Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-23 / 232. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXV. évfolyam, 232. szám 1978. augusztus 23., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A támogatások jövője A z V. ötéves terv főide­jénél tartunk, de a tervező és gazdaság­irányító szervek hozzákezdtek a VI. ötéves terv fő irá­nyainak kialakításához és a gazdaságpolitikai célokat szol­gáló szabályozók továbbfej­lesztéséhez. Ennek keretében az Országos Anyag- és Árhi­vatal kiadta az általános ter­melői árrendezés előkészítésé­nek irányelveit. Azokból is ki­tűnik, hogy a támogatási rendszerben jelentős változá­sok várhatók. Természetesen ezek a változások nemcsak a költségvetés és az ösztönzés irányai szempontjából húsba- vágóak, hanem a vállalatok jövedelmezőségét is jelentő­sen befolyásolják. Az utóbbi években a pénz­ügyi támogatások gomba- módra szaporodtak, a gaz­dasági élet majdnem min­den területén gyökeret vertek, általánossá váltak. (A fo­gyasztói árak, a termelői árak, a beruházások, a mezőgaz­dasági tevékenység, a közle­kedés, a szolgáltatások, a külkereskedelem széles körű támogatásában részesülnek.) Ennek fő oka: a jelenlegi ár­rendszer merevsége. A hazai árak nem követték kellő ru­galmassággal a világpiaci árak változását, a fogyasztói árak pedig elszakadtak a ter­melői áraktól. Szerepet ját­szott az is, hogy a támogatá­sok elnyerése alku kérdésévé vált és az elnyert támogatá­sokat a gazdálkodó egységek örökérvényű jövedelemkiegé­szítőnek tekintették — tegyük hozzá: okkal, mert ez ellen sem az ágazatot irányító, sem a funkcionális szervek nem tettek semmit Mellesleg a tá­mogatások elnyeréséért vívott „eredményes" akciók nyomán az egyedi támogatások általá­nos jellegűek lettek. Az új termelői árrendszer ki­dolgozása során, lényegében 1980. január 1-ig át kell ér­tékelni a támogatás alapel­veit. Világos rendszerbe kell foglalni azt, hogy milyen gaz­dasági tevékenység mikor, meddig és miért kaphat álla­mi támogatást, valamint azt is, hogy milyen módon kell „megszolgálni” azt. A támo­gatással — a szóban is ben- nefoglaltatik — valamilyen gazdasági tevékenységet, amely meghatározott ok (okok) miatt, adott feltételek között nem jövedelmező, de szüksé­ges, pénzügyi módszerekkel „életképessé" teszünk. Igen ám, de fontos elvi kérdés, milyen időtartamra szól e tá­mogatás. Nem szabad ugyanis a gazdaságtalan termelést támogatással oly mértékben jövedelmezővé tenni, hogy azt konzerváljuk, sőt nem ritka esetben fejlesztjük. Ennek elkerülésére a jövő­beni támogatásoknál az át­meneti és a „visszterhes" se­gítségnek kell jellemzővé vál­nia. Az új támogatási rendszer­ben is növelni kell a norma­tív jelleget, ami azt jelenti, hogy ki kell küszöbölni a ne­hezen értékelhető egyedi tá­mogatásokat, illetve azok csupán a kivételek lehetnek. A támogatások normatív jel­legének erősítése várhatóan megszünteti azt a — ma még széles körben tapasztalható — gyakorlatot, hogy egyazon célra, tevékenységre, például a tőkés exporttermelés növelé­sére különböző költségvetési csatornákon keresztül többfaj­ta támogatáshoz jussanak a vállalatok. Az is megfontolandó, hogy a támogatás fajlagos mérté­két maximalizálják, azaz a tá­mogatások felső határa „pla­fon" legyen. Az új támogatá­si rendszereknek mindenkép­pen a gazdaságossághoz va­ló mihamarabbi felzárkózást kell ösztönöznie, kikényszerí- tenie. Szorosan összefügg ez­zel a jelenlegi támogatási rendszerben érvényesülő bázis elvvel való szakítás, esetleg mozgóátlagokkal lehetne a támogatások folytonos csök­kentését, illetve megszünteté­sét elősegíteni. A jelenlegi külgazdasági környezetben a támogatási rendszer a rövidtávú szemlé­letet képviselte, ennek követ­keztében az adott feltételek­hez kapcsolódó igény, köve­telmény rövid idő alatt el­évült, miközben a támogatás beépült a vállalat gazdálko­dásába. Annak ellenére, hogy a tőkés világgazdaság még nem jutott a válság utáni „megnyugvás" állapotába, erősiteni kell a hosszabb tá­vú támogatási normatívákat. Ez a gazdálkodó szerveknél növelné a kockázatvállalást, de egyben a piac jó megíté­léséből származó nyereség le­hetőségét is. Nem kevésbé problemati­kus kérdése a támogatási rendszer megújításának: mi­lyen fázisban (vertikumban) történjen a támogatás. (Pél­daszerűen: az alapanyag­gyártás, a feldolgozás vagy a felhasználás-fogyasztás fázisá­ban.) Hasonló megfontolások merülnek fel egyes — szo­ciális okok miatt indokolt — támogatásoknál is: nevezete­sen az árat kell támogatni, vagy a fogyasztónak kell jut­tatást adni (bébiruházat, gyógyszer stb.). K orai lenne az 1980-ban bevezetésre kerülő támo­gatási rendszer részletes leírása vagy annak értékelése, ez már ma is bizonyos, hogy a támogatási rendszer szigo­rúbbá válik. Erre mind a gaz­daságirányításnak, mind a gazdálkodó egységeknek ala­posan fel kell készülniük. Alig több mint egy esztendő áll rendelkezésre az új termelői árak, támogatási feltételek kidolgozására, megismerésére, s ami a legfontosabb: a vál­lalati gazdálkodás zavartalan átállítására. Wiesel Iván Tízéves kapcsolat a KLM céggel 4z ENSZ új különbizottsága Az ENSZ székhelyén új nem­zetközi szerv kezdte meg te­vékenységét: az erőszak al­kalmazásáról való lemondás elvének hatékonyabbá tételé­ért küzdő különbizottság. A 35 ország — köztük a Szov­jetunió — képviselőiből álló különbizottságot az ENSZ- közgyűlés XXXI, ülésszakán el­fogadott, az erőszakkal való fenyegetőzés és az erőszakté­tel tilalmának szigorú megtar­tásáról és a népek önrendel­kezési jogának érvényesítésé­ről szóló határozat alapján hozták létre. A különbizottság tagjaihoz intézett üdvözletében Mihail Szityenko, az ENSZ-főtitkár politikai kérdésekkel és a Biztonsági Tanács ügyeivel megbízott helyettese hangsú­lyozta, hogy a bizottság te­vékenysége logikus folytatása lesz a tagállamok eddigi erő­feszítéseinek, amelyeknek cél­ja az erőszak alkalmazását be­tiltó szerződés létrehozása. A komlói Carbon mágoesl üzemének termékei a holland piacon Magyar, holland és angol zászlócskákkal díszítették fel tegnap a komlói Carbon Köny- nyűipari Vállalat mágocsi kon­fekcióüzemét. A lányok és asz- szonyok, akik rádolgoztak, hogy e napjukat szabaddá tegyék, délelőtt tizenegykor az udvaron elhelyezett díszes emelvény előtti padsorokban gyülekeztek, hogy részesei legyenek a hol­land-angol érdekeltségű KLM céggel való üzleti kapcsolatuk tízéves jubileuma megünneplé­sének. Tegyük hozzá, manap­ság kevés az ilyen kapcsolat, legalábbis ezt hallottuk a tex­tilszakmában régi szakember­nek számító külkereskedőtől, amikor tíz éven át nem válto­zik a gyártó, a külföldi vevő és az üzletet lebonyolító személye. Hesz Pál, a mágocsi üzem vezetője üdvözölte a jubileumi ünnepség résztvevőit: Lahaye és Scargil urakat, a KLM cég holland és angol igazgatóit, a mágocsi üzem dolgozóit és a meghívott vendégeket, akik kö­zött ott volt dr. Molnár Zoltán, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának mun­katársa és Morber János kom­lói tanácselnök is. Az ötéves szerződéseken alapuló, gyümöl­csöző üzleti kapcsolatok tíz évét Szűcs István, a Carbon igazgatója méltatta. — 1968. augusztus 1-én jött létre a kapcsolat a haaksber- geni KLM céggel. Az első na­pok, hónapok sok nehézségei után előbb Komlón, később Mágocson is elsajátították a nagyüzemi termelés techniká­ját, technológiáját, munkaüte­mét és normakövetelményeit — emlékeztetett az igazgató. — Az első évben harmincezer férfi munkaöltönyt gyártottunk, 1972-ben már csaknem 180 ezer darabot. A tíz év alatt összesen 2 millió 848 darab különféle konfekció került le a szalagról. Ezekhez az eredményekhez a mágocsi lányok és asszonyok akarása, célratörő munkája, a követelmények gyors elsajátítá­sa adta az alapot. De jelentős a haaksbergeni partner segítő­kész szándéka, korrekt, szilárd, a legmagasabb szinten alapo­zott és tartott üzleti kapcsolata. A kölcsönös előnyökre való tö­rekvés közben mindig megtalál­tuk a szó szoros értelmében a közös nyelvet és a bérmunka mellett lassan megjelent a hol­land piacon a magyaf anyag­ból varrt termék is — mondta Szűcs István, majd kifejezte re­ményét, hogy a tízéves kapcso­latokra alapozva újabb meg­állapodás születhet. Ezután E. Lahaye úr, a KLM holland igazgatója szólt. Nagy súlyt fektetnek az együttműkö­désre, hiszen jó termékeket gyártanak részükre a mágo- csiak. A KLM vezetőségének üdvözletét tolmácsolva, köszö­netét mondott a dolgozóknak a pontos munkáért, s kifejezte reményét, az együttműködés még sokáig tart, lehetőség nyí­lik a, kapcsolat továbbfejlesz­tésére. A kapcsolatok méltatása után Szűcs István igazgatói di­cséretet és emléklapokat, La­haye úr ajándékcsomagokat adott át a legkiválóbb dolgo­zóknak. Megajándékozták a KLM cég vezetőit is. Az ünnep­lés fényét emelte a mágocsi kisiskolások műsora1, a kapcso­latok történetét felvillantó fény­képkiállítás és rögtönzött ter­mékkiállítás, valamint az ün­nepség utáni fogadás, üdvö­zölte a jubileumot Féminger Gyula, az üzleteket lebonyolító külkereskedelmi vállalat, a HUNGAROTEX osztályvezetője is, aki kérésünkre elmondta, Mágocs rövid idő alatt kima­gasló minőséget produkált, ezeknek a munkaruháknak a megvonásáért jó árat kapunk a tőkés piacokon. Van lehető­ség a továbblépésre is, a bér­munkáról a saját anyagos ter­melésre való áttérésre, a KLM az idén már 5000 darabos pró­barendelést adott, s ezt szeret­nék a jövőben szorgalmazni. M. Z. Nógrádi Róbert megnyitja az új évadot Erb János felvétele Évadnyitó ülés a pécsi színházban A modern eszközrendszernek a befogadást kell szolgálnia Tegnap délben a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszín­házában ünnepélyesen meg­tartották az 1978—79-es éva­dot megnyitó társulati ülést. Az elnökségben a színház művészeti vezetői mellett he­lyet foglalt többek közt. Szent- irányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára; Rajnai József, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Lan­tos József, a megyei tanács osztályvezető helyettese, Lég- rádi Rudolfné, a Pécsi városi Tanács osztályvezető helyette­se, valamint Rákos János, a KISZ Pécs városi Bizottságá­nak első titkára. A vendége­ket és a színház csaknem 400 tagját és dolgozóját Eck Imre, a Pécsi Balett művészeti ve­zetője köszöntötte, majd Nóg­rádi Róbert igazgató bemu­tatta a színház új tagjait: Hartmann Teréz, Horineczky Erika, Nagy Réka, Bicskey Ká­roly, Bozóky István, Cserényi' Béla, Csikós Gábor, Katona János, Linka György, Tomanek Gábor, Vizi György színművé­szeket; Komonyi László ma­gánénekest; Török Ildikó és Bauer József táncművészeket és Hules Endre rendezőt, to­vábbá több rendezőasszisz­tenst, énekkari tagot és hi­vatali dolgozót is bemutatott a színház igazgatója. Ezután oejeienteue, nogy a — ma már falragaszokon is olvas­ható műsortervben nincs lé­nyeges változás. (Egyedül a Hallo, Dolly! helyett a Kaba­ré lesz a tervek szerint.) Az évad Spiro György Nyulak Margitja c. drámájával, illet­ve Heltai Néma leventéjévéI kezdődik meg. Ismertette az évad külföldi kapcsolatait. Szeptember közepén a Sza­badkai Színház magyarorszá­gi vendégjátékát a Pécsi Nemzeti Színház viszonozza két produkcióval (Dániel az övéi között; Játék a kastély­ban). 1979-ben a szocialista országok kortárs alkotóinak balettfesztiválját rendezik meg hazánkban. Budapesten és több vidéki városban külföldi vendégegyüttesek szerepelnek. Pécsett a bolgár Arabeszk Ba­lettegyüttest és a lengyel Tánc­színház együttesét láthatjuk. Az új évadban rendezik meg országosan a lengyel színhá­zak dekádját. Pécsett a Poz- nani T eater Polski együttese, valamint a Poznani Operaház több magánénekese és egyik karmestere vendégszerepei. Ezenkívül a Lengyel Táncszín­ház vezetője, Konrad Dzsew- jeczki Pécsett; Tóth Sándor a Pécsi Balett igazgatója a Poznani Operaházban (Ravel Bolero jóval) koreográfusként vendégszerepei. A pécsi szín­ház márciusban utazik ven­dégjátékra Poznanba. Roscsin Szerelvény a hátországba című drámáját Galina Volcsek, a moszkvai Szovremennyik Szín­ház művészeti vezetője rende­zi Pécsett. A Kulturális Minisztérium az elmúlt évad három pécsi ope­raprodukcióját 100 000 Ft ju­talomban részesítette. Ezután a színház eszmei-művészeti irányvonalát elemezte Nógrá­di Róbert, hangsúlyozva a fő­profil további formálását és az elmúlt időszakban tapasz­talt hiányosságok megszünte­tését, közös erővel. Szentirányi József felszóla­lásában kiemelte egyebek közt, hogy a színház vezető­sége teljes bizalmat élvez. Kulcskérdésként erősíteni kell a dramaturgiai tevékenységet, és a darabkiválasztás felelős­ségét. Eszközrendszerében a színház úgy legyen modern, hogy az a mondanivaló befo­gadását jobban szolgálja. W. E. A bukóaknás árapasztó befejező betonozási munkáit végzik a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szigetvári építésvezetőségének szakemberei, a csertői komplett víztározón. A három és fél millió köb­méter befogadóképességű tározót a jövő évben a dják át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom