Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-07 / 155. szám

1978. június 7., szerda Dunantmt napló 3 A komlói találkozó megérett Cseh gyermekkórus a pécsi Liszt-teremben Gyermek» kórusok a pódiumon —. Szokolai felv. Tanszékeket «ionnak össze Pécsi Tudományegye­tem tanácsa jelentős szervezeti változások, ról tanácskozott, amelyek a fő­hatóság jóváhagyása után, 1978 szeptemberében lépnek életbe. A változásokkal kap­csolatban a legilletékesebbet, dr. Földvári József rektort kér­deztük meg:- Mi indokolja a pécsi tudo­mány szervezetének átalakítá­sát? — Minden intézménynél szűk. ségessé válik egy idő után a szervezeti formák felülvizsgála­ta. 1975-ben két teljesen eltérő struktúrájú karból alakult újjá az egyetem. A jogi kar hagyo­mányos szervezeti formát kép­viselt — szétaprózott, kislétszó- mú tanszékek — a közgazdasági fakultáson már nagyobb volt az erők koncentrációja, itt viszont nem tanszékek működtek, ha­nem a Marx Károly Közgazda­A minden szempontból: művészileg, eszmeiségé­ben és szervezettségé­ben egyaránt nagyon szép si­kerrel zárult komlói gyermekkó- tju£ találkozóról alapvető be­nyomásunk az, hogy megérett; azaz Komló ismert európai ran­gú fesztiválhelyként is megáll­ná a sarat. A találkozó általános tapasz­talataira a siklósi várfesztivál után még visszatérünk. Művészi értékeit illetően ezúttal is a kö­zönség előtti hangversenyek mérvadóak. A hagyományok szerint két esti koncerten mu­tatkozott be a tíz együttes Kom­lón és Pécsett. Az utóbbit hall­gattam. Nagy kár, hogy alig egy-két ifjúsági kórusvezetőt lát­hattunk a gyér hallgatóság so­rai között. Pedig nívós koncer­teket hallhattunk, noha két kül­földi együttes szereplése alatta maradt jogos várakozásunknak. A stainzi gyermekkórus (Auszt­ria) mindössze egy éve működik. Hangképzésük nyers, előadá­sukban sok még a „csúszás", a tempótlanság, a rossz felfogás (pl. Monteverdi), amit csupán a szép tájak hangulatát meg­idéző jódlerdallamok bájos többszólamúsága tudott kissé feledtetni. A legnicai gyermek- kórus (Lengyelország), jóval érettebb. Együtthangzása szép, szopránszólamuk erőteljes. Fel­fogásuk néha vitatható, ellen­ben modern művekből is meg­árt a sok ... Középszerűekből különösen. Előadásuk ellapo­sodott, ráadásul műsoridejüket jó kétszeresére meg is nyújtot­ták. H árom kimagasló külföldi kórust hallottunk. A cseh gyermekkórus (Ol- moutz), a „profi"-együttesek tö­kéletes biztonságával, nagyon szép csengő hangzással adott elő egy rendkívül hatásosan föl­épített, jórészt modern művek­ből álló műsort, Jiri Klimes ve­zénylésével. Rangos nemzetközi hírüket igazoló színvonalon énekeltek. A találkozó kirobba­nó meglepetésével a német és a bolgár együttes ajándékozott meg bennünket. A weimari gyer­mekkórus (NDK), rendkívül jól képzett együttes, üde, friss gyer­mekhangok szép, egységes szí­neivel. Bármilyen stílusban haj­lékonyon, otthonosan mozog­nak. Soha magyar művet még nem hallottam külföldi együttes­től ilyen tökéletességgel, aho­gyan ők hármat is előadtak, (Kodály: 150. genfi zsoltár; Bar­tók: Bolyongás; Bárdos: Magos a rutafa), magyar nyelven és szinte akcentusok nélkül(l). De ami ennél is fontosabb: a ma­gyar népzene szellemét tükröz­ték vissza stílusban, hangzás­ban, színekben. Saját népdaluk ugyanilyen áhítatos szeretettel és kifejezőerővel csendült elő­adásukban. Hans Joachim Quas- ner vezényelte őket: A nagy­létszámú bolgár pionírkórus Ba­ranya testvérmegyéjéből, Szli- venből érkezett. A képzett, na­gyon szép hangú együttes or­gánuma külön megragadó. Sze­rencsés összetételük révén (ná­luk 11 osztályos az iskola) a szoprán erőteljes női színeket is megcsillantott az egészében mégis üde, gyermekkórus-hang­zású együttesben. Modern hang­vételű bolgár ritmusaik a nagy élmény erejével hatnak; érezni: a vérükben van, énekkultúrájuk az élő népzenében gyükerezik. A budapesti gyermekkórus szép hangzásai ellenére is formáján alul szere­pelt, talán a fáradtság is okoz­ta ezt. Zákányi Zsolt kaposvári gyermekkarát intonációs bizton­ság, stílusismeret, kamarazenei hatások jellemzik. Olykor kelle­ténél több a visszafogottság bennük, amire ezúttal a zon­gorakíséret is alaposan „rá­tett” ... Erdős János szegedi gyermekkórusa modern számai­val jó benyomást keltett. Egy jó iskolai kórust ismerhettünk meg előadásuk nyomán. A nyír­egyházi gyermekkórust Szabó Dénes vezényelte. Szereplésü­ket a kitűnő hanganyag erőtel­jes, tiszta és biztonságos hang­vétele, kiegyenlített hangzása és kifejezőerő jellemezte, a jobbá­ra mai magyar szerzőktől vá­lasztott művek előadásában. Tóth Ferenc komlói gyermekkó­rusa régi ismerősünk. Magas­rendű kifejezőerővel, művészi elhivatottsággal énekelnek ed­dig nem, vagy alig hallott mű­veket, méltó házigazdaként és méltó versenytársként bármelyik hazai vagy külföldi együttes mellett. Wallinger Endre Pincetömedékelés a középkorban A kerámialeletek feldolgozásán most fáradoznak a restaurátorok Kerámialeletek a Jókai téren Gazdag kerámialeletre buk­kant a régész a Jókai tér 7. számú ház pincéjében — ad­tuk hírül két hónapja, a fel­tárás megindulása idején. Az eltelt idő alatt a leletek szá­ma alaposan felduzzadt: kö­zépkori edények, rengeteg üveg, habán asztalinemű, már- ványos mintázatú népi cserép és a ma ismert írókázott ke­rámiák elődei. A felsorolásból is kitűnhet, hogy a Jókai téri leletek nem­csak a feltárást vezető régészt, Kárpáti Gábort érdekelhetik, hanem a néprajzkutatót, ez esetben Andrásfalvi Bertalan múzeumi osztályvezetőt is. A néprajz ugyanis a még fellel­hető használati tárgyakat gyűjti, s legfeljebb a múlt századiakat, a XVIII. századit azonban már nem. Viszont megtalálhatja e sorban a népművészet egy korábbi fej­lődési fokát: a márvónyos mintázatú cserepeket például, melyeket festett tálak követtek. Virágmotívumaik a ma ismert írókázott kerámiákat idézik. A sokféle korsós áruval együtt előkerültek a gödrökből a mo­hácsi korsók őse, valamint cseréppipák, tégelyek és na­gyon sok üveg. Az ásatás leg­szebb darabjai az úri aszta­lokról szemétbe került habán edények. — Gazdag kerámiatörténeti leletanyag került elő a Jókai téren — összegezi a többhe­tes munkát Kárpáti Gábor. — Két éve bukkantunk erre a pincére. Ekkor kiderült, hogy a szóban forgó házból nagy­tömegű cserepet dobáltak ki még pedig viszonylag rövid idő alatt. Szóba került az a feltevés, hogy cserépüzlet, fa­zekasműhely, esetleg kocsma, de legalább is valami na­gyobb háztartás működött az épületben, mivel annyi volt a kidobált cserép. Ezeket a fel­tevéseket aztán sorra elvetet­tük, és túl sokat ma sem tu­dunk a házról. A levéltári adatok annyit átulnak el a -telekről, hogy a török utáni visszatelepülés idején, 1722- ben volt ott utoljára jelentős építkezés. Akkor betömedékel- ték a középkori pincét, tele­dobálták háztartási hulladék­kal a szellőzőnyíláson keresz­tül, majd betelepültek a régi telekre. 1833-ban gazdát cse­rélt a ház, ekkor épült a loggiája. Érdekes emberek voltak a tulajdonosai: 1737- ben egy borbély, aki természe­tesen felcserként tevékenyke­dett, 1752-től pedig egy kirur­gus, azaz sebészorvos. Ez a magyarázat lehet a nagy üveg készletre, az apró tége­lyekre, és arra a festett tej- üvegre, ami a patikai edé­nyekre hasonlít. — Tarka, de nagyszerű kép rajzolódik ki az ásatás vég­eredményeként — mondotta végül Kárpáti Gábor. — A földalatti üregek tisztázása ta­lajmechanikai szempontból is fontos — ezért segíti régé­szeti munkánkat a Baranya megyei Aknamélyítő Vállalat. A gazdag leletanyagból a ké­sőközépkortól a legújabb ko­rig áttekinthető a pécsi kerá­mia, a polgári lakosság hasz­nálati tárgyainak története, melyre az egyszerű, népi ke­rámia éppúgy jellemző volt, mint a luxuskivitelű olasz ma­jolika kancsó, a leletanyag legfényűzőbb darabja. A restaurálás után a múze­um kiállításon mutatja be a több évszázadot átölelő keró- mialeleteket. Gállos Orsolya Változások a Pécsi Tudományegyetemen Beszélgetés a rektorral ságtudományi Egyetem kihelye­zett tanszéki csoportjai. A Mi­nisztertanács 1974-ben határo­zatot hozott arról, hogy a felső- oktatási intézményekben na­gyobb oktatási egységeket kell kialakítani. (Mi a jogi karon mór a határozat megjelenése előtt tettünk ebben az irányban lépéseket: az anyagi jogi tan­székekhez csatoltuk az eljárás­jogiakat.) A változtatásokat ok­tatási, tudományos és pedagó­giai szempontok egyaránt indo­kolják. Az eddigiek során igen gyakoriak voltak az átfedések, a hallgatók ugyanarról a prob­lémáról tantárgyak és tanszé­kek szerint külön-külön kaptak ismereteket — néha nem is azo­nos szellemben —, így sem a kérdések komplex vizsgálatát, sem az integrált gondolkodást nem tanulták meg. Ami pedig a tudományos munkát illeti: az erők koncentrálásával növek­szik a kutatások célszerűsége, gazdaságossága, lehetővé válik a team-munka, átfogó témák vizsgálata. — Milyen konkrét változások­ra kerül sor? — Nagyobb változásokat a jogi karon tervezünk: a korábbi 12 tanszékből — amelyek közül 4 két főt meg nem haladó lét­számmal működött — összevo­nással hatot alakítunk ki. így előreláthatólag állam- és jog- történeti, államtudományi, civi. lisztikai, filozófia és tudomá­nyos szocializmus, testnevelési tanszék, valamint a bűnügyi tu­dományok tanszéke működik majd. A közgazdaságtudományi karon már korábban is megfe­lelő volt a koncentráció, itt arra kell figyelmet fordítani, hogy a tanszékek ne ágazati, hanem funkcionális elv alapján szerve­ződjenek. Ezen a karon köz­gazdaságtani, módszertani, vál­lalati gazdaságtani és idegen­nyelvi tanszéket kívánunk létre­hozni. Ez utóbbi gondoskodik majd mind a jogászok, mind a közgazdászok nyelvi képzéséről. — Ahogy a tervezetből kitű­nik, a tantárgyak csoportositá- sa néhol kissé önkényes. Bizo­nyára elképzelhető lett volna más variáció is. — A csoportosítás ugyan nem önkényes, de valóban, kü­lönböző megoldási módok kép­zelhetők el. A római jogot pél­dául tehettük volna a civilisz- tikai tárgyak közé, vagy az ál­lam- és jogelméletet a jogtör­ténethez. Természetes, hogy a tárgyak sok szempont alapján csoportosíthatók: mérlegeléskor a tantárgyi rokonság mértéke döntött. Ha ez több irányba ve­zetett, már a létszámproblémá­kat is figyelembe kellett ven­nünk.- Az egyetem adminisztratív irányítását mennyiben érinti a szervezeti módosítás?- A karok helyzetét a változ­tatás nem érinti, vezetőjük to­vábbra is a dékán. A gazdasá­gi irányítás már a két kar egye­sülésétől kezdve egységes, most a tanulmányi igazgatás is egy kézbe kerül. A kari tanácsok to­vábbra is működnek, hatáskö­rükön belül határozatokat hoz­nak. Mindenekelőtt a tanszékek önállóságát szeretnénk fokozni, legyen nagyobb szerepük a sa­ját gazdasági ügyeik intézésé­ben, káderutánpótlásuk bizto­sításában, oktatási kérdések­ben. Ez demokratikus módon csak úgy történhet, ha a tan­szék tekintélyes oktatói egymás között időről időre cserélik a tanszékvezetői funkciót. — A Pécsi Tudományegyetem 1975-ben a társadalomtudomá­nyi egyetemmé válás program, jóval indult. Rektor úr hol je­lölné ki most az egyetem helyét ezen az úton? — Eddig az úgynevezett „át­oktatás” meglehetősen szűk és egyoldalú volt: a közgazdá­szoknak oktattunk jogi ismere­teket. A szervezeti változások segítségével most ezen a téren is előbbre akarunk lépni, hi­szen a módosítások nem öncé­lúak, a feladatok határozzák meg módjukat és mértéküket. Kötelező jelleggel fogunk a gazdasági munkához szükséges jogi ismereteket oktatni a köz­gazdászoknak, a jogászoknak pedig közgazdasági ismerete­ket. Tervezzük — országos prog­ram keretében — a jogászkép­zés reformját, valamint a post- gradualis képzés megindítását. Reális terveink vannak a köz- gazdasági karon oktatott tár­gyak bővítésére, és olyan egye­temi szintű szakemberképzés megindítására, amely eddig egyetemünkön nem folyt. Havasi János Először baranyaiak részére Diák nyelvtanfolyam a Szovjetunióban A legjobb nyelvtanulási re­cept: töltsünk az adott ország­ban minél több időt! Ehhez viszont pénz is kell, meg szak­avatott idegenvezető sem árt, ha „kéznél van”. Még jobb, ha az utazást közvetlen nyelv- tanulással, vagyis szervezett nyelvtanfolyammal is egybe­kötjük. Ilyen lehetőség viszont alig adódik. Bár az Oktatási Minisztéri­um szervez nyelvtanfolyamot a Szovjetunióba, de ezen csak korlátozott létszámban vehet­nek részt a tanulni vágyók. Az elmúlt évi diákparlamenteken és a legutóbbi VI. országos diákparlamenten is sokan ve­tették fel kérésként, hogy sa­ját anyagi hozzájárulás fel­ajánlása mellett, tegyenek le­hetővé számukra a szovjet­unióbeli tanfolyamokat. Az országban először a Ba­ranya megyei Tanács V, B. művelődésügyi osztálya ■— az Expressz Ifjúsági és Diákuta­zási Irodával közösen — tel­jesítette a kérést, és meghir­dette orosz nyelvből a 24 na- . pos egyetemi-főiskolai előké­szítő tanfolyamot, elsősorban fizikai dolgozók gyermekeinek. A tanfolyam 6000 forintba ke­rül, de a szülőknek — kerese­tüktől függően — csupán 1000—2500 forintot kell fizetni. Június 21-én 28 baranyai középiskolás repülhet az ok­tatás színhelyére Rosztov—Ve- likijbe. Középiskolai és főis­kolai nyelvtanárok irányításá­val naponta 4 órát tanulják a nyelvet. Ezen kívül több ki­rándulást, múzeum- és mozi­látogatást, hajóutat szerveznek a részükre, de betekintenek egyetemi építőtáborokba, egészségügyi intézményekbe. Moszkvában négy napig is­merkednek a főváros neve­zetességeivel. A nyelvtanfolyam után a résztvevők orosz tanárai és a felvételi bizottságok segítségé­vel, eredményességi vizsgála­tot végeznek. Amennyiben az első két év tapasztalatai ked­vezőnek bizonyulnak, akkor a — lehetőségekhez mérten — tanfolyamokat rendszeressé kí­vánják tenni. B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom