Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-10 / 219. szám

2 Dunántúli ncmlo 1978. augusztus 10., csütörtök Vietnami pártmunkások Baranyában Vo-Thuc Dong-nak, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága tagjának, a mezőgaz­dasági bizottság vezetőjének vezetésével pártmunkás küldött­ség volt megyénk vendége teg­nap. A delegációt fogadta Czé- gény lózsef, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára, a párt-vb tagja, aki tájé­koztatót mondott Baranya és Pécs város életéről. A vietnami vendégek — akik tanulmányoz­ták a megyénk mezőgazdasá­gában folyó tervezést, a gaz­dálkodó egységek közötti együtt­működést, a növénytermesztést, valamint a sertés-, hal- és nyúl- tenyésztést — ellátogattak a Bikali Állami Gazdaságba, meg­nézték a pécsi Baromfifeldolgo­zót, a pécsi új városrészeket, va­lamint a múzeumokat. A kül­döttség tegnap este visszauta­zott Budapestre. ENYHÍTENI mGONDOKON Sürgős intézkedések Kossuth-bányán Egy tízéves, sok-sok ezer ki­lométert lefutott autóval nem lehet úgy hajtani, mint egy újjal, azonkívül alaposabb, kí­méletesebb kezelést — olajo­zást, zsírozást — is igényel, így van ez bármely egyéb gépnél, amely már nem tarto­zik a legkorszerűbbek közé. A Mecseki Szénbányák Kossuth- bánya üzemében levő beren­dezések is már ,,megették a kenyerük, illetve szenük ja­vát". A karbantartásuk egyre több időt és embert vesz igénybe, jelentősen nőtt az utóbbi időben emiatt az in- produktív műszak (az első fél­évben 106,9 órát állt a ter­melés üzemzavar miatt). De nemcsak ez a problé­májuk a Kossuth-bányaiaknak. Kedvezőtlen kőzetmozgások kö­Szigorítják a technológiai fegyelmet Kőzetmozgás nehezíti a munkát vetkeztében megdőltek az ak- rák, a biztonsági fejtéshatá­rok betartása ellenére. Ez az átlagosnál fokozottabb fenn­tartást igényel: jelentősen nö­velni kellett az ideirányított ak­navájárok számát és a ráfor­dított időt. A kőzetmozgások miatt szűkíteni kellett a fej­tési területet, amivel az ak­nák mozgási sebességét sike­rült csökkenteni, de ilyen kö­kirakatban Pécsi dekoratőr siker­sorozata SZAKMAI DIPLOMA KI KI S\Y'|;i i.AS/l Ó AKI A HAGtM RBOAMSZÖvnSEC W8 EVI KRAKATVBB&JYEN MTOSITfST NYBTT Izlésformáló, nagyszerű játék A hétméteres kirakatban megelevenedett a tápéi vá­sár tarka forgataga. A gyéké­nyes sátorban népviseletbe öl­tözött menyecske fonta a jel­legzetes tápéi gyékény szaty­rot, körülötte temérdek porté­ka, eladásra váró gyékény holmi. A sátor előtt vásárlók, kíváncsiskodók, az árut must- rálgató házaspár, kutyát sétál­tató puccos dáma. Odébb, a kőpárkányon elmélyülten olvas­ta a Dunántúli Naplót egy férfi. Mögöttük «óriás grafikán a táj, egy kis füst segítségé­vel „diszkrét ködbe veszett”. Esténként — fénytrükkökkel — megelevenedett a vásár, a fénycsóvák váltakozva villan­tották fel a legérdekesebb mozzanatokat. A Szegedi Szabadtéri Játé­kok alkalmából idén 20. alka­lommal rendezett országos ki­rakatversenyen pécsi sikersoro­zat született, a tápéi vásár vitte el a pálmát. Készítője Keresnyei László, a MERUKER dekoráció vezetője kategóriá­jában elnyerte az első díjat, a Magyar Reklámszövetség kü- löndíját, s harmadízben került fel a neve a Szegedi városi Tanács vándorserlegére. így az ezüst serleg véglegesen az övé lett. A siker titkairól beszélget­tünk a neves dekoratőrrel, aki két évtized alatt 18 országos versenyt nyert, több tucat me­gyei és területi kirakatver­seny győztese. A siker titka? ötlet és ke­mény munka. Roppant szelle­mi, fizikai és anyagi áldoza­tot követel egy-egy produkció. Mindig más kell, új anyag, új megoldás. Tavaly elhatároz­tam, abbahagyom a verseny­zést. Nem indultam. Ez év ta­vaszán, amikor meghirdették a szakmai minősítő versenyt, mégis beneveztem. Csak azok vehettek részt, akik legalább ötször szereztek országos első helyet. Nekivágtam. Szalonki­rakatot készítettem zsákvá­szonból, kötelekből, s az ár­cédula madzagból volt. Ilyen környezetben jól érvényesült a narancssárga exkluzív konfek­ció. Ezzel, szereztem meg a szakmai diplomát. Bár a siker feldobott, szorongással készül­tem a szegedi versenyre, amelyre benevezett a szakma színe-java. Tudtam, csak egé­szen új megoldással nyerhe­tek. Az újdonságpontot, s ve­le a Reklámszövetség külön- díj«ót a tápéi vásárban szere­peltetett, házilag készült bá­buk hozták. Az alumínium­drótvázas, habszivaccsal kitö­mött bábuk bármilyen, a ter­mészetes mozgáshoz megté­vesztésig hasonlító pozícióba helyezhetők. (Pl. a haját iga­zítja, lehajol, ágaskodik, stb.) Ez igen nagy előny a merev, kirakati bábukkal szemben. A háttér grafikát füsttel „ködösí­tettem”, hogy megfelelő mély­séget kapjon a kirakat, a kü­lönleges megvilágítást pedig tirisztoros fényszabályozók szol­gáltatták. — Kollégái gyakran élce- lődnek, hogy a kirakatrende­zéshez a tolitól a tükörig, a szobroktól a régi hangszere­kig a legkülönbözőbb anyago­kat és eszközöket használja fel. — Vallom, s a győzelmek is igazolják, a kirakat elbírja a szokatlan tárgyakat, anyago­kat, de csak akkor, ha a kontraszt vagy éppen a har­móniára való törekvés indo­kolja. Amikor Szegeden né­hány éve a Norma című ope­ra egy jelenetét rendeztem meg a kirakatban, kétméte­res pirogránit szobrokat vittem kelléknek. (A szobrok egy le­bontott pécsi házból valók, megvásároltam, mielőtt szét­verték volna őket a kőműve­sek.) — Milyen stílusú kirakat di­vatos napjainkban? — A kirakatrendezésben is változik a divat, most éppen fordulóponton van. Előtérbe kerülnek a lágy vonások, köny- nyed, az érzelmekre ható, ro­mantikus megoldások. Hoz­zám ez közel áll. Gyakori, hogy munkám során a gyűjte­ményemben levő régi bútoro­kat, népművészeti szőtteseket, korsókat stb. is felhasználom. A romantikus stílus nem tűri, hogy a kirakatot áruval zsú­folják, tér, környezet kell, hogy érvényesüljön. Más megyéd ben e téren előttünk járnak. Nálunk gyakori, hogy a bolt­vezetők megkövetelik: áruval dugig legyen a kirakat. Pedig sok esetben a kevesebb többet mutatna. Igaz, az árut el kell adni, de a kirakat esz­tétikai funkciót is betölt, ízlés­formáló szerepe van. Ez az ízlésformálás, az ötlet, a já­ték lehetősége teszi széppé ezt a nagyon kemény munkát. — A vállalattól én minden segítséget megkapok, s nagy­szerű kollégáim vannak. De a munkát így se könnyű elvé­gezni: tíz szakemberre várkét- hetenként átrendezni 230 ki­rakatot . . . Ilyen tempó mellett valóban csak úgy érhet el si­kert az ember, ha megszál­lottja a szakmájának, ha a munkája a szenvedélye, a hobbyja is egyben . .. Wesztl Márta rülmények között a termelés­ben messze elmaradnak az idei év terveitől. A bajok tulajdonképpen már az elmúlt évben jelentkeztek, ami miatt az 1977-es év tervét 40 ezer tonnával csökkentették. Az idei év eddigi lemaradása az éves tervhez képest 19 ezer tonna szén, s a helyzet sú­lyosságát mutatja, hogy az első negyedévben még 7 ezer tonna többlettermelést produ­káltak. E problémák tették indokolt­tá a tegnap Kossuth-bányán összehívott kibővített üzemve­zetői értekezletet, ahol ezekről a gondokról és az enyhítésük érdekében teendő sürgős in­tézkedésekről volt szó. Az ob­jektív tények — közetmozgás, elavult berendezés — adottak, e téren egyelőre jelentős vál­tozás nem várható. Viszont enyhíteni lehet a gondokat, az emberek — vezetők és munkások — kedvezőbb hoz­záállásával, aktivitásával. Az értekezleten utasításként elhangzott: a munkahelyi te­lepítéseknek, irányításoknak tervszerűbbeknek kell lenni. A munkafelügyelőknek következe­tesebbnek, szigorúbbnak kell lenni g mulasztásokat elköv- tőkkel szemben. Szigorítani kell a technológiai fegyelmet, ki kell hogy alakuljon min­denkiben a tulajdonosi szem­lélet, (úgy kezelje a gépeket, mintha sajátja volna.) A ter­heket egyenlően kell vállalni, ne legyenek aránytalanságok a plusz munka végzésében. A bányaüzem vezetősége a dolgozókkal történt megállapo­dás értelmében egyes munká­ért a felelősséget napra és névre szólóan kiosztották az érdekelteknek, amit azok vál­laltak, és ígéretet tettek annak mindenkori betartására és betartatására. Zrínyi­emlékülés Szigetváron megkezdődtek az előkészületek az egy hónap múlva — szeptember 10-én — sorra kerülő hagyományos Zrí­nyi-emlékülésre. 1833 óta min­den év szeptember 7-én, illet­ve a hozzá legközelebb eső vasárnapon a várvédő hősök­ről emlékeznek meg a törté­nelmi múltú dunántúli város­kában. 1566. szeptember 7-én történt ugyanis Zrínyi Miklós­nak és vitézeinek halált meg­vető kirohanása az egy hó­napja ostromlott, teljesen el­pusztult várból. Esztétikum és egészség Fényvédő szemüveg Ne essünk túlzásba: ha nem túl erős a nap sugárzása, ne akarjunk mindenképpen nap­szemüveget hordani, bármennyi­re jól is áll arcunkhoz. A szem­üveg nem ékszer, hanem első­sorban fényvédő. A napszemüveg megválasz­tásánál ne csak a divatra, el­sősorban az egészségre, a cél­szerűségre ügyeljünk. Védelem szempontjából az üveg színé­nek megválasztása a döntő. Az erős napsütést, a föld fényvisz- szaverő hatását, a fémek, az aszfalt, a víz, a homok csillo­gását nem könnyen viseli el a szem. Elsődleges tehát az üveg fényszűrőképessége. El kell nyel­nie a napfényt, a látható és az infravörös sugarakat, vala­mint az ultraibolya sugárzás teljes mennyiségét. E szempon­toknak megfelelően — a füst­színű, barnás és a zöld árnya­latok a legkellemesebbek a szemnek. (Autóvezetőknek nem ajánlatos a zöld, mivel elnyeli a vörös színt, így balesetveszély­nek vannak kitéve.) Legcélsze­rűbb lenne azonban az úgy­nevezett „kaméleon” üvegbe­tét használata, amely a fény hatására, annak erősségére — mint neve is mutatja — változ­tatja színét. Kerete lehet csontszínű, nyers és fehér, vékony fekete, piros, sárga, zománckék drót vagy műanyag, lehet teknőc színű; van kerek és alig ovális, tégla­lap vagy enyhén szögletes. Ez utóbbi és a sötét színű kemény kifejezést kölcsönöz az arcnak, ezért inkább a férfiak hordják. Újdonság a nőknek és fér­fiaknak egyaránt kellemes, ke­ret nélküli hajlékony, törhetet­len és pillekönnyű napszem­üveg, de még csak elvétve kap­ható. A keretek színének megvá­lasztása a kortól, nemtől, arc­formától függően lehet színes, mintás, fehér vagy fekete, de mindenképpen jól az arc vona­lát követőnek kell lennie, ne engedje be oldalról az erős fényt. K. M. Rovarcsípés okozta kellemetlenségeink A nyári szabadban való tar­tózkodásunkat kellemetlenné tehetik és veszélyeztetik a több­sejtű állati lények (metazoonok) csípései, szúrásai, mert az ezek nyomán támadt égő, sokszor elgennyedő csípések kezdetben csak viszketnek és fájnak, s szerencsére csak nagyritkán életveszélyesek. Ezeknek az ál­lati lényeknek egy része csak védekezés, illetve táplálékszer­zés céljából támadja meg az ember bőrét (epizoonok), másik csoportjuk a bőr mélyebb réte­geibe fúrja be magát és állan­dóan ott tartózkodik. Az előbbi csoportba tartozók csípése helyén csalóngöbhöz hasonló elváltozás támad, ame­lyik viszket és ha vakarják sok­szor el is gennyed. A kétszárnyúak rendjébe tar. tozó legyek legismertebbje a házi légy, ami azért irtandó, mert több súlyos betegségnek emberre, állatra átvivője lehet. A táplálékát a bőrből szívó is­tálló légy (Stamoxys calcitrans) szúrása szinte észrevehetetlen. Különösen a nedves, izzadt bőrfelületet szereti, ahova rá­száll és két apró kis bőrdarab­kát harap ki szuronyával, ezért is nevezik szuronyos istálló légy­nek. Rokona a bögöly, amely­nek csak a nősténye szívja az ember vérét, a hím virágporral táplálkozik. Ezek közepes és A villantó lett a veszte Jól kezdődött a tegnapi nap Csányi József szegedi horgász­nak, aki 175 cm hosszú, 37 ki­lós harcsát akasztott meg fél nyolc tájban a Pécsi-tavon. A harcsabajszú ragadozónak házi készítésű, fényesen csillogó vil­lantó lett a veszte, erre harap­va akadt fenn a szerencsés hor­gász horgán. Mintegy fél órás fárasztás után tudta csak töb- bedmagával partra vinni a nem mindennapos zsákmányt, ame­lyet a Mecseki Ércbánya Vál­lalat orfűi vízitelepének üdülő­vendégei fogyasztottak el jó­ízűen. Képünkön a zsákmányt tartják kezükben a segédek, előtérben, aki a bot végét fog­ta: Csányi József. nagy termetű legyek, fejük szé­les, szemük igen nagy és fém­fényű. A nőstények szúrása nemcsak fájdalmas, de vesze­delmes is, mert különböző kór­okozókat olthatnak harapásuk­kal be az emberbe. Kedvelik a meleget, ezért inkább a déli órákban repkednek. Ismertebb közülük a marha-, illetve ló­bögöly. A darázs, az rendszer­tani kategóriát nem jelentő el­nevezés. Többnyire a nem sző­rös, nem bundás, fekete-sárga, fekete-piros színezetű hártyós- szárnyúakat nevezik így. A pókfélék (arachnoideók) családjába tartozó kullancsfé­lék közül legismertebb a kö­zönséges kullancs (Ixodes rici­nus). Ideiglenesen élősködő, mert vérszívás után elhagyhatja gazdáját. Emberre az erdőben a cserjéről, réten a fűről kerül, ahova a vadakról potyog le. Ha teleszívta magát vérrel — akár jó borsónyiro — hasonlít a rici­nusmaghoz. Benzinnel, petró­leummal távolíthatjuk el a bőr­ből, ha megérintjük, ahonnan nem szabad kiszakítani, mert feje bentmaradhat az irhában, s gennyedést támaszthat. Ve­szélyes, mert emberek bőrébe jutva, agyvelőgyulladást is okozhatnak. Az is előfordul elég gyakran, hogy behatolási helyük körül, egy széleiken ál­landóan nagyobbra terjeszkedő bőrpir támad. Sokszor összetévesztik légy-, hernyó-, pókcsípéssel főleg a fűben heverészők azokat a hó­lyagos elváltozásokat, amelye­ket szinte a füvek alakjainak lenyomataiként vesznek észre bőrükön. Ezek az elváltozások a növények, füvek furocumarin tartalmának hatására keletkez­nek azokon, akik erre az anyag­ra érzékenyek, ha a növény harmatos vagy vizes, vagy a bőr nedves. Orvosi beavatko­zást igényelnek. A legyek csípésére, a kipirult és megduzzadt bőrre enyhén ecetes borogatást tegyünk, elő­zőleg kenjük jól be Tetrán, esetleg Chlorocid kenőccsel és szedjünk valamilyen antihista- min készítményt (Suprastin, De- histin). Ha az elváltozás vörö­sebb lesz és duzzadtabb, vagy borzongásunk, hidegrázásunk támad, azonnal forduljunk or­voshoz, aki a megfelelő keze­lésben. részesít. dr, Dvorszky Kornél, a Baranya megyei Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet vez. főorvosa

Next

/
Oldalképek
Tartalom