Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-17 / 165. szám

2 Dunántúlt napló 1978. június 17., szombat Ülést tartott a HNF Baranya megyei Bizottsága Sarlós István felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) zalékos.) A munkabizottságok­ban 71 százalékban vesznek részt. Ha a statisztikák mögöt­ti munkát kívánjuk minősíteni, ezt csak az elismerés hang­ján tehetjük. Az értelmiségiek Pécsett nagy politikai felelős­ségtudattal és lelkiismeretes­séggel vesznek részt a népfront­munkában. Kevésbé lehetünk elégedettek azzal, hogy a Ha­zafias Népfront milyen mérték­ben jut el az értelmiséghez. Ez átgondoltabb és rendszere­sebb lehetne, annál is inkább, mivel a megye mintegy hu­szonötezernyi értelmiségijéből húszezer Pécsett él, számuk emelkedik. A városnak megle­hetősen nagy a vonzáskörzete. Fontos lenne az is, hogy ilyen területeken, tehát vidéken is érződjék a pécsi értelmiségi népfrontbizottsági tagok és ak­tívák támogató készsége, és ebben sem kevés a városi bi­zottság felelőssége. Dr. László Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotó művészeket ne olyan tevékeny­ségre ösztönözzük, amely gá­tolja alkotómunkájuk kiteljese­dését, azaz ne olyan közéleti tevékenységre kérjék fel őket, amit mások talán jobban és könnyebben elvégeznek. Dr. Tóth István a fiatalok népfrontmunkában való rész­vételének fontosságát hangsú­lyozta hozzászólásában. Dr. Ta­kács József arra emlékeztetett, hogy az 1956 utáni években az értelmiség Pécsett igen sokat tett az általános politika és a művelődéspolitika konszolidáló­dásában. Azóta viszont mintha arányaiban a részükről keve­sebb feladatra tartanánk igényt. Kiemelte az egyetemi hallga­tók népfrontmunkába való be­kapcsolódásának fontosságát. Dr. Kecskés Rudolf szerint ez az időszak már késő a főiskolások­nál, egyetemistáknál a közélet­re nevelésben. Ezt korábbi diák­korban kellene intenzívebben elvégezni, azokra különösképp számítva, akik értelmiségiek lesznek. Sarlós István felszólalásában mindenekelőtt az értelmiség (közhasználatú) fogalmának — az előterjesztésben is észlelhető — megítélésével szállt perbe. Statisztikailag a felsőfokú vég­zettségűeket tekintik értelmisé­gieknek. Azonban a végzett munkakört, a kulturális igényt, a kialakult életformát és még sok más összetevőt is figye­lembe kellene venni bizonyos rétegeknél. Ezen az alapon sok olyan csoport van, amelyik ér­telmiségi munkakört lát el, de a statisztikák alapján nem szá­mít annak. Példát is említett. Mint utánaérdeklődött, a pécsi egyházak lelkészei közül tizen­hatan tagjai a különböző szintű népfrontbizottságoknak, de jóval többen tevékenyked­nek különböző népfrontakciók­nál. Ők is az értelmiség egy ré­szét képezik. A tanácsakadé­miát végzettek is értelmiségi munkaköröket látnak el, embe­rekkel foglalkoznak, mégis szin­te szégyenkezve ejtjük ki ma azt a szót, hogy „tisztviselő", helyette „előadót", „ügyintézőt” mondunk... Az egyik hozzá­szóló említette, hogy Szigetvá­ron a népfrontelnök értelmisé­gi, a titkár munkás és nagyon jól kijönnek egymással. Helyes, jó és elvárható is a munkástól, hogy érzelmeiben munkás ma­radjon, de ott, abban a mun­kában értelmiségivé kell átala­kulnia, hiszen ilyen jellegű munkakört teljesít. Ugyanakkor sokan az értelmiségiek család­tagjait (pl. orvosfeleségeket) is értelmiségieknek tekintik, jólle­het nem kis részük otthon házi- asszonykodik. Ha így ítéljük meg, látható, hogy társadal­munkban' létszám szerint jóval több réteg tekinthető értefmisé- ginek, mint amennyit a statisz­tika kimutat. A Népfront politi­kai munkájában minden be­csületes szándékú magyar em­berre szükség van, s közöttük az értelmiségi rétegeknek valóban igen fontos szerep jut. Adjunk minél több alkalmat, hogy ezt a szerepet betölthessék. Ebben viszont emberileg differenciálni nem szabad. Ha van különb­ség, azt az dönti el: ki mennyit ad tudásából a közösségnek. Ezzel kapcsolatban a Hazafias Népfront főtitkára kiemelte, hogy a közösségi munkában fontos lenne természetes és harmonikus társadalmi kapcso­latokra törekedni. Egy példát is említett. Borsodban a színház egyik művésze tagja az egyik szocialista brigádnak. A brigád tagjai egymást keresztnevükön vagy becenevükön szólítják, a színészt „művész úrnak” ... Miért visszás ez? Vagy befoga­dunk valakit egy közösségbe és akkor minden tekintetben a kö­zösség szintjére emeljük, em­berileg is közvetlenebbé formál­va kapcsolatunkat. Vagy ez nem sikerül, de akkor a közös­ség befogadásáról sem lehet szó. A társadalmi munkának a fogalmával kapcsolatban emlé­keztetett arra, hogy ez a fizikai és szellemi képességek munka­időn túli felhasználásával függ össze: a köz érdekében. Az írá­sos jelentés hangsúlyozza, hogy az értelmiség között töreksze­nek arra, hogy mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért. Természetesen a szervezők feladata, hogy minden értelmi­ségit neki való munkával bíz­zanak meg. De az se árt, ha lehetőleg azt csinálja, amihez kedve van ... A főtitkár felszólalása után dr. Majzik Jeremiás és Bokor Béla hozzászólását hallgatta meg a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága. Szünet után A tanácstagok területi munkája, különös tekin­tettel a falugyűlésekre és vá­roskörzeti tanácskozásokra, va­lamint az üzemi tanácskozások tapasztalataira c. napirendi pontot vitatták meg Krasznai Antal megyei titkár előterjesz­tésében. Sarlós István, a megyei bi­zottsági ülés után visszautazott a fővárosba. W. E. Ünnepélyes tanévzáró az Oktatási Igazgatóságon Az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága Oktatási Igaz. gatóságán tegnap délután tartották meg az ünnepélyes tanévzárót. A Himnusz el­hangzása után Benkő László, az oktatási igazgató­ság igazgatóhelyettese kö­szöntötte a hallgatókat, a tantestület tagjait, külön kö­szöntötte a megyei pártbizott­ság képviseletében megje­lent dr. Bihari Ottó akadémh, kust, a megyei párt-vb tagját* a Dunántúli Tudományos In­tézet igazgatóját. Tanévzáró ünnepi beszédet Földes And- rásné, az oktatási igazgató­ság igazgatója mondott, majd dr. Bihari Ottó elvtárs, a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság üdvözle­tét tolmácsolta a hallgatók­nak, felhívta figyelmüket töb­bek között az itt elsajátított ismeretek továbbadására is. Ezt követően Földes András- né a tanulmányi, illetve a kö­zösségi munkában kifejtett ki­váló tevékenységért számos hallgatónak könyvjutalmat nyújtott át. Kovacsovics Antal, a hallgatói önkormányzat el­nöke a hallgatók nevében kö­szönte meg a tantestület munkáját, majd a Dobó Ist­ván gimnázium énekkara mű­sora után az ünnepélyes tan­évzáró az Internacionálé hangjaival ért véget. Sarlós István pécsi látogatásai Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fő­titkára — csütörtökön — dr. Nagy József megyei első titkár és Krasznai An­tal, HNF megyei titkár társaságában felkereste az V. Országos Kerámia Bi- ennólét. Tegnap reggel pedig a HNF pécsi városi Bizottsága Geisler Eta ut­cai székházóban tett lá­togatást, ahol Gergely László városi titkár adott tájékoztatót a Pécsett fo­lyó népfrontmunkáról, körzeti népfrontbizottságok tevékenységéről. Intézkedések az üzemi balesetek csökkentésére Tovább javnltak a monkakörülmények Feltárni és megszüntetni az üzemi balesetek okai 1970 óta az üzemi balesetek, a foglalkozási megbetegedések száma folyamatosan csökkent, a balesetek súlyossága, töme­ges jellege azonban nőtt, ami határozottabb fellépést igényel a mulasztások megszüntetésé­re — mondotta Főcze Lajos, a SZOT osztályvezetője pénteki sajtótájékoztatóján. Igaz ugyan, hogy a vállalati adatok szerint az üzemi baleseteknek csupán Sok eső és napfényhiány 26 százalékát idézték elő vál lalati mulasztások, ezek az ada­tok azonban nem tekinthetők teljesen valósaknak, a kivizs­gálásban részt vevő vezetők egy része ugyanis az erkölcsi-anya­gi felelősségtől tartva nem mindig tárja fel a mulasztást, a balesetért a dolgozóra igyek­szik hárítani a felelősséget. Kü­lönféle _ műszaki megoldásokkal sok olyan balesetet is meg le­hetne előzni, amit a dolgozók felelőtlensége idéz elő. A vál lalati mulasztások elkendőzése egyben azt is jelenti, hogy to vábbi balesetek megelőzésére sem történik intézkedés. Egy vizsgálat tapasztalatai szerint a vállalatok a baleseteknek 6—10 százalékát be sem jelentették. örvendetes, hogy a dolgozók munkakörülményei folyamato­san javulnak, a beruházási ösz- szegeknek most már körülbelül egytizedét fordítják ilyen célok­ra. Ami a balesetek számszerű­ségeit illeti: az 1971—75-ös évek átlagában 129 800, 1977- ben 117 835 üzemi baleset for­dult elő, tavaly 440-en szen­vedtek halálos sérülést, 84-gyel kevesebben, mint a korábbi esz­Lucernabetakarítás a baksai Ezüstkalász Termelőszövetkezet föld­jén Fotó: Kopjár Géza Hegyeszerte folyik a szénabetakarítás Megkezdődött a lucernalisztexport Szép növendéket hozott Ba­ranyában a lucerna, az első ka­szálás minősége azonban erő­sen kifogásolható. Ennek oka a sok eső- és napfényhiány. A most véget érő héten, hétfőtől péntekig 80 milliméter csapa­dék hullott a megyében, s az előző hét is csapadékos volt. A kedvezőtlen időjárás késleltette a lucernabetakarítást. A kaszá­lást az üzemek késve tudták megkezdeni, sok helyen akkor, amikor már elvénült a növény. Még a forrólevegős szárítóval rendelkező> termelőszövetkeze­tekben — számuk 23 a megyé­ben — is komoly minőségi ká­rosodást szenvedett a lucerna. A lucernaliszt rosttartalma gyakran meghaladja a 25—27 százalékot, karotintartalma vi­szont épp a napfényhiány mi­att alacsonyabb a megszokott­nál. Ettől függetlenül a közelmúlt­ban megindult a lucernaliszt­export, mert az átlagosnál na­gyobb gondossággal és szak- szerűséggel azért az idén is el­érhető az exportminőség. A ba- barci Béke Termelőszövetkezet olyan kiváló minőségű zöldlu­cerna lisztet állított elő, ami a legkényesebb vevők igényét is kielégíti. Itt korán megkezdték a betakarítást, nem hagyták a termést elvénülni, s olyan mi­nőségű lisztet állítottak elő, amiért az olasz vevők házhoz küldik a kétvagonos kamiono­kat. Exportképes lucernalisztet és pelletet _ állít elő az egyházas- kozári, a sombereki, a pécsvá- radi, a gödrei és a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet is. Az első szállítmányők Olasz­országba és Jugoszláviába mentek, június hónapban ösz- szesen 2000 tonna lucernalisz­tet, illetve pelletet exportál az AGRIMPEX-en keresztül a TSZ- KER pécsi részlege, a BARA- NYATERMÉK. Több mint 20 ezer hektárt kitevő lucerna termésének nagy részét azonban széna for­májában takarítják be a ter­melőszövetkezetek. A betakarí­tás megyeszerte ezekben a na­pokban folyik. A széna sajnos gyakran megázik a renden, ke­vés a korszerű betakarítógép. A KSZE-rendszer Hesston beta­karító gépeket javasol partne­reinek, de ez a gép hiánycikk, a rendszer sem tudja beszerez­ni. Baranyában hat termelőszö­vetkezet — Dunaszekcső, Nagy- kozár, Pécsvárad, Szalánta, Sze­derkény és Villány — összesen 1810 hektáron termeli a KSZE- rendszer keretében a lucernát. A rendszer a dombóvári Vető­mag Vállalattal együttműködve mindenekelőtt a magfogást szorgalmazza. Prémiumként 500, 600, 700 forint felárat kapnak a KSZE-partnerek a Vetőmag Vállalattól, minden mázsa lu­cernamagért. Ezen kívül szuper elit és elit vetőmaggal látja el a szerződött üzemeket a rend­szer, illetve a vállalat. Tavaly jól sikerült a magfogás. Az idén azonban a kedvezőtlen időjá­rás miatt — ami a méhek be­porzását is akadályozta — az eliő kaszálásból alacsony mag­termésre számítanak az üze­mek. Az általános tapasztalat az, hogy a termelési rendszerek a termeltető és exportáló válla­latok a lucernalisztre és pellet- re és a lucerna vetőmagra for­dítanak különös gondot. A szé­nakészítés kiesik figyelmükből, ez az üzemek gondja marad. A szénabetakarítás hagyomá­nyos módszerekkel történik, ke­vés még a korszerű bálázógép, hiányoznak az üzemekből azok a modern gépsorok, amelyek valóban meggyorsíthatnák a munkát. Ezekkel csak az évről évre megrendezett AGROMA- SEXPO-kiállításokon találkozha­tunk, a kereskedelemben saj­nos nem. Sőt kifejezetten visz- szalépés tapasztalható, mert a Vámosi-féle hideglevegős szé­naszárítás már kiment a divat­ból. A megyében járva sokfelé látni elhagyott Vámosi-szárító­kat, amelyekből a ventillátoro­kat is kiszerelték. —Rné— tendők átlagában. A némi csök­kenés távolról sem megnyugta­tó, a balesetek óriási károkat okoznak a dolgozóknak, család­juknak és a népgazdaságnak is. A munkavédelmi felügyelők egyre határozottabban fellép­nek a mulasztókkal szemben. Tavaly például 2111 üzemrész vagy gép működését tiltották meg arra az időszakra, amíg a dolgozók testi épségéről, egész­ségéről nem gondoskodtak. 1108 esetben kezdeményeztek fegyelmi eljárást. Egy év alatt összesen több mint 16 ezer eset­ben indítványoztak különféle szankciókat a mulasztókkal szemben. Csütörtöki ülésén a Miniszter- tanács ismételten foglalkozott a munkavédelmi helyzet alakulá­sával, s határozatában vala­mennyi illetékes vezető fokozott felelősségét hangsúlyozta. A mi­nisztereknek, megyei tanácsel­nököknek ezentúl fokozottan el­lenőrizni kell azokat a munka­helyeket, ahol az átlagosnál több a baleset, meg kell köve­telniük, hogy a balesetek elhá­rítására mindenütt teremtsék meg a személyi és tárgyi felté­teleket. Gondoskodniok kell ar­ról, hogy a vállalatok vezetői a változó feladatokhoz, termelés­hez, technológiákhoz igazodva korszerűsítsék és érvényesítsék munkavédelmi szabályzataikat, s ha baleset fordul elő, ne csak annak felelősét keressék meg és vonják felelősségre, hanem tárják fel és szüntessék meg a baleset okát is. A vezetők ju­talmazásakor figyelembe .kell venni a vállalat baleseti hely­zetét, s adott esetben a veze­tőt felelősségre kell vonni. A Minisztertanács határozatának új eleme az is, hogy a munka- védelem kérdéseit a vezetőto­vábbképzés anyagai közé so­rolja. A vállalatoknál egyébként a jövőben az eddigieknél meg­bízhatóbb módon, műszeres vizsgálatokkal kell felmérni a munkavédelmi helyzetet, vagyis modern eszközökkel kell meg­állapítani, hogy megfelelő-e a munkahelyeken a fény erőssé­ge, nem lépi-e túl a megtűrhe­tő határokat a levegő szennye­zettsége, vagy éppen a zaj. Egyben a kormány megbízta a SZOT-ot, hogy alaposan vizs­gálja meg a munkavédelmi elő­írások egész rendszerét, tegyen javaslatokat a szükséges módo­sításokra, s a szakszervezetek is fokozottan lépjenek fel a mun­kavédelmi rendelkezések meg­szegői ellen. Növelni kell a földek termőképességét Tanácskozott a TOT A hatékonyság gyorsabb nö­velésével kapcsolatos feladato­kat kisebb számú munkaerővel és csökkenő földterülettel kell megoldani a következő időszak­ban, ezért a termelés különbö­ző tényezőit jobban összhang­ba kell hozni — hangsúlyozták a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának pénteki budapesti ülésén, amelyen a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar fejlesz­tésére hozott KB-határozattal összefüggő termelőszövetkezeti feladatokat vitatták meg. A ta­laj termőképességének növelé­sére általánossá kell tenni a tudományos alapokra helyezett talajerő-gazdálkodást és a jö­vőben a vetésszerkezetet úgy kell átalakítani, hogy az jobban alkalmazkodjon a bel- és kül­kereskedelmi igényekhez. Az ülésen szóba került: csök­kenteni kell a beruházási költ­ségeket. Ezért a gazdaságok olyan műszaki megoldásokat válasszanak, amelyek mesz- szemenően biztosítják a haté­kony munka feltételeit és ese­tenként lehetővé teszik, hogy a létesítmény berendezéseit más célra is felhasználhassák. A be­ruházó nagyüzemek nem egy­mástól elzárkózva valósítsák meg fejlesztési terveiket, hanem arra van szükség, hogy egyez­tessék elképzeléseiket. Az együttműködés további el­mélyítésétől szintén a hatékony­ság fokozását várhatják a ter­melők. A szövetkezetek tovább­ra is kezdeményezzék a gazda­sági társulások létrehozását; ezekbe a szervezetekbe vonják be az élelmiszeripari üzemeket és a kereskedelmi vállalatokat is. A társulások egyúttal lehető­vé teszik az egyéni beruházás­sal csak nehezen megvalósítha­tó iá’*'tlékr'S h^ruházások — ki­szolgáló létesítmények és ipari feldolgozó üzemek — kivitelezé­sét is. A vitában felvetették: kiala­kult a tsz-ek optimális terület- nagysága, ezért csak kivételes esetekben van szükség újabb termelőszövetkezeti egyesülé­sekre, viszont az eszközöket az eddiginél jobban koncentrálni kell. Diszdoktorrá avatták Debrecenben idősebb Martin Luther Hinget Tanévzáró és doktoravató ün­nepi közgyűlést tartottak pén­teken az ősi kollégium épüle­tében a debreceni Református Teológia Akadémia tanárai, diákjai. A magyarországi refor­mátus egyház tudományos fo­kozat adományozására jogosí­tott zsinati bizottsága a Hono­ris Causa címet adományozta idősebb Martin Luther King baptista lelkésznek és Fred H. Kaan-nak, a Református Világ- szövetség titkárának, az angliai és walesi egyesült kongregacio- nalista egyház moderátorának. Dr. Kocsis Elemér dékán tett jelentést a Honoris Causa cím adományozásáról, majd bemu­tatták az új díszdoktorokat. A fogadalomtétel után a dékán átadta az okleveleket. A doktoravató közgyűlés dr. Kocsis Elemér zárszava után a Himnusz hangjaival fejeződött be. Délután a nagyerdei refor­mátus templomban idősebb Martin Luther King prédikációt mondott. Ezt követően felavat­ták a templomkertben dr. Mar­tin Luther Kingnek szobrát, Marton József szobrászművész alkotását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom