Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-16 / 194. szám

a Dunántúlt napló 1978. július 16., vasárnap Szabadtéri szobor- kiállítás a Sétatéren A Pécsi Nyári Színház ihlet­te, különös alkalmi térplaszti­kák keltik fel az arra járók érdeklődését tegnap reggel óta a város közkedvelt zöldöveze­tében, a pécsi Sétatéren. A rendezőszervek által felkért al­kotók: Erdős János, Farkas László, Ficzek Ferenc, R. Fürtös Ilona, Fürtös György, Gellért B. István, Halász Károly, Kígyós Sándor, Kismányoki Károly, Pinczeheiyi Sándor és Szíjártó Kálmán pécsi-baranyai üzemek aktív támogatásával hozták létre műveiket, amelyek együt­tese első ízben alkot ilyen jel­legű csoportos tárlatot Pécs városában. A művek anyaga, felépítési módja ugyan alkalmi, dé a ki­állítóművészek — bár munkái­kat korántsem a művészettör­ténetnek szánták — arra tö­rekedtek, hogy a színház gon­dolatához jelképesen kötődő szobrok emlékezetes vizuális­plasztikai élményt nyújtsanak a közönségnek. A 11 pécsi képzőművész maga választot­ta ki a helyet is, ahova műve került, ezáltal az előadóművé­szeknek és a közönségnek szánt sajátos üdvözletük, kö­szöntésük még egyénibbé, sze­mélyesebbé vált. A tárlatot a nyári színház ideje alatt tekintheti meg a közönség. Mai program A nyári színház kereté­ben ma este két progra­mot láthatunk. A Szabad­téri Táneszinen 20.30-kor mutatják be a Baiettest mű­sorát, míg a Tettyei Játék­színen ebben az időpont­ban Euripidész Hekabe cí­mű tragédiáját láthatják az érdeklődők. A Sétatéren reggel kezdődik a tavaly is nagy népszerűségnek örvendő országos cserép- vásár. A nemzetközi zenei tábor tizenegy órakor nyí­lik a Leöwey Klára Gim­náziumban, a XX. Népek Barátsága Nyári Egyetem ünnepélyes megnyitóját pedig kilenc árakor tart­ják a POTE épületében. Hétfőn a Tettyei Játék­színen 20.30-kor ismét a Hekabére válthatók je­gyek. A Csontváry Múzeum udvarán szintén 20.30-kor kezdődik az esti program, a Báb II. (Kolozsvár) mű­sora. HEKUSÉ Jelenet a Tankréd és Klorinda című balettből Középen Keveháxy Gábor és Bán Dóra. (Képünk a főpróbán készült.) Euripidész tragédiája a Tettyén A céltalan, ostoba trójai há­ború utáni helyzetben játszódik Euripidész tragédiája, a Heka- bé. A férfiakat legyilkolták, a nők fogságban. A trójai király­nő, Hekabé gyors egymásután­ban két gyermekét veszti el. Lányát Polüxenét a görög Achilles sírján véráldozatként legyilkolják. Fiát, Polüdoroszt, — hogy kincseit megkaparint­hassa —, a semleges trák ki­rály öli meg, aki korábban a vendégbarátság jegyében fo­gadta be a bizalommal hozzá- küldött gyermeket. Ez a gálád tett érleli meg a fogoly He­kabé és a trójai nők bosszú­ját. Ez áll a mű középpont­jában, de nemcsak erről szól. Euripidész — Horváth István Károly kitűnő fordításában ol­vasható — a háború értelmetlen öldöklését és következményeit, a rabszolgaságba taszított vesz­tesek fájdalmát, gyászát is megrendítő erővel festi. Bucz Hunor rendező és az előadók, a budapesti Színját­szó Műhely felfogásában az utóbbi kettőről jószerint csak utalásokban esik szó, az elő­adás a beteljesülő bosszúvá­gyat jeleníti meg. Ennek meg­felelően kurtították a művet alig több, mint egyórás jele­netsorrá/ Nem a kevésbé fon­tos kórusrészleteket hiányoljuk, hanem a mű szellemét. Euripi­dészt, a maga lélektani hite­lével és humanizmusával, aki a legszörnyűbb pillanatok, ár­tatlan kisgyerekek lemészároló- sa után is a lélektani helyzet alapos körvonalazásával eljut­tat bennünket a katarzishoz. A budapesti amatőregyüttes elő­adása tudatosan nem erre tö­rekszik, következésül megfoszt a szánalom, a részvét megtisz­tító és léleknemesítő élményé­től, ami a tragédiák lényegé­hez tartozik. Ami figyelemre érdemes eb­ben a produkcióban, az ki­fejezetten szcenikai rendezési sajátosság. Az, amire az egész előadás felépül. A világhírű szovjet Mejerhold huszas évek­beli konstruktivista rendezői koncepciójának tudatos felvál­lalásáról van szó. A stílus lé­nyege az, hogy nincsenek füg­gesztett díszletek, minden elem a földre támaszkodik. A szín­pad közepén itt egy meg­konstruált kalitkaszerű szerke­zet áll, forog vagy éppen ki­gördül, közepén egy mérieg- hintaszerű szerkezettel, amely bizonyos helyzetekben — fenn vagy lenn — a kalitkával együtt fontos dramaturgiai sze­rephez jut. A stílus lényegé­hez a sokoldalú, kitűnően moz­gó, ha kell az akrobatikában is jártas színész is hozzátarto­zik. Az együttes mozgása, mozgatása kétségtelenül tük­röz ilyen stúdiumokat is, he­lyenként érdekes vagy éppen szép és hatásos színpadképet nyújtva. Helyenként pedig teljes öncélúan (pl. a vereke­dés jelenetben, vagy a kórus esetében is olykor). Mejerhold nagyon fontosnak tartotta a test kifejezőképességét, az „öntükrözést", vagyis lelkiálla­potok kifejezését a testhelyzet által is. Tömeghatásában azonban ez — a kórus tagjai a fájdalom, a rettenet, csodál­kozás stb. pózaiban „kimere­vítve" — már-már groteszk ha­tást kelthet. Jó és hatásos volt a bosszú előkészítésének meg­oldása, a kórus muzikalitása és az egyetlen hivatásos sze­replő, Sólyom Katalin néhány szép pillanata. Egyik-másik szereoló viszont (pl. Odüssze- usz, Agamennon szerepében) nem jutott túl az iskolai lecke­felmondás nívóján. A budapesti Színjátszó Mű­hely előadása érdekes stílus- gyakorlat, amihez Euripidész eszközül szolgált. Hasznos le­het egy stúdióvitához — ez viszont a Pécsi Nyári Színház, itt ennél többet várunk. W. E. BALETTEST Sokan aggódva kémlelték az eget tegnap délután és nem ok nélkül. Az időjárás-jelentés újabb hűvös frontot, átfutó zá­port, zivatart, párásságot, s a Dunántúlon többször megerő­södő délnyugati, nyugati sze­let jósolt. Bizony ez nem va­lami biztató ha napközben csak ritkán szemerkélt az eső, a fenti prognózis szerint estig sok minden történhet... Pedig ez az este eső nélkül különö­sen fontos lenne. Legalább 200 ember: alkotók, táncosok, muzsikusok, énekesek, műsza­kiak dolgoznak hónapok óta a szombat esti premier, a Balett­est sikeréért. Délután 2 óra tájt átnézek a szabadtéri szín­padra. Négyen-öten a hatal­mas tánctér hajópadló-burko­latának felcsiszolásával fogla­latoskodnak, a műszaki vezető velem együtt az eget vizsgál­ja, amely bizony borús. Ő mégis optimista. Több évtize­des balatoni nyári tapasztala­tai alapján „ígéri": lesz elő­adás ma este... Fél órán be­lül kisüt a nap, de estig még jó öt órahossza van vissza!... A Tegnap fél 9 órai kezdettel a Balettest premierjével meg­kezdődött az oratorikus balet­tek bemutatósorozata. Az elő­adáson jelen volt a megye és Pécs város több vezető sze­mélyisége is. Ajándékok a YIT-re Zsolnay fajanszváza, hamutartók A Pécsi Porcelángyárban elkészültek azok a szép em­lékek és ajándéktárgyak, amelyeket o világ ifjúságá­nak közeli, XI. találkozója tiszteletére tervezett és készí­tett társadalmi munkában a „Zsolnay Vilmos" porcelán- festő ifjúsági brigád. Vala­mennyi tárgy az egyik leghí­resebb Zsolnay-terméket, a fojanszot képviseli majd a tá­voli országban. A Kubába szánt legszebb ajándék a ké­zi festéssel gazdagon díszí­tett, méternél magasabb, öb­lös váza. Formaterve a tava­lyi Alkotó ifjúság pályázat­ra készült és most valósították meg egyedi darabként. A vá­zán jellegzetes Zsolnay vi­rágminták fogják körül az üresen hagyott, ovális térbe festett arany VIT-pólmát, il­letve a váza másik oldalán a szolidaritást kifejező magyar nyelvű feliratot. A váza felső szélét a tizenegy VIT jelvé­nye, alsó peremét pedig a Finomkerámia Ipari Művek 10. gyárának emblémája díszíti, ami kifejezi, hogy a Kubai Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának szánt gyönyörű emlék a FIM gyárainak közös ajándéka. A nyolcvan darab kismé­retű, harminc centiméter ma­gas serleg alakú fajanszvá­zát ugyancsak ajándék cél­jára készítette az ifjúsági bri­gád. A magyar delegáció öt­száz tagjának pedig kedves emlék marad az a Zsolnay fajansz hamutartó, amelyen minden hivatalos küldött ne­ve szerepel arany betűvel. Hné Kuglófsütő, halászlé tál, korsók Kishajmási kerámiák boltja nyílt Pécsett Tíz évvel ezelőtt fedezték fel, hogy kincset ér a kishajmási agyag. A helybéli termelőszö­vetkezet kerámiaüzemet létesí­tett, s termékeik ma már egyre népszerűbbek a népi ihletésű kerámiák kedvelőinek körében. Korábban csak az Amfora ÖVÉRT-en, viszonteladókon, és egyetlen, a községben lévő boltjukon keresztül juthattak a vásárlók a szépen díszített, sa­játos baranyai szín- és forma­világé kerámiákhoz. Ezután a pécsiek és a város­ba látogatók számára is köny- nyen hozzáférhetők lesznek a kishajmási dísz- és használati tárgyak. Tegnap délelőtt kis há­zi ünnepségen avatták fel új üzletüket, Pécsett a Petőfi utca és Nagy Jenő utca sarkán álló épületben. A polcokon sora­kozó kancsók, korsók, tányérok dísztálak nemcsak elgyönyör­ködtetik az embert, hanem vá­sárlásra is ingerük. A mintegy 11,0 ezer forint értékű árukész­let 272 féle terméket kínál, nagy részük csak ebben a bolt­ban kapható. Köztük néhány kuriózum: a halászlé tál, kacsa­sütő tál és a sokak által kere­sett kuglófsütő. Az ember só­hajtva tapogatja a zsebét a nagyon szép 1000 forintos padlóvázo láttán, de a míves kancsók, tányérok, bütykösök már anyagilag is elérhető kö­zelségben vannak. Az új bolt — mivel minden hétfő szünnap — kedd reggel 9 órától várja a vásárlókat. K. Gy. Az oratorikus balettek dirigense Mihály András Kimagasló pécsi diáksiker Mihály András Kossuth-, Er­kel- és Liszt-díjas zeneszerző és karnagy, főiskolai tanár, az Operaház igazgatója vezényli a Pécsi Nyári Színház oratori­kus balettbemutatóit — Monte­verdi, Bach és Orff műveit — július 15-e és 24-e között a szabadtéri táncszínen. A farmeröltöny csak egy pillanatra téveszti meg az em­bert. A jólismert, barázdált arc, a zenészek sok tiszteletet el­áruló köszöntései kétségtelenné teszik, hogy a nagytekintélyű karmester érkezett meg a Káp­talan utcai színpadra. — ön elfoglalt ember. Miért vállalta el mégis a pécsi sze­replést? Csak nem azért — a Film-Szinház-Muzsikának adott nyilatkozatára utalok — hogy ,.otthonosabb" legyen a balett­művészetben? — kérdezem tőle. — Valóban, egy kicsit ezért, de elsősorban Eck Imre ked­véért, akinek a művészetét nagyra becsülöm — válaszoljo. — Az oratorikus balett ötlete már első hallásra is megnyerte a tetszésemet, jóllehet a Mon- teverdi-mű színreviteli lehető­ségeit illetően erős kétségeim voltak. A látottak azonban tel­jes mértékben meggyőztek. Eck Imre és Tóth Sándor koreográ­fiái kitűnőek, szépen táncol az együttes. — Mi a véleménye a többi előadóról? — Általában szívesen dolgo­zom együtt vidéki muzsikusok­kal. Jó zenekarnak tartom a Pécsi Filharmonikusokat, nem volt sok problémánk egymással. Az énekkarra azonban ráfért volna még egynéhány próba. — Azt, hogy a vidéken élő előadókkal szoros kapcsolatot igyekszik tartani, vonatkoztat­hatjuk ezután az operaéneke­sekre is? — A vidéki operatársulatok életét eddig nem ismertem, most ezen változtatni szeretnék. Mindenkinek lehetőséget kell adni a fejlődésre. Ha egy szint­re feljutott, miért ne léphetne tovább az énekes? Jó volna el­érni — Németországban számos példa van erre —, hogy min­den társulat egy-egy műhely le­gyen. Feltétlenül biztosítani kel| az egészséges cirkulációt. — Petrovics Emil zenét irt a nyári színház egyik darabjá­hoz. Ha Pécsről felkérnék, vál­lalna ön is zeneszerzést? — Igén, csak éppen időm nem lenne rá. Pillanatnyilag minden más munkámat háttér­be szorítják az igazgatói teen­dőim. Egy-két hét a komponá­lásra nem elég. Ezalatt nem le­het megírni egy partitúrát, leg­feljebb csak megtanulni. H. J. A lengyerországi Torunban rendez­ték meg július 2. és 12. között az UNESCO védnökségével a Nemzet­közi Kémia Diákolimpiát. A nagysza­bású versenyen 12 ország: Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Finnország, Lengyelország, az NDK, az NSZK, Magyarország, Románia, Svédország, a Szovjetunió és Törökorszq^ orszá­gos tanulmányi versenyeinek a leg­jobb résztvevői mérték össze tudásu­kat. Magyarországot négyen: Lakatos Ágnes és Szomor Zoltán, a pécsi Nagy Lajos gimnázium tanulói, to­vábbá két egri középiskolás képvi­selték. Az erős mezőnyben Szomor Zoltán, a Nagy Lajos III. C. osztályos tanuló­ja ezüst, Lakatos Ágnes, a IV. E. végzős tanulója pedig bronzérmet kapott. A gyönyörű plakett felirata: Maria Sklodowska Curie 1867—1934, dombor­művé pedig a nagy lengyel szárma­zású tudósnőt ábrázolja. Lakatos Ágnes és Szomor Zoltán rövid beszélgetésünk keretében el­mondták, hogy a 12 ország 48 ver­senyzője közül öt ország versenyzői kaptak összesen 10 ezüst és 15 bronz­érmet. — Milyen volt maga a verseny? — Az ötórás írásbelin öt feladatot kellett megoldani, ezt hatórás gya­korlat követte, amely két feladatból állt . . . Elég kevés volt az idő a bo­nyolult példák megoldásához. Jó eredményük - mint azt tanáruk­tól, Kromek Sándortól hallottam, egyáltalán nem a szerencsének, vagy a véletlennek köszönhető. A versenyt clapos előkészületek előzték meg. Két hétig Budapesten az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen készítették fel őket, ahol a lengyelek által kül­dött gyakorló feladatokkal ismerked­tek. Ez előtt részt vettek a három­fordulós országos tanulmányi verse­nyen, amelyen ugyancsak kiválóan szerepeltek. Kémiatanáruk pedig egész évben külön szakkörön foglal­kozott a versenyzőkkel. — Nyári terveitek? Lakatos Ágnes: A Balatonra me­gyek nyaralni, megpróbálom kipihen­ni magamat- (ö már egyébként az ELTE vegyész szakos hallgatója. Nem kellett felvételiznie.) Szomor Zoltán: Vasárnap ismét Lengyelországba megyünk a szüleim­mel - két hetes turistaútra. A nemzetközi Kémia Diákolimpia résztvevőit - köztük természetesen a két pécsi diákot is - fogadta a len­gyel kulturális miniszter, a toruni Kopernikusz egyetem rektora és a városi tanács elnöke. Az érmek mellé számos szép ajándékot kaptak. B. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom