Dunántúli Napló, 1978. augusztus (35. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-05 / 214. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúl XXXV. évfolyam, 214. szám 1978. augusztus 5., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja ar útban a cél vonatok Befejezték a kenyérgabona aratását a kémesi termelőszövetkezetben is Baranyai kombájnok Borsod megyében A gabona 95 százaléka már a magtárakban A szállítási költségeket a MÉM fizeti Bizottságosdi A rosszmájú Parkinson szerint ahol sok a bizottság, ott puszta időpazarlás bármiféle felelős után kutatni, mert senki sem akad, aki akárcsak a mai dátumot is az ember szemébe mondaná, azaz mondhatná, hiszen bárminő állás- foglalás előtt köteles egybehívni jeles társaságát. Bizonyos tapasztalatok birtokában rögtön az első mondat után kísérletet teszek a félrehallás megakadályozására. Parkinson nem általában a bizottság intézménye ellen rótta e sorokat, a fölöslegesen megbízott vagy sebtében életre keltett testületeket ostorozta. Az ilyesfajta hevületet manapság sem kíséri értetlenség, hogy finoman fogalmazzam meg azt, amit eredetileg így akartam mondani: aggasztóan sok a mindennapi munkát akadályozó bizottság. A miértre sokféle válasz kínálkozik. Kezdjük a jóindulatúnkkal: mert a munkahelyek a demokrácia érvényesülésének egyik módját várták a bizottságoktól; mert a döntésekhez szükség volt újabb és újabb szakmai támaszokra, mert több szem többet lát. A rosszindulatú magyarázatok közül elég lesz egy is: mert némelyik helyen úgy vélték, az újabb és újabb bizottságok tető alá hozásával csökkenthető a döntésre jogosult — sőt: kötelezett — személyek felelőssége. A sok fölösleges testület közül a legtöbbet a kényelmesség szülte. Bizottság végzi nehézkesen azt, amit egyetlen ember is könnyedén elláthat — a bizottságosdi többé-kevésbé az elökelősdivel lett azonos. A bizottságosdi magas régiókba tört, s miért ne mondhatnánk ki kereken: országos szervek háza táján sem ismeretlen. Amikor az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán Lázár György a kormányzati munkáról szóló beszámolójában arról beszélt: az ügyintézés gyakran nehézkes, fölöslegesen sok a hatósági megkötés, túlzott az adminisztráció, nyilvánvaló lett, hogy a miniszterelnök másféle kerékkötőket sem hagy szó nélkül. íme egy idézet: „Amint már utaltam rá, a Minisztertanácsnak érvényes határozatai vannak a döntési gyakorlat, az államigazgatási eljárások, az ellenőrzési rendszer javítására. Előkészületeket tettünk a központi, ezen belül az ágazati irányítás szerepének és feladatainak pontosabb szabályozására. Lépéseket tervezünk a fölösleges szervezeti párhuzamosságok megszüntetésére, ennek keretében felülvizsgáljuk és csökkenteni fogjuk a túlzottan elszaporodott bizottságokat.”. És ide kívánkozik még egy mondat: „A jelenleginél nagyobb mértékben kívánunk építeni a vezetők személyes felelősségére és az állami fegyelemre”. Várható tehát a bizottságosdi alkonya — nem is lehet ez másképp abban az időszakban, amikor rendkivül fontosnak ítélik a vezetés színvonalának emelését. A kormány beszámolója önkritikus volt; többször előfordul, hogy hosszú idő telik el a helyzetfelismerés, a döntés és a cselekvés között, esetenként pedig vontatott a döntések végrehajtása is. Igazán elhibázott lenne mindezt a bizottságok nyakába varnni, az azonban tény, hogy a kárt okozó nehézkesség gyakran ezektől a fölös számban levő testületektől indul el. Pintér Dezső IV/I ár zakatolnak a bara- nyai vendégkombájnokat szállító célvonatok, útban Borsod megye felé, hogy ott segítsenek az aratásban 18 termelőszövetkezetben és három állami gazdaságban. Húsz év óta most először kerül sor ilyen nagy jelentőségű, fontos nép- gazdasági érdekeket szolgáló akcióra Baranya megyében, hogy távoli, vagyis északi országrészbe menjenek segíteni a nagy teljesítményű erőgépek gazdáikkal, vagyis a kombáj- nosokkal együtt. Korábban csak a szomszéd megyékbe vándoroltak át „saját keréken”, nem bevagoní- rozva, így például Tolnába, Somogyba vagy Bács-Kiskun megyébe. Most 59 kombájn és 29 szállítójármű, IFA-teherautó jut célba a hét végéig, hogy munkába álljon a borsodi földeken, ahol a. dimbes-dombos táblákon nagyon megdőlt, vizes a gabona, sőt erősen gyomos is. A bólyiak és az egyházasha- rasztiak már korábban elindul1 tak. Bólyból például 12 erőgép startolt, de sok géppel rukkolt ki a lippói, a szalántai vagy a szajki téesz is. A begyűjtést már befejező téeszek összesen 47 kombájnt indítottak útnak. A kombájnosok, a sofőrök teljes ellátásban részesülnek, a szállítási költségeket a MÉM állja: addig lesznek északon, míg teljesen véget nem érnek az aratási munkák. így például dolgoznak majd az NDK-ban, a Claas Dominó- tor és a John Deere nagyteljesítményű erőgépek, melyek jól, könnyen viselik el a kedvezőtlen adottságú terepet — Bőcsben, Vajdácskán, Sajóvá- moson, Tarcaliban, Ónódon, Hernádkércsen. A következő gazdaságok kínálták fel vendég-gépeiket, így Szalánta, Somberek, Sellye, Szajk, Siklós, Üjpetre, Véménd, Reménypuszta, Drávasztóra, Drávafok, Lip- pó, Majs, Mohács, Egyházasha- raszti, Baksa, Bogádmindszent, Belvárdgyula, Borjád, Boly, ahol száz százalékosan befejezték a betakarítást. A Baranya megyei Tanács mezőgazdasági osztályának utasítása csütörtökön hangzott el, de már akkor felkerekedett több gép. Baranya megyében az aratási helyzetkép kedvező, már a gabona 94—95 százaléka levágva és a tervek szerint vasárnap estére mindenütt befejezik a vágást, ha ilyen száraz marad az idő. Egyébként „házon belül” több mint hetven kombájn nyújt segítséget, hogy a határidőt tartsák. Ahol különösen elfeküdtek a kalászosok, ott adódnak embert és gépet egyaránt próbára tevő nehézségek. Még dolgoznak egyebek között Szentlászlón, Szigetváron, Mohács-szigeten és Komlón is. Lvov-Kertvárosban áll már a nevelési központ első épületéne k, a 20 tantermes általános iskolának az IMS vázszerkezete. Az új iskolában 1979 őszén indul meg a tanítás. A nevelési központban az ötödik ötéves tervidőszak végéig 270 millió forint értékű munkát végeznek. Szokolai felv. Önjáró ültetőgép a bólyi bemutatón Erb János felvétele •> Országos erdészeti gyűlés Pécsett Nemzetközi gépbemutató a Mecseki Erdő- és Fagazdaságban Kétnapos országos rendezvény kezdődött megyénkben. Tegnap Pécsett az Orvostudományi Egyetem aulájában dr. Madas András, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke hatszáz hazai erdészeti szakember és a lengyel, bolgár, cseh, NDK-beli, osztrák és szlovén testvérszervezetek képviselőinek jelenlétében megnyitotta a 112 éve fennálló egyesület, az OEE, idei országos közgyűlését. Délután 3 órakor pedig Bolyban a Mecseki Erdő- és Fagazdaság 50 hektáros csemetekertjében nemzetközi gépbemutatóval kezdődtek meg a Fagazdasági Műszaki Napok, amelyek ma szombaton Zen- gővárkonyban a fodorgyöpi erdészet területén 13 szocialista és tőkésország — köztük az USA és Kanada — nagy világcégeinek erdészeti gépbemutatójával folytatódnak. A POTE aulájában megrendezett megnyitón az ország valamennyi erdő- és fagazdasága az erdészeti tudományos és felsőoktatási intézete képvise- tette magát. Az elnökségben helyet foglalt Czégény József, a megyei párt vb tagja, a megyei pártbizottság titkára, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnök- helyettese, Petőházi Szilveszter, a városi Pártbizottság titkára, Czente Gyula, a városi Tanács elnöke. Jelen volt dr. Kecskés Sándor, a Soproni Erdőmérnöki Egyetem rektora, Somogyi László, az FTE főtitkára és Csontos Gyula, a FÄGOK igazgatója, a MÉM képviseletében pedig dr. Saly Endre, az erdészeti főosztály vezetője. Az MTESZ egyik legnépesebb, 5600 tagot számláló egyesületének közgyűlésén Király Pál, az OEE főtitkára tett jelentést az elmúlt év munkájáról és az egyesület előtt álló feladatokról. Bevezetőjében emlékezett rá, hogy 20 évvel ezelőtt éppen Pécsett, a Tripamer fánál tartották meg első vándorgyűlésüket. Azóta nagy utat tett meg az erdő- és fagazdaság, az ország erdősültsége 12-ről 18 százalékra emelkedett, s az évente kitermelt fatömeg megduplázódott. Az erdő szerepe napjainkban megnőtt, hisz a fa újratermelhető energia és, nyersanyag, ami a napenergiából képes ipari vegyipari anyagok százait biztosítani. Ezért született a közelmúltban magas szintű párt- és kormányhatározat az erdő- és fagazdaság teljes körű műszaki fejlesztéséről. Az MSZMP KB gazdaságpolitikai bizottsága a közelmúltban hagyta jóvá az erdőgazdaság és faipar komplex fejlesztési tervét, aminek kidolgozásában a Faipari Tudományos Egyesülettel karöltve az OEE is részt vett. Az egyesület besegít a most készülő új erdőtörvény, és az új vadászati törvény kidolgozásában, amely az ezredfordulóig vagy azon is túl szabályozza majd az ágazatot. Kiemelte az egyesület termelést segítő munkáját, eddig 301 mezőgazdasági üzemnek készítettek komplex fásítási tervet. Hazánkban is napirendre került a fa vegyi és mikrobiológiai feldolgozása, amiben a szakemberek még járatlanok. Az egyesület feladata a szellemi integráció, létrehozták a fafeldolgozási szakosztályt, és javaslatot tettek az erdészeti gépész-specialisták képzésére, amely Sopronban indul meg. Számos rendezvénnyel terjesztik a legkorszerűbb ismereteket. Ez év szeptemberében hazánkban rendezik meg az Európai Parkerdők és Nemzeti Parkok kongresszusát, majd a VI. Európai Mikológiái Kongresszust, amelyen első ízberi Ázsia, Afrika és Kanada is képviselteti magát. Az egyesület jövő évi legfőbb feladata a megjelenő új törvények széles körű ismertetése, az erdő- és fagazdaságok közötti integráció elősegítése. A közgyűlés a főtitkár és az ellenőrző bizottság jelentését elfogadta. Ezután dr. Madc^s András; az OEE elnöke átnyújtotta az idei Bedő Albert díjakat. A Bedő-díj aranyfokozatát kapta: Gerdei József, erdész, a seilyei erdészet vezetője, Botos Géza erdőmérnök, a MÉM Debreceni Állami Erdőfelügyelőségének vezetője és Bakkai László erdőmérnök, az Országos Trófea-Bíráló Bizottság elnöke. Ezután Csanádi Béla, a Mecseki Erdő- és Fagazdaság igazgatója tájékoztatta a hazai és külföldi vendégeket az erdőgazdaság tevékenységéről. Délután a vendégek az ország legnagyobb erdészeti szaporítóanyag-termelő üzemébe, a bólyi csemetekertbe látogattak, ahol működés közben tekintették meg a legkorszerűbb dán, osztrák, finn és hazai iskolázó — vető, ültető, kiszedő, kötegelő stb. — komplex gépsorokat. Rné
