Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-09 / 218. szám

1978. augusztus 9., szerda Dunántúlt napló 5 TESTVÉRLAPJAINK ÍRJÁK ÁbBOBCKaSI npaeaa Hires a Koszovszkoj járás Verbo- vec nevű településén tevékenykedő ápolónők énekkórusa. Nevük: Ljuj- csuk. Nyolcfőnyi az öntevékeny mű­vészeti csoport, amely meghitt dalo­kat ad elő csodálatos stílusban és már értékes kitüntetésekben részesül­tek a járási, területi-megyei fesztivá­lokon. Most lettek művészi dijnyerte. sek a Dolgozók Öntevékeny Művé­szeti Csoportjainak Ossz-szövetségi Fesztiválján. CAMBEHCKO flEAO ©ÓRA A NAGYVILÁGBAN Budapestre érkezett Isidoro Malmierca kubai külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra Magyar- országra érkezett Isidoro Mal­mierca, a Kubai Köztársaság külügyminisztere és felesége. Fogadásukra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Púja Fri­gyes külügyminiszter és felesé­ge, Házi Vencel külügyminisz­ter-helyettes, Jakus Jenő, a Ma­gyar Népköztársaság havannai nagykövete és a Külügyminisz­térium több vezető munkatársa. Jelen volt Elpidio Alvarez, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A fiatalok a technikai és tudomá­nyos ismeretek fejlesztését a ,.Sza­bi Dimitrov" textil és a ,,Georgi Dimitrov" gyapjútextil kombinátban klubokban végzik. A „Szabi Dimit­rov" textilkombinátban a klub tagjai 11 olyan új eljárást dolgoztak ki, melynek várható gazdasági kihatása mintegy 143 000 leva. Ezek közül öt már bevezetésre került és 80 000 leva gazdasági hasznot hoz a gyárnak. Az új módszerek bevezetésénél az egyik leglényegesebb szempont, hogy a termékek esztétikai szépségük mel­lett jobb minőségben készüljenek. A két gyár termékei bel- és külföldön egyaránt keresettek. Schwerin megyének jelenleg öt diákszállója van, 247 ággyal és az igények egyharmadát tudják kielégí­teni. A megyei tanács határozata alapján Plau és Lütz kap új diák­szállót, a schwerinit pedig 80 hely- lyel bővítik. GAZETA ­zachodnia A legnagyobb skanzen az egész országban Sanokban található. A Kárpátok menti terület több mint 100 jellegzetes népi épületét gyűjtötték össze itt. A közeljövőben fejleszteni szeretnék a néprajzi parkot, területét kétszeresre növelik, az épületek bel­sejét pedig eredeti használati tár­gyakkal díszítik. ELÁS SLAVONIJE Baranya megyében is jól ismerik az eszéki Autoreparatura autóbu­szait. A vállalat sokat tesz az utazás kényelmesebbé tétele érdekében. Idén 44 új Mercedes busszal növek. szik a kocsipark, ebből 31 gépkocsi 180 hellyel kapcsolódik a távolsági forgalomba. Újdonságot jelent a 10 Sanos márkájú autóbusz, amely lég­kondicionálással teszi kényelmesebbé az utazást. Ezeket eddig a turista- forgalomban használták, most a tá­volsági vonalakon is közlekedtetik. ©Szabad Széli Augusztus 23-a, Románia felszaba­dulásának 34. évfordulójának tiszte­letére Temes megyében is széleskörű munkaverseny bontakozott ki. Testvér­lapunk rendszeresen beszámol a ter­melési eredményekről, a kiemelkedő munkasikerekről. Például a temesvári Gyapjúipari Vállalat dolgozói 4 500 000 lei értékben állítottak elő termékeket terven felül, a Gépkocsi­szállítási Vállalat dolgozói pedig fel­adataik teljesítése mellett 75 000 liter benzint és 50 000 liter gázolajat ta­karítottak meg. A kiemelkedő terme­lési eredményekért ezekben a napok­ban adják át a kitüntetéseket és ju. talmakat. Rendkívüli bhtonsági Intézkedések VI. Pál pápa temetésére Rendkívüli biztonsági intéz­kedéseket rendeltek el az olasz hatóságok VI. Pál pápa szom­bati temetésének idejére. A pápát a Szent Péter baziliká­ban helyezik örök nyugalomra. A rend fenntartása érdeké­ben a fővárosba rendelték a Rómán kívüli rendőri erőket, valamint a félkatonai csendőr­ség és a határőrség alakulatait is. Az elhunyt pápa nyári rezi­denciáján eddig több mint 50 ezer ember vett végső búcsút az egyházfőtől. A hívők hosszú sorokban várakoznak arra, hogy megtekinthessék o pápa félig bebalzsamozott holttestét. ♦ ♦ LISSZABON: Eanes tábor­nok, portugál államfő a leg­fontosabb pártok vezetőivel tartott hétfői tanácskozása után közleményben ismertette a kor­mányválság megoldására kidol­gozott formuláját. Eanes elnök közleménye hangsúlyozza, "hogy mivel lehetetlennek bizonyult a parlamenti pártok megegyezé­sével alakítani meg az új kor­mányt, ezért az általa kineve­zendő miniszterelnök kormányá­nak a parlamenti képviselők támogatásával kell működnie. + HANOI: Hanoiban ked­den megkezdődtek a vietnami nemzetiségű kínaiak kérdésével foglalkozó kormányközi tárgya­lások. A megbeszéléseket foly­tató küldöttségeket vietnami részről Hoang Bich Son külügy­miniszter-helyettes, kinai rész­ről Csüng Hszi-iung külügymi­niszter-helyettes vezeti. + BUDAPEST: A Singapúri Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte dr. B. A. Sheares elnököt. ♦ WASHINGTON: Carter- Szadat-Begin-találkozót tarta­nak szeptember 4-én az ame­rikai elnök Camp David-i rezi­denciáján — jelentették kedden a hírügynökségek az amerikai szenátus külügyi bizottságához közelálló forrásokra hivatkozva. Más források szerint Szódat egyiptomi államfő és Begin iz­raeli miniszterelnök már elfo­gadta Carter elnök meghívá­sát. Washingtoni jól tájékozott források szerint a csúcstalálko­zóra vonatkozó megállapodás Vance külügyminiszter és Szó­dat egyiptomi elnök hétfő esti alexandriai megbeszélésén jött létre. rr Űrszonda a Vénuszra Kedden egy Atlas Centaur tí­pusú hordozórakéta segítségével űrszondát lőttek fel a Vé­nusz bolygó légkörének kutatá­sára az Egyesült Államok Cap Canaveral űrkutatási központjá­ból. A Pioneer Vénus—2 elnevezésű űrszonda négy hónap múlva, de­cember elején éri majd el a Vé­nuszt, hogy első ízben szolgál­tasson adatokat a bolygó lég­körének sűrűségéről és jellem­zőiről. Az amerikai űrkutatási program keretében ez év május 20-án már felbocsátottak egy másik űrkutató eszközt, a Pioneer Vénus—1-et, amely szintén de­cember elején jut el rendelteté­si helyére, a Vénusz bolygó fel­színére. ♦ SAN FRANCISCO: Az amerikai rendőrség több száz embert tartóztatott le a hirosi- mai és nagaszaki atomtámadás évfordulója alkalmából rende­zett tüntetéseken. A nyugati partvidék társadalmi szerveze­tei Kalifornia és Oregon állam számos városában rendeztek felvonulásokat. + HANOI: Edward Kennedy szenátor vezetésével amerikai küldöttség tartózkodott egyhe­tes látogatáson a Vietnami Szo­cialista Köztársaságban. Pham Van Dong, a vietnami minisz­terelnök, aki fogadta a dele­gációt, hangoztatta, hogy Viet­nam kész rendezni az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsola­tait. A küldöttség kedden Bangkokba érkezett. Hazaérkezett a magyar VIT-küldöttség (Folytatás az 1. oldalról) magyar klubban, a Budapest propagandacentrumban és a fesztivál más színhelyein csak­nem 800 kubai elvtársunk ke­resett fel bennünket. — A fesztivál sikerét mutat­ja a részt vevő országok és szervezetek, valamint a külön­féle ideológiai és politikai né­zetek képviselőinek minden korábbinál nagyobb száma. Száznegyvenöt országból 2000 szervezet 18 500 küldötte talál­kozott a fesztiválon, s a nyílt párbeszéd és a barátkozás szabad lehetősége nem ma­radt hatástalan. Az összefogás imponáló ereje meghátrálásra kényszerítette azokat, akik ke­vésbé tiszta szándékkal ér­keztek Havannába. Elszigete­lődtek azok a csoportok és személyek, amelyek, illetve akik szerették volna megzavar­ni a VIT menetét, befeketíteni egyes szocialista országokat. A fesztivál nemes eszméje meg­erősödött és további híveket szerzett Kubában. Havanna nagy tanulsága, hogy a Szov­jetunió, a szocialista országok békepolitikája, az enyhülésért, a leszerelésért, a békés egy­más mellett élésért vívott har­ca mind nagyobb visszhangra talál a világ haladó ifjúságá­nak körében. Havanna még magasabbra emelte az anti- imperialista szolidaritás, a bé­ke és a barátság zászlaját! A siker egyik döntő forrása, hogy a kapitalista gazdasági blokád és rágalomhadjárat terheit viselő szocialista Kuba kitűnőre vizsgázott: a párt, a kormány és a KISZ, az egész nép szívüave volt a fesztivál. Mindenki, még a szocialista Kuba ellenfelei is kénytelenek elismerni a kubai nép hatal­mas eredményeit a nemzetközi porondon és hazája építésé­ben. A fesztivál csak tovább növelte a szocialista Kuba nemzetközi súlyát és tekinté­lyét. — Tizennégy nehéz, de gyö­nyörű nap áll mögöttünk. Ta­lán kissé fáradtan, de közös ügyünk igazában megerősöd­ve, gazdag élményekkel érkez­tünk haza. A VIT-küldöttek munkája természetesen ezzel még nem. ért véget. Vala­mennyien jól tudjuk, hogy a rengeteg élményt nehéz meg­osztani, de kötelességünknek tartjuk, hogy mindenről híven beszámoljunk társainknak, ifjú­ságunknak és minden érdeklő­dőnek. — Még egyszer megköszön­jük, hogy mi kaptunk megbí­zatást a XI. VIT-en való rész­vételre. Azon leszünk, hogy mindazt a szépet és jót, ami ezzel nekünk jutott, helytál­lásunkkal szolgáljuk meg, ott, ahol hivatásunk szerint dolgo­zunk — mondotta befejezésül Martóhy László. Ezt követően Óvári Miklós köszöntötte a Kubából hazaér­kezett fiatalokat. — örömmel és nagy sze­retettel köszöntőm a havannai világifjúsági és diáktalálko­zón részt vett magyar kül­döttséget a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, egész társadalmunk és mindazok nevében, akiknek szeretete és figyelme, bizalma és érdeklődése elkísérte önöket a távoli földrészre. Most együtt örülünk annak, hogy megbízatásukat sikeresen tel­jesítették és tapasztalatokban gazdagon, a becsülettel vég­zett munka tudatával, jó egész­ségben visszaérkeztek szülő­földjükre, családjuk, barátaik, munkatársaik körébe. — A XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó eredményeinek és tanulságainak részletes ösz- szegzését nyilvánvalóan csak később -lehet majd elvégezni; a sajtó jelentéseiből, a tele­vízió közvetítéseiből, s Maró- thy László elvtárs imént el­hangzott szavaiból azonban már most is levonhatjuk azt a legfontosabb következtetést, hogy a fesztivál elérte célját. A békét és a haladást szol­gálta. A fesztivál szemléltető vá­laszt adott arra a kérdésre, hogy milyen a mai világ élen­járó ifjúsága, milyen vágyak, szándékok és törekvések vezér­lik gondolatait és tetteit. Lát­tuk, tapasztaltuk mind a tiszta, őszinte öröm, a kirobbanó vi­dámság mélyen emberi érzel­meinek, mind a politikai érett­ségnek,' a felelős gondolko­dásnak, a tettrekészségnek, a megfontoltságnak és a lelke­sedésnek nagyszerű megnyil­vánulásait. Nem igaz, ho"v ez az ifjúság feleslegesnek érzi magát és ezért pótcselekvé­sekre kényszerül. Nem igaz, hogy nem látja munkája, har­ca, élete értelmét és ezért közömbös a világ dolgai iránt. Nem igaz, hogy bizonytalan­nak látja jövőjét és ezért csak a mának él. — A fesztivál megmutatta, hogy a találkozó résztvevői és a mögöttük álló milliók tud­ják és értik, hogy most és a következő évtizedekben rajtuk is — és egyre inkább rajtuk — múlik, hogyan alakul az emberiség sorsa. Erejüket megsokszorozza egy­ségük, szándékukat bearanyoz­za a barátság, akaratukat megacélozza a szolidaritás, el­szántságukat növeli a vállalt felelősség. Fidel Castro elvtárs a fe­ledhetetlen záróünnepélyen felidézte a spanyol köztársa­sági harcosok híres „No pa- saran!”-ját. A fesztivál hitet tett: a világ haladó ifjúsága nem engedi meg, hogy az im­perializmus, a fasizmus, a reakció sötét erői áttörjenek. A hazaérkező VIT-kiildöttséget a Ferihegyi repülőtéren Óvári Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB titkára köszöntötte A kolonializmus és a neoko- lonializmus erői nem fognak áttörni! A fajgyűlölet hirdetői, a népek közötti ellentétek szí­tói nem fognak áttörni! A fegyverkezési verseny kezde­ményezői, a háborús gyújtoga­tok nem fognak áttörni! Óvári Miklós megállapította: a fesztivál megerősítette a bé­kés jövőbe vetett reményt, majd így folytatta: — Közvéleményünk nagy fi­gyelemmel követte a magyar küldöttség munkáját. Csak az elismerés hangján szólhatok arról, hogy népünk, ifjúságunk küldöttei lelkes, fáradtságot nem ismerő munkájukkal hoz­zájárultak a fesztivál sikeré­hez, méltóan képviselték szo­cialista hazánkat, erősítették a magyar és a kubai nép barátságát, a szocialista orszá­gok testvéri ifjúságának egysé­gét, s kifejezték népünk szoli­daritását a békéért, a társa­dalmi haladásért és a szocia­lizmusért küzdő népek iránt. Köszönet érte mindnyájuknak! Azt hiszem, nem tévedek, kedves lányok és fiúk, ha azt mondom, hogy a fesztivál után egy kicsit mindnyájan mások lettek. Élményekben, tapaszta­latokban gazdagon érkeztek vissza hazájukba, s bizonyára jobban értik és jobban érzik feladataikat és felelősségüket az itthoni munkában is. Ké­rem, adják át barátaiknak, itt­honmaradt társaiknak tapasz­talataikat, a XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó üzenetét. E gondolatok jegyében köszön­tőm még egyszer szeretettel mindnyájukat, s kívánom, hogy egész életükben, a hétköznapi munkában és harcunk nehéz­ségei közepette is ápolják és őrizzék szívük mélyén a feszti­válon kapott drága kincset, a barátság és a szolidaritás fel­emelő érzését. Az ünnepélyes fogadtatás a DlVSZ-induló hangjaival ért véget. Zeiei Miklós: Megszólalnak kövek és emberek — Szovjet úti napló — VI. A Csircsik folyó völgyében Hajnalban elindulunk Domo- gyedovó, a belső légiforgalmi repülőtér felé. Ez egy kisebb fajta utazás, legalábbis Ma­gyarországon annak számít­hatna. A repülő a Szovjetunióban olyan megszokott és mindenna­pi közlekedési eszköz, amilyen nálunk a gyorsvonat, legföljebb útjában nem hátráltatják a las­sújelzések, mint gyorsvonatain­kat, s egy helyre nem adnak ki két jegyet. A mi gépünk affé­le hivatalnok-járat lehet, jóné- hány aktatáskás, szemüveges­nyakkendős, unottarcú férfi igyekszik taskenti kiszállásra a főhatóságtól, a novemberi moszkvai télből az üzbegisztá- ni langyos őszbe. Moszkva már havas, ott még le sem hullottak a levelek. Bent a gépben üzbég népzene szól. Hoztam néhány hanglemezt. Szép, keserű zene. Mellettem öreg parasztasszony kutat a helye után, s fekete hajú, mongolszemű kiskatona robog el közöttünk. Egy bácsi­ka, a sztyeppéi pásztorok sap­kájában hatalmas játékautót erőltet az ülés alá. Az utaskísé­rő odafurakodik hozzá: — Ezt mér hozta fel a gépbe bácsi ka? — Mert az unokámnak viszem — mondja a bácsi, s úgy tűnik, tökéletesen elégedett az indok­lással. — De hát látja, hogy nem fér — győzködi az utaskísérő. — Akkor felrakom a polcra — mondja most már mérgesen a bácsi, s már emeli is az autót. — Onnan meg a fejére esik, ha megbillen a gép_ — Akkor iobb lesz neki az ülés alatt - mondja, s úgy fog­ja a kisautót, mintha soha töb­bé nem akarná kiadni a kezé­ből. Az utaskísérő kénytelen be­látni, hogy módszert kell vál­toztatnia. — Akkor beviszem az előtér­be. Ott elfér, baja sem törté­nik, s leszállás után visszaho­zom. így jó lesz? A pásztorsapkás öreg kicsit tépelődik. — Hát, így jó lesz - adja rá az áldást és odanyújtja a te­herautót. Felszállunk. Moszkvában még éjszaka van, s tízezer méter magasan visz a repülőgép, szemben a napkeltével. Így esett meg, hogy a Nap fölött repülhettem. A Nap alulról jön fel, suga­rai a felhőkbe állnak, s szivár­vánnyá szóródnak alattunk. Na­rancssárga, tengerzöld, tinta­kék, viola és aranyfüst színű eget nézek egy ország résznyi éjszakából. A fölöttünk levő égen pedig a csillagok sárga­réz szegecsei. Taskent fölé ereszkedve gi­gantikus, szürke lakótelepet vá­rok. Az 1966-os áprilisi földren­gés eltakarította a várost, s nemigen bízom a modern épí­tészet fantáziájában. Tévedtem. Üzbegisztán fővárosa urbanisz­tikai remeklés. Beleolvad a ter­mészetes, hegyes-dombos kör­nyezetbe vagy épp abból nő ki, de sehol sem szakad el, so­ha nem különül el a természet­től. Kielégíti a kor követelménye­it, formába önti kor és hely életfolyamatait, alapvető élet­elveit. Igaz, volt annyi keserű könnyebbség, hogy nem kellett a múltba illeszkedni, azzal le­számolt a földrengés. A tragé­diától távolodva talán kimond­ható, hogy most így jobb. Szalti kov-Scsedrin még így írt a városról: „Ha az ember olyan városba kerül, amelyről a statisztikai táblázatok azt írják: lakossáqa ennyi és ennyi, plébánia-templomainak száma ennyi és ennyi, iskolája nincs, könyvtára nincs, ispotálya nincs, börtöne egy van stb. — akkor teljes bizonyossággal állítható, hogy Taskent legközepén tar­tózkodik.” Az új üzbég főváros elhelyez­kedése nem sűrűsödött, hanem horizontális, nyitott. Még ahol nyolcemeletes toronyházakat építettek, ott is mindenütt nagy helyet hagytak parknak, liget­nek, fasornak. Nem lakóknak — embereknek építkeztek. A to­ronyházak „lakógép” jellegét megszünteti a laza építési stí­lus — ennek megfogalmazására nem lelek jobb megoldást. Le­het, hogy csak a speciális kö­zép-ázsiai viszonyok miatt kel­lett rájönni arra, hogy még a toronyházi lakások is közel le­hetnek a természethez. Nyáron nagy itt a meleg. A zártság ha­lál. A házak formai változatossá­gukkal, szeszélyességükkel — a paneles technika, lám, még a szeszélyességet is elbírja — a kiugró vagy besüllyedő falré­szekkel, jobban követik a ter­mészet egyenetlenül harmoni­kus rendjét, mint a mi égnek törő szivarskatulyáink. Itt nyáron az erkély a háló­szoba. így nem lehet belőle minicella — belső loggia —, amelynek az egyik fala a szem­közti ház. Ráadásul a lakások­nak csak eqyharmada torony- ház. Az — úqymond — lakóterü­let nagyobbik részét egy-két szintes, zártkertes családi vil­ládban lakják. A panel vigasz­talan síkját pediq népművésze­ti motívumok törik meg. Az ele­mek mintázata az épület össze­szerelése után egybefüggő kom­pozíciót alkot. És fák, minde­nütt fák. „Mielőtt egy fát kivág­nál, ültess el háromat!” - buz­dít a régi üzbég mondás. Ezek a szavak néhány évvel ezelőtt szinte jelszóvá váltok Taskentben, mert a földrengés utáni építkezések miatt renge­teg fát ki kellett vágni, s az­után új parkokat, fasorokat ül­tettek az új épületek közé. Nemcsak üzbégek építettek. Az összes szovjet köztársaságból dolgoztak a nyugati Tien-San nyúlványainál, a Csircsik folyó völgyében. Jelenleg a Szovjet­unió ötödik legnagyobb városa. Lakossága már a másfél millió körül jár. A földrengés utáni közös erőfeszítés óta úgy em­legetik, mint a barátság, a1 test­vériség, az összefogás példáját. (Folytatása következik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom