Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-09 / 218. szám
6 Dunántúli napló 1978. augusztus 9., szerda ft szerkesztöseg postájából flz illetékesek válasza Meg kell szüntetni a kiemelt cigánytelepeket A 2/1965. (II. 18.) ÉM- rendelet és az azt módosító 13/1976. (IV. 15.) ÉVM—PM, valamint 4/1978. (II. 18.) ÉVM—PM sz. rendelet meghatározza a szociális követelményeknek meg nem felelő (cigány) telepek felszámolásának módját. A rendeletek megszabják a tanácsok és vállalatok, munkáltatók feladatait, meghatározzák az ilyen telepeken élő és onnan betelepülni akaró cigánycsaládok kötelességeit, a betelepülés feltételeit. Az ötödik ötéves terv végéig meg kell szüntetni valamennyi „kiemeltnek" nyilvánított cigánytelepet. A gyorsított ütemű felszámolás érdekében a tanácsok valamennyi lakásmegoldási móddal élnek az ott élő családok betelepítésekor. Új lakóház építésénél gond az építőipari kapacitás biztosítása. Mind a kisiparosok, mind a költségvetési üzemek kedvező adófeltételek mellett részt vállalhatnak a szociális követelményeknek meg nem felelő (cigánytelep) telepeken élő családok új lakóház építésében. Ha a cigánytelepek felszámolásában részt vevő kisiparosok az építőipari egységárgyűjteményben meghatározott bérmunkadíj ellenében vállalnak munkát, az ebből származó jövedelmüket a bérmunkadíj bruttó összegének 15 százalékában állapítják meg, és az egyéb jövedelmüktől elkülönítetten adóztatják. Az e jövedelem után megállapított adóból megkapják természetesen mindazokat az adókedvezményeket (területi, szakmunkástanuló utáni, idős kor vagy csökkent munkaképesség esetére), amelyek a kisiparost a jogszabály szerint egyébként is megilletik. Kizárólag a betelepítési munkákkal kapcsolatban foglalkoztatott alkalmazottak részére kifizetett munkabér után 20 százalékos általános jövedelemadót külön fizetni nem kell. Az e munkákat vállaló építőiparos kérheti adóelőlegének (adóátalányának) felfüggesztését, melyet a kisipaFelújitott ház Siklósbodonyban ros kérelmének megfelelően teljesítenek. Az olyan termékek, amelyek az építőipari munkákkal kapcsolatban fel- használásra (beépítésre) kerülnek, a forgalmi adó alól mentesek, ha a kisiparos az utána járó forgalmi adót nem számítja fel. Az említett adókedvezmények elnyeréséhez való jogosultságot a helyi tanácsi szervekkel, illetőleg a KIOSZ helyi szervével kell igazoltatni. A tanácsi költségvetési üzemekről szóló 6/1976. (PK. 27.) PM-ÉVM számú együttes utasítás 5. §. (4). bekezdése szerint az üzemek az idényszerűségből adódó kapacitásfeleslegük hasznosítása és a helyi igények fokozott kielégítése érdekében más szervezetek és a lakosság részére is végezhetnek a tevékenységi körükbe tartozó munkákat. Az építési-szerelési munkák végzésére rendelkezésre álló kapacitását — egyéb építőipari kivitelező hiányában esetenként a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásához használhatják fel. A Pénzügyminisztérium 60. 951/1977. X. sz. leirata alapján a felügyeletet ellátó tanács kérelmére a megyei tanács pénzügyi szakigazgatási szerve egyedi felülvizsgálat alapján a termelési adó elengedését, illetve mérséklését engedélyezheti. A termelési adó elengedése, illetve mérséklése csak a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásában részt vevő költségvetési üzemek ez irányú építési — szerelési munkáiból eredő árbevétel után kérhető. A pénzügyi osztályhoz benyújtott felterjesztéshez csatolni kell a létrehozó tanács és a kivitelezést vállaló költségvetési üzem ez irányú nyilatkozatát. A rendelet adta lehetőségek mellett komoly segítséget adhatnak a munkáltatók szocialista brigádjai. Széles Istvánná, az ÉKV osztály főelőadója Felújítják a komlói KRESZ- jelzőtáblákat A Dunántúli Napló 1978. május 24-i számában szóltunk a komlói közlekedési táblák rossz állapotáról, s a bemutatott két fotó bizonyította, hogy akad tennivaló. Lotz Jenő, a Komló városi Tanács vb műszaki osztályának főelőadója tájékoztatott arról a nagyarányú munkáról, melyet a város egész területén folytatnak. r Elsőként az autóbuszjáratok útvonalain cserélték ki az elavult, elhasználódott táblákat, és korszerű aluminium oszlopokat állítottak fel. Eddig 30 táblát újítottak fel és ennyi oszlopot cseréltek ki. A táblák beszerzése azonban gyakran akadozik: a KPM Pécsi Közúti Igazgatóságának táblakészítő üzeme nehezen elégítheti ki a nagyarányú igényeket. Az elmúlt évben és ez év tavaszán az autóbusz megállókban öblöket alakítottak ki: Dá- vidföldön, Gesztenyésben, Me- csekjánosiban és Mecsekfalu- ban, melyeket az építő vállalatok, a Költségvetési üzem, az ÉPFU, a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat és a Volán 12-es Vállalat komlói üzemegységének dolgozói jórészt társadalmi munkában készítettek el: egy- egy öböl előállítási költsége 30 000 forint volt. Idén 132 000 forintot költöttek a korszerűsítésre, év végéig még Sikondán helyeznek ki jelzőtáblákat, és járdát építenek ki. Szabályozzák a járműforgalmat a mecsekjánosi csecsemő- otthon előtt, a komlói piactérről pedig még ebben az évben kitiltják a személygépkocsikat. A KPM kezelésében lévő utakhoz kapcsolódó tanácsi utakon körülbelül 40 táblát újítanak fel. Az autóbuszjáratok útvonalán még idén befejezik a felújításokat. G. M. Új cigányház Úcsárdon Az olvasó véleménye Az elmúlt napokban vegyes érzelmektől táplálva olvastam a cikket, melyben a vendéglátás területén észlelt nyelvi hiányosságok kapták a fő hangsúlyt. Vegyes érzelmekkel, hiszen a cikk írója — nagyon helyesen — hiányolja az idegen nyelvek tudását. Sajnos, megoldást ő sem tudott javasolni. Az jutott eszembe, hogy azoknál a nem kis számú pincéreknél, akik csak köszönnek az idegen nyelveken, anyagi hátrányt is jelent ez a hiányosság (nyelvpótlék, a nagyobb forgalom utáni jutalom, borravaló...). Azonban ugyanBontsák le! Az egyre szebben és nagyobb ütemben épülő új, déli városrészünknek is van árnyékos oldala, amely rontja a környék szépen kialakult városképét. Ilyen a már régen befejezett Sarohin és Melinda utca között „ottfelejtett" üresen álló, de még elektromos- áram alatt levő felvonulási épület. Túl azon, hogy elcsúfítja a környék szépen kialakított városképét, életveszélyt is jelent a benne és körülötte játszadozó gyermekek számóra. G. A. házasságot kíván kötni egy 64 éves nyugdíjas férfival. Kérdése: Kaphat-e utána özvegyi nyugdíjat? Az 1975. évi II. törvény 62. §-a értelmében az a nő, akinek a férje a házasság megkötésekor az öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek. Olvasónk a most ismertetett feltételek bekövetkezése, illetve fennállása esetén lesz jogosult özvegyi nyugdíjra. A. , L.-né kérdezi, hogy a belkereskedelemben dolgozók műszakpótlékának mi a mértéke? A 14 1978. (VII. 7.) BkM sz. rendelet 3. §-a az alábbiakat írja elő: „1. a műszakpótlék mértéke a) a délutáni műszakban teljesített munka után 2,40 Ft/ó; b) az éjszakai műszakban teljesített munka után 4,80 Ft/ó; c) a folytonos munkarendben végzett munka után járó havi törzsbér (R. 6. § (1) bek.) 10 százaléka az a)—b) pontok szerinti pótlékon felül. 2. Az (1) bekezdésben meghatározott mértéktől eltérő műszakpótlék csak a belkereskedelmi miniszter engedélyével fizethető." Kovács T. kérdezi, hogy mikor van lehetősége bérbeszámításra a lakónak? A lakásügyi jogszabályok értelmében, ha a bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulásával és — jogszabályban meghatározott esetekben — hatósági engedéllyel emeletráépítés, te„Pusztítják a A cikk megjelenését megelőzően már észleltük a hársfa virágait szedők vandál pusztítását. A tettesek ellen szabálysértési eljárást indítottunk és pénzbírságot alkalmazunk büntetésként. Ezzel a megcsonkított hársfák esetleges kipusztulását megakadályozni sajnos nem tudjuk. Továbbá arra sincs biztosíték, hogy a következő évben nem jutnak hasonló sorsra. A jövőben azonban megszervezzük a környezetvédelmi őrs figyelő szolgálatát is. tőtér-beépítés, toldaléképítés, műszaki megosztás, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá való átalakítása útján vagy más módon lakást létesített, illetőleg lakást helyreállított, a költségek 75 százalékát a lakbérbe beszámíthatja. A költség ezt meghaladó részét a bérlő nem követelheti. A bérlő teljes költségét beszámíthatja a lakbérbe, ha a) a lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszün- tétéséről a bérbeadó helyett gondoskodott; b) a bérbeadót terhelő olyon egyéb munkát végeztetett el, amely költségeinek a megtérítését egy összegben nem követelheti ; c) a lakás átalakításával, illetőleg korszerűsítésével a lakás alapterületét vagy komfort- fokozatát, illetőleg a lakószobák számát növelte; d) központos fűtéssel, illetőleg melegvíz-ellátással nem rendelkező állami lakásban egyedi gáz- vagy elektromos fűtő-, illetőleg melegvíz-szolgáltató berendezést szereltetett fel. A bérlő a költségek 50 százalékát beszámíthatja a lakbérbe, ha időszakosan működő központos melegvíz-ellátással rendelkező állami lakásban egyedi gáz- vagy elektromos melegvíz-szolgáltató berendezést szereltet fel. A bérlő a fentebb nem említett munkákra fordított költségeinek megtérítését nem követelheti a bérbeadótól. Ilyen esetben a bérbeadó a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulás megadásakor írásban azt is kikötheti, hogy a bérlő a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor köteles az eredeti állapotot a saját költségén helyreállítani, vagy a lakás rendeltetésszerű használhatóságát más módon biztosítani. hársakat” Nagy segítséget jelentene viszont, ha a virágot átvevő szerv az átvétel meghirdetésekor azt is kikötné, hogy csak azoktól veszik át a virágot, akik igazolják, hogy a helyi tanácstól a virággyűjtésre engedélyt kaptak. Ilyen előzetes engedélyhez kötés esetén legalább időben tudomást szereznénk arról, hogy kik kívánnak a virággyűjtéssel foglalkozni, bejelentenék, hogy mely területen végzik ezt a munkát és így az ellenőrzésük is biztosítható lenne. Ennek hiányában azonban gyakran ismeretlen személyek (például Tolna megyéből) váratlanul megjelennek a késő délutáni vagy esti órákban és egy-két óra leforgása alatt távoznak, tönkre- téve jónéhány hársfát. Dr. Kófiás Mihály vb-titkór, Pécsvórad-------------------v-------------------„ Közlekedési őrjárat” A Fürst S. utcában a vasúti átjárótól a Budai vám felé északi oldalról becsatlakozó Szondi Gy. u., Dobó I. u. és Búzavirág utcákba balra nagyíves befordulás megtiltására a határozathozatal már megtörtént, még 15 hasonló útbecsatlako- zásra vonatkozóan is. Sajnos, országos probléma a fóliás jelzőtábla hiány. 1978. évre visszaigazolt 1800 darab táblamennyiségből még egy darabot sem kaptunk, így nem tudjuk kihelyezni a kötelező haladási irányt jelző tábláinkat. Ugyanis a befordulás megtiltására nem elégséges a záróvonal felfestése, mivel annak elpiszkolódása alkalmával vitatott a láthatósága. Amint a táblagyár a jelzőtáblákat leszállítja, azonnal ki fogjuk helyezni. Addig is a közeljövőben a záróvonalat felfestjük. A Rákóczi úton a tűzoltó-laktanya előtti kanyarral kapcsolatban már tájékoztattuk az olvasókat, de most ismételten megtesszük. A leszűkülő nyomsáv kiszélesítése csak a Rákóczi út 3. sz. ház elbontása után lehetséges. Útszűkület táblát kihelyezni nem kell, mert számottevően nem csökken az útszakasz szélessége. A járművezetőknek jobban kell ügyelni arra, hogy itt párhuzamos közlekedés nincs és be nem látható útkanyarban előzni tilos. Kardos Imre osztályvezető, KPM Közúti Igazgatóság, Pécs Szentesi Flórián Jogi tanácsadó „Amikor a pincér zavarba jön” ez a probléma nagyban, nép- gazdasági szinten is jelentkezik, hisz nem egy olyan nagy- vállalat van, ahol nagyon is szükség lenne a szakmát kitűnően ismerő, ugyanakkor idegen nyelvet tárgyalási szinten beszélő üzletkötőkre. Nem mintha ez a kettő nem lenne meg, csak az a probléma, hogy két emberben realizálódik: szakág képviselőjében és a tolmácsban. Sajnos egyelőre megoldatlan az idegen nyelvet beszélő szakemberek képzése. Azok a fiatalok ugyanis, akik az egyetemeken, főiskolákon tanulnak, az oroszon kívül nem kaptak, vagy csak igen kevesen, más idegennyelvi alapképzést. Az, hogy a szakmai ismeretekkel együtt sajátítsanak el tökéletesen egy vagy netán több idegen nyelvet, a túlzott megterhelés miatt alig képzelhető el, vagy csak kevesen képesek rá. A megoldást ott kellene keresni, hogy gyermekkorban sajátíthassák el az emberek egy- egy idegen nyelv alapjait, amit aztán a középiskolában, egyetemen, főiskolán magas szinten fejleszthetnek, s így abban a szakágban, amit a felsőoktatásban tanítanak, idegen nyelven is „otthonos”, lehet. Ilyenkor nyár idején visszatérő probléma a végzős pedagógusok elhelyezkedése, pályakezdése. Augusztusra általában ez a helyzet megoldódik, de sajnos nem a nyelvszakos végzősök számára. Az orosz—angol, magyar—angol szakos pedagógusok igen kis hányada tud csak szakján, vagy netán szakjain elhelyezkedni. A többiek jobb esetben napközis tanárok, esetleg könyvtárosok lehetnek. Ez a helyzet kétszeres kárt okoz. Jól képzett pedagógusok tanári állás nélkül maradnak, az idegen nyelvek tanulására pedig egyre kevesebben kapnak lehetőséget. Ennek a kérdésnek a tisztázása, hol és mikor megoldása olyan felsőbb fórumra vár, amelynek nem lehet mindegy, hogy tanítunk és tanulunk-e idegen nyelveket. Mint ahogy nem mindegy ez sem a pincérnek, sem a népgazdaságnak. B. A. tanár
