőt rendeztek be, s a szép parkban traktorok pöfékel­nek. Szeptemberben, amikor felmérik a megye műemlékeit, döntenek arról, mi lesz az ál­landó kiállítás sorsa. Aki mégis felkeresi a Zselic e szép kisközségét, az megpi­henhet az ide nyolc kilométerre található Terecseny-pusztán. Itt az egykori iskola épületéből ala­kítottak ki negyven fős kulcsos házat, ami egyelőre Baranyá­ban a legjobban ellátott. Jövő­re itt kívánják bővíteni a még szűkös szigetvári szálláshelye­ket. A kis kirándulóhelyet autó­busszal és személygépkocsival egyaránt megközelíthetik. An- talszállás után, a sasréti elága­zás előtt jobbra kanyarodva. G. M. Fiatal mozdonyvezetők vetélkedője Kétnapos területi verseny Pécsett Négyen az országos döntőbe jutottak Elismerés Szabó Imre, a siklósi munkásőr egység rajpa­rancsnoka június végén el­fogott és előállított egy előzetes letartóztatásból megszökött személyt. Bátor helytállásáért, példamu­tató szolgálata elismeré­seként a Munkásőrség or­szágos parancsnoka Szabó Imrének a Haza Szolgála­táért érdemérem bronz fo­kozatát adományozta. A kitüntetést tegnap délután adta át Siklóson az orszá­gos parancsnok megbízá­sából Megyaszai József, a Munkásőrség Baranya megyei parancsnoka. K ét napon át vetélkedett ti­zenkét fiatal Diesel-moz­donyvezető a MÁV Pécsi Igazgatósága Ki minek meste­re területi döntőjén. Ez évben szervezte meg először a versen­gést a MÁV, a szakmai, poli­tikai ismeretek gyarapítása a korszerű vasúti technika alapos megismerése céljából. A hetekkel ezelőtt rendezett selejtezőkön csaknem százan vettek részt. Közülük a legjob­bak jutottak a szerdán kezdő­dött területi döntőbe. A pécsi vontatási főnökségen írásbeli feladattal indult a versengés. Számos munkavédelmi és poli­tikai kérdésre kellett válaszol­niuk, majd gyakorlati feladat­ként egy tudatosan létesített hi­bát kellett kijavítaniuk a Diesel­mozdonyon. Tegnap délelőtt teszttel foly­tatódott a versengés. Ezt köve­tően különböző forgalmi, elekt­rotechnikai, illetve a Diesel-moz­dony működésével összefüggő kérdésekre válaszoltak. Délután négy órakor hirdetett eredményt a zsűri, Mészáros András, a MÁV Pécsi Igazgató­ságának igazgató-helyettese el­nökletével. A területi döntőn az első helyet Szabó Zoltán, a dombóvári vontatási főnökség Díesel-motor vezetője szerezte meg. Második lett Sátrány Sán­dor pécsi, harmadik Pleiller János kaposvári, negyedik Caál Sándor pécsi versenyző. Az első négy helyezett ezer­től kétezer forintig terjedő pénz­jutalomban részesült. Ök képvi­selik majd a MÁV Pécsi Igaz­gatóságának legjobb Diesel­mozdony vezető fiataljait az or­szágos döntőn. Melles Rezső A Pécsi Szikra Nyomda dolgozói, a Dunántúli Napló szerkesztő­sége és a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat mély megrendülés­sel tudatja, hogy Melles Rezső, a nyomda nyugdíjas igazgatója 1978. augusztus 30-án, rövid szenvedés után, csendesen elhunyt. Az elhunytat a Pécsi Szikra Nyomda saját halottjának tekinti. Temetésére 1978. szeptember 6-án, szerdán délután 2 órakor kerül sor a pécsi központi temetőben. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Decemberben nyugalomba vo­nulása alkalmából köszöntöttük, ma búcsúzunk Melles Rezsőtől, a Pécsi Szikra Nyomda volt igazgatójától. Akkor megkö­szöntük 26 éves munkásságát, és békés, derűs pihenést kíván­tunk, ma már csak az életművet tudjuk méltatni, amit ránk ha­gyott. Igazgatói tevékenységének két és fél évtizede alatt meg­szervezte az államosított kis­üzemekből az egységes, kon­centrált pécsi nyomdaipart, mun­katársaival a kézműipar szint­jéről korszerű gépekkel dolgo­zó középüzemet hozott létre, sö­tét, földszintes, dohos műhe- helyekből a város egyik legmu- tatósabb ipari létesítményének egészséges, tágas csarnokaiba költöztette a nyomdászokat. A Pécsi Szikra Nyomda min­dig az elsők között volt az új technika és technológiák alkal­mazásában. Melles Rezső ne­véhez fűződik az ofszetnyomás, a több színnyomás meghonosítá­sa és a könyvgyártás nagymér­vű fellendülése Pécsett. Szer­kesztőségünk külön is elisme­réssel és köszönettel adózik azért a nagy szakismerettel és szívóssággal megvalósított re­formért, amivel a Dunántúli Napló technikai megújhodását elősegítette. A pécsi nyomdászat az ő ve­zetése alatt országos tekintélyt szerzett, amit a párt és a szak­mai szervek, a minisztérium szá­mos elismerése és kitüntetése fémjelez. A nyomda termelési értéke az 1951. évi 5 millió fo­rintról munkássága utolsó évé­ben 150 millióra nőtt. A kiadók legigényesebb munkáikkal is szí­vesen fordultak a Pécsi Szikra Nyomdához, és a pécsi szaktu­dás és munka biztos piacot tu­dott teremteni külföldön is. Melles Rezső fiatal szakmun­kások százait nevelte ki. Igaz­gatói évei alatt a pécsi nyom­dai dolgozók száma 110-ről 500- ra nőtt. A kor követelményeivel, az ipar fejlődésével lépést tart­va Pécsett is meghonosította az új szakmákat és a hatvanas évektől újra visszaszerezték ré­gi tekintélyét a nyomdászatnak. Pécsett tanulta a szakmát, és az egykori kiváló mesterek szor­galmát, precizitását inastársai­nak kis csoportjával, gazdag tu­dásanyaggal adta tovább — egy kimaradt nyomdászgeneráció munkáját is vállalva — a mai fia­taloknak. A dinamikus fejlődés nehéz éveiben a sokfelől jött, kezdő munkásgárdából mély emberségével, derűs szellemé­vel, megfontoltságával, hozzá­értésével és széles látókörével formált tisztelettel övezett, ered­ményesen dolgozó közösséget. A szakmának, a munkásosz­tálynak, a párttagságnak ahhoz a generációjához tartozott, amely az új, a mi világunk for­málásában erejét meghaladó feladatokat is vállalt, és méltó­nak bizonyult osztályához, amely vezetői posztra emelte. Befejeződött a MÁV országos szállítási értekezlete Jó fórumot teremtett az őszi csúcsforgalmi feladatok vár­ható gondjainak feltárására, a tennivalók közös meghatározá­sára a vasút háromnapos or­szágos szállítási tanácskozása, amely csütörtökön fejeződött be a MÁV vezérigazgatóságon. A MÁV vezetőinek beszámo­lója alapján megértették, hogy a vasút kezelésében levő mint­egy 120 milliárdos eszközállo­mány —, amely csak látszatra sok, de az igényekhez képest mindig kevés — gazdaságos felhasználása közös érdek. Mi­után a szállítási csúcsokra a MÁV nem tud berendezkedni, elsősorban szervezési intézkedé­sekkel, összehangolt munkával, ütemes és folyamatos rakodá­sokkal, árufeladással és — fo­gadással lehet a következő hó­napok nagyobb forgalmát meg­nyugtatóan lebonyolítani. A vi­tában véleménykülönbségek, a maga igazát bizonyító felszóla­lások természetesen voltak. Lé­nyegében azonban megértve egymás nehéz helyzetét, mind­két fél — a vasút és a fuva­roztatók egyaránt — megígér­te a szállítási munka javítását, s több vállalat készséges együttműködést ajánlott fel a vasút szervezési intézkedéseinek segítésére. A Gabona Tröszt például késznek mutatkozott ar­ra, hogy az exportszállítmányok­hoz rendelkezésre bocsátott, át­szerelt széles nyomtávú vago­nokat a vasút előírásainak megfelelően késedelem nélkül kezeli, továbbítja. Az Alumí­nium Tröszt képviselője bejelen­tette, hogy 15 ezer tonna bauxi- tot Fejér megye térségéből a közúti közlekedés igénybevételé­vel fuvaroztat el Almásfüzitő­re, s más üzemek is vállalkoz­tak a költségesebb, de a csúcs- forgalom idején biztosabb és gyorsabb közúti szállításra. --------------------------------------------uI Véget ért a Pannónia ‘78 rendezvénysorozat Augusztus 20-a óta tanács­koztak Harkányban az ország szövetkezeti szakemberei, együttműködésük szorosabbra fűzéséről, a hatékonyság és a minőség javításáról, a jelen tervidőszak hátralévő felada­tainak sikeres teljesítéséről. Előadások hangzottak el, kon­zultációkat tartottak, kerekasz- tal-vitákat rendeztek a Pannó­nia '78 rendezvénysorozat ke­retében, amely tegnap Právicz Lajosnak, a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat megyei titkárának összefoglalójával zá­rult. A Pannónia ‘78 rendezvé­nyen részt vevők emlékplaket­tekben és a vezető-továbbkép­ző elvégzését igazoló bizonyít­ványokban részesültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom