Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-13 / 161. szám
Nincs kinek átadni a szakma titkait 1978. június 13., kedd Dunántúli napló íísérlef Szigetváron és Nyírbátorban Emberhez szelídült futószalag Sokszor és sokan átkozzák Jenry Fordot, akj általánossá ette hatvanöt évvel ezelőtt a 4cCormick által kitalált futó- izalag rendszerű termelést. A ;zalag embergyötrő monotóniá- a kényszeríti a termelőt, s bár izüksége van még ró a gazda- iágnak, máris „humanizálásán" teli törnie fejét minden szakim bernek. Az „El a futószalagtól” jelszó jegyében folyó úttörő munka alsóként a Minőségi Cipőgyárban győzött. Kötetlen ütemben Igaz, néhány éve a Férfi Fehérneműgyárban próbálkoztak a szalagos munkarendszer átalakításával, de ez még nem aratott osztatlan sikert. Akkor egy kisebb csoport hagyta ott a szalagot, hogy meghatározott mennyiségű munka, s ennek meghatározott végső időpontja mellett kötetlenül dolgozzanak. A termelékenység húsz százalékkal emelkedett, jobb lett a munkalégkör; a kezdeményezést azonban valahogy nem vették át a többi gyárak, üzemek. Üj lökést adott az ügynek, hogy a XI. kongresszus foglalkozott a futószalagmunka problémakörével, s hogy a szalag- jellegű iparágak sorra kénytelenek voltak megállapítani, az ilyen munkának túl sok az ártalma, nincs arányban az elért eredménnyel. A Minőségi Cipőgyár Vállalatnál elmondották, hogy régóta vizsgálták a kérdést. Nemcsak a futószalagot, mint termelőeszközt akarták megváltoztatni az ott dolgozó emberek „lelki élete" figyelembevételével, hanem a korszerűsítés során fokozottan tudatosították, hogy a szalag, a mellette felállított gép és az ott dolgozó ember hármas egységben, kölcsönhatásban „működik". A vizsgálódások azt az eredményt hozták, hogy a műveletek egyszerű elemekre bontása bizonyos határon túl korlátozza az alkotókészséget, kialakítja az egyenlőtlenül terhelt munkahelyeket, kimeríti a dolgozót. Megoldás erre a kötetlen ütemű, úgynevezett ABC típusú futószalag, melyet eddig két gyáregységükben, a nyírbátoriban és a szigetváriban vezettek Szigetváron tavaly augusztusban álltak ót az új módszerre, s egyben a rövid szériás termelésre. Ezt másfajta módszerrel nem is tudnák végezni, így ebben az esetben szerencsésen találkozott gazdasági és munkalélektani igény. Visszaesés nem volt, a négy szalagsor napi 7500 pár cipőt gyárt, s a gyáregység vezetői szerint megvalósult a csoda • minél több modell fut a szalagon, annál előnyösebb a termelésnek — a modellek sokféMegszűnt a monotónia, jobban kibontakozik az egyéni teljesítőképesség leségét csak a szalag mellett dolgozó ember szellemi kapacitása korlátozhatja. Mi a kötetlen ütem lényege? A cipő nem úgy halad végig a szalagon, hogy egymást követő műveleteket végeznek el rajta, hanem diszpécseri irányítással egymástól függetlenül az ott dolgozók részműveleteket végeznek az anyaggal. Vagyis: forog a szalag, mellette ülnek gépeiknél az asszonyok, az egyik varr, a másik tűz, a harmadik vág. Mikor elfogyott az anyaga, jelzi a diszpécsernek, visszaküldve a kész munkadarabot. Ezt a diszpécser újabb munkaműveletre újabb asszonynak küldi el, az előbbinek pedig újabb adag tűzni- valój küld. Amennyiben a befejezett munka után az asz- szony nem jelez, hanem föláll, kisétál a műhelyből —'nem kap új munkát. Igazán csak az ott dolgozók érzik a különbséget, akik elmondták, hogy régen öt-öt ütemet végeztek, s hiába siettek egy hatperces technológiával, mert mire elvégezték, már jött is a következő „csomag”. Aki gyönge volt, kibukott, helyette a többiek dolgozhattak, s a jobb munkatempójúak kénytelenek voltak lazítani. Jogos persze a kérdés, mi van akkor, ha valaki a kötetlen ütemet arra használja föl, hogy műszak elején elkezd cigarettázni, s a végén hagyja abba? Ö fizet rá, mert darabbérben dolgozik továbbra is. Viszont — nem úgy, mint a régi szisztémánál — egy-két betegség, igazolatlan hiányzás nem zavarja a termelés menetét, mert a többiek tőle függetlenül dolgoznak, s az ő munkáját a felhalmozott félkészáru-tartalék- ból pótolják. Mik az ABC-szalag előnyei? Megszüntette a monotóniát megteremtette a folyamatos munka — anyagellátás feltételeit. A dolgozó kevésbé fárad el. mert munkáját saját erejéhez igazíthatja, jobban kihasználhatja egyéni teljesítőképességét. Példaként emlegetik Tán a legjelentősebb újdonságot, gazdasági előnyt az egyik tűzőnő fogalmazta meg: régen kényszerpályán mozogtak, most pedig ugyanazon a gépen többféle műveletet végezhetnek, s ez a rövidszériás termelés megváltoztatta a gyár profilját. Ma már csak emlékeikben él az az időszak, mikor műszakváltás idején, vagy ha új modellre álltak ót, cserélgethették a helyüket, tologathatták a gépeket ide-oda, hogy megfelelő legyen az új technológiához. A gyár méreteinek, termelékenységének megfelelő profil, optimális technológia, s már barátként működő futószalag — ez az egyre több helyen, egyre gyakrabban emlegetett szigetvári példa. Szántó Péter Korszerű tejtöltő- és csomagolóüzemet épít a Szigetvári Állami Gazdaság Dobozos tej Görösgalból Tejüzem mellé épüljön a tehenészet vagy a tehenészet mellé a tejüzem? Mindkettőre van mór példa Magyarországon, ha nem is túl sok, hisz most van kiforróban egy új koncepció. Ennek lényege, hogy mivel a tej gyorsan romló anyag, lehetőleg ne szállítsuk hosszú távolságokra. A Szigetvári Állami Gazdaságban egy olyan tejtöltő és csomagoló üzem építését terSzakosított telepen a Hungarofríz állomány vezik, amely 100 méterre rövidíti le a tej útját A tőgymeleg friss tej egy hűtőn átengedve — ami plusz 4 fokra Hűti le — azonnal a tejtöltőbe és csomagolóba kerül, vagyis a tőgyből zárt rendA szója, a borsó, a napraforgó és a repce felhasználása napjainkban mind nagyobb szerepet kap az emberi táplálkozásban és az állati takarmányozásban. Az alapkutatáson és az agrotechnikai kísérleteken kívül e növények nemesítése alkotja a gerincét annak a munkának, amit az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézetben végeznek. Képünkön: A napraforgó mesterséges beporzása. I^l ásfél évtizede haldok- * * lik a bolgár kertészkedés Pécsett. Az 1930 és 40 között a megyeszékhelyre vándorolt bolgár mesterek ősi, konyhakerti növénytermesztési szakmáját nem folytatja senki. Ami gyér folytatás akad, az már nem a fiuk és unokák körében történik. Az ö szintjükön legfeljebb a náluk egykor alkalmi munkát vállalók űzik ezt a sok tudást, nagy türelmet követelő mesterséget. — Utódlás? Hát jobb erről nem beszélni — mondja Paru- sevics Miklós. Az 58 éves Matev Nándor- né, aki 44 éve szorgoskodik Gyöngy utcai kertjében, igy vélekedik: — Van munkakönyvem, mégse használtam. Apáink, nagy- szüleink ennek a szakmának éltek, abba akartam hagyni, de nem bírtam. A sötéttől sötétig tartó munkát, aki megszokja, annak nem is nehéz. A földből élünk, ez a fizetésünk, én innen halok meg, erre felkészültem, de az utolsó szusszaná- sig bírni fogom. Ősszel hazatértek Pécsre immár jó öt évtizede csaknem félszáz családfő érkezett tavasszal, de ősszel mindig hazatért Bulgáriába. Nyárra katonáskodás előtt álló fiukat hívtak meg szintén bulgáriai szülőfalvaikból, legtöbbször a szomszédokat, és a szép legények miatt könnyen álltak munkába a magyar lányok is. Napjainkra már tízen sincsenek a családfőkből, akik elhozták azóta családtagjaikat is és ideöregedtek kiskertjeikhez, a kisállomás, a Porcelángyár, Bőrgyár alatti földekhez, ahol hajdan 300—400 hektáron is pompáztak üvegházaik, melegágyaik, mindig-zöld parcelláik. Ugyanaz a szívósság, szorgalom, türelem és kedvesség jellemzi őket most is, mint ideér- kezésükkor. — Indiából származott a szakma sok titka őseinkhez jó Megszűnik az igazi bolgárkertészkedés? Érdemes megismerni módszereiket 300—400 éve, még most is azokat a „recepteket” használjuk a permetezésnél, amiket a déd- szülők összeállítottak — magyarázza a 63 éves Mater Nándor, aki most a Sörgyárban éjjeli portás, hogy nyugdíjat szerezzen. — Valóban nincs iskolánk, de szerintem a saját tapasztalat a legjobb iskola. Egyébként 5—6 év, amíg belejön az ember, de akkor még a belegebedés sem számít. Nincs kinek átadni a tudásunkat, mert jártak itt agronómusok, de ők végig azt hangoztatták, hogy gyors és kevés munkával akarnak szép eredményeket elérni. Szerintük a mi lassúságunk, aprólékosságunk nem kifizetődő, pedig mi azt valljuk, hogy olyan a mi szakmánk, mint a legfinomabb kézművesség, a legigényesebb ötvösködés, vagy akár az aranyművesség. Biztos, hogy nagyüzemben ez a tempó ráfizetéssel jár, de épp a kiskertek reneszánszakor módszernek megszivlelendőek. — A 200—300 négyszögölön minden darabka felületet kihasználunk, bakhátakat húzunk, a csúcsra a zöldség, a paradicsom kerül, melyek nem szeretik a túlzottan sok vizet, a bucka oldalába salátát, hagymát, karalábét teszünk, le a völgybe, vagyis a két bakhát közé paprikát ültetünk. Minden növényt egy vagy két maroknyi speciális trágyára ültetünk ki, csakis délután. Az így megdolgozott föld laza, szellős, kevésbé tapossuk, a völgyekbe örökké vizet csurgatunk. Akár egy csatornahálózat egy tábla. A paprika húszcentis vízben is állhat. — Ezeket már a Pipacs utcában tevékenykedő Bonev Antal mondta el. Bárkinek ad tanácsot, aki felkeresi, a nagy hajszában is bármikor megáll a szíves szóra. Jellemző, hogy Pécsett, a bolgárokon kívül csak négyen űzik a kertészkedés ezen formáját, ők is egykori bolgárok özvegyei vagy török származásúak. Ma a virágnevelés a divat ilyen méretben, ehhez hasonló formában. Nem hiszem, hogy csak a bolgárkertészek panasza lenne, miszerint drágák a magok, az üveg, a deszka, nincs istállótrágya, de kisméretű üvegtábla se, és a maszek kertészkedés óriási adminisztrációval is jár, nem győzik a kimutatásokat, a kért elszámolásokat stb. Nehéz lóhoz jutni és tartása is körülményes. Nem vonz a napszám A megyeszékhelyen az építkezések nagy területfoglalásai épp a Fekete víz mentén zajlanak a kertészeteket összébbzsugorítva, melyek jó és elég víz nélkül nem létezhetnek. Ezt csak tetézi, hogy ez a patak túlszennyezett 20—25 forintos órabérért sem jönnek már alkalmi napszámba, ez a nagyon aprólékos, szinte már pepecselő, de egyhen nehéz fizikai munka senkit nem vonz. Elsősorban ilyen tényezők miatt nincs kinek átadni a tudást, pedig 1961-ig a belvárosban irodájuk is működött, egy tanácsadó, kiskerti termesztőket segítő társaságuk: akkor 30—40-en rendszeresen összejártak. Nikola Parusevics Jeninyájev 90 esztendős, Pécsett 78 évet kertészkedett, török származású: — Nagyon szorgalmasak a bolgárok, igaz, hogy ideérve szegények voltunk, de épp ezért összetartottunk, hogy bizonyítsunk a közös munkával, egymást pártoltuk, de egymást szigorúan ellenőriztük is. A széthullás, a szétszóródás ellen ez védett meg. Csuti János szeren át a formatartó kartondobozokba. Mivel nincs kitéve többszöri áttöltésnek, utaztatásnak, csaknem csíramentes marad, ezzel az eltarthatóságát négy napra növelik. A Szigetvári Állami Gazdaság az ország egyik legjobb és legnagyobb tejtermelő gazdasága. Tavalyelőtt kategóriájában megnyerte az országos tejtermelési versenyt, tavaly pedig 4 630 literes átlagterméssel országos második lett. Erre az évre 4700 literes tejtermelést terveznek, s ezt túl is szárnyalhatják. Horn Artur akadémikus —, aki a hazai szarvasmarha-nemesítésben elért kimagasló eredményeiért kapta meg az év tavaszán az Állami Díjat — irányításával 1970 óta intenzív fajta átalakító keresztezést végez a gazdaság. Az eredeti magyartarka, a dán Jersey és az amerikai vörös színű Holstein-friz fajták kombinációjából 25—25 illetve 50 százalékos vérhányaddal egy új magyar tejelőtípust alakítanak ki, a Hun- garofrizt. Tavaly még csak 100 Hungarofríz tehenük termelt, az idén már 300. A végső létszám meghaladja majd az 1200-at. A bő tejelő és a Jersey vér folytán igen zsíros tejet adó Hungarofriz állomány részére 80 milliós beruházással Görös- galon most egy új AGRO- KOMPLEX típusú, modern szakosított telepet épít a gazdaság, illetve jelenlegi 450 férőhelyes telepét korszerűsítve, bővítve 1228 férőhelyes szakosított tehenészetet hoz létre. A telep érdekessége, hogy tejház helyett karusszeles fejőháza lesz és toldalékként mellé épül fel a tejcsomagoló. A fennálló rendeletek szerint tejfeldolgozót a termelő teleptől 100 méteres távolságon belül nem szabad építeni. Am a Baranya megyei KÖJÁL kedvező véleményére — amely garantálja a szuper steril körülményeket — az Egészségügyi Minisztérium egyedi engedélyével a tejcsomagoló kerítésen belül épülhet meg. A tejcsomagoló épületigénye csekély. A 10 milliós — forgóeszközzel 13,2 milliós beruházást az import töltő és csomagoló gépsor, valamint az importból származó forma- tartó doboz drágítja meg. A beruházás térülési ideje azonban egy éven belüli. Az Egyesült Államokból beszerzett tejtöltő és csomagoló berendezés kapacitása évi 6 millió liter tej. Az állami gazdaság egy és fél literes doboz-tejet hoz majd forgalomba. Kezdetben a MECSEKTEJ hálózatán keresztül, később önállóan végzi a forgalmazást (Szigetvárt és a környező falvakat ellátja). A félliteres doboz tejjel megoldódik az iskolatej -probléma is, hisz a négynapos szavatosság lehetővé teszi a kockázat nélküli és kulturált iskolatej ellátást. A megvalósulást 1978—79-re tervezték, tekintve azonban, hogy az idei tervekben nem szereplő beruházásról van szó, a finansziális kérdések még nem tisztázódtak. Ilyen okokból talán egy évet csúszik majd a beruházás. Itt nem egyszerűen a folyadék tej felesleges utaztatásának a kiküszöböléséről, tetemes fuvarköltség megtakarításáról és a tejminőség megóvásáról van szó, hanem egy helyes koncepció érvényesüléséről. — Rné —
