Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-01 / 241. szám

Köszönt jtik II bányásznap tiszteletére Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli n ci ni o XXXV. évfolyam, 241. szám 1978. szeptember 1., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A jövő munkásait nevetik ■,y<^ bányászainkat! Irta: Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára bányásznap szakmai ünnep, tiszteletadás azoknak, akik a bá­nyászéletet választották élet­hivatásuknak. Huszonnyolca­dik alkalommal köszöntjük me­gyénk bányászait, a szén-, az ércbányászat, az aknamélyités, a földtani kutatás és fúrás dolgozóit. Hazánk népénél: tisztelete és megbecsülése öve­zi a föld méhének munkásait, akik a természeti viszontagsá­gok, a szeszélyes geológiai adottságok közepette az or­szág energia-, érc- és ásványi nyersanyagszükségletének je­lentős hányadát termelik ki. Munkájuk nyomán elindul az éltető erő, mozgásba hozza a gépeket, fénnyel, meleggel árasztja el a városokat, falva­kat, családi otthonokat. Köszöntjük bányászainkat, akik az első sorokban harcol­tak mindig a dolgozó embert megillető jogokért, akik a rab­ság éveiben sem békéitek meg az elnyomatással, akik győze­lemre vitték felszabadulásunk után a széncsatákat, és akik azóta is nehezét vállalják a szocialista építés feladatainak. Emlékezzünk azokra, akik zászlóvivői voltak az emberibb életért, az emberi szabadság beteljesüléséért vívott harc­nak, az 1919-es tatabányai és az 1937-es csertetői csendőr- sortűz mártírjaira, azokra, aki­ket a fasiszták hurcoltak el a második világháború idején, és többé sohasem térhettek vissza. Meghajtjuk az emléke­zés zászlaját a munka frontján hősi halált halt bányászaink előtt. A bányászok iránti megbe­csülés alapja a munkásosztály ügye iránti elkötelezettség, az egykori harcokban és a mai munkában egyaránt megnyilvá­nuló helytállásuk. Ki tudná ösz- szeszámolni, hány szabad szombatot, vasárnapot töltöttek a föld alatt, hogy népgazda­ságunk energia- és ásványi alapanyag-szükségleteit kielé­gítsék. Mindezek mellett nem kevés társadalmi munkát vál­lalnak és teljesítenek. Az MSZMP XI. kongresszusá­nak irányelvei célul tűzik ki az ország természeti kincseinek, ásványi nyersanyagainak telje­sebb és gazdaságosabb ki­használását. A hazai ásványi nyersanyagok között is kiemel­kedő szerepet játszanak az energiahordozók, ezen belül a szén. A mecseki szénbányászat perspektíváját alapvetően a kokszolható széntermelés lehe­tősége határozza meg. Az V. ötéves tervben a Mecseki Szén­bányák feladata a népgazda­sági, illetve a fogyasztói igé­nyek kielégítése mellett a fel­készülési program végrehajtó- sa, a szénvagyongazdálkodás javítása, következetesebb beru­házási, műszaki fejlesztési, kor­szerű munka- és üzemszerve­zési tevékenység. Elismerés azoknak a magyar és szovjet munkásoknak, mér­nököknek, akik negyedszázada új iparág alapjait teremtették meg a Mecsek-hegységben és úttörőként járultak hozzá a ma­gyar uránipar felvirágoztatásá­hoz, térségünk gazdasági, kul­turális fejlődésének gyorsításá­hoz. Az uránércbányászat nép- gazdasági jelentőségét az ha­tározza meg, b°gy mint ener­giahordozó nyersanyagot ter­melő ágazat, közvetve hozzá­járul az ország energiaellátá­sához a megépülő paksi atom­erőművön keresztül is. A Bányászati Aknamélyítő dolgozói az egyre növekvő bá­nyaépítési feladatokon túlme­nően Pécs várospolitikai gond­jainak megoldásához is nagy segítséget adnak. Baranya megye bányászai abban a tudatban ünnepel­hetik a 28. magyar bányász­napot, hogy amit vállaltak, tel­jesítették. Igaz, nem kis erőfe­szítések árán. A mennyiségi tervteljesítés csak a szabad­napok egy részének igénybevé­telével valósulhatott meg. Az V. ötéves terv a bányá­szatban egy új, progresszív kor­szakba való átmenet nehéz időszaka, amikor a termelési előirányzatok teljesítése mellett el kell végezni mindazokat a feladatokat is, amelyek bányá­szatunk jövőbeni termelőkapa­citásának bővítéséhez, műszaki állapotának megújításához, s ezzel együtt a nehéz emberi munka könnyítéséhez szüksége­sek. A bányaüzemek fejlesztése biztosítani hivatott a viszony­lagos műszaki elmaradottság felszámolását. Ezáltal azt, hogy a rendelkezésre álló energia-, érc- és ásványvagyon korszerű termelési technológiával, a gé­pek hatékony és az emberi munka takarékos felhasználá­sával kulturált és biztonságos munkahelyi körülmények között legyen kitermelhető. Az V. öt­éves tervfeladatok másik fő célkitűzése a távlati energia, érc és ásványi nyersanyagigé­nyek kielégítését szolgáló új bányák építésére irányul. Megyénk szén-, érc- és ás- ványvagyona hosszú időre le­hetővé teszi a bányászat fej­lett színvonalon való folytatá­sát. Tehát van jövője • hosszú távon is a bányászatnak. Eh­hez a jövőben is sok és jól képzett bányászra lesz szük­ség. A bányászok szocialista ál­lamunkban kezdettől fogva munkájuknak kijáró megkülön­böztetett megbecsülésben ré­szesültek. Munkájuk elismeré­sét elsősorban jövedelmük szín­vonala és lakáshelyzetük javí­tására irányuló intézkedések jelzik, de számos más szociál­politikai, munkavédelmi és egészségügyi intézkedés is a munka- és életkörülmények ja­vítását célozza. bányászok munkája sok-sok áldozatválla­lást kíván. A konkrét példák sokasága bizonyítja, honv sem a külszínen, sem a föld alatt nincs híja azoknak, akik készek is erre az áldozat- vállalásra. Célkitűzéseink a bányászat­ban is csak az iparág dolgo­zóinak szoros összefogásával, cé'tudatos munkájával valósít­hatók meg. Mindehhez szüksé­günk van dolgozóink egyetér­tésére, jó munkájára, a szo­cialista munkamódszerekben és a szocialista versenymozgalom­ban rejlő kimeríthetetlen erőre. E gondolatok jegyében kö­szöntőm Baranya megye poli- tikci és társadalmi vezetése nevében megyénk bányászait, azok családtagjait a 28. ma­gyar bányásznapon. Kívánok munkájukhoz erőt, egészséget és bányászköszöntéssel — jó szerencsét! uzemenek aknamelyítése Befejezőilön a MÉV V-ös Horváthék kiváló eredménye a szovjet berendezéssel Az utolsó bödön délután öt órakor hagyta el a talpat több köbméternyi terhével. Itt lenn ezeregyszázhúsz méter mélyen, a Mecsek gyomrában nem volt ünneplés. Odafönn néhány ki­lométernyire a bányászhimnuszt énekelték, kitüntetéseket vettek át, de minderre nem gondolha­tott Vidvindics Gyula csapatve­zető, Ábrahám László, Erdei Géza vájár, Vörös József és Sza­bó Péter segédvájár, valamint Pfeffermann Antal ás Csanádi Ferenc csillés. Ők voltak azok ugyanis, akik Rácz János ak­nász vezényletével tegnap, a délutános műszakban befejez­ték a Mecseki Ércbányászati Vállalat leendő V-ös üzemében a szállítóakna mélyítését. S ai a munka, amit a Horváth Ist­ván vezette Zalka Máté szocia­lista brigád negyven fős kollek­tívája elért, a magyar aknamé­lyítés történetében példátlan tel­jesítményük kétszeresen megha­ladja a hazai eredményeket. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzete 1976 szeptem­berében kezdte el a munkála­tokat és huszonhárom hónap alatt elvégezték az 1120 méte­res akna mélyítését, az aknara­kódók kialakítását. Korábban, November hetedikére vállalták, hogy elérik a talpat, majd ezt követően a Horváth-brigád fel­ajánlotta', hogy a XXVIII. Bá­nyásznap tiszteletére befejezik az aknamélyítést. A munkálatok során mintegy nyolcvannyolcezer köbméter kő­zetet robbantottak ki a hét és fél méter átmérőjű aknából, kö­zel tizenkilencezer köbméter be­tolt sajtoltak a zsaluzat és az aknafal közé. A kilencvenedik méterig hagyományos módon történt az akna mélyítése, amely hat és fél hónapot vett igény­be. Ezt követően állították mun­kába a Szovjetunióból érkezett, kétszintes munkapaddal ellátott aknamélyítő berendezést, ami­vel világviszonylatban is ki­magasló teljesítményt értek el. Az elmúlt esztendő május 13-a és június 13-a között az aknamélyítési előrehaladás 133,5 méter volt, ami az eddi­gi teljesítményeket tekintve kilencedik a világon. Meg­jegyzendő, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a hason­ló, közepes teljesítményű be­rendezéssel is csak a hetedik helyre rukkolhattak a 141 mé­teres mélyítési rekorddal. Az említett eredmények eléréséhez a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat is nagyban hozzájárult, a beruházás kiváló előkészíté­sével. De ezzel együttvéve, az V- ös üzemi akna mélyítése a ne­hézségektől sem volt mentes. Hiszen Horváthék már nyolc­van méter után kritikus hely­zetbe kerültek és az ötszázadik méternél is vetőkkel szabdalt márgás, vizes, repedezett kő­zetet harántoltak. Minél mé­lyebbre értek, annál nagyobb gondot jelentett az aknafala­záshoz használatos betonejtő­csövek lyukadása: javítása és cseréje, ötszáz méter után például mintegy két hónap kiesésük származott emiatt. Ennek ellenére mégis ho­gyan is sikerült e példátlan teljesítmény? A brigád kezde­ményezésére kialakított kiscso­portos fúrás lehetővé tette a fúrási teljesítmény negyven- százalékos emelkedését Jan- kovics István üzemvezetővel nap mint nap értékelték a cik­lusidőket: a grafikonok segít­ségével sikerült kiszűrni a gyenge pontokat és ehhez szá­mos újítással is hozzájárult Horváth István brigádja, akik a Mecseki Ércbányászati Vál­lalatnál immár a harmadik ak­nát mélyítették. Salamon Gyula Felújították az 506. sz. Szakmunkásképző Iskola fizika előadóját Új írásvetítő, mágneses tábla és kísérleti eszközök segítik az ifjú szakmunkástanulókat szeptembertől a tanulásban. Nagy feladatok a szakmunkásképzésben A megye szakmunkásképző intézeteinek igazgatói, szakfel­ügyelői gyűltek össze tegnap délelőtt az 506. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben megtartott tanévnyitó értekezle­ten, melyen részt vett Kovács József, a középfokú oktatási in­tézmények pártbizottságának tit­kára, Szabó Endre, a Munka­ügyi Minisztérium osztály vezető - helyettese, dr. Bárdi László, a Baranya megyei Tanács műve­lődésügyi osztályának iskolai csoportvezetője és Nágel Lajos, az iskolai csoport főelőadója. Nágel Lajos beszámolójában elmondotta, milyen nehéz fel­adatokkal kell megbirkóznia a szakmunkásképzésnek, melytől a jövő munkásigényének kielégí­tését várja a társadalom. A szü­lők, a családok elképzelésében ■a továbbtanulás sajnos még mindig csak a gimnáziumot je­lenti, esetleg a szakközépisko­lát, míg a szakmunkásképzők említésekor még mindig a régi típusú inasiskola idéződik fel sokakban. Pedig a 1969. évi szakmunkóstörvény óta sok foko­zatos fejlesztés, jelentős előre­lépés történt a képzés színvo­nalának emeléséért. Társadal­munk legfelsőbb fórumai is je­lentőségének megfelelően tö­rődnek a magyar szakmunkás­utánpótlással, mint azzal a te­rülettel, ahová a legtöbb fiatal jelentkezését várják. Jelentős segítséget jelent a megfelelő munkáslétszám kialakításában az idén beinduló szakmunkás- képzési célú szakközépiskola, ahol érettségizett, művelt szak­embereket fognak képezni. Nem­csak a munkahelyek, hanem a továbbtanulás lehetősége is nyit­va áll valamennyiük előtt. Az is lényeges változás, hogy ez év szeptemberétől a városok szak­munkásképzői az illetékes váro­si tanácsokhoz kerülnek — ez­zel is javul a helyi igények ki­elégítése. Szabó Endre a Munkaügyi Minisztérium képviseletében el­mondotta, hogy az MSZMP Gaz­daságpolitikai Bizottsága ez év júniusában tárgyalta meg a szakmunkásképzés helyzetét, és határozatot hozott a tartalmi és tárgyi feltételek javításáról, kor­szerűsítéséről. Ennek érdekében intenzívebbé kell tenni az isko­lai oktató-, nevelőmunkát, po­litikai felkészítést, emelni kell az üzemi gyakorlatok színvonalát, hatékonyságát, hogy mindez együtt szolgálja a szakmájukat jól értő, politikai és emberi szempontból egyaránt igényes, művelt ifjúmunkások képzését. G. O. Vidvindics Gyula csapata elérte az aknatalpat Cseri László felvétele B szliveni küldöttség Bolyban és Mohácson Bolyba látogatott tegnap dél­előtt a Bolgár Hazafias Front Szliven megyei küldöttsége. A bólyi Kossuth Tsz elnöke, Cséplő György adott tájékoztatást a szövetkezet gazdálkodásáról, eredményeiről, a tagság életé­ről. Ezt követően a vendégek több háztáji gazdaságot is meg­tekintettek, nagy érdeklődést tanúsítottak a háztáji és a ter­melőszövetkezet kapcsolata iránt. A déli órákban Mohácsra utaztak, ahol megtekintették a történelmi emlékhelyet és a vá­ros nevezetességeit. A napi program a HNF Mohács városi Bizottságán tett látogatással zá­rult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom