Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-10 / 219. szám
1978. augusztus 10., csütörtök Dunántúli napló 5 ÓRA A NAGYVILÁGBAN Hanoiban külügyminiszter-helyettesi szinten tárgya lások kezdődtek a Vietnamban élő kínai nemzetiségűek ügyéről. A vietnami delegációt (a képen jobbra) Hoang Bich Son, a kínait pedig Csüng Hszi-tung vezeti. Harcok Bejrútban Kulturális űrprogram 56. munkanapjukat töltötték szerdán a világűrben a Szal- jut—6 második váltásában dolgozó űrhajósok: Vlagyimir Ko- valjonok és Alekszandr Ivan- csenkov. A rendszeres vizsgálati program mellett a két űrhajós megteszi az előkészületeket a kedden útnak indult Progressz —3 teherűrhajó fogadására. A tartós űrutazások során nagy gondot fordítanak az űrhajósok közérzetére, hangulatára. A Pravda szerdai száma érdekes összefoglalást közöl arról, hogyan segítik a Földről az űrhajósok jó közérzetének fenntartását, azt, hogy ne érezzék teljesen elhagyottnak magukat. Ismeretes, hogy az űrállomáson van kézikönyvtár és magnetofonszalagokból álló zenei szalagtár is — ezeket az űrhajósok előzetes javaslatai alapján, ízlésük figyelembevételével állították össze. Rendszeresen nézhetnek filmeket, televíziós programokat is — ezeket videomagnetofonszalagra rögzítve vitték magukkal. A földi irányító központból rendszeresen sugároznak az űrállomásra szórakoztató zenei programokat, sőt arra is gondot fordítanak, hogy a rádióbeszélgetések változatosak legyenek. A ,,hivatalos" beszélgetések nagyrésze ugyanis „kódolt" nyelven folyik: főként adatokat, előre meghatározott jelzéseket tartalmaz, így a földről igyekeznek még ezeket is színesíteni. Érdekesség, hogy az irányító központba rendszeresen hívnak meg híres embereket, népszetű művészeket az űrállomás személyzetével folytatandó rádióbeszélgetésre. Ez általában igen jó hatást gyakorol a Föld körül hosszan keringő űrállomáson dolgozókra: alkalmuk nyílik színes, tartalmas és a rutintól eltérő beszélgetésekre. A központ állandóan sugároz rádióadásaiban lapszemlét, hírösszefoglalót, nemcsak a szovjet rádió híradásait, hanem külön programot is. A legnagyobb élmény az űrállomáson tartósan dolgozó személyzet számára1 természetesen az, ha látogatók érkeznek az űrállomásra. Kovaljonok és Ivancsenkov várhatóan nemsokára találkozhat majd földi vendégekkel a világűrben: mint azt Berlinben nemrégen közölték, rövidesen útnak indul az Interkozmosz-program végrehajtása során az első NDK-beli űrhajós is. ♦ 4 STOCKHOLM: Ingmar Bergman, a világhírű svéd filmrendező ideiglenesen visszatér hazájába, hogy színpadra vigye Strindberg ,,Haláltánc”-át a stockholmi királyi drámai színházban. Ugyanennek a darabnak a próbái folytak 1976-ban, amikor a rendőrség állítólagos adócsalás mictt őrizetbe vette. Bergman azóta külföldön él és mindössze egyetlen filmet forgatott. 4 ANKARA: Szerdán Ankarában egy üzletben agyonlőtték Ahmed Kilicet, a Török Nemzeti Mozgalom Pártja egyik körzeti vezetőjét. A tettes, aki gép- pisztolytűzzel ölte meg a szélsőjobboldali politikust, elmenekült. ♦ NAGASZAKI: Tizenötezren emlékeztek meg szerdán Naga- szaki városi békeparkjában a 33 évvel ezelőtti atomtámadásról. A robbanás egykori epicentrumának közelében összegyűltek között ott volt a támadás több mint hetvenezer halálos áldozatának több hozzátartozója is. Helyi idő szerint 11.02 órakor — pontosan akkor, amikor 33 évvel ezelőtt a vöröst atomtámadás érte - leizúgtak a szirénák, megszólaltak a harangok, s a város lakossága egyperces csenddel adózott az áldozatok emlékének. 4 ALEXANDRIA: Cyrus Vance amerikai külügyminiszter befejezte legújabb közel-keleti látogatását, s szerdán reggel, egy Alexandria közelében levő légitámaszpontról hazautazott. Elutazása előtt nem nyilatkozott. 4 HAVANNA: Kuba határozottan cáfolta azt az állítást, amely szerint „kubai csapatok tartózkodnak Uganda területén". A valóságnak meg nem felelő, provokativ állítást az angol Observer című lap közölte és a nyugati hírügynökségek azonnal lelkapták. A Prensa Latina kubai hírügynökség kubai hivatalos körökre hivatkozva leszögezi: „a Londonban szárnyra kapott híresztelések nélkülöznek minden alapot. Az ugandai kormány nem kért Kubától semmiféle katonai támogatást." 4 SZARAJEVÓ: A szarajevói kerületi bíróság államellenes tevékenységért tizenöt évi börtönre ítélte a szélsőjobboldali usztasa emigráns szervezet egyik tagját. Vjenceslav Cizek 1972-ben az NSZK-ba szökött, ahol „a Horvát Köztársasági Párt" elnevezésű fasiszta emigráns szervezet egyik vezetője lett, s terrorcselekményeket készített elő Jugoszlávia ellen. Cizeket akkor tartóztatták le, amikor illegálisan visszatért Jugoszláviába. Házasságközvetítés Gyoda japán városban április óta a házasságközvetítés eddig egyedülálló, és rendkívül bevált formáját alkalmazzák. A férjet vagy feleséget kereső ügyfél családi és életkörülményeiről „vallomást" tesz egy kamera előtt, majd az így rögzített képsorokat megtekinthetik a többi párkeresők. A házasságközvetítés eme módját a városi igazgatás egyik hivatalnoka eszelte ki, hogy segítségére legyen a rohanó világban időszűkében élő társtalanoknak. Az „újító" abból indult ki, hogy a fiataloknak nincs lehetőségük ismerkedésre. Meg kell jegyezni, hogy Japánban vidéken amúgyis ritka a házassággal végződő spontán ismerkedés és a fiatalok felének a jövendőbelit a szülők szemelik ki. 4 GENF: Szerdán Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége megtartotta soron következő megbeszélését a támadó hadászati fegyver- rendszerek korlátozásáról folyó tárgyalássorozaton. A következő találkozóra augusztus 15-én kerül sor, majd néhány hetes szünet után a tárgyalásokat szép-, tember 7-én folytatják Genfben. Határincidens A Hanoi Rádió szerdán vietnami nyelvű adásában kommentálta a Bac Luan határátkelőhelynél kedden este kínai provokáció következtében kirobbant incidenst, amelynek során a Kína által július 12- én életbeléptetett határzár miatt a határon áttelepülésé- nek engedélyezésére várakozó mintegy 1500 kínai származású vietnami rendszeres egészség- ügyi ellenőrzését végző csoportot a tömegben elvegyült kínai ügynökök és átszivárgott provokátorok megtámadtak és 20-at közülük megsebesítettek. Az incidenst követően a provokátorok mintegy ezer kínai származású vietnamit áttereltek a két országot egymástól elválasztó hídon. A Rádió Hanoi rádió-kommentárja megállapítja, „az incidensnek a célja, hogy feszültséget keltsen a kínai—vietnami határ mentén, és hogy elhintse a nemzeti gyűlölködés magvait a hoák és a kínai nép soraiban. ♦ 4 PEKING: A Kínai Népköz- társaság és a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. Az erről szóló közös közleményt Huang Hua kínai külügyminiszter és líbiai kollégája, Ali Ab- desszalam Triki külügyi titkár szerdán látta el kézjegyével. 4 PEKING: Szerdán megkezdődtek Pekingben Szonoda Szunao japán és Huang Hua kínai külügyminiszter tárgyalásai a két ország közötti tervezett béke és barátsági szerződésről — jelentik a hírügynökségek. Alig 48 órás fegyvernyugvás után szerdán kora hajnalban ismét kiújultak a harcok Bejrútban a jobboldali keresztény milíciák és az arabközi békefenntartó erők szíriai egységei között. A leghevesebb összecsapásokat Bejrút keleti negyedének, Ain Rummaneh kerületéből jelentették, ahol 1975 áprilisában a 19 hónapon át tartó libanoni polgár- háború kitört. A falangisták és a Nemzeti Liberális Párt milíciái nehézgéppuskákat vetettek be, a szíriai egységek tüzérségi és aknavetőtűzzel válaszoltak. Az összetűzések kitörése előtt kedden a békefenntartó erők Hibán levél Az Albániában dolgozó kínai szakértők hazahívása és az Albániának nyújtott kínai segítség beszüntetése kapcsán az Albán Munkapárt Központi Bizottsága és az Albán Minisztertanács levelet intézett a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságához és a KNK Államtanácsához. A „Zen i Popullit” című lap, az Albán Munkapárt sajtóorgánuma által ez év július 29-én ismertetett levél feltárja a pekingi vezetésnek a Balkán-félszigettel kapcsolatos a térség népeinek érdekeivel szöges ellentétben álló manővereit. — Kínai vezetők — állapítja meg a levél — 1968-ban azt javasolták Albániának, hogy „lépjen katonai szövetségbe Jugoszíriai egységei közleményben jelentették be, hogy a jobboldali orvlövészek golyóitól három katonájuk megsebesült, egy másikat pedig agyonlőtték. Eliász Szárkisz libanoni elnök szerda délelőttre összehívta a kormány ülését, hogy megvitassák a helyzetet. Sze- lim AI Hossz miniszterelnök kijelentette: tanulmányozzák azt a lehetőséget, hogy kérik a Biztonsági Tanács összehívását Izrael dél-libanoni tevékenysége miatt, amely megakadályozza a bejrúti kormány fennhatóságának helyreállítását a térségben. Kínához szláviéval és Romániával” és^ „alkalmazza a partizánháború taktikáját”. Javaslatukat arra a véleményükre alapozták, hogy Albánia „sohasem lesz képes önerőre támaszkodva megvédeni magát egy külföldi agresz- szióval szemben”. Albánia — mutat rá a levél — elutasította a kínai vezetésnek ezt az „albán-ellenes és ellenforradalmi javaslatát". Ennek ellenére a kínai vezetés 1975-ben, egy albán delegáció pekingi útját kihasználva, újból megkísérelte ráerőszakolni Albániára a Jugoszláviával és Romániával kötendő „katonai szövetség" gondolatát, „megpróbálva ezzel lőporos hordóvá változtatni a Balkánfélszigetet". Nagaszakiban, a Békeparkban megemlékeztek a japán város ellen 33 éve végrehajtott amerikai atomtámadás áldozatairól Zelei Miklós: Megszólalnak kövek és emberek t. Szo vjet úti napi 6 — VII. Ahol a víz az élet Nem készültem fel arra, hogy Taskentben a háborús Budapestbe botlom. Egyetlen étterembe sem sikerült bejutni. Mindenütt teltház, a portások a Hotel üzbegisz- tánba küldenek. Ott lakom. Oda nem megyek. Lehetne Pesten vagy Budán. Pedig másutt mást akar látni az ember. Rezignált bolyongásomat egy csajhánában fejezem be, egy mellékutca partján. A csajhá- na azt jelenti: teaház. Zöld teát isznak benne. Ilyen csajhánákban járhatott Naszreddin Hodzsa is, mondom magamban, amikor körülnézek a kopott teremben. Meg Vám- béry Ármin, Körösi Csorna Sándor is. A bejárat mellett és szemben két nagy, szőnyegekkel letakart dobogó. Néhány szék — ezek valószínűleg épp olyan jövevények itt, mint én — senki nem ül rajtuk, a dobogókra heverve, ülve sakkoznak, teáznak és csodálkozva mérnek végig, amikor becsukom magam mögött az ajtót, s rögtön folytatják a sakkjátékot, a teaivást. Leülök az egyik székre. Érzem, még nem fogadtak be, s ha ez nem történik meg, öt percen belül el kell mennem. A sarokban televízió, a másikban vízforraló, a falon két plakát, egy kitüntetés, egy Frunze-kép. Mihail Frunze 1920- ban a Turkesztáni Front főparancsnoka volt. Innen nem messziről, a Sark szállóból irányított. Csöndesen koppannak a sakkfigurák, gőzölögnek a teás edények. Szándékosan nem csészéket írtam. Itt a teát pici tálakból isszák. Néhány perc múlva egy törzsvendég felém nyújtja a teásedényét. — Csaj — mondja. Iszom, azután visszaadom és ő is iszik. Befogadtak. Bejön a tulaj — afféle ge- bin lehet ez a csajhána — és hozza a zöld teát. Megmutatja, hogyan kell elkészíteni. Ezt már tudom ugyan, de nem akarok okoskodni, sem elrontani az örömét, hogy bevezethet valamibe. A teát néhányszor vissza kell önteni a kannába, hogy jól elkeveredjék, erős legyen. Jó diákként elismétlem, azután kérek egy sakkot is. (Naszreddin Hodzsa is kért volna.) A gazda elénk teszi a sakkot. Nem kell sokat beszélni, felállítjuk a figurákat és játszunk. Én rosszul. Közben körülöttünk toporog a gazda. Végre úgy dönt, mégis megkérdezi, honnan sodort ide a jószél. — Budapestről — mondom, és máris magyaráznám, hol van ez a város. — Voltam ott — ragyog fel a gazda. — A város, amelyiknek egy hídja sincs. — Most van — mondom neki, de hiába, mert már el is tűnt. Magának is hoz teát és beszélgetni kezdünk. — Nagy csónakkal járkáltunk át a Dunán, a jeges vízben. — Aztán épült egy pontonhíd — mondom. — Meglehet, azt már nem vártam meg — mondja és kortyol a teából. — A végén még hazaérni is sikerült — lekop- pantja a teáscsészét és rám néz. Jól láthatóan lezárta a második világháborúról szóló, igazából el sem kezdett beszélgetést. A fiáról viszont hoszszan és szívesen mesél. A „fiú" agrármérnök a Taskent- hez közeli Éhség-sztyeppe egyik szovhozában. Az Éhségsztyeppén még tizenöt-húsz éve is csak egy válfaja létezett a mezőgazdaságnak: a félnomád állattenyésztés. Csalás a vidék elnevezése is: sohasem volt sztyeppe, hanem kietlen, terméketlen sivatag, az éhség sivataga. Óriási beruházásokkal az . ötvenes-hatvanas években építették ki a Szir-Darjából táplálkozó öntözőrendszert. A magyarországi meg az üzbe- gisztóni öntözés abban különbözik egymástól, hogy nálunk az öntözés a termés javulását, hozamának növekedését szolgálja. Üzbegisztán legtöbb körzetében elképzelhetetlen a földművelés öntözés nélkül. Ahol vége a víznek, ott véget ért a föld — mondják az üzbégek. De ahová a víz eljutott, ott az élet születik meg. Az egykori éhségről elnevezett puszta ma Üzbegisztán egyik legjobb gyapottermesztő területe. Szovhozainak telepein átlagosan öt-hatezer ember él, köztük a Budapestet járt teás fia is a fehér aranyat termeli. Életünk újabb találkozása: Magyarország is nagy mennyiségben importálja az üzbe- gisztáni gyapotot. Amikor ott jártam, ha a vége felé közeledett is már, még tartott a gyapotszüret. Valamikor szeptember elején-közepén kezdődik, s elhúzódik november végéig is, mert a gyapot nem egyszerre érik be. Egy- egy táblán többször is végig kell menni, hogy leszedhessék a termést. Kézzel — többnyire. A gyapotszedés gépesítése rendkívül nehéz. A bokrok közt hajlongva, apró finom tokokból kell kiszedni a termést, emiatt egyes fajták gépesítésével még csak kísérleteznek, amiben élen járnak az Éhség-sztyeppe szov- hozai. Sőt, a megelőző munkák egy részét is géppel végzik. A homokos földúton gyakran huppan a kerék a vékony erecskék árkaiban, s szinte másfél kilométerenként megyünk át a nagyobb csatornák hídjain. Egy évtized munkájával félmillió hektár sivatagot változtattak termőfölddé ebben a köztársaságban. (Folytatjuk)
