Dunántúli Napló, 1978. július (35. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-01 / 179. szám
2 Dunántúlt napló 1978. július 1., szombat Tanácsülés Komlón Tegnap délután 2 órakor összeült Komló város Tanácsa. A részt vevő tanácstagokat, a város díszpolgárait és a nagy- vállalatok képviselőit Morber János Komló város tanácsának elnöke köszöntötte. Az egészségre ártalmas munkaterületeken dolgozók védelmével foglalkozott a városi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése, melyet Fekete János, a városi NEB elnöke terjesztett elő. A városi NEB öt nagyüzemnél vizsgálta meg, hogy védik az egészségre káros munkahelyeken a dolgozókat, hogyan tartják be a munka- védelmi előírásokat. Komló nagy vállalatainál, a MOM Komlói gyárában, az Építőipari Szállítási Vállalatnál, a Carbonnál, a Városgazdálkodási Vállalatnál, a Mecseki Szénbányák Szénelőkészítő Üzeménél. Por-, vegyi-, zaj- és hőmérsékleti ártalmak fordulnak elő, melyek több száz dolgozó egészségét veszélyeztetik. A legtöbb üzem gondoskodott dolgozói védelméről: a Carbon Vállalatnál javították a konfekció-, bútor-, cipőüzem szellőzését és porelszívását, az új konfekcióüzemben légkondicionálót is beépítettek. A Szénelőkészítő üzemben csökkentették a gépek zajosságát, megjavították az elszívó berendezéseket. Az alkoholizmus csökkentésére hozott kormányhatározat helyi végrehajtásáról dr. Várbíró István tanácstag, a belvárosi körzet orvosa számolt be. Átadtak a somberek! tsz broíler- telepét Új, nagykapacitású termelési objektummal gyarapodott megyénk mezőgazdasága. A som. bereki Béke Őre Tsz görcsöny- dobokai üzemegységében tegnap délelőtt adták át rendelte, tésének a szövetkezet új, 120 ezer férőhelyes baromfi telepét, amelyet 25 milliós beruházással saját erejéből — hitelmentesen — épített fel rekord idő alatt a termelőszövetkezet. A telep 6 darab eqyenként 20 ezres nevelőházból áll, éves kibocsátóképessége 700 ezer hús. csibe. A tsz saját építőbrigádja ezúttal is iá munkát végzett, így július 5-én megkezdhetik a naposcsibék betelepítését, és augusztus 23-ára már árut adhat az új telep. Megyei főorvosi értekezlet Aktuális egészségpolitikai feladatokról kaptak tájékoztatást tegnap Pécsett, a Megyei Kórházban megtartott főorvosi értekezlet résztvevői. Dr. Kőbőr József, megyei főorvos tájékoztatójában az egészségügy feladatait meghatározó tényezőkről szólt, s e tényezők tükrében vázolta eaé'tségügyünk fejlesztési célkitűzéseit. A feladatokat meghatározó tényezőket több kategóriába sorolta. Elsőként a demográfiák várható alakulását elemezte, utalva arra, hogy hazánkat ,,az elöregedést mutató korfa’* jellemzi, 1985-1990-ig csökkenni fog a néoességszaporulat. S mivel minden ötödik ember 60 éven felüli hazánkban, e tényre fokozottabban figyelnie kell az egészségügynek. Utalt a lakosság egészségi állapotára. amely újabb feladatokat szül. Köztudott: a férfiak átlagos élettartama 66,5 év, a nőké 72,2, s a férfiaknál különösen 40-50 év között emelkedett a halálozási statisztika. Uayanakkor a rokkantnyugdíjasok száma az elmúlt tíz évben 27 százalékkal nőtt — az utolsó öt évben oe- dig többen mentek rokkantnyugd'jba. mint az azt megelőző tíz esztendő alatt. Mindezek — és egyéb tényezők - Ismeretében a jövőben kiemelten kell foglalkoznunk többek között az orvosi megelőzés kérdésével, gyógyítás frontján a hatékonyságra, a párhuzamosságok kiküszöbölésére kell törekedni, az egészségüayi rehabilitációt pedig központi kérdésként kell kezelni. Megnyílt Pécsett a bőrés cipőipari kiállítás (Folytatás az 1. oldalról) — Az az 50 ezer dolgozó, aki ma a bőr- és bőrfeldolgozó szakmákban hazánkban dolgozik, feladatának tekinti az ország lakossága növekvő igényeinek mind teljesebb kielégítését. Ezen* túl munkájának eredményeként rangot és elismerést vívott ki magának a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió fogyasztói előtt. Az utóbbi években sikereket ér el a világ sok országába szállított lábbelik, kesztyűk, bőrdíszmű cikkek, szőrmeáruk magas színvonalával, fokozatosan fejlődő minőségével. — Mint ismeretes, az elmúlt évben a kormány a köny- nyűipari miniszter és a KNEB elnöke előterjesztésére behatóan megvizsgálta a magyar cipőipar helyzetét és a lakosság lábbeliellátását. Az elemzések világosan megmutatták eredményeinket és feltárták fogyatékosságainkat. Megjelölték, határozattá emel. ték azokat a feladatokat, amelyeket az érintett iparágak, elsősorban a bőr- és cipőipar feltétlen igényelnek. A határozat meghozatala óta eltelt néhány hónap természetesen nem tette lehetővé a megjelölt célok megvalósítását, de amint azt önök a kiállításon Is látni fogják, a kezdeti eredményekről már beszámolhatunk — mondta dr. Bakos Zsigmond, majd rövid szemlét tartott a kiállításon Iáható termékek felett, kitérve a kiállítás díjainak oaaítélé- sére is. Dr. Bakos Zsigmond külön is felhívta a figyelmet a Pécsett és Baranyában dolgozó bőr- és bőrfeldolgozó vállalatok munkájára. — Elsőnek a Pécsi Kesztyűgyár kiváló munkájáról, nagyszerű termékeiről, az egész iparban példamutató export- tevékenységéről kell szólnom. A vállalati kollektíva és a vezető gárda kiemelkedő, eredményes munkájának köszönhető, hogy a világgazdaságban végbemenő, számunkra kedvezőtlen folyamatok közepette is képesek exportjukat gazdaságosan növelni. Fejlesztési terveiket, beruházásaikat kimagasló eredménynyel valósították meg. Ezt bizonyítja az elnyert jubileumi zászló és a szinte minden évben megszerzett Kiváló Vállalat cím. Nem marad el eredményekben a Pécsi Bőrgyár kollektívája sem. A magas színvonalon megvalósított beruházások mellett különösen a hazai cipőipar nagy vállalkozásához, a Szigetvári Cipőgyár fejlesztéséhez nyújtott sokokldalú támogatásnak szükséges hangot adni. Az, hogy önök itt ma a kiállításon is a világ bármely részén jelentkező igen magas igények kielégítésére is alkalmas női cipőket láthatnak, abban nagy része van a Pécsi Bőrgyár kollektívájának. Gyártmányfejlesztési munkájuk, dinamikus piacpolitikájuk, fejlesztési tevékenységük alapján a legjobbak között kell említenünk a Pécsi Cipőipari Szövetkezetét és a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezetét, őszintén reméljük, hogy az utóbbi években, évtizedekben Baranyában és Pécsett elért bőripari, bőrfeldolgozóipari fejlődés a jövőben is töretlenül folytatódik. Az ipar előtt álló bonyolult, rendkívül nehéz feladatok megoldásához erre feltétlenül szükségünk van. — Az ország bőr- és bőr- feldolgozó ipara vendégségbe jött Pécsre. Élve a lehetőséggel, e kiállítás keretében megkísérli bemutatni, hogy mire képes. Teszi ezt abban a reményben, hogy a vendéglátók nem csalatkoznak. Bizonyosan minden látogató talál olyan terméket, amelyet önmaga is szívesen megvásárol, visel. Amikor megköszönjük ezt a kedves vendéglátást, egyben azt kérjük, hogy kritikus szemmel és szóval segítsék felismerni mindazokat a fogyatékosságokat, amelyek ma még termékeinken keresztül munkánkban is megtalálhatók. Ezzel további ösztönzést A nők bérezése az ipari szövetkezetekben Az ipari szövetkezetek egymástól lényegesen eltérő tevékenységet folytatnak. A munka végzésének körülményei és mérésének lehetőségei szövetkezetenként változnak, ennek megfelelően más és más bérezési formát alkalmaznak. Az utóbbi évek általános törekvése, hogy ahol lehetőség van a munka mennyiségi és minőségi mérésére, ott a teljesítménybérezés különböző formáit vezessék be. Milyen tapasztalatok születtek azoknál a szövetkezeteknél, ahol így jártak el? — hangzott el a kérdés a Baranya megyei KISZÖV elnökségi ülésén, melyet tegnap tartottak. A nők átlagbére alacsonyabb, mint a férfiaké, az eltérést az okozza, hogy az azonos szakképesítés ellenére nem végeznek azonos munkát. Például a Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezetnél a nagy fizikai megterheléssel járó szabászi feladatokat a férfiak látják el, míg az egyszerűbb, könnyebb varrásokat a nők végzik, így a bérük is kevesebb. Az átlagosnál kisebb a keresetkülönbözet a sellyei AGROKÉMIA, valamint a Mohácsi és a Pécsi Építőipari Szövetkezetnél. Rontja a kereseti arányokat az is, hogy a magasabb keresetű szakmunkás állománycsoportnak mindössze 14,4 százaléka a nő, viszont az alacsony bérű betanított munkásoknál a nők aránya a magasabb. Hogy minél többen szerezzék meg a szakmunkásbizonyítványt, rendszeres oktatásban vehetnek részt a szövetkezeti iparban dolgozók. így a Vasas Ipari Szövetkezetnél foglalkoztatott fiatalok részére az öntő- és galvanizáló, a Népművészeti Szövetkezetnél a faszobrász, a VILLGÉP-nél a felvonó-szerelő szakma tanulását biztosították. Nem élnek megfelelően ezzel a lehetőséggel az építőipari szövetkezetek, holott a technológia korszerűsödése itt is megköveteli a szakképzett emberi munkát. Eszterhai Katalin adhatnak a fejlődésünknek — mondta végezetül dr. Bakos Zsigmond, majd megnyitotta a kiállítást. A vendégek ezután Asztalos Ferenc, a kiállítás igazgatója, Markovits László, a Könnyűipari Minisztérium osztályvezetője és Vas Sándor, a Magyar Divat Intézet igazgatója kíséretében megtekintették a kiállítást és a kert színpadán rendezett divatbemutatót. Délután két órakor a nagyközönség előtt is megnyílt a kiállítás, amely július 9-ig, naponta délelőtt 10-től este 7-ig tart nyitva. Miklósvári Zoltán M it tesznek a jól képzett munkaerő megtartásáért? • • Ülésezett a megyei foglalkoztatáspolitikai bizottság A jól képzett és stabil munkaerőre égetően nagy szükség van, ezért megtartásáért, megbecsüléséért sokat fáradoznak a vállalatok, iskolák, egészségügyi intézmények. Hogyan lehet a szűkös lehetőségek közepette ideális dolgozó-állományt létrehozni, hogy a termelés, a szolgáltatás ne szenvedje kárát a munkáskéz hiánya miatt. Mi a helyzet a gyárakban, az egészKőltőxlk a könyvesbolt Védőállványokban a Pannónia Szálló Újabb felvonásához érkezett a pécsi Pannónia Szálloda 62 éve kezdődött története. Mint arról már beszámoltunk, a Pécsi Tervező Vállalat megvizsgálta az épületet, és életveszélyesnek nyilvánította. A város egykori büszkesége — bár több mint két éve nem fogad már vendégeket - még ellátott bizonyos feladatokat. Helyet adott a Magyar írók Könyvesboltjának és a Nádor raktározási gondjait is enyhítette. A szakértők azonban kimondták a végső szót, mely szerint a jelenlegi állapotban semmilyen módon nem funkcionálhat a Kossuth Lajos utcai ház. Most egy időre a tetszhalál állapotába kerül az ex- szólló, hiszen kikapcsolják a vil- lamosenergia-ellátásból, üzemen kívül helyezik víz- és csatornarendszerét. Bezárt, kiköltözik a könyvesbolt és kiürülnek a raktárak is. A Baranya megyei Építőipari Vállalat dolgozói kapták azt a feladatot, hogy az épületet olyan állapotba hozzák, amely kiküszöböli az életveszélyt. A Pannónia homlokzatát már óllvónyerdő borítja: így kívánják megokadályozni, hogy az omladozó vakolat veszélyeztesse a korzó sétálóinak testi épségét. Az épületen belül néhány helyiséget aládúcolnak. Július 16-án befejezik e mun. kákát az építők és ezután az időpont után már senki sem léphet be a Hammerli család által épített egykori vendéglátó kombinátba. Az újjáélesztés - figyelembe véve a Hun- garhotels elképzeléseit és a rendelkezésre álló építőipari kapacitást —, valamikor 1980 táján kezdődhet majd meg. Nyugodt pihenést, szép ébredést, újjászületést néked Pannónia, melynek falai közölt egykor oly sok örömük tellett pécsi és nem pécsi vendégeknek...! E. A. Tanácskozott a Baranya megyei MÉSZÖV elnöksége A lakásépítő és -karbantartó szövetkezetekre mind több és nehezebb feladat vár. Ennek fontosságát hangsúlyozták a Baranya megyei MÉSZÖV tegnap megtartott elnökségi ülésén. A 15-20 éve készült lakások szinte majdnem mindegyikét fel kell újítani és erre még nem felkészültek a szövetkezetek elsősorban munkaerő-, de pénzügyi gondok miatt is. A szokatlanul nagy, vagyis tömeges felújítás pedig sürget, ezért egy új kezdeményezés, egy új kísérlet lehetőségével is számolnak: szeretnék — ameny- nyiben sikerül — a bányák, üzemek rehabilitációs munkaerőit megnyerni a karbantartási munkákra. Ehhez természetesen magas szintű hozzájárulások szükségesek. Gond, hogy az épitő- és fenntartó egységek korszerűtlenek, eloprózódottak, nem működnek megfelelően. Elkerülhetetlen, vagyis most már létkérdés és nem csupán szívesség vagy jótékonykodás, hogy együtt dolgozzanak a különböző típusú szövetkezetek a közös beruházások kivitelezésén. Jó lehetőség kínálkozik erre elsősorban az ipari szövetkezetekkel társulva, döntően a lakásépítésben. Óriási tartalékokot kínálnak a termelő- és fogyasztási szövetkezetek például a közétkeztetésben, az élelmiszer, termékek előállításában, vagy a szolgáltatásban. Hiszen nem mondhatunk le a nagyipar befolyásolásáról, hogy olyan fogyasztói cikkeket állítson elő, melyek szinte tökéletesen kielégítik a fogyasztói igényeket. Ha ez néha nehezen megy, beléphetne a helyi szövetkezeti ipar a feszültségek csökkentésére épp az élelmiszercikkek helyi előteremtésében. A tanácsokkal való jobb együttműködés is égetően fontos épp a kisközségek, a peremrészek rendezett áruellátása érdekében. Alapvető közszükségleti áruféleségekből egyébként a kínálat megfelelő. A kooperáció szép példáival szolgálnak már például a szederkényiek és a bó- lyiak, ahol áfész, tanács, téesz együtt alakít ki közös szolgáltató egységet és egyik társulót sem jellemzi az elzárkózás, a szűklátókörűség. Ilyen jó hozzáállásra van szükség a bolthálózatok korszerűsítésében is, hogy egyre több hűtőpult kerüljön az üzletekbe, hogy megvalósíthas. sók a korszerű önkiszolgáló rendszert. Az ülésen Ambrus Lajos MESZÖV-elnök elnökölt, részt vett többek között dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese is. — Csuti J. — ségügyben, valamint az iskolákban, erről tanácskoztak tegnap Pécsett a Baranya megyei Tanács foglalkoztatáspolitikai bizottságának a tagjai. Három gyár, a Zsolnay, a BCM, valamint a Minőségi Cipőgyár szigetvári egységének a képviselői számoltak be arról, hogy mit tesznek az egységes, gazdaságos munkanormák kialakításáért, mert ebben óriási munkaerő-tartalékok is rejlenek. A három üzemben egyre inkább elválaszthatatlan egységet alkot a munkaszervezés és a norma- rendszer, — a normák mind pontosabbak, mind megbízhatóbbak. Ma még görcsösen ragaszkodnak sok helyütt a bér- gazdálkodás és egyéb gazdálkodás fogalmaihoz és gyakorlatához, de az időgazdálkodásról alig akarnak hallani, pedig az idő, mint fontos mérőegység egyik Achillés-sarka a termelékenységnek is. A mennyiség megtartása mellett törekedni kell a minőségi elvárások maradéktalan betartására is. Megcsontosodott szemléletbeli tényekről van szó, amikor csak a bérezéssel akarnak nagyobb eredményeket elérni és nem veszik észre, hogy a hatékonyság fokozható a munkakörülmények rendszeres változtatásával is. Vidéken még mindig kevés a szakképzett pedagógus, az újfajta pályázati rendszerhez fűzött remények pillanatnyilag nem kecsegtetnek rózsás képpel: igaz, hogy a pályakezdőket jobban tudják egyhelyben marasztalni és a névre szóló meghívás is fellendülőben. Sokat segíthetne, ha a felvételikkor nemcsak az oktatási intézmény érdekei győznének, de a községi tanácsok javaslatai alapján épp a hátrányos helyzetű falvak pályázó fiataljai kedvezményt élveznének, ameny- nyiben szakmailag is megfelelnek. örök téma, örök feladat az élet- és munkakörülmények vonzóvá tétele, tehát épüljön mind több pedagóguslakás, megfelelő ösztöndíj segítse az eldugott falvakba pályázni-aka- rókat. Az egészségügyben változást eredményezhet, ha nővérszállók férőhelyét növelik, új szállók, szociális létesítmények épülnek, felkutatják a lakásépítési lehetőségeket, javítanak a bérgazdálkodási rendszeren, így például felesleges béreket csoportosítanak át az egyes intézmények és állománycsoportok között. De fontos, hogy a pótlékjuttatás nehezen áttekinthető adminisztrációs dzsungelén is egy kicsit nyesegessenek. A tanácskozást dr. Dányi Pál, elnökhelyettes vezette, részt vett többek között Gyenes Imre, az MSZMP Baranya megyei Bizottság munkatársa, dr. Szűcs Edit az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Baranya megyei Bizottság titkára. — Csuti J. — Földrajzi vándorgyűlés A Magyar Földrajzi Társaság XXXI. vándorgyűlése kezdődött meg tegnap. A résztvevők — mintegy 350 földrajztudós és tanár pénteken indult autóbusz- szál Pécs felé. Az első állomás Pakson volt, itt dr. Pécsi Márton akadémikus tartott előadást a paksi löszfalról, majd a társaság tagjai az atomerőmű építkezését tekintették meg. Pécsre délután érkeztek meg. A városnézés és múzeumlátogatói után Erdősi Ferenc tudományos munkatárs tartott előadást Pécs városképe és az antropogén környezeti hatások cimmel a Dö- mörkapunál. Este filmvetítés volt Baranyáról és székhelyéről az Orvosegyetem aulájában. A vándorgyűlés ma tudományos ülésszakkal folytatódik.
