Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-17 / 165. szám

1978. június 17., szombat Dunántúlt naptö 5 Üdvözlő táviratok a magyar-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 30. évfordulója alkalmából EDWARD G1EREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára HENRYK JABLONSKI, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke PIOTR JAROSZEWICZ a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Varsó f Kedves Elvtársak I A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népünk nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük Önöknek, s a testvéri lengyel népnek országaink barátsá­gi, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése alá­írásának 30. évfordulóján. Az 1948. június 18-án megkötött szerződés kiemelkedő jelentő­ségű okmány országaink, népeink hagyományos barátsága tör­ténelmének és kiindulópontja a marxizmus—leninizmus, a prole­tár internacionalizmus eszméi alapján fejlődő, új szocialista tar­talmú barátságunknak. Sokoldalú együttműködésünk állandóan fejlődik és mélyül kapcsolataink valamennyi területén, és ez ered­ményesen szolgálja mind a szocialista közösség országainak ér­dekeit, mind népeink javát. Az 1968 májusában aláirt új barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződésünk megerősítette és továbbfej­lesztette a 30 évvel ezelőtt lefektetett elveket és közös célokat. Ciömünkre szolgál, hogy barátsági szerződésünk is megbízható eszköze együttműködésünknek a szocialista épitő munkában, a nemzetközi tevékenységben, népeink barátságának erősítésében. Az ünnepi évforduló alkalmából szívből kívánunk további sike­reket a testvéri lengyel népnek a fejlett szocialista társadalom építésében, hazája felvirágoztatásában, a nemzetközi béke és biztonság szolgálatában. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAZAR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Budapest Kedves Elvtársak! A Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közöt­ti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsa és kormánya, a lengyel nép nevében szívélyes üdvöz­letünket küldjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának, a testvéri magyar népnek és személy szerint Önök­nek, kedves elvtársak. További sikereket kívánunk a szocializmus építéséhez országukban. A 30 éve megkötött szerződés új korszakot nyitott államaink és népeink kapcsolataiban, megteremtette e kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének lehetőségét. A lengyel és a magyar nép hagyomá­nyos barátsága és együttműködése az eszmei és politikai közös­ség alapján fejlődhetett tovább, amelyet a két marxista-leninista párt, a LEMP és az MSZMP szoros együttműködése tett lehetővé. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a kapcsolatok fejlesz­tésének a szerződésben lefektetett irányai az elmúlt harminc év során konkrét tartalommal teltek meg a politikai együttműködés, a gazdasági kapcsolatok erőteljes fejlesztése, a széles körű kul­turális és tudományos együttműködés, valamint a két ország la­kosságának közvetlen kapcsolatai terén. A népi Lengyelország nagyra értékeli testvéri szövetségét és együttműködését a Ma­gyar Népköztársasággal. Nagy elismeréssel tekintünk a szocialis­ta építésben elért kiemelkedő eredményeikre, valamint arra a te­vékenységre, amelyet Magyarország fejt ki a biztonság, az eny­hülés és a népek közötti békés együttműködés megerősítése ér­dekében. Mély meggyőződésünk, hogy pártjaink, államaink és népeink testvéri barátsága és együttműködése mind jobban fejlődik, és erősödik a két ország javára, a szocialista közösség egysége, a béke és a szocializmus érdekében. További sikereket kívánunk Önöknek, kedves elvtársak, és a testvéri magyar népnek az MSZMP XI. kongresszusán meghatá­rozott nagyszerű feladatok megvalósításához. EDWARD GIEREK, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára HENRYK JABLONSKI, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke PIOTR JAROSZEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke NAGYVILÁGBAN Púja Frigyes külügyminiszter meghívására pénteken hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Mongolin Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes fogadta. Mongolin Dügerszüren pénteken megkoszorúzta a Hősök terén a magyar hősök emlékművét és a Szabadság téren a szovjet hősi emlékművet. A koszorúzást követően a Külügyminisztériumban Pú­ja Frigyes és Mongolin Dügerszüren megkezdte a hivatalos tár­gyalásokat. Éjszakai rajt Bajkonurban Föld körüli pályán a Szojuz—29 űrhajó Összekapcsolódnak a Szaljut—6 űrállomással Legközelebb lengyel űrhajós indul ♦ SZÓFIA: A bulgáriai Blagoevgrádban csütörtökön megemlékeztek Dimitr Blagoev- nek, a BKP alapítójának 122. születésnapjáról. A BKP me­gyei első titkárainak országos találkozójával összekapcsolt ünnepségen felszólalt Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke. Beszédének külpolitikai részé­ben Zsivkov hangsúlyozta: a Bolgár Népköztársaság minden lehetséges eszközzel elősegíti a békés egymás mellett élés, valamint a politikai és a ka­tonai enyhülés megszilárdulá­sát, az' enyhülési folyamat visz- szafordíthatatlanná tételét. A BKP KB első titkára hangsú­lyozta : „ismételten szeretném kategorikusan kijelenteni, hogy a Bolgár Népköztársaságnak nincsenek területi igényei Ju­goszláviával szemben. Az ilyen igényekről szóló állítások épp­úgy helytelenek, mint ameny- nyire spekulatívak. A magunk részéről készek vagyunk aláírni egy közös nyilatkozatot arról, hogy a Bolgár Népköztársa­ság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság ünne­pélyesen megerősíti a határok sérthetetlenségének és a terü­leti igényekről való lemondás­nak az elvét... Ha a jugo­szláv fél egyetért, én akár holnap kész vagyok Belgrádba utazni, hogy Tito elvtárssal együtt aláírjunk egy ilyen do­kumentumot." + RÓMA: Rómában hivata­losan bejelentették, hogy a rendkívüli elnökválasztást jú­nius 29-én tartják. Pietro Ing- rao, a képviselöház kommu­nista elnöke aznap 16.00 órá­ra hívta össze a parlament két házát és a tartományok küldötteit. + VARSÓ: Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársa­ság külügyminisztere pénteken hivatalos, baráti látogatásra Lengyelországba érkezett. Merényletek Róma I Pénteken pokolgép robbant egy római tejfeldolgozó üzem­ben. A kórt 30 millió lírára be­csülik, személyi sérülés nem tör­tént. A regina coeli börtön kapu­jában nagyerejű robbanószerkeze­tet találtak, amely, ha idejében fel nem fedezik, hatalmas pusztí­tást vitt volna véghez. Szélsőjobboldali terrorcsoportok, az Olasz Kommunista Párt egyik római külvárosi irodájában és két adóhivatalban akartak pokolgépet robbantani, de a merényletek Í konstrukciós hibák miatt meghiú­sultak. Péntekre virradóra ugyancsak Rómában több benzinkutat meg­rongáltak, egy szocialista posta- tisztviselő lakását, egy ostiai ét­termet pedig felgyújtottak. * WASHINGTON: Washing­ton változatlanul nem határoz­ta el, mikor és milyen körül­mények között veszi fel a tel-_ jes jogú diplomáciai kapcso­latokat Pekinggel — tűnt ki Richard Holbrook amerikai kül­ügyminiszter-helyettes szavai­ból. Holbrook pénteken Ho­noluluban amerikai kormány­zók előtt fogalmazta meg az Egyesült Államok ázsiai—csen­des-óceáni politikáját." „Nincs még végleges menetrend” a teljes jogú diplomáciai kapcso­latok felvételére Washington és Kína között, mondotta Hol­brook, hozzátéve: az Egyesült Államok nem fog semmilyen, Kína ellen irányuló megegye­zést kötni más országokkal. Ismét éjszakai rajt volt Baj­konurban: bár helyi idő szerint a Szojuz—29 űrhajó indulása már a kora hajnali órákra esett, az űrrepülőtéren még teljes volt a sötétség, amikor az utolsó előkészületeket tették az indí­tásra, csupán a hordozórakéta hatalmas, 300 tonnás testét vi­lágították meg a reflektorok és a szerelőállványokon égtek a lámpák. Az űrhajósoktól a rakéta csú­csához vezető lépcsőnél búcsúz­tak el legközelebbi munkatár­saik és az újságírók. Moszkvai idő szerint ponto­son 23 óra 17 perckor jelentek meg a lángcsóvák a hordozóra­kéta alatt: a hatalmas test las­san emelkedni kezdett s egyre gyorsuló ütemben rajtolt. Rövi­desen már csak az izzó fény­pont volt látható s az első és második fokozat leválását lehe­tett észlelni. A két űrhajós fo­lyamatosan jelentett minden adatot, minden tapasztalatot. A megadott időben a Szojuz—29 űrhajó ráállt Föld körüli kerin­gési pályájára. A két űrhajós a megfelelő időpontban, a szük­séges ellenőrző vizsgálatok után pihenőt kapott, hogy frissen tudja végrehajtani a Szaljut—6 űrállomás megközelítéséhez szükséges manővereket. A csütörtökön éjjel — bajko- nuri időszámítás szerint már pénteken hajnalban — rajtolt Szojuz—29 űrhajó parancsnoka, Vlagyimir Kovaljonok belorusz- sziai származású, Minszk köze­lében, Belője faluban született 1942-ben. A pilótaiskolát 1963- ben végezte el Balasovoban s katonai szállítórepülőgépek pi­lótája lett. Még a repülőtiszti iskolában lett párttag, 1962- ben. 1967-ben került az űrhajós alakulathoz. Több ízben vett részt kozmikus berendezések kipróbálásában, űrhajók és űr­állomások földi irányításában, s közben elvégezte a Gagarin repülőakadémiát is. Kovaljonok a múlt év októbe­rében — Valerij Rjumin társa­ságában — a Szojuz—25 űr­hajón már megközelítette a Szaljut—6 űrállomást, de az összekapcsolási manőver során fellépett rendellenesség miatt biztonsági okokból visszatért a Földre. Útjáért megkapta az Űrhajós-pilóta megtisztelő cí­met. A Szojuz—29 fedélzeti mér­nöke, Alekszandr Ivancsenkov két évvel idősebb az űrhajó pa­rancsnokánál: 1940-ben szüle­tett egy Moszkva környéki vá­rosban, Ivantyejevkaban. 24 éves korában végezte el a moszkvai repülésügyi főiskolát s tervező mérnökként egy ter­vezőirodában dolgozott, 1972- ben vették fel az SZKP tagjai­nak sorába. Ekkor már két éve volt részvevője az űrhajóstanfo­lyamnak, ő is elvégezte a Szo­juz típusú űrhajók és a Szaljut űrállomások kezelésének, irányí­tásának teljes tanfolyamát. Több ízben volt már tartalék űr­hajós és ilyen minőségben részt vett a közös szovjet—amerikai űrkísérletben, a Szojuz—Apollo programban is. Ez az első „iga­zi" űrrepülése. A Szojuz—29. két űrhajósá­nak első feladata az, hogy — a megfelelő időszak elteltével — megkezdje az űrhajó közelí­tését a Szaljut—6 űrállomáshoz és összekapcsolja a két objek­tumot. Több napos" munkát je­lent majd számukra az űrállo­más „reaktiválása": a műsze­rek, berendezések azon részé­nek üzembe helyezése, amely az űrhajósok távollétében nem működött automatikusan, to­vábbá valamennyi berendezés ellenőrzése és a. szükséges át­rakodás. Bár Romanyenko és Grecsko a visszatérés előtt va­lóságos nagytakarítást végzett, a Szaljut valamennyi helyiségé­ben, azért az új űrhajósoknak még jónéhány napját igénybe veszi, amíg minden a helyén lesz. Csupán ezt követően lehet megkezdeni az ezúttal is hosszú időre tervezett tudományos program végrehajtását. A prog-. ram egyúttal az Interkozmosz' nemzetközi űrhajózási tervének folytatása is. Mint azt Petrov professzor, az Interkozmosz Ta­nácsának elnöke néhány napja egy nemzetközi űrhajózási kon­ferencián bejelentette, a legkö­zelebbi nemzetközi személyzet­ben lengyel űrhajós indulhat az űrállomásra. Mivel a Szaljut—6 berendezései adottak, az űrállo­máson végzett tudományos ku­tatások egy része hasonló lesz az első állandó személyzet és a nemzetközi űrkettős által vég­zett munkához, de számos új feladat is megoldásra vár. Kommentár Korrupció, vám- és adócsa­lás alapos gyanúja — sú­lyos vádak. Különösen akkor, ha egy ország első emberét, a köztársaság elnökét illetik velük. Giovanni Leone, az Olasz Köztársaság elnöke csütör­tök este a televízióban el­mondott rövid beszédében ugyan becsületes embernek mondta magát, de leköszönt magas közjogi méltóságáról. Igaz, saját pártja, a keresz­ténydemokraták ezt tanácsolt ták neki, s a kormányt tá­mogató négy másik párt — köztük a kommunisták — kö­vetelték ezt a lépést. Az egykori egyetemi tanárral, a büntető- és eljárásjogi tan­székvezető professzorral szem­ben nem valamiféle palo­taforradalom diadalmasko­dott, nem is a pártérdekek késztették elhatározására. Esete az olasz társadalom A Leone-ügy tanulsága belső válságának hű tükör­képe, A korrupciós botrányokkal és az összefonódásokból eredő protekcionizmussal, a megvesztegetéssel és a hi­vatali hatalommal való visz- szaéléssel az utóbbi évtized­ben olasz politikusok soka­ságát vádolták meg. Több­nyire igazolódtak a vádak. Nem lehet kétséges, hogy Leone ügyében is bebizonyo­sodik: a volt államfőt nem­csak szoros baráti szálak fűzték a Lockheed-botrány két kulcsfigurájához, a bűn­vádi eljárás alatt álló Le- febvre-fivérekhez, hanem ma­ga is elfogadott kenőpénzt az amerikai repülőgépgyár­tói. Sokan föltették az utóbbi időben a kérdést: vajon mi szüli a terrorizmust Itáliá­ban? Nos, a válasz kézen­fekvő: ilyen környezetben, ebben a légkörben, a sza­badság és a szabadosság szüntelen összetévesztése je­gyében a terror okkal bur­jánzik. S azon sem csodál­kozhatunk — példa rá a tragikus Moro-ügy —, hogy p terroristák informáltsága a nyomozás legtitkosabb intéz­kedéseiről is feltűnően ala­pos. Ha a korrupció beár­nyékolja a Quirinale-palo- tát, a köztársasági elnök re­zidenciáját, miért ne lehetne föltételezni kapcsolatot hét- próbás gengszterek és a politika bizonyos vezető erői között?! Meglehet, Leone lemon­dása — lemondatása? — szorosan beleillik az olasz politikai játékok forgató­könyvébe. Az sem elképzel­hetetlen, hogy a Moro-drá- mából tőkét kovácsolt ke­reszténydemokrácia, legaláb­bis a párt bizonyos körei, a 15 napon belül esedékes el­nökválasztások után új ál­talános választások kiírását szorgalmazzák. A legutóbbi részleges közigazgatási vá­lasztásokon az olasz kom­munisták némileg vesztettek korábbi pozícióikból, s ezt a körülményt aligha hagyják kiaknázatlanul a democra- zia cristiana berkeiben. A hatalmi játék — így fo­galmazzák évek óta Itáliá­ban — újabb jelentős epi­zóddal gyarapodott. Az ál­lamfő lemondása után abba a villába költözött, amely a vádak szerint a Lockheed- kenőpénzéből épült. Leone személye kényelmetlenné vált — ezért kellett távoznia. Le­mondásával azonban a kor­rupt társadalom alapvetően mit sem változott. A jelen­ség továbbra is meghatáro­zója Itália jelenkori törté­netének. Gyapay Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom