Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-06 / 215. szám
1978. AUGUSZTUS 6. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 7. Színek a városban A kicsinosított újmecsekaljoi házak egyike Divat lett a városszínezés. Victor Vasarely hozta divatba, nálunk az eddigi legnagyobb vállalkozás a budapesti Rákóczi út. A témával a DN hasábjain is foglalkoztunk. 1976 augusztusában „Színek a városban“ című írásunkban állapítottuk meg: ,,A színeket csak felelősséggel lehet alkalmazni a városban”. S tettük ezt azért, mert vizsgálódásunk során kitűnt: egy-két személy ízlésén, elgondolásán múlik néha egy-egy városrész-méretű festés sikere vagy sikertelensége. Aztán ez év tavaszán a pesti Rákóczi út példáján született pécsi elhatározásról adtunk hírt: új, színes homlokzati festést terveznek a Széchenyi téren, a Janus Pannonius utcában és a Kossuth Lajos utcában. A közelmúltban a siklósi főutca sortatarozását mutattuk be, ismertetvén a színválasztás alkalmazott módszerét és annak társadalmi fe- lülbírálatát. Most ismét Pécs... Az apropó: a PIK hozzákezd a Kossuth Lajos utcában a történelmi városközponton túli szakasz újrafestéséhez. Kísérletnek is mondhatnánk, hiszen ez előtanulmánya lehetne a későbbi nagyobb szabású munkának. Ezt előzte meg a „nagy vállalkozás" — amit annakidején munka közben elemeztünk —, Üjmecsekalja újrafestése. Ez mind a mai napig nem ért véget, de most már többet látni, a kísérletező kedv eredményei és eredménytelenségei jobban kidomborodnak. Eredmény, hogy a festéssel egy sor épületnél ragyogóan kihangsúlyozták a panel egyáltalán nem titkolnivaló szerkezetét. Sikeresek azok a házak, amelyeken vízszintesen, vagy függőlegesen a világostól a sötétig végigvitték egy-egy szín árnyalatait — elemsoronként. Ennek legmarkánsabb, ezért legsikerültebb példánya az a három ház, ami a rendelőintéz'et mögött, az Építők úti tömbbelsőben van. Itt igen erőteljes színekkel döbbenetes hatást értek el a végfalakon gyémántmetszésbe foglalt ablakokkal: a szemlélő az optikai csalódás hatása alatt azon tűnődik, vajon a lakók hogyan használják ki a lakásban lévő csonka- gúla-formájú teret. Eredménytelen az, amit az Építők útján mostanában művelnek: a vaniliaszínű festés elkendőzi a szerkezetet, az épületeket jellegtelen dobozzá silányítja. Nagy kár, hogy a házak ebben a színben „pompáznak” egy évtizedig. Az újmecsekaljai festett panelházak tapasztalatait a szakértők hasznosíthatnák egyebütt a városban. De kellene is! És most egy korábban elhangzott nyilatkozatot idéznék. Gömöry János, a városi tanács város- rendezési csoportvezetője mondta a „Színek a városban” című cikkünk után: — Erősen szakmai alapon megtervezett és komponált szí- nezési politikát kellene folytatnunk. Jó volna megnénzi Vasarely színjavaslatait, amelyek eddigi próbálkozásainkhoz képest sokkal bizarabb ötleteket adnak a progresszivitás jegyében. Amit csinálunk, az a színezés pótlék, s a városképet befolyásoló tényezők hiányát kívánja feledtetni. És nem egy széles körű, a színdinamikával foglalkozó szakmai együttes javaslata volt. Még két friss példát idéznék fel. Az egyik, amire ma még kevesen figyelhetnek fel: a Káptalan utca 4, a leendő Uitz-múzeum épülete, amelynek műemléki felújítása a befejezéshez közeledik. Itt az Országos Műemléki Felügyelőség volt a színválasztó: az épület fő színe sötétsárga, — három féle textúra változatos hatást kelt — a szegélyek, a nyílászárók külső keretei fehérek, az ezeken belüli mezőket pedig kékesszürkére színezték. Ez az összeállítás így — telitalálat. A másik példát a MÁV szolgáltatta. A Vasút utcában lévő üzemi épületeket az elmúlt hetekben festették át. Különféle színeket hoztak merészen egymás mellé, szakítva a hagyományos MÁV-szürkével. Stollo- gént használtak, úgy mondják, a vidéki állomásépületeknél már bevált ez a szép színeket adó festékfajta. Figyelemre méltó ez a megjegyzés. Manapság kétfajta műanyagalapú homlokzati festék van forgalomban, a Vliesin és a Stollogén. A városszínezés e két festékfajtának köszönheti előretörését, hiszen időtállók és víztaszítók, tehát két olyan erénnyel rendelkeznek, amit a hagyományos festékekről aligha mondhatunk el. A Vliesin színkínálata viszonylag szegényes, pasztelljei erőtlenek. A Stollogén viszont imponálóan széles színskálát ajánl, gazdag árnyalati mélységgel. Mint említettük, a belváros három igen exponált helyén indult volna a nagy homlokzatfestő vállalkozás, a felkért VÁTTI azonban nem vállalta a színtervezést mondván: a festés nem választható el az általános rekonstrukciótól. Lehet, hogy ez így igaz, de ha azt vesszük, hogy a nagy tömbrekonstrukcióra kb. egy évtized múltán kerül sor (előbb aligha — ismerve a helyzetet), addig a mostani festés amúgy is megérik a felújításra. Ilyen előzmény után vállalta a PIK a Kossuth Lajos utca, Felsőmalom és Irányi Dániel tér közötti szakaszának, illetve az Irányi Dániel tér nyugati oldalának átfestését. Nincs viszont színtervezés (mint Siklóson tették), nincs színdinamika, hanem az egymás melletti házak egyenkénti átfestése nagyjából a régi színek felfrissítése. És nem is az erőteljes Stollogénnel, hanem a bágyadt Vliesinnel. És nem is a már 76-ban áhított „szakmai együttes” javaslata alapján. Ez lenne a lényeg. Van Pécsett jó építészgárda, alkotnak itt kiváló művészek . . . Nem lehetne-e belőlük létrehozni ezt a szakmai együttest? Hársfai István Javul az utastájékoztatás Információs táblák a pécsi autóbuszmegállóknál Szó ami szó, a pécsi utastájékoztatás jelénleg még közepes osztályzatot sem kapna, ha vizsgára kerülne sor. Az autóbuszok oldalán nem jelzik, hogy hányas számú a járat, nincs feltüntetve legalább a két végállomás, a számok az utastérben nem olvashatók, a megállókban pedig a 'járatszámokon kívül jóformán semmi más nincs az oszlopokon. Hogy ez mennyi bosszúságot okoz nej künk, akik rendszeresen buszo- zunk, s azoknak, akik csak turistaként közlekednek a helyi járatokon, azt most ne firtassuk. Mindenesetre tény, hogy ez nem jó reklám. Ezt felismerve született az elhatározás, hogy korszerűsítik a város utastájékoztatási rendszerét, úgy hogy a megállókban elhelyezett információs táblák majd beilleszkedjenek a városképbe. A 12-es Volán, budapesti és helyi tapasztalatok alapján olyan táblákat helyez ki a pécsi megállókba, amiken az utas tájékozódhat a járatok számáról, a megállóhelyekről és a menetrendről. Például, ha valaki a 20-as autóbusszal szeretne a Mecsek Áruházig utazni, s a Rákóczi úton várakozik, akkor a megállóra erősített hasáb alakú tábla egyik oldaláról leolvashatja a járatszámot, alatta a busz útvonalát és azt, hol vannak a megállók. Piros ponttal jelölik, hogy az utas hol várakozik, s piros nyíllal, hogy az autóbusz milyen irányba halad. De ezeken túl még azt is kiírják, milyen időközönként közlekedik az adott járat munka- és ünnepnapokon. Ha egy megállót négy járat is használ, akkor természetesen a hasáb mind a négy oldalát ennek megfelelően‘alakítják ki, de amennyiben csak egy járat, úgy a fennmaradó három részben az automata kezelésére, a kapaszkodásra és a bérletváltásra hívják fel az utasok figyelmét. Ilyen alumínium táblákat egyébként néhány éve már felszereltek kísérletképpen a 39-es autóbusz vonalán. Az utastájékoztató táblákat a Fővárosi Képzőművészek Alkotóközössége készíti. Ez év végéig várhatóan a törzsvonalak, azaz a 10-es, 20-as, 39-es, 40-es járatok megállóira kikerülnek az információs táblák. Persze, jogosan felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miért nem lehet egyszerre felszerelni minden megállóra ezeket a roppant hasznos tájékoztató táblákat? A válaszhoz tudni kell, hogy egy több mint 600 forint és Pécsett 400 (!) autóbusz- megálló van. Az utastájékoztatás másik formája is javul Pécsett még ebben az esztendőben. Az autóbuszok szélvédőjén és hátsó Két mintalap a pécsi buszmegállókhoz kikerülő tájékoztató táblákból üvegfalán már jelzik a járatszámokat, de oldalt nem. Most ezt is megoldják, sőt a járatszámon túl még a két végállomást is feltüntetik. Tavaly adtak ki utoljára menetrendet a helyi autóbuszközlekedésről. Ez már elavult, így szeptemberben napvilágot lát az új menetrend. A fentiek alapján nyugodtan leírhatom, hogy jelentősen javul az utastájékoztatás Pécsett. Egy dolgot azonban még megoldhatna a 12-es Volán és a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal, összefogással az autóbuszvégállomásokon kihelyezhetnének olyan tájékoztató táblákat, amiken a város autóbuszvonalait és járatait feltünteti, valamint a Pécs jelentősebb idegenforgalmi, kulturális és vendéglátóipari helyeit. Megérné a befektetést... Roszprim Nándor Érdekes látványt nyújt a felújítás alatt álló, tetőszerkezetétől átmenetileg megfosztott Nyugati pályaudvar csarnoka Grund kicsinyeknek és felnőtteknek Míg 1976-ban 125 játszótér volt Pécsett, 1977-re 133-ra nőtt a számuk. De ennél lényegesebb a játszóterek területének növekedése. 1976-ban 36 700 négyzetméter területet foglaltak el a játszóterek, ez 1977-, ben 63 016 négyzetméterre nőtt. A nagy „kiugrás" oka, hogy elkészült a Tüzér utcai grund, amely 47 400 négyzetméter területen fekszik. Ez már valóban játszótér, a gyerekek szaladgálhatnak, dombokat mászhatnak. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói igazi vadregényes grundot varázsoltak ezen a nemrég még gazdátlan területen, amely szemétkupacaival, törmelékrakásaival hívta fel magára a figyelmet. — Bebizonyítottuk, hogy egy elhagyott területen, akár ideiglenesen is, érdemes parkosítani. — mondotta Kalla Gábor, o Kertészeti Vállalat mérnöke. Megmutattuk, hogy egy megfelelő téren nagyszerű játszó-parkot hozhatunk létre. Itt kicsinyek, tizenévesek és felnőttek egyaránt jól érezhetik magukat. A Tüzér utca felőli részen sportpályákat építettek: focizni, kézilabdázni, teniszezni lehet. A terület közepén kihasználták a domborzat adta lehetőségeket, egy nagy kupac törmelékből szánkózódomb lett, erre csúszdát is elhelyeztek. A mellette lévő gödörben labdá- zó-krótert alakítottak ki, ebben télen korcsolyázni is lehet majd, mert a területet vízvezeték hálózza át, így o kráter télen feltölthető vízzel. A grund kalandterületén gyepes futópályák keresztezik egymást, s ezek mentén különböző ügyességi akadályokat kell leküzdeni — ez jó lehetőség a honvédelmi ismeretek gyakorlati tudnivalóinak elsajátítására. A grundon egy otthagyott felvonulási épületben zuhany és öltözők vannak. Ha egy-egy iskolai vagy kiránduló csoport keresi fel a bekerített játszóteret, itthagyhatják holmijaikat, a játék után zuhanyozhatnak. A sárga épületben később játékot is lehet kölcsönözni. A játékparkot nagy lelkesedéssel és gonddal építették a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói, de segítettek a város vállalatai és iskolái. A III. kerületi »Tanács mindvégig támogatta, segítette munkájukat. Meglátták, hogy mennyi lehetőséget kínál egy ilyen bekerített óriási játékterület. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy-egy alkalommal két- háromszázan is kijönnek ide játszani. Lehetőség az iskoláknak, napköziknek is, nyáron pedig azoknak a gyerekeknek szerezhet szünidei örömöket, akiknek nincs hol eltölteni a nyári szünetet. Tanárképző főiskolások, esetleg nyugdíjas pedagógusok felügyeletével, tartalmassá válhat számukra itt a nagy szabadság. A park ünnepélyes avatása augusztus 20-án lesz, de már megvan, és hasonló készül Kertvárosban is: a lőtéri dombok változnak át hamarosan romantikus zeg-zúgos játszóterületté. Gáldonyi Magdolna
