Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-06 / 215. szám

1978. AUGUSZTUS 6. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 7. Színek a városban A kicsinosított újmecsekaljoi házak egyike Divat lett a városszínezés. Victor Vasarely hozta divatba, nálunk az eddigi legnagyobb vállalkozás a budapesti Rákó­czi út. A témával a DN ha­sábjain is foglalkoztunk. 1976 augusztusában „Színek a vá­rosban“ című írásunkban ál­lapítottuk meg: ,,A színeket csak felelősséggel lehet alkal­mazni a városban”. S tettük ezt azért, mert vizsgálódásunk során kitűnt: egy-két személy ízlésén, elgondolásán múlik néha egy-egy városrész-méretű festés sikere vagy sikertelensé­ge. Aztán ez év tavaszán a pes­ti Rákóczi út példáján szüle­tett pécsi elhatározásról ad­tunk hírt: új, színes homlokza­ti festést terveznek a Széche­nyi téren, a Janus Pannonius utcában és a Kossuth Lajos utcában. A közelmúltban a siklósi főutca sortatarozását mutattuk be, ismertetvén a színválasztás alkalmazott mód­szerét és annak társadalmi fe- lülbírálatát. Most ismét Pécs... Az ap­ropó: a PIK hozzákezd a Kos­suth Lajos utcában a történel­mi városközponton túli szakasz újrafestéséhez. Kísérletnek is mondhatnánk, hiszen ez előta­nulmánya lehetne a későbbi nagyobb szabású munkának. Ezt előzte meg a „nagy vál­lalkozás" — amit annakidején munka közben elemeztünk —, Üjmecsekalja újrafestése. Ez mind a mai napig nem ért vé­get, de most már többet látni, a kísérletező kedv eredményei és eredménytelenségei jobban kidomborodnak. Eredmény, hogy a festéssel egy sor épü­letnél ragyogóan kihangsúlyoz­ták a panel egyáltalán nem titkolnivaló szerkezetét. Sike­resek azok a házak, amelye­ken vízszintesen, vagy függő­legesen a világostól a sötétig végigvitték egy-egy szín árnya­latait — elemsoronként. Ennek legmarkánsabb, ezért legsike­rültebb példánya az a három ház, ami a rendelőintéz'et mö­gött, az Építők úti tömbbelső­ben van. Itt igen erőteljes szí­nekkel döbbenetes hatást ér­tek el a végfalakon gyémánt­metszésbe foglalt ablakokkal: a szemlélő az optikai csalódás hatása alatt azon tűnődik, va­jon a lakók hogyan használ­ják ki a lakásban lévő csonka- gúla-formájú teret. Eredménytelen az, amit az Építők útján mostanában mű­velnek: a vaniliaszínű festés elkendőzi a szerkezetet, az épületeket jellegtelen dobozzá silányítja. Nagy kár, hogy a házak ebben a színben „pom­páznak” egy évtizedig. Az újmecsekaljai festett pa­nelházak tapasztalatait a szak­értők hasznosíthatnák egyebütt a városban. De kellene is! És most egy korábban elhangzott nyilatkozatot idéznék. Gömöry János, a városi tanács város- rendezési csoportvezetője mondta a „Színek a városban” című cikkünk után: — Erősen szakmai alapon megtervezett és komponált szí- nezési politikát kellene foly­tatnunk. Jó volna megnénzi Va­sarely színjavaslatait, amelyek eddigi próbálkozásainkhoz ké­pest sokkal bizarabb ötleteket adnak a progresszivitás jegyé­ben. Amit csinálunk, az a szí­nezés pótlék, s a városképet befolyásoló tényezők hiányát kívánja feledtetni. És nem egy széles körű, a színdinamikával foglalkozó szakmai együttes javaslata volt. Még két friss példát idéznék fel. Az egyik, amire ma még kevesen figyelhetnek fel: a Káptalan utca 4, a leendő Uitz-múzeum épülete, amelynek műemléki felújítása a befeje­zéshez közeledik. Itt az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség volt a színválasztó: az épület fő színe sötétsárga, — három féle textúra változatos hatást kelt — a szegélyek, a nyílás­zárók külső keretei fehérek, az ezeken belüli mezőket pedig kékesszürkére színezték. Ez az összeállítás így — telitalálat. A másik példát a MÁV szol­gáltatta. A Vasút utcában lévő üzemi épületeket az elmúlt he­tekben festették át. Különféle színeket hoztak merészen egy­más mellé, szakítva a hagyo­mányos MÁV-szürkével. Stollo- gént használtak, úgy mondják, a vidéki állomásépületeknél már bevált ez a szép színeket adó festékfajta. Figyelemre méltó ez a meg­jegyzés. Manapság kétfajta műanyagalapú homlokzati fes­ték van forgalomban, a Vliesin és a Stollogén. A városszínezés e két festékfajtának köszönhe­ti előretörését, hiszen időtállók és víztaszítók, tehát két olyan erénnyel rendelkeznek, amit a hagyományos festékekről alig­ha mondhatunk el. A Vliesin színkínálata viszonylag szegé­nyes, pasztelljei erőtlenek. A Stollogén viszont imponálóan széles színskálát ajánl, gazdag árnyalati mélységgel. Mint említettük, a belváros három igen exponált helyén indult volna a nagy homlok­zatfestő vállalkozás, a felkért VÁTTI azonban nem vállalta a színtervezést mondván: a fes­tés nem választható el az ál­talános rekonstrukciótól. Lehet, hogy ez így igaz, de ha azt vesszük, hogy a nagy tömbre­konstrukcióra kb. egy évtized múltán kerül sor (előbb aligha — ismerve a helyzetet), addig a mostani festés amúgy is megérik a felújításra. Ilyen előzmény után vállalta a PIK a Kossuth Lajos utca, Felsőmalom és Irányi Dániel tér közötti szakaszának, illetve az Irányi Dániel tér nyugati ol­dalának átfestését. Nincs vi­szont színtervezés (mint Sikló­son tették), nincs színdinami­ka, hanem az egymás melletti házak egyenkénti átfestése nagyjából a régi színek felfris­sítése. És nem is az erőteljes Stollogénnel, hanem a bágyadt Vliesinnel. És nem is a már 76-ban áhított „szakmai együt­tes” javaslata alapján. Ez lenne a lényeg. Van Pé­csett jó építészgárda, alkotnak itt kiváló művészek . . . Nem lehetne-e belőlük létrehozni ezt a szakmai együttest? Hársfai István Javul az utastájékoztatás Információs táblák a pécsi autóbuszmegállóknál Szó ami szó, a pécsi utas­tájékoztatás jelénleg még kö­zepes osztályzatot sem kapna, ha vizsgára kerülne sor. Az autóbuszok oldalán nem jelzik, hogy hányas számú a járat, nincs feltüntetve legalább a két végállomás, a számok az utas­térben nem olvashatók, a meg­állókban pedig a 'járatszámo­kon kívül jóformán semmi más nincs az oszlopokon. Hogy ez mennyi bosszúságot okoz nej künk, akik rendszeresen buszo- zunk, s azoknak, akik csak turis­taként közlekednek a helyi já­ratokon, azt most ne firtassuk. Mindenesetre tény, hogy ez nem jó reklám. Ezt felismerve született az el­határozás, hogy korszerűsítik a város utastájékoztatási rendsze­rét, úgy hogy a megállókban elhelyezett információs táblák majd beilleszkedjenek a város­képbe. A 12-es Volán, buda­pesti és helyi tapasztalatok alapján olyan táblákat helyez ki a pécsi megállókba, amiken az utas tájékozódhat a járatok számáról, a megállóhelyekről és a menetrendről. Például, ha va­laki a 20-as autóbusszal sze­retne a Mecsek Áruházig utaz­ni, s a Rákóczi úton várakozik, akkor a megállóra erősített ha­sáb alakú tábla egyik oldalá­ról leolvashatja a járatszámot, alatta a busz útvonalát és azt, hol vannak a megállók. Piros ponttal jelölik, hogy az utas hol várakozik, s piros nyíllal, hogy az autóbusz mi­lyen irányba halad. De eze­ken túl még azt is kiírják, mi­lyen időközönként közlekedik az adott járat munka- és ünnep­napokon. Ha egy megállót négy járat is használ, akkor ter­mészetesen a hasáb mind a négy oldalát ennek megfele­lően‘alakítják ki, de amennyi­ben csak egy járat, úgy a fennmaradó három részben az automata kezelésére, a kapasz­kodásra és a bérletváltásra hívják fel az utasok figyelmét. Ilyen alumínium táblákat egyéb­ként néhány éve már felszerel­tek kísérletképpen a 39-es au­tóbusz vonalán. Az utastájékoztató táblákat a Fővárosi Képzőművészek Alko­tóközössége készíti. Ez év vé­géig várhatóan a törzsvonalak, azaz a 10-es, 20-as, 39-es, 40-es járatok megállóira kike­rülnek az információs táblák. Persze, jogosan felmerülhet ben­nünk a kérdés, hogy miért nem lehet egyszerre felszerelni min­den megállóra ezeket a rop­pant hasznos tájékoztató táb­lákat? A válaszhoz tudni kell, hogy egy több mint 600 forint és Pécsett 400 (!) autóbusz- megálló van. Az utastájékoztatás másik formája is javul Pécsett még ebben az esztendőben. Az autó­buszok szélvédőjén és hátsó Két mintalap a pécsi buszmeg­állókhoz kikerülő tájékoztató táblákból üvegfalán már jelzik a járatszá­mokat, de oldalt nem. Most ezt is megoldják, sőt a járatszá­mon túl még a két végállomást is feltüntetik. Tavaly adtak ki utoljára me­netrendet a helyi autóbuszköz­lekedésről. Ez már elavult, így szeptemberben napvilágot lát az új menetrend. A fentiek alapján nyugodtan leírhatom, hogy jelentősen ja­vul az utastájékoztatás Pécsett. Egy dolgot azonban még meg­oldhatna a 12-es Volán és a Baranya megyei Idegenforgal­mi Hivatal, összefogással az autóbuszvégállomásokon kihe­lyezhetnének olyan tájékoztató táblákat, amiken a város autó­buszvonalait és járatait feltün­teti, valamint a Pécs jelentő­sebb idegenforgalmi, kulturális és vendéglátóipari helyeit. Megérné a befektetést... Roszprim Nándor Érdekes látványt nyújt a felújítás alatt álló, tetőszerkezetétől átmenetileg megfosztott Nyugati pá­lyaudvar csarnoka Grund kicsinyeknek és felnőtteknek Míg 1976-ban 125 játszótér volt Pécsett, 1977-re 133-ra nőtt a számuk. De ennél lényege­sebb a játszóterek területének növekedése. 1976-ban 36 700 négyzetméter területet foglal­tak el a játszóterek, ez 1977-, ben 63 016 négyzetméterre nőtt. A nagy „kiugrás" oka, hogy elkészült a Tüzér utcai grund, amely 47 400 négyzetméter te­rületen fekszik. Ez már valóban játszótér, a gyerekek szalad­gálhatnak, dombokat mászhat­nak. A Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat dolgozói igazi vadregényes grundot varázsol­tak ezen a nemrég még gaz­dátlan területen, amely sze­métkupacaival, törmelékraká­saival hívta fel magára a fi­gyelmet. — Bebizonyítottuk, hogy egy elhagyott területen, akár ideig­lenesen is, érdemes parkosíta­ni. — mondotta Kalla Gábor, o Kertészeti Vállalat mérnöke. Megmutattuk, hogy egy megfe­lelő téren nagyszerű játszó-par­kot hozhatunk létre. Itt kicsi­nyek, tizenévesek és felnőttek egyaránt jól érezhetik magu­kat. A Tüzér utca felőli részen sportpályákat építettek: fociz­ni, kézilabdázni, teniszezni le­het. A terület közepén kihasznál­ták a domborzat adta lehető­ségeket, egy nagy kupac tör­melékből szánkózódomb lett, erre csúszdát is elhelyeztek. A mellette lévő gödörben labdá- zó-krótert alakítottak ki, ebben télen korcsolyázni is lehet majd, mert a területet vízveze­ték hálózza át, így o kráter té­len feltölthető vízzel. A grund kalandterületén gyepes futópályák keresztezik egymást, s ezek mentén külön­böző ügyességi akadályokat kell leküzdeni — ez jó lehetőség a honvédelmi ismeretek gyakorla­ti tudnivalóinak elsajátítására. A grundon egy otthagyott felvonulási épületben zuhany és öltözők vannak. Ha egy-egy is­kolai vagy kiránduló csoport keresi fel a bekerített játszóte­ret, itthagyhatják holmijaikat, a játék után zuhanyozhatnak. A sárga épületben később já­tékot is lehet kölcsönözni. A játékparkot nagy lelkese­déssel és gonddal építették a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói, de segítettek a város vállalatai és iskolái. A III. kerületi »Tanács mindvégig támogatta, segítette munkáju­kat. Meglátták, hogy mennyi lehetőséget kínál egy ilyen be­kerített óriási játékterület. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy-egy alkalommal két- háromszázan is kijönnek ide játszani. Lehetőség az iskolák­nak, napköziknek is, nyáron pedig azoknak a gyerekeknek szerezhet szünidei örömöket, akiknek nincs hol eltölteni a nyári szünetet. Tanárképző fő­iskolások, esetleg nyugdíjas pedagógusok felügyeletével, tartalmassá válhat számukra itt a nagy szabadság. A park ünnepélyes avatása augusztus 20-án lesz, de már megvan, és hasonló készül Kert­városban is: a lőtéri dombok változnak át hamarosan roman­tikus zeg-zúgos játszóterületté. Gáldonyi Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom