Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-05 / 214. szám

2 Dunántúli napló 1978. augusztus 5., szombat 99 lfarosszepítö szombatok' KéMjjh hétszázezer lorint értékű társadalmi munka Komlóért w A komlóiak által társadalmi munkával létesített arborétum egy részlete Szilvás alatt Bemutatók Szőlőművelő gépek hazai gyártása Pénteken a ' Gyöngyös—Do- moszlói Állami Gazdaság llö- na-telepi szőlőjében vonultat­ta fel új gyártmányait a Szek­szárdi Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Vállalat. Azokat a haZai szőlőművelő gépeket láthatták az érdeklődő szakemberek, amelyek a talaj­művelésben, a tápanyag után­pótlásban, valamint a vegysze­rezésnél alkalmazhatók. A hazai szőlőművelő gépek hazai gyártása azért is sürge­tő, mert a magyar borvidéke­ken jelenleg alkalmazott gépek szinte kivétel nélkül importból származnak. Ma zár a VIT-presszó * A Dunántúli Napló VIT- rejtvénypályázatának nyertesei Ma véget ér Havannában a világ fiataljainak XI. találko­zója és ma bezárja kapuit a VIT pécsi agitációs központja, Gereblyékkel, lapátokkal a tiszta városért A komlói Fürst Sándor utca 25— 23-as számú ház lakói nemrég azzal a kéréssel for­dultak a Városgazdálkodási Vállalathoz, hogy csupán a homokot szállítsák ki ahhoz a homokozóhoz, melyet a ház lakói társadalmi munkában ké­szítettek. A Fürst Sándor utca 26- os számú ház lakói szintén kértek: kockaköveket a gyalog­járó ki kövezéséhez, melyet- a ház lakói végeznek el társa­dalmi munkában. Ezek a pél­dák, s az ilyen jellegű kérések már megszokottak Komlón. A város lakói nem bosszankod­nak hónapokig egy-egy hiány­zó gyalogjáró miatt, ha nincs, nekiállnak s megcsinálják, ha a gyerekeknek homokozó kell, összefognak, megépítik. Ezekre a hagyományokra épí­tettek a város vezetői, amikor a HNF komlói városi szerve­zetével együtt meghirdették ta­valy év végén ez év tavaszá­ra a társadalmi munkaakció­kat, melyekhez a legtöbb kom­lói vállalat csatlakozott. A Mecseki Szénbányák Kos­suth-, Béta-, Zobák-bányaüze- me, a szénelőkészítő, az anyag­ellátó, a gépkocsi, a karban­tartó és a központi gépüzem mellé felzárkózott a Carbon Könnyűipari Vállalat, a Város­gazdálkodási Vállalat, a Víz­mű, az ÁFÉSZ, az Aknamélyítő és a Mélyfúró Vállalat, a 12-es Volán és a MOM komlói üze­me, valamint a Május 1. Ru­hagyár. Az üzemek, vállalatok és a hivatalok dolgozói, valamint az iskolák tanulói nagy számban vettek részt a „városszépítő szombatokon'': gereblyékkel, ásókkal és lapátokkal felsze­relve indultak a Bányász Park­ba, az arborétumba, ahol vi­rágyágyásokat ástak, fákat ül­tettek. Egy-egy ilyen szomba­ton 800 facsemete került a földbe. Talán nincs is olyan vállalat Komlón, melynek dol­gozói ne ültettek volna fát például az arborétumban, ahol már ezer örökzöld növény, há­romezer lombhullató fa és nyolc-tízezer cserje növekszik. Ez a park valóban a városé — vigyáznak rá a komlóiak, ápolják, figyelik a növények fejlődését. A legtöbb komlói parknak gazdája van: kis táb­la jelzi, melyiket melyik válla­lat gondozza. Nemcsak a parkokat, a há­zak környékét, az utcákat is ápolják, építgetik. Anna-ak- nán az 5-ös számú épület kö­rüli járdát építették meg a lakók. Kökönyösben is a város­rész lakói vettek részt járda- és lépcsősorok építésében. A sikondai nyári napközis tábor kerítését a Városgazdálkodási Vállalat és Kossuth-bányaüzem dolgozói készítették. A belvá­rosban a Kossuth Lajos utca öreg házainak szanálásakor a Kőbánya, a Carbon és a gép­kocsiüzem dolgozói takarítot­ták és szállították el a törme­léket, míg a Baranya megyei Vízmű Vállalat szakemberei fedett buszvárót készítettek a Sallai utcában. Kommunista műszakokat szerveztek a mű­velődési központ támogatásá­ra, és az épülő komlói szín­házért is. Sorolhatnánk még a vállalt és teljesített feladatokat, de többet mond a tény, hogy ez év első felében százhetvenhat­ezer munkaóra társadalmi mun­kát végeztek a komlóiak váro­sukért, ennek értéke kétmillió­hétszázezer forint. G. M. Beszélgetés Tuomo Lahdelma műfordítóval ff Nekem a szókincs ff okoz sok gondot ‘ino Leino a finn Ady Toumo Lahdelma úgy gon­dolta, valahogy majdcsak „megússza” a féléves kötelező magyar nyelv tanulást a jyvös- kylöi egyetemen. Az a félév ha­mar elmúlt, de a magyar nyelv és irodalom iránti érdeklődése megnőtt. Aztán egy egyetemi delegációval Jyvöskylö testvér- városába, Debrecenbe utazott, ahol előadást tartott a magyar prózáról. 1975-ben részt vett a debreceni nyári egyetemen, majd a finnugor kongresszuson. A katonaság és az egyetem — melynek finn irodalmi intézeté­ben tanársegéd — elvégzése után fél évet Magyarországon töltött ösztöndíjasként.- Sokan vallják, hogy a ma­gyar nyelv tanulása különösen nehéz. — Nekem a szókincs okoz a legtöbb gondot. Észt, svéd, an­gol és német nyelvtudásom nem segített a magyar nyelv tanulá­sában, mert a magyar egyik sajátja, hogy a nemzetközi fo­galmakat is magyar megfelelő­vel helyettesíti. Nehéz például a tárgyas ragozás, a szórend, és a finn ember számára kü­lönösen p kiejtés: főként az s, z, sz, zs hangok helyes ejtése. — Segit-e a nyelvtanulásban a finn-magyar nyelvrokonság?- Két hete a finn-magyar műfordítói konferencián Képes Géza azt állította, hogy ez a rokonság inkább hátrány, mint segítség. Bonyolult kérdés . . . Szerintem segít az, hogy mind­kettő ragozónyelv. De többet mond a gondolkodásmód és a kifejezés hasonlósága. — Nemrég megjelent egy cik­ke a Népszavában, melyben meglepő azonosságot mutat meg Eino Leino és Ady költé­szete között. Ez az írás azt is bizonyítja, hogy kitűnően isme­ri Adyt. , — ösztöndíjasként fél évet töltöttem Magyarországon 1977 elején. Ekkor mindenütt, min­denki Adyról beszélt. Az Ady- évfordulóra készültek. Szó volt Ady mondanivalójáról, hatásá­ról a mai költészetre. így is­mertem meg őt, és kezdtem for­dítani a verseit. Tavaly ősszel megnyertem az Ady műfordítói pályázatot, s ezzel egyhónapos magyarországi utat is, így le­hetek most itt. A legjobb fordí­tások a Lensi Liikinkukko — Rö­pülj páva gyűjteményben je­lentek meg. Most kandidátusi munkámon dolgozom, „A bib­liai anyag szerepe Ady költé­szetében" kutatási témaköröm. Ezen keresztül Ady költészetét összehasonlítom néhány finn költőével, és foglalkozom a mo­dern finn lírával is. — Mit jelentett Ady a mű­fordítónak? — Barátommá fogadtam a költőt, de a személyes kapcso­lat megteremtése nem volt könnyű, mert Ady jelleme fér­fias, kemény, dacos, míg én szelidebb, lírai költő vagyok. A fordításokban arra törekedtem, Á hogy megmutassam, mennyire ellentétes ez a költő: a ritmus­tól a témáig még egy meta­forán belül is ellentét van. Ő nem harmonikus, hanem harco­ló — ezért modern. Igyekeztem visszaadni a versek hangulatát. Az egyetemen, amikor egy-egy Ady-előadást tartottam, meg­hallgattuk Latinovits Zoltán előadásában néhány versét, hogy a diákok átérezzék a vers hangulatát, hallják magyarul is. — Mik a további ten/ei? — Befejezem a kandidátusi disszertációmat. Tervezem Ta­mási Áron Abel a rengetegben című művének fordítását, sze­retnék eljutni Erdélybe, hogy eredeti környezetben tanulmá­nyozhassam a nyelvet. Ismerke­dem József Attila és Nagy Lász­ló költészetével és természete­sen folytatom a magyar nyelv tanulását. Gáidonyi Magdolna a 10 napra VIT-presszóvá szé­pült Kuba presszó. Nyolcadik alkalommal csen­dült fel tegnap a rádióban a VIT-presszó szignálja. Eddig 240 perc élőadást sugárzott a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója innen. A tegnapi adás egy kedves bejelentéssel kezdődött. Németh János, a Szikra Nyom­da KISZ-bizottságának titkára felolvasta a rendkívüli bizott­sági ülés határozatát, amely­nek értelmében a pécsi hár­mas ikrek, Krisztián, Melinda és Renáta részére ezer—ezer- ezer forintos vásárlási utalványt ajándékoznak karácsonyra a fiatalok. Az összeget a nyom­dászok a vállalati kommunista műszakok teljesítéséből terem­tik elő. A Kuba presszóban egyéb­ként tegnap azok a fiatalok vendégeskedtek, akik az Ex­pressz csoporttal Havannában jártak. Ugyancsak tegnap, az élőadásban került sor a Du­nántúli Napló háromszor tizen­egy kérdésből álló VIT-rejtvény- pályázatának eredményhirde­tésére. Több mint 100-an vál­lalkoztak a meglehetősen ne­héz kérdések megválaszolásá­ra. Négy telitalálatfls, azaz 33 pontos megfejtés érkezett. A kubai háncskalapból a 8 éves Kovács Enikő húzta ki a nyer­tesek nevét. Az első díjat, egy kazettás magnetofont Bukovics Zoltán­ná, Pécs, Rácváros utca 60. szám alatti lakos nyerte. Má­sodik díjat, ezer forintos könyv­vásárlási utalványt nyert Ger- gye István komlói lakos, a har­madik díj — az ötszáz forintos könyvvásárlási utalvány nyerte­se Galambos Gábor, Sásd, At­tila utcai olvasónk. A Dunántúli Napló, a Bara­nya megyei KISZ-bizottság és a Pécsi Rádió közös rejtvény­pályázatának díjait ma, szom­baton délután öt órakor adjuk át a Kuba presszóban, a rádió élőadásában. Ide várjuk tehát a három nyertest. Ugyancsak tegnap hirdették ki a Közlekedési őrjárat című rádióműsor Kuba közlekedésé­vel kapcsolatos rejtvényének eredményét. A győztes a Me­gyei Közlekedési Biztonsági Ta­nács ajándékaként egy értékes Európa-autóatlaszt kapott. Ma este Újmecsekalján, a Kuba presszó előtti térségen záró tá­bortűzzel búcsúzik a Kuba presszó. Ficzek Ferenc kiállítása Nézőpontok Ficzek Ferenc kiállításának megnyitója Csaknem egy évtizedes utat dokumentál'Ficzek Ferencnek Színház téri galériában bemu­tatott kiállítása, amit tegnap délután nyitott meg Lantos Fe­renc festőművész. — Nagyméretű vázlatokat mutatok be ezen a kiállítá­son — mondotta a megnyitó előtt Ficzek Ferenc, — s ezek­ken mindig az elképzelhető le­hetőségeket mérlegelem. Lé­nyegében kezdettől fogva a sík és a tér problémája, kap­csolata izgat, hiszen a mai ember általában síkban kapja az információkat, akár ha te­levíziót, filmet, fotót, prospek­tust néz vagy újságot olvas. A síkban jelenik meg számára a tér meg a sík is, ugyanakkor van egy valóságos térélménye a mindennapi életből. Ezeket a viszonyokat kezdtem vizsgálni, ezeket próbáltam meg ábrá­zolni grafikán aztán plasztiká­kon, majd áttértem a fotóra, a vetítésekre. A vetítést doku­mentálom a fotóval, ezt meg­csinálom plasztikában, meg­festem képben — mindig ugyanazt a folyamatot muta­tom be, csak más-más techni­kával. Ficzek Ferenc egyszerű esz­köztárat választott elképzelései megvalósítására: ismerős, hét­köznapi tárgyaink, ajtó, ablak, szék, aztán emberi figurák ad­ják az alapot és az ürügyet a síkkal, térrel való kísérletezés­re, s mindig több nézőpont­ból körüljárva, minden oldal­ról megmutatva a valóságot. Lantos Ferenc éppen ezt, a nézőpontok sokféleségét emel­te ki megnyitó szavaiban, hi­szen aki így figyeli a valósá­got, jobban, teljesebben ismer­heti fel annak viszonylatait. A kiállítás augusztus 20-ig tekinthető meg naponta kedd kivételével 10—18 óráig. G. O. Befejeződött spanyol­tanárok kongresszusa, — A magyarországi spanyol nyelvoktatás két évtizedes dina­mikus fejlődését is elismerte a Spanyol Tanárok Európai Szö­vetsége azzal, hogy először rendezte szocialista országban, hazánkban kongresszusát és közgyűlését - mondotta az MTI munkatársának adott nyilatko­zatában Horányi Mátyás, az ELTE spanyol tanszékének ve­zetője, akit a pénteki záróna­pon a szövetség egyik alelnö- kévé választottak. — A buda­pesti kongresszusra nemcsak európai szakemberek érkeztek, többen jöttek az Egyesült Ál­lamokból, Kanadából és Me­xikóból is. Az európai szövet­ség kapcsolatainak szélesíté­se azért is fontos, mert a spa­nyol világnyelv: több mint 300 millióan beszélik. — Az ötnapos tanácskozáson számot adhattunk a fiatal ma­gyar hispanisztika eredményei­ről. Ma már tízezer kötetes könyvtár, gazdag választékú fo­lyóirat gyűjteményünk segíti az oktatókat, kutatókat, hallgató­kat. Lehetőségünk nyílt arra is, hogy több spanyolnyelvű or­szágban tanulmányozzuk az oktatási módszereket, a tudo­mányos eredményeket. — Gondjaink ellenére úgy érzem: a magyar hispanisztika gyorsütemű fejlődése kiváló alapot teremtett ahhoz, hogy e világnyelvnek kellő rangja és helye legyen a magyar közok­tatásban. Végső soron ezt is segítette o most befejeződött budapesti kongresszus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom