Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-18 / 166. szám

1978. június 18., vasárnap Dunántúlt napló 13 \ magyar- lengyel kapcsolatokról Magyarország és Lengyelor­szág együttműködése dinamiku­san fejlődik. Az utóbbi években a magas szintű kapcsolatok fejlődésének olyan jelentős ál­lomásai voltak, mint Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz 1971. és 1977. évi, Henryk Jab- lonski 1972. évi, Emil Wojtaszek 1978. évi budapesti, Kádár Já­nos és Fock Jenő 1973. évi, Lo- sonczi Pál 1974. évi, Lázár György 1976. évi és Púja Fri­gyes 1977. évi varsói baráti lá­togatása. Kádár János a LEMP VII., Edward Gierek pedig az MSZMP XI. kongresszusán kép­viselte a magyar, illetve a len­gyel testvérpártot. Országaink parlamentjei meg­határozott időszakokban dele­gációt cserélnek. Rendszeresek a két ország miniszterelnökeinek munkajellegű találkozói. Több minisztérium együttműködését közvetlen megállapodás rögzíti. Társadalmi szervezeteink — így például a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek — között is széles körűek a kapcsolatok. Kulturális és tudományos kapcsolatainkat az öt eszten­dőre megkötött kulturális, tudo­mányos együttműködési jegyző­könyv szabályozza. Budapesten a lengyel, Varsóban a magyar kultúra napjait rendezték meg. A két ország gazdasági kap­csolatainak fejlődése szintén pozitívan értékelhető. A kölcsö­nös áruszállítások jelentősen növekedtek és az áruszerkezet is kedvező irányban változott. 1971. és 1975. között az árucse­re a tervezettnél is gyorsabb ütemben bővült, s öt év alatt elérte az 1,7 milliárd rubelt. Az ötéves tervidőszakban az előirányzatok szerint a kölcsö­nös áruszállítások értéke eléri a 2,6 milliárd rubelt, ami az elő­ző öt év forgalmához viszonyít­va mintegy 60 százalékos nö­vekedést jelent. A két ország gazdaságának fejlődése lehető­vé teszi az árustruktúra kedvező irányú módosulását. Ennek meg­felelően a gépek és berende­zések forgalma növekszik a leg­dinamikusabban. A magyar gép­exportban jelentős helyet fog­lalnak el a korszerű szerszám­gépek, a FIAT-kocsikhoz szállí­tandó alkatrészek, a híradás­technikai berendezések és az orvosi műszerek. A szocialista ország öt tengeri hajót szállí­tott hazánknak. Lengyel tervek alapján, lengyel szakemberek és szakmunkások közreműködé­sével készül a kábái cukorgyár, amelynek átadása jövő év tava­szán várható. A fogyasztási cikkek cseréjé­ben is jók az eredmények. Míg 10 esztendővel ezelőtt csupán bútort, gyógyszereket, hűtőszek­rényt vásároltunk nagyobb té­telekben Lengyelországtól, ma már több millió rubeles nagy­ságrendben hozunk be kon­fekcióipari termékekét, kötött­árut, híradástechnikai, közfo­gyasztási cikkeket, gépkocsikat Ugyancsak népszerűek hazánk­ban a lengyel varrógépek, a mopedek, a sport- és turista­cikkek, valamint az elektromos háztartási készülékek. Magyarország gyógyszereket, bőrcipőt, bútort, elektromos ház­tartási készülékeket, bort és 'V több más terméket szállít Len­gyelországnak. Az áruforgalom stabilitását, egyenletes növelését elsősorban hosszúlejáratú együttműködési megállapodásokkal segítik elő. 1980-ban az összes forgalom­nak mintegy 35 százalékát al­kotják az ilyen megállapodá­sok alapján történő szállítások. A két ország közötti gyártás- szakositás és együttműködés is a kölcsönös elképzeléseknek megfelelően fejlődik. NAGYVILÁGBAN George Saddrkni megbeszélései Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szombaton a KB székházában találkozott George Saddikni-vel, az Arab Újjászületés Szocialis­ta Pártja nemzeti vezetőségének tagjával, a Szíriái Béketanács elnökével, aki a Szíriái béke­mozgalom küldöttsége élén ha­zánkban tartózkodik. A szíriai vendéggel megbeszélést folyta­tott Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. A baráti légkörű és az egyet­értés szellemében tartott meg­beszéléseken áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseit, az MSZMP és az Arab Újjászületés Szocialista Pártja közötti kapcsolatok alakulását. Különös figyelmet fordítottak a közel-keleti helyzet fejleményei­re és megerősítették szolidaritá­sukat az imperializmus és szö­vetségesei ellen folytatott harc­ban. Részt vett a találkozókon Se­bestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára és Saddik Saddikni, a Szíriai Arab Köz­társaság budapesti nagykövete. + KINSHASA: Zaire újabb nyugati katonai támogatásért folyamodott, arra hivatkozva, hogy állítólag ismét kormány- ellenes felkelők szivárognak be az országba. Kinshasai diplo­máciai források szerint Mobutu tájékoztatta a nyugati kormá­nyokat, hogy hadseregének nagy mennyiségű fegyverre van szüksége. A zairei kormány szombaton bejelentette, hogy a közeljövőben magas rangú kínai katonai delegáció érkezik Kinshasába. A látogatás célja a két ország közötti kapcsola­tok erősítése. ♦ WASHINGTON: A Biz­tonsági Tanács pénteken újabb hat hónappal, december kö­zepéig meghosszabbította a Ciprus szigetén szolgálatot teljesítő 2500 főnyi ENSZ rendfenntartó erők mandátu­mát. Az ülésen Mikosz Rolan- disz ciprusi külügyminiszter kormánya nevében fenntartot­ta magának a jogot, hogy megfelelő időben a Biztonsá­gi Tanács előtt ismertesse a ciprusi kormány álláspontját és kérjen átfogó intézkedése­ket a török megszállás beszün­tetése érdekében. + HANOI: Nyugodt légkör­ben, incidensek nélkül távoz­nak azok a kinai származású állampolgárok, akik úgy dön­töttek, hogy elhagyják Viet­namot. Az MTI tudósitójának a vietnami—kinai határon szerzett tapasztalatai alapján, más megfigyelőkkel együtt az a véleménye, hogy a vietnami hatóságok nem állítanak sem­miféle akadályt a törvényesen távozni akaró kinai származá­sú állampolgárok útjába. ♦ VARSÓ: Garamvölgyi Jó­zsef, a Magyar Népköztársa­ság varsói nagykövete pénte­ken este fogadást adott a ma­gyar—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alá­írásának 30. évfordulója al­kalmából. A fogadáson meg­jelent Jan Szydlak miniszter­elnök-helyettes, Edward Ba- biuch, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára, Emil Wojtaszek külügyminiszter, a párt és az állami élet számos vezető egyénisége. Pepsi­zuhatag Nem mindennapi sze­rencsétlenség történt Ju­goszláviában a Valjevo és Belgrád közötti ország­úton, Szlovac falu közelé­ben. Az éles kanyarban ki­kapcsolódott egy teher­autó oldaltartója és a ra­komány több ezernyi Pepsi-Colával teli üveg a szemközti irányból köze­ledő személyautóra zu­hant. A palackok maguk alá temették a kocsit. Négy utasa viszont kisebb- nagyobb sérülésekkel, de szinte a csodával határos módon — életben maradt.-f BUDAPEST: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban fejezte ki jókívánságait dr. Kristjan Eldjarn köztársasá­gi elnöknek Izland nemzeti ünnepe alkalmából. + MOSZKVA: A Szovjetunió és Franciaország fegyveres erői közötti megállapodás értelmé­ben francia hadihajóraj tesz udvariassági látogatást június 19-től 23-ig Szevasztopolban. ♦ STOCKHOLM: Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár Leif Leifland svéd külügyi ál­lamtitkár meghívására Svéd­országban tartózkodott. Meg­beszéléseket folytatott a mind­két felet érintő nemzetközi kérdésekről, valamint a két ország kapcsolatairól. Rácz Pált fogadta Karin Söder kül­ügyminiszter. + MOSZKVA: Mint a szovjet fővárosban bejelentették. Hel­sinkiben június 8—16-án szovjet —amerikai konzultációk folytak a kozmikus tárgyak ellen irá­nyuló és a békés államközi kapcsolatokkal összeegyeztet­hetetlen tevékenység korláto­zásáról, a tevékenység végre­hajtásához szükséges eszkö­zökről és rendszerekről. Az elő­zetes konzultációk lehetővé tet­ték, hogy a felek jobban meg­ismerjék egymás álláspontját ezekben a kérdésekben. A kér­dések vitáját folytatják. A kö­vetkező találkozó időpontját diplomáciai tárgyalások ered­ményeként rögzítik. ♦ WASHINGTON: Carter amerikai elnök és Torrijos pa­namai kormányfő pénteken Panamavárosban kicserélte a csatornaszerződések meg­erősítő okiratait. Az ünnepség­gel hivatalosan lezárult az amerikai gyarmati uralom 1903 óta tartó korszaka, de Panama csak az ezredfordulón jut véglegesen birtokába a csatornaövezetnek és Washing­ton katonai beavatkozásának lehetősége a 2000. év után is fennmarad.-f BONN: Andreotti olasz miniszterelnök Schmidt kancel­lár meghívására szombaton rö­vid látogatásra Hamburgba ér. kezeit. ♦ Párizs: Az Elysée-palota szóvivője közölte, hogy Cservo- nyenko szovjet nagykövetet, pénteken fogadta az Elysée- palota főtitkára. Cservonyenko átadta Leonyid Brezsnyev szov­jet államfő válaszát Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök június 6-i üzenetére. A levélváltás tartalmát nem hoz­ták nyilvánosságra, de Giscard d'Estaing szerdai sajtóértekez­letén közölte, hogy az enyhülés és Afrika kérdéseiről írt a szov­jet vezetőnek. ♦ PRAG A: A rendőrség a hét végén bravúros beavatko­zással meghiúsított egy gyer­mekrablást Prágában. A cseh­szlovák fővárosban elraboltak egy 10 éves gyermeket, akinek nevét az esetről kiadott hiva­talos közleményt Norbert O.- ként jelöli meg. A tettesek ma­gas váltságdíjat követeltek ál­dozatuk visszaadásáért. A fel­adatuk magaslatán álló rend­őri szervek intézkedéseinek eredményeként a gyermek rö­vid időn belül visszatérhetett családjához, ép és egészséges. Az ügyben folytatódik a nyo­mozás — mondja a csehszlo­vák közlemény.-f VARSÓ: Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára, lengyelországi láto­gatása befejeztével elutazott Varsóból. ♦ KUALA LUMPUR: Beje­lentették, hogy 1980-ban el­készül az Isztambult és Singa- pore-t összekötő transz-ázsiai vasútvonal. Ez Bangladesen, Burmán és Thailöldön keresz­tül vezet majd. ♦ WASHINGTON: Edward Kennedy felszólította a Carter- kormányt: állítson le minden­fajta Chilébe irányuló fegy­verszállítmányt mindaddig, amíg a chilei rezsim nem ad számot a letartóztatott, majd „eltűntnek” nyilvánított politi­kai foglyok sorsáról. A Kara-tenger egész évben hajózható A „Szibir” első útja A „Szibir” nevű • új szovjet atomjégtörő február közepén elhagyta a murmanszki kikötőt és rekordnak számító rövid idő — 3,5 nap — alatt a nehéz jég­mezőkön utat vágott egy hajó­karavánnak, amely rakomány­nyal megterhelve a Jamal-fél- sziget felé vette útját. Ezzel megnyílt a biztonságos hajózás az északi-tengeri útvonalon. Jamalt 740 mérföld választja el Murmanszktól és az út nagy részét erős jégpáncél borítja. A Jamal-félsziget a szovjet Távoli Észak egyik kerülete, ahol az utóbbi években intenzív épít­kezés folyik, gazdag természeti kincseket aknáznak ki. Egyebek közt földgázkészleteket fedez­tek fel. Az atomjégtörő részvételével végrehajtott mostani expedíció sorrendben a harmadik. 1976- ban egy próbautat szerveztek ugyanoda. Akkor egy fagyos áprilisi reggelen a „Lenin" atomjégtörő vezetett egy teher- hajót a Haraszavej fokhoz. Tavaly már öt fordulót szer­veztek. A hajók számára az „Arktyika” atomjégtörő tapos­ta az utat, amely az idén feb­ruárban, néhány nappal a „Szi­bir" kifutása előtt tért vissza Murmanszkba. A „Szibir" útja következésképpen azt jelenti, hogy az északi-tengeri útvonal egyik szakasza — a Kara-ten­ger — egész évben hajózható­vá vált. Az idei sarkvidéki hajózás az előzőekhez képest nemcsak ko­rábbi, hanem sokkal nagyobb arányú is. A távoli félszigeten dolgozó gázkitermelők sokkal több rakományt kapnak. Külpolitikai összefoglaló A „Szibir” atomjégtörő utat tör a hajókaravánnak a Kara- tengerben A magasrangú washingtoni tisztségviselőknek van mit tanul­mányozniuk a vikenden: a nem­zetközi kapcsolatok legfontosabb területével, a szovjet-amerikai viszonnyal foglalkozott az a cikk, amely szombaton reggel vala­mennyi központi és köztársasági szovjet napilapban megjelent. Oka volt annak, hogy ezt a ha­tározott állásfoglalást több tíz­millió példányban kinyomtassák, megismertessék a hazai olvasók legszélesebb táborával, s a világ­közvéleménnyel. A cikk ugyanis a két nagy ország nehezen kiala­kított kapcsolatrendszerének szán­dékos rontását veti jogosan az Egyesült Államok szemére s en­nek folytatása aligha maradhat következmények nélkül. A szovjet— amerikai viszony nehézségei A szovjet-amerikai viszony lényegében összefügg a nem­zetközi politika minden fontos területével, érthető tehát, ha időnként nehézségek, problé­mák adódnak. Voltak, vannak és lesznek viták, s nem lehet cél ezek „túldramatizálása". Most azonban mégsem egysze­rűen arról van szó, hogy a kapcsolatok egyik vagy másik vonatkozásában súrlódások ke­letkeztek, hanem e kapcsola­tok alapjairól. A különböző washingtoni nyilatkozatok — s ebben a tekintetben Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó vitte a prímet, ám maga az el­nök sem foglalt állást másként — arról tanúskodnak, hogy a hivatalos Amerikában az eny­hülés ellenzői és fékezői váltak hangadóvá. Kétségbevonják azokat az elveket, amelyek ed­dig lehetővé tették a kapcso­latok viszonylag kiegyensúlyo­zott alakítását, megpróbálják feleleveníteni az erőpolitika zsaroló manővereit, s a hideg­háború, de legalábbis egy „hű. vösháború” irányába halad­nak. A példákért sajnos nem kell messze menni. Elég utalni a SALT—2 tárgyalások akadozá­sára, a fegyverkezési hajsza fo­kozására, a NATO csúcsérte­kezleten elfogadott katonai kor­szerűsítési programra. A Közel- Keleten az Egyesült Államok el. tér a korábban elfogadott kö­zös rendezési tervektől, ugyan­akkor fogdmeget kiáltó tolvaj módjára a Szovjetuniót, Kubát és más szocialista országokat tesz felelőssé a számára ked­vezőtlen afrikai fejleményekért. (A hét egyik „diplomáciai bom­bája" volt, amikor Fidel Cast­ro bejelentette, hogy Washing­tonnal még a zendülés fellán­golása előtt konzultációs érint­kezést folytatott Zaire ügyéről, de az amerikaiak úgy tesznek, mintha mi sem történt vol­na ...) Fokozza a világpoliti­kai feszültséget az amerikai ve­zetés flörtje Pekinggel, amely­nek szovjetellenes éle nyilván­való, s végül, de nem utolsó­sorban a belügyekbe történő beavatkozási kísérletek sem szűntek meg Washington részé­ről, sőt újabban a rossz emlékű kémhisztériát is élesztgetik. Ha szabad a meteorológiai hasonlatot említeni, nem elszórt felhősödésről van szó, hanem boruknak tűnik az égbolt. Ilyen körülmények között helyénvaló a múlt tapasztalatain és a je­len realitásain alapuló egyér­telmű szovjet figyelmeztetés: az említett módszerekkel Washing­ton nem juthat célhoz. Ugyan­akkor Moszkva nem hagyja magát letéríteni a béke útjáról, folytatni kívánja az erőfeszíté­seit az enyhülés folytatása ér­dekében. Hiszen a kapcsola­tokban jelentkező nehézségek­nek nem annyira objektív okai vannak, a miértre adott válasz kulcsa az amerikai vezetés megváltozott magatartásában rejlik. Éleződött a feszültség Libanonban A hét keddjén — a benyomu­lást követő 94. napon — Izrael formálisan eleget tett a világ­szervezeti határozatnak és csa­patait visszavonta Libanon dé­li részéből. Mégsem volt ben­ne sok köszönet, az UNIFIL ne­vű ENSZ-erők kéksisakosai he­lyett saját szövetségeseinek, a Haddad vezette jobboldali mi- licisták kezébe játszotta át a kialakított katonai állásokat, s a terület ellenőrzését. Valósá­gos állam az államban alakult így Dél-Libanonban, s megnö­vekedett az ország több részre történő szakadásának veszélye. Ezt egyébként erősítették az or­szág északkeleti részében vég­bemenő fejlemények is. Itt a különböző nagyhatalmú csalá­di klánok versengése folyik és szembekerültek egymással a maronita keresztény-jobboldal különböző pártjai. Feltehetőleg falangista rohamosztagok meg­gyilkolták Toni Frangié képvise­lőt és családját. (A korábbi el­nök fiáról, volt közlekedési mi­niszterről van szó, aki szoro­sabb kapcsolatokra törekedett a szomszédos Szíriával, mint más jobboldali politikusok.) A • hagyományos vérbosszú mellett a gyilkosságnak belpolitikai, sőt arabközi vonatkozásai is lehettek, s a folytatás valószí­nűleg nem marad el. A libanoni feszültség akkor éleződött ki ismét, nyilvánvaló külső segédlettel, amikor látha­tólag zátonyra futott Szadat különutas politikája, aggasztó hírek érkeznek Kairóból az el­lenzékkel szembeni nyomás fo­kozódásáról, meglehetősen ku­száit képet mutat az arab vi­lág, s a palesztin mozgalom, de nincs egység az izraeli kor­mánykörökben sem. Minden jel arra mutat, hogy a valódi ren­dezés helyett újra mellékvágá­nyokra akarják terelni a közel- keleti válságot, s a manőverek leplezésére mindig alkalmas egy libanoni „krízis a krízis­ben”. A „fehér hetek” elmaradása Olaszországban Olaszországban a politika viharzása még a mundial iz­galmait is elhomályosította. A kétnapos népszavazáson a kor­mányt támogató pártok biztos többséget kaptak, de a bonyo­lult kérdésfeltevés, valamint a szélsőséges demagógia hatása következtében a voksolók és voksok száma várakozásaik alatt maradt. Ezt követően is­mét jelentkeztek a „vörös bri­gádok", merényletek sorozatát hajtották végre. Robbant „po­kolgép" az elnöki palotában is: Leone köztársasági elnök kény­telen volt leköszönni, a Lock- heed-vesztegetésben való ré­szesedés gyanúja miatt. Pedig már-már úgy tűnt, hogy a Moro-ügy kapcsán megzavarodott Itália némi lé­legzetvételhez juthat: Leone megbízatása az év végén amúgy is lejárt volna, s ilyen­kor következnek az úgynevezett „fehér hetek", amikor nincs mód a parlament feloszlatásá­ra. Ez a menetrend most meg­változott: még júniusban meg­tartják az elnökválasztásokat (hét esélyesnek mondott jelölt­ről szól eddig a fáma), s a házfeloszlatás, illetve a rendkí­vüli választások lehetősége nyá­ron is fennállhat. Az olasz közvélemény termé­szetesen jogosnak tartotta Leo­ne távozását, a ráterelődött alapos gyanú összeférhetetlen volt hivatalával. Ugyanakkor folytatódik az az állapot, hogy a nagy reményekkel létrejött ötpárti hátteret élvező Andreot- • ti kormány mindeddig a vál­sághelyzetekkel volt elfoglalva, képtelen volt pozitív reformok­ra, ami bizonyos rétegekben máris kiábrándulást okoz. (Ez is belejátszott a népszavazási eredményekbe!) A jobboldal, s ebben atlanti „súgók” is köz­reműködhetnek, szeretné ki­használni a legújabb alkotmá­nyos válságot: a feltételezések szerint akár egy rendkívüli vá­lasztások kiírását is megpróbál­hatja előmozdítani. Azzal a nem titkolt várakozással, hogy a baloldal térnyerése megtor­pan és felborul a nehezen ki­alakított, ötpárti együttműkö­dés. Réti Ervin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom