Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-07 / 155. szám
2 Dunántúli napló 1978. június 7., szerda Megjelenik-e újra Kádár Gyula memoárkötete? Nagy a választék - sok a hiánycikk Az ünnepi könyvhét ta paszta lata i ról A hét elején véget ért ünnepi könyvhét alighanem ismét rekorderedményeket produkál majd a könyveladási statisztikában. 135 új kiadvány került forgalomba, több százezernyi példányszámban, s az ajánlójegyzék tanúsága szerint soha ilyen nagy választék nem volt még érdekes, izgalmas könyvújdonságokból. Néhány „könyvsláger'’, mint pl. a Nagy László verseskötet, Sütő András Nagyenyedi fügevirág című kötete, s nem utolsó sorban a kiugróan keresett memoárkötet, Kádár Gyula A Ludovikától Sopronkőhidáig c. könyve, hogy csak egynéhányat említsünk, az «első órákban elfogyott, általában mindenütt. Sok szó esett róluk másutt, o sajtóban, rádióban is: bizony az emberek jelentős része bosszankodva járta a könyvesboltokat, eredmény nélkül. Erről is beszélgettünk, amikor Härtung Józsefnétői, a Magyar írók Boltja vezetőjétől a könyvheti „gyorsmérleg” után érdeklődtünk a napokban. — E kötetekből maximális példányszámban kaptunk, némelyikből utánrendeíésre is, de kevésnek bizonyultak. A kiadók lehetőségei, a megjelenés példányszámai korlátozottak és nagyon sok mindentől (papírkontingens, megjelenő művek száma stb.) függnek. A Szinonima szófórnál, amely bizonyos olvasórétegek számára munkaeszköz, kézikönyv, nem számítottunk ilyen óriási érdeklődésre. A Bibliai kislexikonból is több száz db elfogyott... — Vajon a könyvkiadás nem számított egyik-másik kötet nagyobb közönségigényére? — Van, chol számíthatott volna. De ott is csak más - esetleg egy másik nagyon keresett mű — példányszámának rovására... A Földrajzi nevek etimológiai szótára viszont a mi száRomantikája, csábereje van a hajón való utazásnak. Nemcsak a kikapcsolódást szolgálja, hanem a kényelemmel és a távolság rövidítésével alkalmasint jól helyettesíti a szárazföldi közlekedést. így van ez a Balatonon és a Dunán is. A vízi személyszállítás helyzetéről, várható jövőjéről beszélgettünk dr. Schuster Józseffel, a MAHART vezérigazgató helyettesével. — Nyár elején a legtöbb embert a balatoni hajózás érdekli. Mit nyújtanak idén a nyaralóknak, utasoknak? — Hajóink a Balaton mentén levő összes nagyobb üdülőhelyet, települést összekötik, menetrendszerű járatokkal. Ezen kívül lehetőséget biztosítunk különhajók bérlésére, kívánság szerinti útvonalra és időtartamra. Egyébként a fel- világosító szolgálati helyek Siófokon, Balatonfüreden, Ti- hanyrévnél, Balatonföldváron, Fonyódon és Badacsonyban készséggel adnak útbaigazítást. — Számithatunk-e zsúfoltságra a kompátkelésnél? — Egy-egy kivételes esettől — nagyobb csoport érkezése, váratlan meghibásodás — eltekintve, nem. A jelenleg forgalomban levő négy komp biztosítani tudja a gyors átkelést Szántód és Tihanyrév között. Ha az igények úgy kívánják, nem a menetrend szerint, hanem a várakozók számának megfelelően, folyamatosan közlekednek. — Sokat hallhattunk a katamaránról. Mí az előnye, és mikor utazhatunk rajta? munkra is meglepetés volt: ma is állandóan keresik az olvasók ... — Kádár Gyula memoárkötete bizonyára listavezető a hiányzó könyvek élén. Ez vajon miért nem jelent meg a kellő példány számban? — Ezt mi sem értjük. Kb. 250 darabot kaptunk belőle. Legalább ötször ennyi kellett volna ... Kérdésünkre a Magvető Könyvkiadó Vállalat propaganda osztályáról lancsó Lászlóné válaszolt: — Kádár Gyula-kötet a Tények és tanúk sorozatban jelent meg 20 000 példányban. E sorozat általában ennyiben jelenik meg. Mi a terjesztő vállalatoknak kétszer is megajánljuk a példányszámot. Valószínűleg senki nem gondolta tőlük, hogy erre a kötetre ilyen tömeges igény lesz... A megjelenés ugyanis a terjesztők igényeitől is függ. — Lesz-e újabb kiadásuk belőle? — Egyelőre nem valószínű. A nyomdák őszig tankönyveket gyártanak. De: a Károlyi Mi- hály-kötet (Hit, illúziók nélkül) ugyanebben a sorozatban jelent meg most egy éve. Az idei könyvnapon újra kiadtuk. Elképzelhető ugyanez a népszerű Kádár Gyula-kötettel is ... Szerintünk az is, hogy a terjesztő vállalat alaposabban fölméri, átgondolja: ne kérjen-e magasabb példányszámot abból, amiből természetes módon a többszörösét keresi majd az olvasó. — Stabil, rendkívül jó a hullómálló képessége és egyszerre több, mint négyszáz utast szállíthat. Jelenleg a siófoki üzemben szerelik a felépítményét, várhatóan június végén megkezdheti a menetrendszerű járatokat. — A szóbeszéd szerint a Balaton is kap szárnyas hajókat. Mi igaz ebből? — Tervek, elképzelések vannak, de korai lenne még erről beszélni. — Áttérve a folyami személyszállításra, hogyan tudják kielégíteni az utazók igényeit a Dunán? — Menetrendszerű hajójárataink közlekednek Budapest és Esztergom között, igen hamar népszerűvé vált a Budapest—Bécs—Budapest (Belgrad rakpart) útvonal a szárnyashajón. Ugyancsak sokan veszik igénybe a rendszeres dunaújvárosi szárnyashajó járatainkat. — Nem lehetne ezt az útvonalat akár Mohácsig meghosszabbítani? — Egy időben járt Mohácsra szárnyashajó, de ezt a járatot érdektelenség hiányában megszüntettük. Ezért, továbbá a megfelelő hajópark fiiján nem tervezzük a közeljövőben a Budapest—Mohács hajójárat megindítását. — Befejezésül: várható-e a viteldijban valami változás? — Nem. Az Országos Anyag- és Árhivatallal egyetértésben úgy döntöttünk, hogy a személyszállítás viteldíjának emelése, bármiféle változtatása nem indokolt. Kurucz Gyula Hartung Józsefné: — Szerintem ez esetben a kiadó merészebb lehetett volna. A kéziratot ők látják, a terjesztő vállalat csak pár soros ismertetőt kap a kiadandó műről. A kiadónak joga van terjesztői igény nélkül is megemelni a példányszámot. De akkor övé a kockázat... Hatásos lenne arról beszámolni, hogy a pompás népviseletbe öltözött finn énekesek távoli, hólepte tájak, vadregényes fenyvesek, fehér törzsű nyírfák üzenetét hozták el hozzánk, hogy valami különlegeset, egzotikusát, a mi zenénktől eltérőt nyújtottak. A valóság ennél egyszerűbb, de szebb: finn vendégeink úgy énekeltek, mint egy jó énekkar — bárhol a világon. Hangzásuk tiszta és kiegyenlített, talán csak egy-egy fortéban hallatszik külön is néhány szóliszti- kus hang. Ritmikai fegyelmük imponáló, indításaik egyöntetűbbek, mint a legtöbb magyar kórus indításai. Stílusismeretük az európai zene széles körére terjed ki: ugyanolyan hitessen szólaltatták meg a reneszánsz- kori Hassler német kórus dalait, Josquin des Prés olasz frottoláját, Brahms romantikus darabját, mint Kodály és BárNemcsak szóból ért a magyar, hanem kézjelekből is. Főleg, ha fényképezőgépes rendőrautót lát. Ez a gyanú erősödött meg bennünk, amikor tegnap traffipaxos járőrkocsival kószáltunk Pécsett, se- bességhajszolók után kutatva. Olyan utcákban próbáltuk lencsevégre kapni a*„tilosban járókat”, ahol 20, illetve 40 kilométeres sebességkorlátozó táblák intik lassúbb menetre a gépkocsivezetőket. A főpróba az Engels úton volt. Itt mértünk először. Volt mit. Zsigulit, Polski Fiatot, Trabantot, különböző márkájú teherautókat. Mindegyikük a megengedettnél gyorsabban igyekezett dolgára. „Berepültek” negyvenhéttel, ötvenhárommal, a helyi csúcsot egy Polski Fiat állította fel 57 kilométeres sebességgel, az engedélyezett 40 helyett. Mindez röpke negyed óra alatt. Többet már azért nem volt érdemes ott vesztegelni, mert a Lehetetlen a választás A Magyar Setyemipari Vállalat mohácsi gyáregységében dolgozó Kállai Éva szocialista brigád tagjai úgy határoztak, hogy a szerencsétlenül járt tatabányai bányászok gyermekei közül egyet-egyet nyárra vendégül látnak a brigád tagjai. Megkeresték ezügyben a bányaüzem gazdasági és szakszervezeti vezetőit, akik Mohácson személyesen meglátogatták a 11 tagú brigádot. A nya- raltatás tervét kénytelenek voltak elvetni, hiszen lehetetlen kiválasztani a 43 gyermek közül a tizenegyet, így hát abban egyeztek meg, hogy továbbra is ápolják a Kállai Éva brigád, valamint a tatabányai bányászok kapcsolatát. Még ebben a hónapban a mohácsi szövőnők látogatnak el a bányász brigád tagjaihoz, családjukhoz, akik augusztusban viszonozzák a találkozót Mohácson. dós magyar hangvételű alkotásait. Mindezek alapján joggal hihetjük, hogy saját zenéjüket, a nálunk alig ismert romantikus és modern skandináv zeneszerzőket is hitelesen tolmácsolták. Műsoruk e részéből Fougstedt pompás Nyári dalok ciklusa, Koula: Ott már rég virágoznak az almalák című, elragadóan szép, lírai darabja és Söder- man népi motívumok alapján készült, 4 tételes Parasztlakodalma aratták a legnagyobb sikert. Az együttest Raimo Saari, a Mikkeli Népművelési Főiskola tanóra vezényelte. Személyében jó stílusismerettel és manuális adottságokkal rendelkező, rokonszenvesen szerény kórusvezetőt ismerhettünk meg. Az együttes kedden látogatást tett a Pécsi Kesztyűgyárban, ahol az üzem dolgozói részére rövid hangversenyt adott. Dobos L. „pantomimművészek" is akcióba léptek. Olyan heves kézmozdulatokkal jelezték gépkocsivezető társaiknak jelenlétünket, hogy ők szinte lépésben galoppoztak el mellettünk. A Verseny utcában folytattuk, ahol a Megyeri út felé menet, a Postás sporttelepet követően egy rövid szakaszon 20 kilométeres sebességkorlátozás van érvényben, a veszélyes bukkanó és a hirtelen szűkülő úttest miatt. Az ott eltöltött húsz—huszonöt perc bizonyította, hogy egyesek nagyon gyorsan képesek beletaposni a fékbe, persze csak akkor, mikor felfedezték fényképezőgéppel felszerelt gépkocsinkat. Talán egész nap, szerte a városban nem figyelték annyian kilométerórájukat, mint itt az elkocogó és szembejövő járművek vezetői, alig negyed óra leforgása alatt. Nem volt ritka a 4—5 kilométeres sebesség sem'. Látszik, Személyhajózás a Balatonon és a Dunán Népszerűek a szárnyashajók W. E. Hangverseny Á mikkeli kamarakórus sikere így közlekedünk mi Sebességhajszolók és „pantomimmüvészek“ Tóth Ferenc, a Tisza Halászati Szövetkezet nyugdíjasa óriás harcsát fogott a Tiszán. A több mint kétméteres, 72 kilogrammos halból 500 adag halászlét készítettek. Az idegenforgalmi idény küszöbén Siklós várja Önt! Bár már sokasodnak a turisták, a vendégek, nagyobb a zsúfoltság a belvárosban és a vár környékén, jószerével csak a hétvégi Várfesztivállal kezdődik Siklóson az idegenforgalmi szezon. A mindenkor nagy tömegeket mozgósító eseményre idén 15—20 ezer látogatót várnak, belföldről, külhonból egyaránt. Elhelyezésük, étkeztetésük, és általában egész ellátásuk nem kis fejtörést okoz a város vezetőinek. Főleg amiatt, hogy városaink „Benjáminja" szállodai férőhelyekben egyáltalán nem dúskál, hoteljeiben és turista- szállójában mindössze mintegy kétszáz ember elhelyezésére nyílik mód. Amellett a vendéglátói hálózat sem felel meg a követelményeknek, csupán 6—7 ezer adag ebédet tudnak felszolgálni naponta éttermeiben, s ez a szám valószínűleg tovább csökken. Ugyanis amennyiben a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat a szükséges felújításokat nem végzi el, a KÖJÁL bejelentése alapján várható a Sport és Tenkeséttermek konyháinak bezáratása. Ez viszont — mint a Városi Tanács vezetői elmondták — szinte katasztrofális ellátási nehézségekkel fenyeget. Az élelmiszerboltok zöme is elavult, szűk alapterületű. Gond, baj van tehát elég. De ne csak ezekről essék szó, hanem mindazon újdonságokról, amelyek nemcsak a Várfesztiválra érkezőknek okozhatnak örömet, hanem a későbbiekben ide toppanok százezreinek is. Ami rögtön szembe ötlik: tatarozták a főutca középületeinek homlokzatát, így megújult külsővel fogadják az idegeneket. Rendezték a vár előterét, a megye egyik legjobb vizű strandjának eddig elhanyagolt környékét, a Központi Étterem előtt hangulatos kerthelyiséget alakítottak ki, tavaly a volt TOZÉP-telep- hely helyén 120 gépkocsi tárolására alkalmas parkírozót építettek. Ám ezzel nincs vége a felsorolásnak, vissza van mindazon munkák megemlítése, melyekkel, —• ha nem is az idegenforgalmi főszezonra, de még az idén elkészülnek, fgy, felújítják a vasúti vendéglő teraszát, hírlapárusító pavilont állítanak fel, ételbárt hoznak létre a Beloiannisz utcában, és végre, 10 évi kényszerszünet után újra kinyithat a vár teraszán üzemelő presszó is. Siklós városának komoly idegenforgalmi vonzása van. Csak magónak a várnak tavaly 270 ezer fizető látogatója akadt, s ez a szám idén minden bizonnyal eléri a 300 ezret. Jönnek a vendégek hazánk minden részéből éppúgy, mint az országhatáron túlról. Megnyugtatásukra hadd álljanak itt dr. Sági Tibornak, a Városi Tanács elnökhelyettesének szavai. — A Városi Tanács fokozott figyelmet fordít Siklós növekvő idegenforgalmára. Minden esztendőben rendkívüli erőfeszítéseket teszünk az ide látogatók minden igényt kielégítő ellátására, idén sem lesz másként. Az említett nehézségek ellenére már eddig is sikerült ezen a téren előbbre lépnünk. A körülményekhez képest felkészülten várjuk vendégeinket. Horváth László A rendőrautó láttán lépésben a Verseny utcai bukkanónál sokan kímélik autójukat. Főleg, ha rendőrt látnak. Munka azért itt is akadt. Egy acélkék Polski Fiat a megengedettnél kétszerte gyorsabban próbált eliszkolni — sikertelenül. Pilótája —, amikor igazoltatásra került sor — nem sokat mentegetőzött. — Tudom, fizetni kell. Menynyit mutat a tábla? Húszat, harmincat? A végére hagytuk az egyik Legveszélyesebb útszakaszt, a köztemető előttit. Útszélesítési munkák folynak errefelé, sok a munkás, a rakodó teherautó. Indokolt tehát a 40 kilométeres sebességkorlátozás. A többség be is tartja, igaz, szem előtt vagyunk. Csak az FO 37-24-es Robur vezetője nem. Úgy tűnik, jó hátszelet kapott, mert 62-vel húz el a jórőrkocsi mellett. A Traffipax villan. A sofőr: „Láttam a táblát, de csak gurultam lefelé.” A feljelentés nem marad el. Álmosító délelőtt volt, néhány szabálysértővel. De mi van délutánonként, a csúcs- forgalomban? Arról majd legközelebb. H. L.
