Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-13 / 161. szám

Nincs kinek átadni a szakma titkait 1978. június 13., kedd Dunántúli napló íísérlef Szigetváron és Nyírbátorban Emberhez szelídült futószalag Sokszor és sokan átkozzák Jenry Fordot, akj általánossá ette hatvanöt évvel ezelőtt a 4cCormick által kitalált futó- izalag rendszerű termelést. A ;zalag embergyötrő monotóniá- a kényszeríti a termelőt, s bár izüksége van még ró a gazda- iágnak, máris „humanizálásán" teli törnie fejét minden szak­im bernek. Az „El a futószalagtól” jelszó jegyében folyó úttörő munka alsóként a Minőségi Cipőgyár­ban győzött. Kötetlen ütemben Igaz, néhány éve a Férfi Fe­hérneműgyárban próbálkoztak a szalagos munkarendszer át­alakításával, de ez még nem aratott osztatlan sikert. Akkor egy kisebb csoport hagyta ott a szalagot, hogy meghatározott mennyiségű munka, s ennek meghatározott végső időpontja mellett kötetlenül dolgozzanak. A termelékenység húsz száza­lékkal emelkedett, jobb lett a munkalégkör; a kezdeménye­zést azonban valahogy nem vették át a többi gyárak, üze­mek. Üj lökést adott az ügynek, hogy a XI. kongresszus foglal­kozott a futószalagmunka prob­lémakörével, s hogy a szalag- jellegű iparágak sorra kényte­lenek voltak megállapítani, az ilyen munkának túl sok az ár­talma, nincs arányban az elért eredménnyel. A Minőségi Cipőgyár Válla­latnál elmondották, hogy rég­óta vizsgálták a kérdést. Nem­csak a futószalagot, mint ter­melőeszközt akarták megváltoz­tatni az ott dolgozó emberek „lelki élete" figyelembevételé­vel, hanem a korszerűsítés so­rán fokozottan tudatosították, hogy a szalag, a mellette fel­állított gép és az ott dolgozó ember hármas egységben, köl­csönhatásban „működik". A vizsgálódások azt az ered­ményt hozták, hogy a művele­tek egyszerű elemekre bontása bizonyos határon túl korlátoz­za az alkotókészséget, kialakít­ja az egyenlőtlenül terhelt munkahelyeket, kimeríti a dol­gozót. Megoldás erre a kötetlen ütemű, úgynevezett ABC típusú futószalag, melyet eddig két gyáregységükben, a nyírbátori­ban és a szigetváriban vezettek Szigetváron tavaly augusztus­ban álltak ót az új módszerre, s egyben a rövid szériás ter­melésre. Ezt másfajta módszer­rel nem is tudnák végezni, így ebben az esetben szerencsésen találkozott gazdasági és mun­kalélektani igény. Visszaesés nem volt, a négy szalagsor napi 7500 pár cipőt gyárt, s a gyáregység vezetői szerint megvalósult a csoda • minél több modell fut a szala­gon, annál előnyösebb a ter­melésnek — a modellek sokfé­Megszűnt a monotónia, jobban kibon­takozik az egyéni teljesítőképesség leségét csak a szalag mellett dolgozó ember szellemi kapa­citása korlátozhatja. Mi a kötetlen ütem lényege? A cipő nem úgy halad végig a szalagon, hogy egymást köve­tő műveleteket végeznek el rajta, hanem diszpécseri irá­nyítással egymástól függetlenül az ott dolgozók részművelete­ket végeznek az anyaggal. Vagyis: forog a szalag, mellet­te ülnek gépeiknél az asszo­nyok, az egyik varr, a másik tűz, a harmadik vág. Mikor el­fogyott az anyaga, jelzi a disz­pécsernek, visszaküldve a kész munkadarabot. Ezt a diszpécser újabb munkaműveletre újabb asszonynak küldi el, az előbbi­nek pedig újabb adag tűzni- valój küld. Amennyiben a be­fejezett munka után az asz- szony nem jelez, hanem föláll, kisétál a műhelyből —'nem kap új munkát. Igazán csak az ott dolgozók érzik a különbséget, akik el­mondták, hogy régen öt-öt ütemet végeztek, s hiába siet­tek egy hatperces technológiá­val, mert mire elvégezték, már jött is a következő „csomag”. Aki gyönge volt, kibukott, he­lyette a többiek dolgozhattak, s a jobb munkatempójúak kénytelenek voltak lazítani. Jogos persze a kérdés, mi van akkor, ha valaki a kötetlen üte­met arra használja föl, hogy műszak elején elkezd cigaret­tázni, s a végén hagyja abba? Ö fizet rá, mert darabbérben dolgozik továbbra is. Viszont — nem úgy, mint a régi sziszté­mánál — egy-két betegség, igazolatlan hiányzás nem za­varja a termelés menetét, mert a többiek tőle függetlenül dol­goznak, s az ő munkáját a fel­halmozott félkészáru-tartalék- ból pótolják. Mik az ABC-szalag előnyei? Megszüntette a monotóniát megteremtette a folyamatos munka — anyagellátás feltéte­leit. A dolgozó kevésbé fárad el. mert munkáját saját erejé­hez igazíthatja, jobban kihasz­nálhatja egyéni teljesítőképes­ségét. Példaként emlegetik Tán a legjelentősebb újdon­ságot, gazdasági előnyt az egyik tűzőnő fogalmazta meg: régen kényszerpályán mozog­tak, most pedig ugyanazon a gépen többféle műveletet vé­gezhetnek, s ez a rövidszériás termelés megváltoztatta a gyár profilját. Ma már csak emlé­keikben él az az időszak, mi­kor műszakváltás idején, vagy ha új modellre álltak ót, cse­rélgethették a helyüket, tolo­gathatták a gépeket ide-oda, hogy megfelelő legyen az új technológiához. A gyár méreteinek, termelé­kenységének megfelelő profil, optimális technológia, s már barátként működő futószalag — ez az egyre több helyen, egyre gyakrabban emlegetett sziget­vári példa. Szántó Péter Korszerű tejtöltő- és csomagolóüzemet épít a Szigetvári Állami Gazdaság Dobozos tej Görösgalból Tejüzem mellé épüljön a te­henészet vagy a tehenészet mellé a tejüzem? Mindkettőre van mór példa Magyarorszá­gon, ha nem is túl sok, hisz most van kiforróban egy új koncepció. Ennek lényege, hogy mivel a tej gyorsan rom­ló anyag, lehetőleg ne szál­lítsuk hosszú távolságokra. A Szigetvári Állami Gazda­ságban egy olyan tejtöltő és csomagoló üzem építését ter­Szakosított telepen a Hungarofríz állomány vezik, amely 100 méterre rö­vidíti le a tej útját A tőgy­meleg friss tej egy hűtőn át­engedve — ami plusz 4 fok­ra Hűti le — azonnal a tej­töltőbe és csomagolóba kerül, vagyis a tőgyből zárt rend­A szója, a borsó, a napraforgó és a repce felhasználása napja­inkban mind nagyobb szerepet kap az emberi táplálkozásban és az állati takarmányozásban. Az alapkutatáson és az agrotechni­kai kísérleteken kívül e növények nemesítése alkotja a gerincét annak a munkának, amit az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézetben végeznek. Képünkön: A napraforgó mestersé­ges beporzása. I^l ásfél évtizede haldok- * * lik a bolgár kertész­kedés Pécsett. Az 1930 és 40 között a megyeszék­helyre vándorolt bolgár mesterek ősi, konyhakerti növénytermesztési szakmá­ját nem folytatja senki. Ami gyér folytatás akad, az már nem a fiuk és unokák kö­rében történik. Az ö szint­jükön legfeljebb a náluk egykor alkalmi munkát vál­lalók űzik ezt a sok tu­dást, nagy türelmet köve­telő mesterséget. — Utódlás? Hát jobb erről nem beszélni — mondja Paru- sevics Miklós. Az 58 éves Matev Nándor- né, aki 44 éve szorgoskodik Gyöngy utcai kertjében, igy vé­lekedik: — Van munkakönyvem, még­se használtam. Apáink, nagy- szüleink ennek a szakmának él­tek, abba akartam hagyni, de nem bírtam. A sötéttől sötétig tartó munkát, aki megszokja, annak nem is nehéz. A földből élünk, ez a fizetésünk, én in­nen halok meg, erre felkészül­tem, de az utolsó szusszaná- sig bírni fogom. Ősszel hazatértek Pécsre immár jó öt évtizede csaknem félszáz családfő érke­zett tavasszal, de ősszel min­dig hazatért Bulgáriába. Nyár­ra katonáskodás előtt álló fiu­kat hívtak meg szintén bulgá­riai szülőfalvaikból, legtöbb­ször a szomszédokat, és a szép legények miatt könnyen álltak munkába a magyar lányok is. Napjainkra már tízen sincse­nek a családfőkből, akik elhoz­ták azóta családtagjaikat is és ideöregedtek kiskertjeikhez, a kisállomás, a Porcelángyár, Bőrgyár alatti földekhez, ahol hajdan 300—400 hektáron is pompáztak üvegházaik, meleg­ágyaik, mindig-zöld parcelláik. Ugyanaz a szívósság, szorga­lom, türelem és kedvesség jel­lemzi őket most is, mint ideér- kezésükkor. — Indiából származott a szakma sok titka őseinkhez jó Megszűnik az igazi bolgárkertészkedés? Érdemes megismerni módszereiket 300—400 éve, még most is azo­kat a „recepteket” használjuk a permetezésnél, amiket a déd- szülők összeállítottak — ma­gyarázza a 63 éves Mater Nán­dor, aki most a Sörgyárban éj­jeli portás, hogy nyugdíjat sze­rezzen. — Valóban nincs isko­lánk, de szerintem a saját ta­pasztalat a legjobb iskola. Egyébként 5—6 év, amíg bele­jön az ember, de akkor még a belegebedés sem számít. Nincs kinek átadni a tudásunkat, mert jártak itt agronómusok, de ők végig azt hangoztatták, hogy gyors és kevés munkával akar­nak szép eredményeket elérni. Szerintük a mi lassúságunk, ap­rólékosságunk nem kifizetődő, pedig mi azt valljuk, hogy olyan a mi szakmánk, mint a legfino­mabb kézművesség, a legigé­nyesebb ötvösködés, vagy akár az aranyművesség. Biztos, hogy nagyüzemben ez a tempó ráfizetéssel jár, de épp a kiskertek reneszánszakor módszernek megszivlelendőek. — A 200—300 négyszögölön minden darabka felületet ki­használunk, bakhátakat húzunk, a csúcsra a zöldség, a paradi­csom kerül, melyek nem szere­tik a túlzottan sok vizet, a buc­ka oldalába salátát, hagymát, karalábét teszünk, le a völgybe, vagyis a két bakhát közé pap­rikát ültetünk. Minden növényt egy vagy két maroknyi speciá­lis trágyára ültetünk ki, csakis délután. Az így megdolgozott föld laza, szellős, kevésbé ta­possuk, a völgyekbe örökké vi­zet csurgatunk. Akár egy csa­tornahálózat egy tábla. A pap­rika húszcentis vízben is áll­hat. — Ezeket már a Pipacs utcában tevékenykedő Bonev Antal mondta el. Bárkinek ad tanácsot, aki felkeresi, a nagy hajszában is bármikor megáll a szíves szóra. Jellemző, hogy Pécsett, a bol­gárokon kívül csak négyen űzik a kertészkedés ezen formáját, ők is egykori bolgárok özve­gyei vagy török származású­ak. Ma a virágnevelés a divat ilyen méretben, ehhez hasonló formában. Nem hiszem, hogy csak a bolgárkertészek panasza lenne, miszerint drágák a magok, az üveg, a deszka, nincs istálló­trágya, de kisméretű üvegtáb­la se, és a maszek kertészke­dés óriási adminisztrációval is jár, nem győzik a kimutatáso­kat, a kért elszámolásokat stb. Nehéz lóhoz jutni és tartása is körülményes. Nem vonz a napszám A megyeszékhelyen az épít­kezések nagy területfoglalásai épp a Fekete víz mentén zaj­lanak a kertészeteket összébb­zsugorítva, melyek jó és elég víz nélkül nem létezhetnek. Ezt csak tetézi, hogy ez a patak túlszennyezett 20—25 forintos órabérért sem jönnek már al­kalmi napszámba, ez a nagyon aprólékos, szinte már pepecse­lő, de egyhen nehéz fizikai munka senkit nem vonz. Elsősorban ilyen tényezők mi­att nincs kinek átadni a tu­dást, pedig 1961-ig a belvá­rosban irodájuk is működött, egy tanácsadó, kiskerti termesz­tőket segítő társaságuk: akkor 30—40-en rendszeresen össze­jártak. Nikola Parusevics Jeninyájev 90 esztendős, Pécsett 78 évet kertészkedett, török származású: — Nagyon szorgalmasak a bolgárok, igaz, hogy ideérve szegények voltunk, de épp ezért összetartottunk, hogy bizonyít­sunk a közös munkával, egy­mást pártoltuk, de egymást szi­gorúan ellenőriztük is. A szét­hullás, a szétszóródás ellen ez védett meg. Csuti János szeren át a formatartó kar­tondobozokba. Mivel nincs ki­téve többszöri áttöltésnek, utaz­tatásnak, csaknem csíramentes marad, ezzel az eltarthatósá­gát négy napra növelik. A Szigetvári Állami Gazda­ság az ország egyik legjobb és legnagyobb tejtermelő gaz­dasága. Tavalyelőtt kategóriá­jában megnyerte az országos tejtermelési versenyt, tavaly pe­dig 4 630 literes átlagtermés­sel országos második lett. Er­re az évre 4700 literes tejter­melést terveznek, s ezt túl is szárnyalhatják. Horn Artur akadémikus —, aki a hazai szarvasmarha-nemesítésben el­ért kimagasló eredményeiért kapta meg az év tavaszán az Állami Díjat — irányításával 1970 óta intenzív fajta átala­kító keresztezést végez a gaz­daság. Az eredeti magyartar­ka, a dán Jersey és az ame­rikai vörös színű Holstein-friz fajták kombinációjából 25—25 illetve 50 százalékos vérhá­nyaddal egy új magyar teje­lőtípust alakítanak ki, a Hun- garofrizt. Tavaly még csak 100 Hungarofríz tehenük termelt, az idén már 300. A végső lét­szám meghaladja majd az 1200-at. A bő tejelő és a Jersey vér folytán igen zsíros tejet adó Hungarofriz állomány részére 80 milliós beruházással Görös- galon most egy új AGRO- KOMPLEX típusú, modern sza­kosított telepet épít a gazda­ság, illetve jelenlegi 450 fé­rőhelyes telepét korszerűsítve, bővítve 1228 férőhelyes szako­sított tehenészetet hoz létre. A telep érdekessége, hogy tej­ház helyett karusszeles fe­jőháza lesz és toldalékként mellé épül fel a tejcsomago­ló. A fennálló rendeletek sze­rint tejfeldolgozót a termelő teleptől 100 méteres távolsá­gon belül nem szabad épí­teni. Am a Baranya megyei KÖJÁL kedvező véleményére — amely garantálja a szuper steril körülményeket — az Egészségügyi Minisztérium egyedi engedélyével a tejcso­magoló kerítésen belül épül­het meg. A tejcsomagoló épületigé­nye csekély. A 10 milliós — forgóeszközzel 13,2 milliós be­ruházást az import töltő és csomagoló gépsor, valamint az importból származó forma- tartó doboz drágítja meg. A beruházás térülési ideje azon­ban egy éven belüli. Az Egye­sült Államokból beszerzett tej­töltő és csomagoló berende­zés kapacitása évi 6 millió li­ter tej. Az állami gazdaság egy és fél literes doboz-tejet hoz majd forgalomba. Kezdet­ben a MECSEKTEJ hálózatán keresztül, később önállóan végzi a forgalmazást (Sziget­várt és a környező falvakat el­látja). A félliteres doboz tej­jel megoldódik az iskolatej -probléma is, hisz a négyna­pos szavatosság lehetővé te­szi a kockázat nélküli és kul­turált iskolatej ellátást. A megvalósulást 1978—79-re tervezték, tekintve azonban, hogy az idei tervekben nem szereplő beruházásról van szó, a finansziális kérdések még nem tisztázódtak. Ilyen okok­ból talán egy évet csúszik majd a beruházás. Itt nem egyszerűen a folyadék tej fe­lesleges utaztatásának a kikü­szöböléséről, tetemes fuvarkölt­ség megtakarításáról és a tejminőség megóvásáról van szó, hanem egy helyes kon­cepció érvényesüléséről. — Rné —

Next

/
Oldalképek
Tartalom