Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-15 / 163. szám
Elkezdték Pécsett, Lvov-Kertvárosban a nevelési központ építését. A tervek szerint jövő évben adják át rendeltetésének. Kötelező Kár volna elhallgatni: az érdekeltek körébeh nem váltott ki osztatlan lelkesedést a hír, hogy a mezőgazdasági miniszter kötelezővé óhajtja tenni a rendszeres talajvizsgálatot. Mindenki elismerte, hogy a vizsgálatra szükség van, de elsősorban a termelőszövetkezetek berzenkedtek a hatósági előírás miatt. Miért kell rendeletbe foglalni azt, ami egyébként is mindenkinek saját érdeke? A rendelet azonban a Magyar Közlöny május 26-i számában megjelent és címében hordozza jellegét: „A mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter... rendelete a gazdálkodó szervezetek talaj-tápanyagvizs- gála'i kötelezettségéről.” Minden szervezet, amely több mint húsz hektáron gazdálkodik, szántóföldjén háromévenként, bizonyos gyepterületeken pedig négyévenként köteles ezt a vizsgálatot elvégeztetni. A minisztérium csak a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja által kijelölt laboratóriumok elemzését fogadja el. A munka nem ingyenes, egy minta megvizsgálásáért 160 forintot kell fizetni. Először beszéljünk arról, hogy miért kell ez a vizsgálat. Sok egyéb cél mellett azért, mert a mai modern mezőgazdaságban a felhasználandó műtrágyaadagokat csak akkor iehet pontosan megállapítani, ha tudjuk, hogy milyen is az a talaj, amelyre a vegyszert kiszórjuk. A 160 forintos vizsgálati díj csak látszatra kevés. Mintát ugyanis minden 4—6 hektárról venni kell. Egy, mondjuk 5000 hektáros téesz tehát ezer mintát vizsgáltat meg, ami már 160 ezer forintos költség, korántsem jelképes. De megéri. Ezt akkor látjuk, ha „visszaszámoljuk” a költséget. Ilyen mintasűrűséggel és három évenkénti rotációval egy hektárra évenként mintegy 15—20 forint költség jut. Am egyetlen mázsa feleslegesen felhasznált műtrágya legalább 300 forintba kerüli És miért kötelező? Azért, mert ha egy gazdaság kevesebb műtrágyát használ a szükségesnél, az tekinthető saját ügyének is. Legfeljebb kisebb lesz a termése. Ha azonban a gazdaság a szükségesnél több műtrágyát használ, az már: közügy. Ezt a többletet ugyanis nem használják fel a növények. A vegyszer beleoldódik a talajvízbe és kiszámíthatatlan vándorútra indul. Az ilyen fölösen felhasznált műtrágya az egyik bűnös például abban, hogy a Balaton vize eut- rofizálódik, magyarán: ellepi a hínár. Ez már környezetvédelmi kérdés. Mivel pedig éppen a legszakszerűtlenebbül műtrágyázó gazdaságok „takarították" meg szívesen a talajvizsgálati költséget, nem volt más megoldás, mint a hatósági előírás. A legjobb eredményeket elérő, legjobban vezetett gazdaságok eddig is igénybe vették a laboratóriumok segítségét. Számukra tehát a rendelkezés azt írta elő, amit eddig is csináltak. Legfeljebb most más laboratóriumhoz lesznek kénytelenek fordulni. Ha a jövőben valamennyi gazdaság él ezzel a segédlettel, és ennek nyomán megszűnik a vizek szennyezése, megszűnik a környezeti ártalom, amely ebből a forrásból származott, akkor a rendelet elérte célját. De még jobb lenne persze, ha a korszerű gazdálkodásnak egy ilyen alapvető elemét nem lenne kénytelen a miniszter a Magyar Közlönyben szorgalmazni... Földeáki Béla A tavalyinál jobb lesz az alkatrészellátás ötödik ötéves tervünk egyik legnagyobb élelmiszeripari beruházásánál, a kábái hajdúsági cukorgyár építésénél az előre megszabott programnak megfelelően, tervszerűen és jó minőségben halad a munka. A mintegy 7,5 milliárd forintos beruházást lengyel vállalatok valósítják meg. Jelenleg is 1700 lengyel munkás dolgozik Kábán. Az építéssel egyidősen szerelik a Lengyelországból szállított gépeket, berendezéseket, tisztítókat, mérőműszereket, szellőztetőket, felvonókat. v Az építkezést szerdán megtekintette Ábrahám Kálmán építési és városfejlesztési miniszter és Adam Glazur lengyel építési és építőanyagipari miniszter. Nehéz aratásra lehet számítani Nehéz aratásra számítanak a mezőgazdák: a szinte állandó esőzések nyomán erőteljesen fejlődik a növényállomány, viszont az érésben egyhetes késés mutatkozik. Emiatt valószínűleg később kezdődik az aratási főszezon, és ha a betakarítás idején is esős lesz az időjárás, akkor ugyancsak igyekezniük kell majd a kombájno- soknak. Sok múlik azon, milyen a gépellátás és van-e, illetve az aratási főszezonban lesz-e elegendő alkatrész. A kereskedelem tájékoztatása szerint a termelők minden eddiginél jobb ellátásra számíthatnak. Az SZK—6-os kombájnokból jelenleg is tart a kedvezményes vásárlási akció, amelynek során eddig 485 arató-cséplőgép talált vevőre, A raktári készlet továbbra is kedvező, az Agroker-telepeken 440 SZK—6-ost kínálnak a gazdaságoknak és további 120 Tovább tart a kedvezményes kombájnvásárlási akció gép az aratási szezonig érkezik a Szovjetunióból. A kedvezményes akció népszerű az üzemek körében: így valószínűleg az összes arató-cséplőgép munkába állhat az idei nyáron. Ez azt jelenti, hogy összesen 17 ezer kombájn dolgozik majd a határban, ami a legjobb eredmény lesz a hazai aratás-gépesítés történetében. Általában megnyugtató az alkatrészhelyzet is. Annyi máris bizonyos, hogy közel 300 millió forinttal nagyobb készletből rendelhetnek a gazdaságok alkatrészt, műszaki árut és csap. ágyat, mint az elmúlt évben Mindez azonban nem ielenti, hogy valamennyi alkatrész máris kellő számban megtalálható a raktárakban, de júliusban várhatóan kevesebb alkatrész kerül a hiánycikkek listájára, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az alkatrészellátók július 3-tól augusztus 12-ig ügyeleti szolgálatot tartanak és reggel 7-től este 7-ig szolgálják majd ki a gazdaságokat. Ónálló vízellátásra rendezkedik be az Adatforgalmi és Húsipari Vállalat, hogy enyhítse Pécs vízgondját. A napi vízszükségletük egy részét hétszáz köbméteres viztárolóval, víztoronnyal, saját fú- rású kútból biztosítják, a városi vezetékből pedig a hiányzó 1500 köbmétert kapják. Képünkön: a víztározó hőszigetelését végzik. — Szokolai felv. — 4 kistermelők segítése Mezőgazdasági tájkiállilásra és vásárra készülnek Kaposváron A kisárutermelés fontosságának megfelelően harmadik alkalommal rendezik meg Kaposváron — 1978. szeptember 1., 2., 3-án a Tójjelegű Mezőgazdasági Kiállítást, melyen Baranya, Tolna, Somogy megye mutatkozik be. A kiállítás célja, hogy a legjobb kistermelői módszereket elterjesszék, a nagyüzemek kistermelőket segítő tevékenységét és a munkát könnyítő berendezéseket, eszközöket bemutassák. A kiállítás érzékelteti a kistermelésnek az élelmiszertermelésben elfoglalt helyét, szerepének fontosságát, továbbá lehetővé teszik a vásáron bemutatott legkülönbözőbb tápszerek, szaporító anyagok, tenyészállatok, berendezések helyszíni vásárlását is. A kiállításon és bemutatón részt vehet minden olyan vállalat, szövetkezet, intézmény vagy kistermelő, aki tevékenységét ismertetni akarja, vagy a kiállított szellemi vagy eszközjellegű termékével a háztáji és kisgazdaságok magasabb szintű termelését segíti. Baranya megye mezőgazda- sági üzemei jelentős részt vállalnak a kaposvári kiállítás várható sikerében, eredményében. Példaként csak néhányat említve, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát élő baromfit, a Bikali Állami Gazdaság élő nyulat és tartásának technológiáját mutatja be, a Szentlőrinci Állami Gazdaság pedig kitűnő fajtájú sertéseit viszi a kiállításra. A mágocsi termelőszövetkezet a pulykatartóst, Sásd és Szederkény pedig a korszerű libatömési technológiát mutatja be. A kaposvári rendezvény előrelépést jelent a kiállítások sorában, hogy ne csak bemutató, hanem vásár is legyen. Lesz majd állatárverés, lovasbemutató, kutyakiállítás és munkakutya-verseny, cserépvásár, bemutatót tartanak a kádár, szíjgyártó és mézeskalá- csos mesterek. S. Zs. Küszöbön a minőségi ativetel Búzabemutató Martonvásáron Míg a ma már csak génbankokban található Bánkúti búza 30 évig, a szovjet Be- zosztája közel két évtizedig uralta a magyar szántóföldeket, addig ma egy búzafajta 5—6 évig él a köztermesztésben. Napjainkban a tág fajtaszortiment miatt nehéz eligazodni a termelőknek, hogy a jelenleg forgalomban levő 17 minősített búzafajtából — nyolc magyar és kilenc külföldi — melyiket válassza. Ebben az eligazodásban nyújtott hasznos segítséget az ország több mint 100 gyakorlati szakemberének tegnap Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézetének Kísérleti Gazdaságában megtartott búzabemutató. Biacsi Imre, az intézet ügyvezető igazgatója és munkatársai Bállá László, a búzane- mesítési, dr. Koltai Árpád, a termesztéstechnológia csoport vezetője és Salamon Ferenc, a vetőmag üzem vezetője tájékoztatta a résztvevőket az intézetben folyó nemesítési és kutatási munka legújabb eredményeiről, s nyújtottak bepillantást a holnapba. Abba, hogy egy-két éven belül milyen búzafajtákat termeszthetünk. A 100 parcellás kísérleti telepen, Mexikótól Japánig, a világ ma legjobbnak tartott 100 búzafajtáját tekinthették meg a résztvevők. Néhány muzeális fajtát is a régi időkből, de a világ búzanemesíElőtérben a hazai étkezési búzák nemesítése Százmázsás tnrpésített fajtajelöltek tőinek legújabb fajtáit is, köztük: Nyugat-Európa legnépszerűbb búzáját, a Maris Hunst- man-t, az USA búzaövezetének vezérfajtájót a Centurk- búzát, a franciák uralkodó fajtáját a Top-ot, vagy a nemzetközi kísérletekben aranyérmet nyert „bomba fajtát” a bolgár Jubilej-t. És természetesen a magyar, mindenekelőtt a martonvásári fajtákat és jelölteket, amelyek egy kivételével — az MV 120-as takarmánybúza-, étkezési búzák, tehát minőségi fajták, ezért feltétlen számolni kell velük a jövőben, mert az idén még csak 43 átvevőhelyen, de 1980-tól az egész országban áttér a gabonaipar a minőség szerinti búzaátvételére. A szakemberek azzal a kíváncsisággal érkeztek Marton- vásárra, hogy ehhez az áttéréshez, az újabb fajtaváltáshoz milyen búzákat várhatnak az intézettől. A kenyérbúzák közül ma a kísérletekben, de a köztermesztésben is a szovjet Jubilejnaja 50-es fajta tölti be standard szerepét, 18—20 százalékos arányban termesztik. A nemesítők elmondották, hogy az MV 2-es és MV 3-as búzáikat már kizárták a köztermesztésből, mert vannak ennél jobb minősített fajtáik, a korai MV 4-es, a középkorai MV 5-ös és MV 6-os, amelyek minden tekintetben — télállóság, szárszilárdság, minőség — felveszik a versenyt a Jubi- lejnajával, sőt 3—3,5 mázsával többet teremnek. Jól terjednek, de sokan a gyenge fajtapropaganda miatt nem ismerik még ezeket. Az intézet óvakodott a reklámtól mindaddig, míg nem állt rendelkezésére elegendő vetőmag. Jelenleg minden vetőmag-igényt ki tudnak elégíteni. Most három újabb fajtajelöltet, az MV 2474-est, az MV 0677-et és az MV 1175-öt jelentették be elismertetésre az OMFI-nál. Ezek nemcsak bőtermő étkezési búzák, le lisztharmat és rozsda rezisztensek. A kísérletekben már megvannak az MV 5-ös fajtának törpe variánsai is, amelyek a standardnál 18—20 mázsával bőtermőbbek. Ezek a variánsok 2—3 év múlva kerülhetnek ki a köztermesztésbe. A legjobb búzatermesztő gazdaságoknak a fajtái lesznek, műtrágyatűrőképességük magas, s 100 mázsás terméshozamra is képesek, ami étkezési kategóriában igen magas színvonal. A fajtaismertetőn túl az intézetben folyó agrotechnikai kutatások eredményei is sok hasznos tanulsággal szolgáltak. A martonvásáriak 120 parcellán Európa legjobb 17 her- bicidét versenyeztetik a búza gyomnövényei ellen, 120 parcellán külön lisztharmat kísérletet folytatnak. A leghatékonyabb szerként a KWG csávázószer és a Bayleton permetezőszer kombinációját ajánlják, amely 100 százalékban megvédi a búzát a lisztharmat és minden más gabonakártevő ellen. A megdőlés oka legtöbbször a műtrágya túladagolás és a túl magas csíra- szám, ezért hívták fel a termesztők figyelmét az optimális 4,5—5 milliós csíraszám beállítására. A permetező levéltrágyázás kísérleteiben nem hozta meg a várt eredményeket, de a C. C. C. szárszilárdító szer alkalmazása egyértelműen pozitív, az e szerrel kezelt búzák nem dőlnek meg, több termést adnak. A szer használata azonban a hazai köztermesztésben érthetetlenül még ma is tiltott, noha Euró- pa-szerte alkalmazzák. — Rné — Program szerint épül a kábái cukorgyár Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 163. szám 1978. június 15., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
