Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-18 / 166. szám

DN HÉTVÉGE 12 REJTVÉNY - MŰSOR 1978. JÚNIUS 18. A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ iuiüso VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIÓ 8.26: Híres énekesek Lehár operet­tekből énekelnek. 9.00: Beszélgetés Fodor Andrással. 9.27: Beethoven-fel- vételek. 9.45: Örkény István egyper­ces novelláiból. 10.03: „Nyitnikék" — szavalóverseny. 11.14: Vasárnapi kok­tél. 12.10: Édes anyanyelvűnk. 12.15: Vasárnapi koktél. 13.00: Egy korty tenger. 13.10: Magyar tájak dalaiból. 13.49: Rádiólexikon. 14.19: Székely Mi­hály emlékezetes szerepei. 14.49: A munkaerő-helyzetről. 15.17: Közvetítés a Magyarország—NSZK Davis Kupa tenisz mérkőzésről. 15.25: Itzhak Perl­man hegedül. 15.52: Viktor Pereve- gyencev szovjet szociológussal beszél­get Csák Elemér. 16.02: Irószobám. Somlyó György. 17.10: Közvetités a Magyarország—NSZK Davis Kupa te­niszmérkőzésről. 17.20: Zenekari mu­zsika. 18.00: Fiatalok népzenei mű­sora. 18.55: Erdély aranykora. Rádió­játék. 19.55: Vladimir Horowitz Cho- pin-műveket zongorázik. 20.21: Erkel: Bánk bán. 22.20: Szimfonikus zene. 0.10: Dzsesszfelvételekből. PETŐFI RADIO 7.30: Orgonaművek. 8.05: A jövő hét műsorából. 8.33: Miska bácsi le­velesládája. 9.00: Fúvós hangverseny. 9.37: Slágermúzeum. 10.33: A Magyar Rádió: Karinthy Színpada. Hurkamá­mor. 11.30: Randevú kékben. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.05: Siriusz kapitány színre lép. II. 14.00: Táska­rádió. 15.00: Sarlótól a kombájno­kig. 15.33: Közvetités a Magyaror­szág—NSZK Davis Kupa teniszmér­kőzésről. 15.45: Kálmán Imre operett­jeiből. 16.33: Az MRT gyermekkórusa énekel. 16.55: Közvetités a Magyar- ország—NSZK teniszmérkőzésről. 17.40: Ötórai tea. 18.00: Mit üzen a Rádió? 18.35: Nótakedvelőknek. 19.43: Szellemi térképolvasás. 19.53: Sas­vári Annamária hangversenye. 20.53: Mikrofon előtt az irodalmi szerkesz­tő. 21.03: Beamter Jenő és Tamássy Zdenko beszélgetése sok muzsikával. 21.48: Kritikusok fóruma. 21.58: Nép­dalcsokor. 22.33: Könnyűzene. 22.48: Offenbach operettjeiből. 23.30: Világ­hírű zenekarok felvételeiből. HARMADIK MŰSOR 8.08: Elisabeth Speiser hangverse­nye. 9.20: Rossini-nyitányok. 10.08: Üj Zenei Újság. 10.43: Művészleme­zek. 12.10: Zenekari muzsika. 14.05: Kis magyar néprajz. 14.10: Bach-par­tita. 15.08: Csak fiataloknak I 16.08: Balladáink világa. 16.29: Vandálok. Riport. 16.44: Csajkovszkij-áriák. 17.00: Rob Roy. Rádiójáték. 18.03: Hang­versenyciklus. Közben: kb.: 18.48: A magyar széppróza. 19.51: Beloian­nisz falva. 20.36: Hangfelvételek felső fokon. 21.44: Új lemezünk. 22.38: Wunderlich énekel. PÉCSI RÁDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Lélek és ősz. Irodalmi összeállítás Csorba Győző műveiből. 17.35: Szluka Emil jegyzete. 17.40: Vasárnapi kívánságok. 18.20: Sporthírek. 18.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. A hét hetedik napja. Vasár­napi magazin. 19.15: Német nyelvű műsor. Az általános iskolák körzete­sítése és a nemzetiségi oktatás. Jegy­zet. — Vasárnapi kívánságok. — Vi­dám nyelvjárási történet. 20.00: Mű­sorzárás. MAGYAR TELEVÍZIÓ 8.59: Tévétorna. 9.05: Az oroszlán is macska! — csak egy kicsit na­gyobbacska. Dokumentumfilm. 9.45: Zsebtévé. 10.10: Hírek. 10.15: Gyere velünk, csináld velünk ... 11.00: óvo­dások filmműsora. 14.18: A róka éj­szakája. Ismeretterjesztő film. 14.55: Műsorainkat ajánljuk I 15.20: FŐSZE­REPBEN: KABOS GYULA. A kölcsön­kért kastély. 16.40: Reklám. 16.45: Most mutasd megl 17.15: A Közön­ségszolgálat tájékoztatója. 17.20: Rek­lám. 17.35: TELESPORT: Labdarúgó vb. 19.30: A HÉT. 20.15: Esti mese. 20.25: Tévétorna. 20.30: Hírek. 20.35: Frédi, a csempész-rendész. Rajzfilm. 22.00: Hírek. 22.05: TELESPORT: Lab­darúgó vb. JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ 9.00: Barázda — falumüsor. 10.00: A csúf kiskacsa — gyermekműsor. 10.30: Egy nyár Katicával. — filmso­rozat. 11.00: Népi muzsika. 11.30: Földművelőknek. 16.10: Lepkék bálja — dokumentumfilm. 17.40: Labdarúgó vb. 19.50: Teljes gőzzel — jugoszláv drámasorozat. 20.45: Labdarúgó vb. 23.05: Sportszemle. 23.35: Hét tv-nap. MÁSODIK MŰSOR 20.00: Van Gogh — külföldi doku­mentumműsor. 20.45: Huszonnégy óra. 21.05: Robinson Crusoe a Marson — amerikai film. HÉTFŐ KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Mit üzen a rádió? 9.00: Ver­sek. 9.10: A hét zeneműve. 9.40: Kis kacsa fürdik . . . 10.05: Gyermekeknek. 10.30: Mondák. 10.42: Zongoramuzsi­ka. 11.19: XVII. századi gyógykezelé­sekről. 11.39: A nagymosoda. X. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.35: Mezők, falvak éneke. 14.00: Ezeregy délután. 14.30: Nóták. 15.10: Édes anyanyelvűnk. 15.15: Kóruspódium. 15.30: Magyar előadóművészek felvételeiből. ,16.05: A gyógyító kés. 16.35: Jákó Vera éne­kel. 17.10: Pódium. 17.49: Mozart: A-dúr klarinétötös. 19.15: Népdalok. 19.36: Sajtókonferencia. 20.36: Új ope­ralemezeinkből. 21.30: Törökországi le­velek. 22.10: Tíz perc külpolitika. 22.30: Zenekari muzsika. 0.10: Magyar Csaba táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvósátiratok. 8.33: Pompa­dour. Operettrészletek. 9.30: Bódi Magdi és Máté Péter énekel. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.00: Nép­dalok. 12.33: Riport. 12.53: XIX. szá­zadi operákból. 13.28: Kis magyar néprajz. 13.33: Levitin: Erdőben — szvit. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Ötödik sebesség. 18.00: Üzemi bal­eset? 18.33: Zeneközeiben. 19.40: Slá­germúzeum. 20.35: Labirintus. 20.50: Telefon körkérdés a magyar és kül­földi tudósokhoz. 21.20: Magángyűjte­mény. 22.33: Derűre is derű. 23.03: Nótacsokor. HARMADIK MŰSOR 14.05: Romantikus mesterek művei­ből. 15.13: Utolsó kísérlet. Rádiójá­ték. V. 16.03: Huszonöt perc beat. 16.28: Láttuk, hallottuk. 16.53: A hét zeneműve. 17.23: Együttesek Mozart operáiból. 18.05: Zsebrádiószinhóz. 18.23: Bach: Máté-passió. Közben: 20.03: Gitárral angolul. 20.21: Bach: Máté-passió. 22.30: Dzsesszfelvételek­ből. PÉCSI RADIŐ 17.00: Hírek. 17.05: Ifjúsági műsor. Szerkeszti: Görgényi Zoltán. A tar­talomból: Hogyan született a műsor? — „Csináljuk együtt"! (Szignál pá­lyázat). — KISZ küldöttgyűlés. — Stoposokról —stoposoknak. Uj kiadás­ban az IM. — Úttörőszinjátszók — Dél-dunántúli pop-fesztivál. 18.00: Dél-dunántúli híradó. 18.15: Opera­slágerek. 18.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Hírek, tudósítások. — Orvos a mikrofon előtt. Dr. Harasztia Zol­tán előadása. — Zene nyaralóknak. — Találkozások: A virágárus. — Vi­dám hangulatban. 19.00: Németnyel­vű műsor. Hétfői magazin: Hírek. — Német népi kincsek nyomában. Zsám- békon. Riporter Wolfart János. — Új­donságok innen-onnan. — Vidáman a hét elején. 19.30: Műsorzárás. JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: A fiú meg a szemüveg — bábjáték. 18.15: Modern világ. 18.45: Ifjúsági képernyő. 19.15: Rajzfilm.. 19.53: A JKSZ XI. kongresszusa. 21.35: Kivá­lasztott pillanat. 21.40: Találkozások. 22.40: Dokumentumfilm. MÁSODIK MŰSOR 18.45: Válogatás: Határ nélküli em­ber. 20.25: Sport karikatúrában. 20.30: Vidékek. 21.00: Huszonnégy óra. 21.10: Fenntartott idő. 21.30: Házi mo­zi. A vendéglő — olasz tv-film. 22.30: Animációs film. Ke resztrejtvény n 2 3 4 5 6~ n 7 8~ 9 lö~ 77 □ 72 TT~ n 14 • 75 76 17 18 19 20 27~ □ 22~ TT 24 25“ 26 1 27 28~ 29 30 • 3T 32~ 33~ □ 34 35 □ xT □ 37 39 40 4Í~ □ 42 43 m a • 45~ 46 47 47a c 48 49 c 5Ö~ 57 □ 52 5 4 • 55~ 57 w 58~ sr • 6Ö~ □ 67 62 m 63 64~ • 65 a 67 • 68 69 c 70 77 9 72 L Aratás előtt Szellő borzolja a kalászokat: tavaszi lehelet, hajladozik az egyik, a másik is megremeg. Martin Greif költeményének második versszakát a függőle­ges 1., vízszintes 2., 31. és 50. számú sorokba kell beírni. A sarok kockák betűi: L, O, T. É. Vízszintes: 2. (Beküldendő). 12. Földművelő eszköz. 13. Olaj, idegen nyelven. 14. Betegség jele. 15. Víziállat. 16. Háziállat. 17. Énekszólam. 19. Vadászőr­hely. 21. Kétjegyű mássalhangzó. 22. Zamatot. 23. Madár. 25. Határozatlan számnév. 27. Még nem borjazott tehén. 28. Rajta! 30. 0, □. 31. (Beküldendő.) 34. Növény szaporító szerve. 36. Könnyezik. 37. Előde. 39. Idősb, röv. 40. Indítéka. 42. ÁngyaI- ,,rang”. 44. Ó, Ó. Ó. 45. Halo, gató. 47. Szín. 48. Tervszerű megelőző karbantartás. 50. (Beküldendő.)''52. Erre a hely­re. 54. Macskaféle ragadozó. 55. Volt ideje. 56. Jómagam szintén. 57. ARL. 59. Svédor­szág, Norvégia és Uruguay gépkocsijainak jele. 61. Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa. 62. ÖA. 63. Vonatko­zó névmás. 65. Női név. 67. Fordított patakocska. 68. Szé­les női sál. 70. Hangsor. Függőleges: 1. (Beküldendő.) 2. Régi űrmérték. 3. Kicsinyítő képző. 4. Bács megyei község. 5. Fordított számnév. 6. Hamis. 7. Rangjelző. 8. Fejér megyei község. 9. Lekváros. 10. He­gyes szerszám. 11. Légnemű anyag. 17. Az előd. 18. Lök. 20. Későn. 22. .. .-vérig. 23. Végzet. 24. Vissza: gabonanö­vény. 26. Evőeszköz. 28. Bizta­tó szócska. 29. Bankban van. 32. Vissza: bibliai férfinév. 33. Malom része. 35. Ajándékoz. 38. Ételízesítő. 40. OD. 41. A re­tesz. 42. Vissza: göngyöleg. 43. Készpénz. 45. Tanul (az eset­ből). 46. Műszerész. 47. Ma­dár. 47/a. Régi űrmérték (két itce). 49. Keserűvíz-márka. 51. NDK-beli város. 53. Híres fran. cia divatdiktátor. 58. Európai nép. 60. Vissza: nagy sziget az Indiai-óceánban. 63. Alma ... (főváros). 64. Illetve. 65. Dísze. 66. Énekszólam. 68. S. D. 69. Névelők. 70. Azonos betűk. 71. AE. 72. U. G. Gy. Beküldendő a helyes megfej­tés: június 26-án (hétfőn) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELE­ZŐLAPON 7601 Pf.: 134, Du­nántúli Napló szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A június 4-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Mennél lassabban - jár botra hajolva az ember — annál gyorsabban — vágtat a délceg idő. Könyvjutalmat nyertek. Do- roszlai Józsefné, 7633 Pécs, Jedlik Ányos u. 1/A., Németh Gyulóné, 7624 Pécs, Alkotmány u. 1., Terestyényi József,- 7625 Pécs, Kalinyin u. 43/3., Komáro- my Szilárd, 2431 Perkáta, Dó­zsa Gy. u. 12., Bálint Pálné. 7900 Szigetvár, Kossuth tér 6. A könyveket postán küldjük el. A fehér Reges-régen élt egyszer egy han­gya, aki nem volt fekete. Szépséges fehérnek született Ahogy a fűben mászkált, talált egy kis tükördarabot Attól fogva napestig abban illegette- billegette magát, és a kirándulók által hanyagul eldobált ételmaradé­kokból lakmározott. Utána leheveré- szett a fűbe, sütkérezett a napon. Testvérei hiába kérlelték, segítsen a föld alatti folyosók építésében, a té­li élelem összegyűjtésében, így vá- laszolgatott: — Én aztán nem bújok a föld alá, hogy bepiszkítsam magam, mit kép­zeltek I Hagyjatok békén I Azok pedig nap mint nap csak hí­vogatták, míg a fehér hangya meg­sokallta. El is határozta, addig nem nyugszik, míg el nem kerül a földről. — Fel kell jutnom az égbei Ott aztán békesség van, úgy élhetnék, ahogy kedvem tartja, ott minden olyan csodálatos! De kár, hogy nem tudok repülni. - így töprengett, mi­kor egy kislány futott feléje, s meg­lökte cipője orrával. — Nicsak, milyen fura féreg. Han­gya is, meg nem is — szólt feléje. Azzal lehajolt, odatette az ujját, ahogy a katicabogarat szokta csalo­gatni. Ekkor látta meg a hangya a gyerek kezére kötött léggömböt. — Kezdetnek jó lesz - gondolta és felmászott a kislány ujjára. On­nan végigfutott a fonalon, amely­nek végén a léggömb lebegett Ar­ra telepedett. — Jaj, de jó ezen a szép, selymes gömbön lustálkodni. Most már ez­zel együtt röpülni szeretnék I — kiál­totta. — Ha ez a kívánságod, hát legyen — pattogott vidáman a léggömb, az­zal kitépte magát a kislány kezéből, és szállt, szállt az ég felé. A hangyát, szó ami szó, azért vá­ratlanul érte a dolog, úgy reszketett, mint a nyárfalevél. De azért kinyög­te: — Köszönöm, kedves léggömb, hogy teljesítetted a kívánságomat. Félelmében addig kapaszkodott a léggömb vékony bőrébe, míg az egyszercsak nagyot pukkant és eltűnt alóla. * — Na most végem lesz, nincs me­nekülés, mire földet érek, nem ma­hangya rád belőlem hírmondó sem - reme­gett a hangya. Csakhogy nem így történt Nem zu­hant le, ott maradt ég és föld kö­zött lebegve. Sehol egyetlen fűszál, amiben megkapaszkodhatna. így múlt el felette hét nap, hét éj­szaka. A nap perzselte, a hold fa­gyasztotta. Csillagokat csak kínjában látott- Bárcsak fekete hangya lehetnék, és ott élhetnék testvéreimmel a föl­dön. Soha többé nem kívánkoznék a fellegek közé, másképpen képzel­tem én az égi boldogságot Hát, amint ezt így elgondolta, egyszercsak egy kis szelíd bárányfel­hő ért hozzá, s így szólt:- Na, jól van, ne búsulj, segítek rajtad, ha te is segítesz. Rengeteg dolguk van most a felhőknek. Köze­leg a tél. Sietni kell, gyűjtögetni a hócsillagokat, hogy aztán azok szé­pen elindulhassanak a főidre. Hiszen ók takargatják az erdőt, mezőt, mag­vakat, hogy azok tavaszra újjászület­hessenek.- Segítek én szíves-örömest. Min­dent megteszek, ami tőlem telik.- Jól van. Segítsd összegyűjteni a hópelyheket. A hangya nyomban nekilátott, be­csületesen dolgozott. Amikor aztán az első hópehely elindult a földre, kedvesen hívogatta:- Gyere csak gyere, kis hangya, ülj a hátamra. A hangya boldogan engedelmes­kedett a hópihének, aki békésen le­begtette vissza a földre. Azaz hogy mégsem egészen a földre, mert fel­fogta egy kis falusi ház kéménye. A hópehellyel együtt a szélére hup­pant. Szegény hangya ide-oda for­golódott, szerette volna tudni, hol van, így aztán kormos lett. Róla az­tán senki sem mondta volna meg, hogy ő volt az a bizonyos fehér han­gya. Ami igaz, ez már cseppet se bántotta. Boldogan szaladt végig a ház oldalán, le egészen a földre. Ott keresett egy pici lyukat, azon bebújt, s addig futott, amíg a test­véreihez nem érkezett. Azóta egyet­len fehér hangya sincs, de ezen aztán senki sem búsul ezen a vilá­gon. Molnár Andrea Sebestyén Lajos: Égi malmok Égi malmok napok óta már őrölnek, nyikorognak. Malomkövek lusta rosták, éjjel nappal kalamolnak. Vén a malom, vén a molnár, nincs gondja rá már igy is jó. S eresztéken, a sok lyukon, földre szitál sűrűn a hó. Egerszegi Krisztina (5 éves) rajza ravat Barátom, a dörzsölt fiú Barátom úr és óriási nag liflander. Neki, magának az i véleménye, hogy korán kelje föl az, aki őt át akarja ejten Kevesen keltek föl korár Szókincse, előadásmódja csa dálatos. Engem eléggé becsű mert az a véleménye, hogy éi dörzsölt vagyok, engem ő nen tud átejteni. Nyilván kísérlete sem tett ró. Tiszteltük egymósi és viszonyunk később is váltó zatlan maradt. Eredeti szemléletmódja volt míg meg nem nősült. Mégis merkedett egy-egy nővel, föl csalta őket a lakásába, és k! sérletezésbe fogott. A nők java része fölháboro dott. Volt, aki azt mondta, ki ugrik az ablakon. Barátunl fölkelt, kinyitotta, és azt mond ta: — Tessék! Vagy minder megtörténik, vagy ugrik! Egy se ugrott le, tehát alig­hanem minden megtörtént. Gyakran beszélgetünk. Egy­szer mérhetetlenül fölháboro­dott, mert valamelyik nagyvál­lalatnál anyagi suskus miatl tárgyalásba bonyolódtak a vét­kessel. Állásfoglalása egyértel­mű volt: — Az a marha! — mondta mély meggyőződéssel. — Én csak most kezdenék el igazán lopni! Ha tárgyalni kényszer rülnek, akkor mennyit lophat­tak el, akik tárgyalnak! Ebben valami igaza volt, nyilvánvalóan. A rendőrséggel többször ösr- szeütközésbe került. Csak azt mesélhetem el, amit ő mon­dott. Az igazságáért nem fe­lelhetek. Egyszer jó pénzért ef- adott egy aranyozott ezüstlán­cot. Az illető rendkívül boldog is volt, amíg rá nem jött, hogy ugyanez az aranyozott lánc jó­val olcsóbbért díszeleg a kira­katokban. Szóval barátomat nyaggat- ták. Ö nem ismert be semmit: — Én mondtam neki azt, hogy arany!? ö akarta meg­venni. Én megkérdeztem, hogy mennyit ér ez magának? Nem így volt? — fordult a gyanúsí­totthoz: A pasas nem tehetett mást, mint bevallotta: — igy történt! — Na lássák! — mondta a rendőröknek. A nagyanyámtól maradt rám. Nem volt szivem elkótyavetyélni! Annyit ígért érte, hogy muszáj volt odaad­nom ! Legnagyobb dobása 1956 után volt, mikor új címer ke­rült a hivatalok falaira. Ő le­gyártott egy rakást belőlük, taxit bérelt, és rohant ki a fal-’ vakba. Ott beállított a taná­csokhoz és megnézte a falat? Ha nem volt ott, berontott az elnökhöz: — Mi az! Itt még nincs kép?! Ezután következett a nagy tárgyalás, mikor is autóban heverő címerek közül az egyik, jutányos áron, fölkerült a fal­ra. — Hálásak voltak! — nyug­tatott meg, mikor aggódtam. Legnagyobb dobása híressé tette. Ez volt az a bizonyos meccsjegyekkel való visszaélés, amikor saját jegyeket adtak el, és a pénzt zsebretették. Hí­res eset volt annakidején. Ki­derült és börtönbe' került. — Tudja uram, nem is volt rossz dolgom. írnok lettem és irodalmi munkásságba kezd­tem. írtam egy cigányszótárt, meg egy operettet. Ez utóbbit fölküldtem, és nálamnál na­gyobb gazemberek ellopták. Ezt nem is annyira sajnál­kozva, mint inkább megdöb­benve mondta, mint aki a sa­ját szemének sem hisz. Ha találkozunk, nagyrabe­csülésünk változatlan. Hogy ő miért szeret, nem tudom, de én becsülöm benne az őszin­teséget. Nem erkölcsös állásfoglalás, de ilyennek is kell lenni. Szöllősy Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom