Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-15 / 163. szám
2 Dunántúlt napló 1978. június 15., csütörtök MÉPI GYERMEKJÁTÉKOK Gyermekszínjátszó találkozó Festés a játék és versek hatására Maximális biztonságra törekvés Az Országos Munkavédelmi Bizottság ülése a Paksi Atomerőmű építkezésén Szükséges a munkavédelmi tevékenység és ellenőrzés összehangolása Több a baleset Az MKBT elnökségi ülése Tavaly Baranya megye a szomorú nyolcadik helyet szerezte meg a baleseti statisztika sze rint, de ha százalékosan hasonlítjuk össze az 1976-os számadatokkal, akkor sajnos, a második helyre kerültünk. Többek között erről is szó esett a Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács tegnapi elnökségi ülésén, melyet a FÉK tanácstermében Orbán István rendőr vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, az MKBT elnöke nyitotta meg. Elsőként Varga Kornél, az értékelő-elemző kutató szakbizottság elnöke a bizottság eddig végzett munkájáról szóló írásos beszámolót egészítette ki néhány, a balesetekre vonatkozó adattal. Ezt követően Gyimesi János, rendőrőrnagy, az MKBT ügyvezető elnöke rövid összefoglaló után meghatározta a jövőre vonatkozó feladatokat. A szakbizottság feladata, hogy sajátos tevékenységével elősegítse a bal esetek megelőzését és számuk csökkenését. Ezután Varga Kornélnak, a szakbizottság elnökének a közlekedés biztonságáért kifejtett tevékenységéért Orbán István vezérőrnagy elismerő oklevelet nyújtott át. Második napirendi pontként Dránovics Pál, az MKBT megbízott titkára tartott beszámolót az országos „Közlekedésbiztonsági hetek” Baranya megyei akcióprogramjának végrehajtásá ról. Ebben az évben az akció- program április 24-től május 31-ig tartott, s a meghívókat Száznégy vállalathoz és üzemhez juttatták el. A célja az volt, hogy a közlekedők baleseti kockázattal járó magatartásformái'! nak a megváltoztatásával, a balesetek számának és súlyos ságának csökkentésével, a társadalmi erők hatékonyabb ösz- szefogásával a jövőben nagyobb eredményt érjenek el a biztonságos közlekedés terén. A „Közlekedésbiztonsági hetek” akció sikeres volt, mivel közelebb hozták egymáshoz a közlekedőket és alkalom nyílott a KRESZ tévesen értelmezett szabályainak tisztázására. Végezetül Gyimesi János rendőrőrnagy rövid áttekintést nyújtott 1978 első öt hónapjá nak baleseti helyzetéről, és megállapította, hogy a tavalyi évhez viszonyítva egy százalékos emelkedés mutatható ki Baranyában. A balesetek okai közül első helyen szerepel a meg nem engedett sebesség, második helyen az elsőbbségadás elmulasztása, s harmadikként nagyon elszaporodtak a gyalogosok hibájából és az ittasságból származó balesetek. Színes papírszalagok, füzérek, festett műanyag fólia sárkányok, gyermekrajzok, színek és színek mindenütt az Ifjúsági Ház előcsarnokában. Vezető tanárok, és kísérők: több száz felnőtt van a gyerekekkel és a gyerekekért itt, Pécsett ezen a héten, alakjuk mégis szinte elvész a szereplésre, bemutatkozásra érkező kisebb- nagyobb együttesek, a színes, kosztümös vagy népviseletes kisdiákok seregében. Két alsótagozatos csoport várakozik a gyermekszínjátszó találkozó fellépésére az előcsarnokban. Megérkezik Móka Miki (Levente Péter), ezúttal civilben. A kicsik nagyra kerekedő szemekkel bámulják, hiszen „így” még nem látták ... Azután felocsúdva örömmel köszöntik: „Keziccsókolom!...” A másik csoport kórusban: „Jó na-pot kí-vá-nok!” Ki hogyan szokta meg az iskolai köszönési formát. Tegnap délelőtt nagyobb részben népköltészeti anyagból szerkesztett játékokat láthattunk, jobbára kisiskolás játszókörök előadásában. Az egyik ceglédi általános iskola színjátszói Cinege, cinege kismadár címmel népi mondókák- ból, kisgyerekek dalaiból, verseiből szőtt csokrot mutattak be kedves, játékos mozgással. A sárbogárdi gyerekszínjátszók ugyancsak népi gyermekjátékokból, népmesékből szerkesztett műsort adtak elő. A mátészalkai Kukkantó gyermekszínpad néprajzi összeállítással; a békéscsabai Kincskereső Színpad a Lucázás c. népi játékkal t a kecskemétiek Mit játsz- szunk? címmel verses-dalos műsorral; egy hévízi úttörő- csapat színjátszó csoportja pedig a népszokásokból összeállított Dunántúli jeles napok című bemutatóval szerepelt. Témájánál fogva is kiemelkedett a tegnap délelőtti műsorból a miskolci 7. sz. Általános Iskola színjátszóinak táborélet paródiája Spárta, úttörőtábor, anno ie. 512. címmel. Kedves csipkelődésük az úttörőélet fonákságait vette célba, nem kímélve a nevelőmunka számos pedagógiai abszurdumát sem . . . • Délután a pécsi Ifjúsági Ház képzőművészeti műhelyének elemző csoportja Finnország címmel komplex vizuális nevelési foglalkozást — egyúttal a találkozó csoportvezetői, pedagógusai részére bemutatót — tartott az IH előcsarnokában, a műhely vezetője, Horváth Dénes rendezésében. Sólyom Katalin színművész Galambosi László verseivel a kék, a zöld, a sárga és a vörös színek országába vezette a Budai Nagy Antal utcai óvodásokat, akika játék és a versek hatására elkezdtek festeni, temperával az Baranya megye legtisztább, legkulturáltabb települései Baranya megyében tavaly 270 forint értékű társadalmi munka jutott egy lakosra. Szederkényben 2242 forint, Király- egyházán 1369 forint, Drávacse- hiben 1469 forint, Sásdon 571 forint. „Baranya megye legtisztább, legkultúráltabb települése" elnevezéssel hirdetett versenymozgalmat a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a megyei tanács. A 308 Baranya megyei település közül 40 eredményeit értékelték. A Hazafias Népfront, a tanács, a KISZ, az SZMT, a Vöröskereszt és az Idegenforgalmi Hivatal munkatársaiból álló zsűri megvizsgálta egyebek között azt, hogy a települések lakói hogyan fogtak össze a lakóhelyi életviszonyok javításáért, a település épületei közül hány felel meg a „Tiszta udvar, rendes ház" cím elnyerése feltételeinek, mennyire gondozottak, rendezettek, parkosítottak a közterületek. A tegnapi díjkiosztó ünnepségen dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese örömmel állapította meg, hogy 1977-ben 124 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a megye lakosai. A lakosság a korábbinál aktívabban működött közre a települést fejlesztő társadalmi munkában. Dr. Dányi Pál hangsúlyozta, hogy a állványokra helyezett lapokra. Zöld utat kapott ebben a játékos foglalkozásban a gyermeki fantázia, az óvodáskorúak természetes asszociációs készsége. A bemutató nagy hatást keltett, és ezt követően élénk szakmai vitára ösztönözte a találkozó felnőtt résztvevőit. Ma az irodalmi alapanyagú önálló játékok és a gyermekélet ábrázolása szerepel a bemutatókon. A sásdi új lakótelep megyei tanács a fejlesztési támogatások odaítélésénél fontos szempontként fogja figyelembe venni azt, hogy az adott községben vagy városban mennyire aktív a lakosság a közösségi célok megvalósításában. Azok a települések kapnak több támogatást, amelyek lakói cselekvőén részt vesznek a fejlesztésben. Négy kategóriában értékelték a megye településeinek eredményeit. A városok és nagyközségek kategóriájában Sásd nyerte el az első díjat, második Beremend. Az 1500 lakosnál nagyobb lélekszámú községek között Szederkény végzett az első helyen, Somberek a második. Az 500 és 1500 lakosú községek közül Király- egyháza került az élre, megelőzve Mozsgót. A legkisebb községek kategóriájában első Drávacsehi, második Szentdé- nes. Az idegenforgalom kulturáltsága Mecseknádasdon áll a legmagasabb színvonalon — állapította meg a bíráló bizottság. A kilenc község tanácsa összesen 600 ezer forint támogatást kapott a szép eredményekért. A megyei tanács végrehajtó bizottsága döntése értelmében az idei verseny legjobbjai már 1,2 millió forinton osztozkodhatnak majd. Krasznai Antal, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára az élenjáró társadalmi munkásoknak „Kiváló társadalmi munkás” kitüntető jelvényt adott át. A kitüntetettek: Kékes József (Mozsgó), Lengi György (Somberek), Hollmann János (Somberek), Herczeg Gyula (Sásd), Rumszauer Ferenc (Szederkény), Vas László (Királyegyháza), Körösi Lajos (Drávacsehi), Tóth Károly (Szentdé- nes), Gungl Antal (Mecsekná- dasd), Miklós Józseiné (Me- cseknádasd), Kollár Kálmán (Beremend), Fekete István (Beremend), Pozsgai József (Pécs). A munkavédelem legmagasabb társadalmi fórumának képviselői szemlélték meg a paksi atomerőmű beruházást, abból az alkalomból, hogy hazánk új energiabázisán tartott elsőízben „kihelyezett" ülést az Országos Munkavédelmi Bizottság, Főcze Lajosnak, az OMB titkárának elnökletével. Az ülés előtt a résztvevőket Halasi Zoltán, az erőmű beruházási vállalat igazgatója tájékoztatta a magyar—szovjet kormányközi egyezményen alapuló atomerőmű beruházás programjáról, amely a tervek szerint négy ütemben, 1984-ig összesen 1760 MW villamosteljesítménnyel valósul meg. Tanácskozás a népi iparművészetről A népi iparművészet mindinkább közelít az iparművészethez — állapították meg szerdán a Népi Iparművészeti Tanács megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett szakmai tanácskozáson, a TIT Kossuth klubjában. A kétnapos konferencián a művészeti ág legjelesebb képviselői tartanak előadásokat a fazekasság, a fafaragás, a hímzés és a szőttes-szövés hagyományairól és új irányairól. A XIX. század népművészetének hagyományain alapuló népi iparművészet a hagyományos formákat mindinkább a mai esztétikai követelményekhez igazítja. Ennek is köszönhető, hogy jelentősen megnőtt az igény a használati funkciót betöltő népi iparművészeti alkotások iránt. A fokozódó hazai és külföldi keresletet már csak a mintadarabok alapján sorozatban is készíthető tárgyakkal lehet kielégíteni, ezért a művészek keze alól mind több ilyen alkotás kerül ki. A nagyobb sorozatban készülő, de művészi értéküket megőrző alkotások előállítása a népi iparművészek fokozott képzését igényli, ezért a tanácskozás fő témája ennek a képzési módszernek a kialakítása. Az egyik javaslat szerint az iparművészeti főiskolán kellene önálló népi díszítő művészeti tanszéket felállítani, de emellett a középfokú oktatásban is nagyobb helyet kellene kapnia a népi iparművészetnek. Ismertette a hagyományos hőerőművek és az atomerőmű közötti leglényegesebb különbségeket, ami főleg az üzemeltetésnél jelentkezik, de már most, a beruházás kivitele idején is azt jelenti, hogy az építés-szerelés biztonsági előírásai lényegesen szigorúbbak. Beszélt arról, hogy a paksi atomerőmű a tervezés időszakában változott, mivel minden eddiginél nagyobb biztonságra törekszenek az üzemeltetésnél. Ennek következménye például, hogy itt hermetikus térségbe helyezik a reaktorokat, vagy itt építenek először lokalizációs tornyot azzal a céllal, hogy üzemzavar esetén se kerülhessen a légtérbe a legcsekélyebb nukleárisan fertőzött víz. Egy másik jellemzője a paksi atomerőmű beruházásnak a dolgozókról való mesz- szemenő gondoskodás. Ez az első erőmű Magyarországon, ahol a szociális létesítmények előbb épültek ki, mint a termelő üzem. A tájékoztatást üzemlátogatás követte. A bizottság tagjai megtekintették a 240 hektáron terjeszkedő üzemi terület főbb létesítményét, többek között a majdani több mint egymillió légköbméter térfogatot magában foglaló üzemi épületet, a készülő vízkivételi művet, a nagyberendezések kikötőjét, majd pedig az új lakótelepet. A tájékoztatás és a látottak alapján vitatta meg a munkavédelmi bizottság a Nehézipari Minisztérium előterjesztését a paksi atomerőmű beruházás munkavédelmi helyzetéről. Egyik lényeges megállapítása az anyagnak, hogy az atomerőmű létesítés a jelentkező nagy volumenek, a műszaki újszerűség, a magas minőségi követelmények és a megszokott gyakorlattól eltérő körülmények miatt mind a tervező és kivitelező vállalatoktól, mind a tárcáktól, de még a szovjet partnerektől is rendkívüli erőfeszítést igényelnek. A tapasztalat szerint a beruházáson kezdettől nagy gondot fordítanak a munkavédelmi szervezet kialakítására, az ellenőrzés megszervezésére. Ez abban is megmutatkozik, hogy a paksi beruházás munkavédelmi szervezetének létszáma lényegesen nagyobb, mint más erőműveknél. Teljesen újszerű, hogy itt az eddigi SZMT munkavédelmi társadalmi felügyelő mellett már SZOT főfelügyelő is működik. Ennek is tulajdonítható, hogy a vállalatok többségénél ez évben a balesetek számát tekintve csökkenés tapasztalható. Az eredmények mellett gondok, problémák is felmerültek. Ezekkel kapcsolatos állásfoglalásait illetékes szerveknek továbbított ajánlásba foglalta az Országos Munkavédelmi Bizottság. Javasolták például, hogy meg kell teremteni a munkavédelmi tevékenység összehangolását a vállalatok között. Szükséges az ellenőrzés összefogása, a közlekedési, anyagszállítási, daruzási és tűzveszélyes munkák vállalati szabályozása és ezek lehetőség szerinti egységesítése. Szó volt az ülésen a reaktorcsarnoki részen mutatkozó határidő csúszás melőbbi pótlásáról, hogy az atomerőmű első blokkja a tervezett időben, 1980-ban megkezdhesse a villamosáram termelését. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy az ütem gyorsítása, a létszám növelése, a gépesítés fokozása ne menjen a munkavédelem rovására. Legközelebb másfél év múlva veszi számba az Országos Munkavédelmi Bizottság, miként valósultak meg ajánlásai, hogyan alakult a munkavédelem és biztonság a paksi atomerőmű építkezésén. A kisgrafikát kedvelő tárlatlátogató ezekben a napokban három pécsi kiállításon is randevúzhat kedvenc műfajával. A Ságvári Művelődési Ház pincegalériájában Andruskó Károly zentai grafikusművész metszeteit és festményeit állította ki. A zen. tai nyomdász mestersége gyakorlása közben ismerte meg a fa- és linóleummetszés technikáját. Rendkívül termékeny és sokoldalú művész. Készít nagy és kisgrafikát, ex librist, alkalmi grafikát. Miniatűr bélyeggrafikái és az ezekből született minikönyvei hírnevet szereztek számára a világon, csakúgy, mint hatezernél is több kisgrafikája. Ex libriseket magyar és külföldi gyűjtők számára készített. Az idős művész bemutatkozó tárlatát még a hét folyamán láthatják az érdeklődők. Kisgrafika, ex libris kiállítások Sokféle technikával készült ex librisek és alkalmi grafikák láthatók stílszerű környezetben a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat szb könyvtárában (Szántó Kovács János út 1.), Takács Dezső grafikai kiállításán. A 30 tablón elhelyezett, mintegy 300 alkotás az utóbbi évek legújabb termése, de az anyagban régebbi munkákból ösz- szeállított válogatást is talál a látogató. Takács Dezső kiállítását keddi, szerdai, csütörtöki napokon tekinthetik meg az érdeklődők, 12—20 óra között. A kitekintés szándékával, a VII. baranyai és az I. déldunántúli általános orvosnapok tiszteletére rendezték meg a szovjet kisgrafika neves képviselőinek kiállítását az Orvostudományi Egyetem aulájában. Nyolc grafikus fekete-fehér és színes metszeteiből álló kollekció, amely Szentesi Flórián tekintélyes gyűjteményéből került a nagyközönség elé, jól reprezentálja a mai szovjet grafikusművészet törekvéseit. A kiállításon olyan világhírű alkotókkal is találkozhatunk, mint A. Kalasnyikov, P. Upi- tis és G. Ratner. A szovjet anyag mellett pécsi és alföldi grafikusok munkái is helyet kaptak a kiállításon. W. E. Sásd, Szederkény, Királyegyháza, Drávacsehi
