Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-13 / 161. szám
a Képernyő efő!* Kérdez a holnap Pénteken kerül műsorra, de tegnap délelőtt sajtóvetítés keretében a Dunántúli Napló tanácstermében levetítették a pécsi körzeti tv-stúdió Kérdez a holnap című filmjét, amelyet Pá- nics György szerkesztő-riporter és Téglásy Ferenc rendező készítettek a Baranya megyei Véménd községben. így tehát módunkban áll ezúttal előre fölkelteni a nézők figyelmét és néhány megjegyzést tenni, márcsak azért is, mer> a műsort igaz szívvel ajánlhatjuk mindenkinek. Miként az a vetítést követő beszélgetésen kiderült, az eredeti téma valahogy úgy hangzott: keressük meg az okokat, mutassuk be a körülményeket, mitől, s hogyan gazdag egy község. Az eredeti téma azután a való élet hatására, miként az lenni szokott, némi módosulást szenvedett. Véménd ,,gazdagsága" nagyrészben elvándorolt már a faluból, az évek folyamán , átívelve a hiányzó 3 és fél kilométeres utat, városi lakásokká, autóvá, nyaralóvá változott, a fiatalabb generáció szolgálatába szegődött és szétszóródott a világtájak felé. Ilymódon persze a nemzeti közvagyont gyarapítva. De a kérdés nem ilyen egyszerű. A takarékkönyvekkel együtt elvándoroltak a falubói a • fiatalok is, hátrahagyván az öregebbeket, ötszobás, üresen kongó házaikkal, épülő, drága kriptáikkal, háztáji állataikkal és a munkával egyetemben. Könnyű lenne ennek csak az erkölcsi oldalán szomorkodni, moralizálni. Szerencsére a film nem ezt teszi, hanem megkísérli föltárni az okokat. Egy részüket sikerül is: a községben kevés és bizonytalan a munkalehetőség, a falu elzártságát talán túl későn szüntette meg a végre megépült, s a várostól való távolságot hirtelen csaknem felére csökkentő útszakasz, az elvándorlás ellensúlyozására nem voltak meg vagy későn bontakoztak ki a lehetőségek. De ez a szegénységbe fúló gazdagság a maga ellentmondásosságával megváltoztatja a faluképet is, új gondokat vet föl, újabb bizonytalanságokkal tetézi a jelen bizonytalanságait. Valóban a „holnap" kérdez itt is — akár a többi magyar faluban, ahonnan ugyanígy áramlik ki a gazdagság és az élet —, kérdései az erőtartalékok kimerülésére, az átrétegző- dés tempójára és következményeire, a termelő- munka folytathatóságára, az életformák robbanásszerű változásaira vonatkoznak. A filmben — külön ki nem mondva — végigvonulnak a nemzetiségek, rétegek különbözőségeinek és az azonos történelmi hatások nyomán kialakult azonosságának motívumai. Szép képi hátteret is, „beszédes képeket", lírát, és minden riportok legizgal- masabbját: a pillanat eredetiségét is bőségesen találhatunk a filmben. De értéke elsősorban mégis gondolatiságában van. A * kérdésekre egyelőre nincs biztos válasz. Alternatívák vannak, részeredmények, részfeleletek is, de leginkább újabb és újabb kérdések. A sajtóvetítést követő vitában e kérdések közül több tucatot megfogalmaztak a résztvevők — megannyi újabb film témáját. H. E. Dunántúlt napló Gyümölcsös savódesszertek - joghurthabok Világ: színvonalú tejipari újdonságok Pécsről A Magyar Tejgazdasági Kutató Intézet pécsi részlegének kísérleti üzeme, ahol az új termékeket állítják elő Ülést tartott a megyei Tanács (Folytatás az 1. oldatról) daság egészére háruló feladatokat is szem előtt kell tartani. A részérdekek nem előzhetik meg a népgazdaság érdekeit. A tervteljesítést elemezve rámutatott arra, hogy az időközben bekövetkezett változásokat idejében felismerve nemcsak azok hátrányait érezhetjük, de előnyeit is élvezhetjük — ezért él a végrehajtó bizottság az eszközök átcsoportosításának a lehetőségével, hogy a pénzt ott használják fel, ahol ennek a valós lehetősége megvan. Szóvá tette azt is, hogy a megye 2 mil- liárdot meghaladó költségvetési gazdálkodásában alig találkozni javaslattal, ami a belső tartalékok felszabadítására vonatkozna. Végezetül a pécsi Országgyűlési képviselők látogatása a pécsi kutató intézetben „Ez életem legszebb napja...” Orsós Teréz szívesen fest a lakása előtti gyepen Orsós Teréz kiállítása Komlón A naiv festő sikeres bemutatkozása A hazai élelmiszeripari kutatás egyik fontos és talán legdinamikusabban fejlődő tudományos bázisa működik Pécsett, a Tejipari Vállalat Tüzér utcai telephelyén. A Kiváló címet elnyert Tejgazdasági Kísérleti Intézet pécsi részlegénél 25 kutató, tudományos segéderő és laboráns végzi a tejipar számára nélkülözhetetlen baktero- lógiai, biokémiai vizsgálatokat és az országos szakosodásban a friss és savanyított tejtermékeket, a zsírdús vajak előállításával kapcsolatos gyártmánykorszerűsítő és új termék előállító munkát. Tegnap délután Baranya megye országgyűlési képviselői, a megye és a város vezetői a tejtermelést és -feldolgozást és -forgalmazást vizsgáló Megyei Népiellenőrzési Bizottság és a kutatók meghívására látogatást tettek az intézetben, ahol dr. Szakály Sándor igazgatóhelyettes, a pécsi részleg vezetője tájékoztatta a vendégeket az intézet szervezetéről, a nyolc éve városunkban működő pécsi részleg gyártás- és gyártmányfejlesztő kutatási munkájáról. Elmondotta, hogy a magyaróvári központtal működő intézet idén 75 éves. Ehhez képest a pécsi részleg igen fiatal -1970- ben alakult —, de a pécsi kutatók e rövid idő alatt is beírták nevüket a hazai tejipari kutatás történetébe, s fő profiljukban magas színvonalon oldják meg az országos kutatási feladatokat. Gyártmánykorszerűsítésben, nagy vívmányuk a tejfel-homogenizálás, bevezetése — 1972 — óta két-háromszo- rosára nőtt meg a tejfelfogyasztás. Új gyártmányaiknál eddig az ízesített termékek előállítására törekedtek. Ma kutatási főirányuk az eltarthatóság növelése, fontos területük még a túró- és vajkutatás, s legújabban A Magyar Táncművészek Szövetsége elnöksége az idei évben Az évad legjobb táncosa elnevezésű nívódíjat Zar- nóczai Gizellának, a Pécsi Balett művészének ítélte oda. A nívódíjat tegnap délután a Városi Tanácson Körtvélyes Géza, a Táncművész Szövetség főtitkára nyújtotta át a kollégák, pályatársak, a Pécsi Balett vezető művészei, köztük Eck Imre Kossuth-díjas művész, művészeti vezető és Tóth Sándor balettigazgató jelenlétében. Komlódi Józselné, Pécs megyei város Tanácsa elnökhe- helyettese köszöntötte a jea jégkrém gyártási technológiák kutatása. Az adaptációtól sem riadnak vissza, két évvel ezelőtt átvették a francia Gervais és pz NSZK Dannone cégek gyártmányait. Ezeket a zsírszegény joghurtból készült stabil habokat és krémeket már gyártja az ipar, ha ma még kisebb mennyiségben is, de a boltokban kaphatók. A vendégek megtekintették az intézet korszerű kísérleti üzemét és laboratóriumait, majd a kutatók által rögtönzött új termékbemutatót. Megállapították, hogy a gyártásra készen álló termékek; az alacsony kalória tartalmú, májkímélő vajkrém, a paprikás-hagymás, zelleres- zöldséges krémtúró, a bolgár joghurttal vetekedő extra krémjoghurt, az orosz típusú kefir, az alacsony zsírtartalmú citromos, puncsos és csokoládés tortakrémek, a zsírszegény joghurthabok, a védőételnek és italnak is igen alkalmas savóból készült desszertek és üdítők állják az összehasonlítást a világszínvonallal. A kérdés most már csupán az, hogy a tejipar mikor tudja megkezdeni gyártásukat. Egy sor új termékük gyártását már az idén megkezdik. A tortakrémek gyártására a Baranya megyei Tejipari Vállalat készül fel. Mivel jelenleg is sok savó megy kárba, jó lenne mielőbb megkezdeni a gyümölcs ízesítésű savó desszertek gyártását, az alacsony hazai tej- és tejtermékfogyasztási színvonal is ezt sürgeti. Az ipar beruházási lehetőségei azonban lassítják az új termékek realizálását, a kutatók 4—5 évvel járnak a gyakorlat előtt. A hazai tejtermelés és -fogyasztás egyensúlyának megteremtése érdekében szükséges lenne ezt az időt legalább a felére csökkenteni. lenlevőket, majd a szövetség főtitkára mondott néhány meleghangú méltató szót. A szövetség elnöksége 1974-ben alapította az évad legjobbjának járó nívódíjat —, amely immár másodszor kerül a pécsi művészhez (tavaly Sólymos Pál kapta meg) —, az évadban nyújtott és az előző évek produkcióinak elismeréseképpen. Zarnóczai Gizella egyre több jelentős feladatot kapott az utóbbi években Eck Imre és Tóth Sándor koreográfiáiban. Ezeket magas művészi színvonalon, fejlett stíluskészséggel és technikai felkészültséggel oldotta meg. Putriélet és napfényes pillanatok: disznótor; esküvő az anyakönyvvezető előtt; terhesgondozás; fürdőben; tánc;vízhordók; vásárban; kenyérboltban. Köztük az árnyoldalak: verekedés, temetőben, műtő: köpenyes-maszkos alakok a szúrt fiatalember fölött. .. Orsós Teréz naív festő világa. Kedves, bohókásan elnagyolt figurák. És a groteszk mozdulatok elevensége, vidám színei mögött mennyi természetes humor — és mennyi évszázados fájdalom, egyetlen sikoltásban: emberibb élet után... Nézem a képeket, a zsúfolt kiállítóhelyiséget, az emberek szemében a megille- tődöttséget. Hallgatom a neves író okos megnyitó szavait és nézem Tériké meghatottan fénylő tekintetét, ahogy ott áll a terem közepén új, hosz- szú türkizkék jersey-ruhájában virágcsokrokkal elhalmozva, a földöntúli öröm szép mosolyával .. . Közelében két apró fekete szemű kisfia, szülei, rokonai, ünneplőben. Az apuka szeme sűrűn pislog, talán arra gondol, hányszor kikapott ez a gyerek, amikor festett: miért nem dolgozik, miért jár a szakkörbe, ahol minden héten 2—3 órát is ottmarad. Pedig Teri mindig is dolgozott. Nem is keveset. Takarítónő a MÁV-nál, kétszer másfél műszak után két szabadnapja van. Ez így jó — mondta Tériké —, mert így el tudom látni rendesen a két kicsit, még festeni is jut... Télen nemigen, a lakás nem fűthető, így — mióta férje elhagyta — az öregekhez költözött. Lakás kéne, ahol lakni is lehet, meg tanulni, dolgozni is, otthon nagy a zsúfoltság . .. De ez most gyönyörű! És a tanár néni (Koltai Magdolna) is eljött, elhozta az ötödikes rajzaimat, lám, eltette őket... Ez életem legszebb napja!... Állok, nézem Terit és hallgatom Lengyel Menyhért okos, szép és bizakodó szavait: akarunk és képesek vagyunk más emberekké válni... Orsós Teri kiállítása is itt, a komlói Május 1. Művelődési Házban ezt a vágyat sugározza; ő el is jutott idáig, ő szól azokért' is, akik nem képesek önmagukért tenni. Vigyázzunk rá, hogy később is találkozhassunk még a nevével. És köszönet mindezért az egész cigányság nevében . .. W. E. — Rné — Az évad legjobb táncosa Zarnóczai Gizella nívódíjat kapott 1978. június 13., kede Baranya mintára megyeszerte bevezetet beruházási koordinációs egyez tető tárgyalások rendszerénei eredményességét méltatta: jól a tapasztalatok, a beruházás tevékenység javítását segítik. A vita után a tanácsülés el fogadta a jelentést és jóvá hagyta a megye tavalyi zár számadását, a 2,5 milliárd forintos költségvetés kiadásairó és az 1,7 milliárdos fejlesztés tervteljesítésről. Két rendelet alkotásává folytatta munkáját a megye tanácsülés. A kitüntető díjak alapításáról és adományozásáról szóló tanácsrendelet szerint Baranya megye Tanácsa a megye társadalmi életében, irodalmi, művészeti, kulturális, közművelődési, egészségügyi, testnevelési és sport, valamin! fejlesztési tevékenységében szerzett kimagasló szakmai, hivatásbeli érdemek elismerésére „Janus Pannonius" Művészeti dijat, Közművelődési dijat, Közoktatási dijat, „Dr. Doktor Sándor" Egészségügyi dijat, Testnevelési és sport dijat, valamint Területfejlesztési díjat alapított. Új rendeletben szabályozta a tanács a munkaerő-közvetítést. Végezetül dr. Huszti Sándor interpellált a pécsváradi és a mecseknádasdi strandok ügyében. A válaszadásban különböző vélemények hangzottak el, az illetékes szervek nyolc napon belül érdemben válaszolnak. Hársfai István V. országos kerámia biennálé Nagy érdeklődés mellett nyitotta meg vasárnap délelőtt Pécsett, a Színház téri kiállítóteremben Komlódi lózsefné, Pécs megyei város Tanácsának elnökhelyettese az V. országos kerámia biennálét. Az első hasonló tárlatot éppen tíz évvel ezelőtt rendezték meg. Mint Hárs Éva művészettörténész is a tárlat idei katalógusában megállapítja, a kerámia biennálé gondolata Pécsett úgyszólván magától értetődően született meg. 110 éve itt működik a világhírű Zsolnay gyár, az évszázados termés legjavát múzeum őrzi Pécsett; az 1969-ben létesült siklósi kerámia szimpozion évről évre hazai és külföldi művészeket köt ehhez a tájhoz, akik itt kollektív nagyüzemi bázisra támaszkodhatnak. A biennálé kétévenként bemutatkozási lehetőség e hajlékony, színes és sokrétű; új formáit állandóan kereső és közben tartalmában is megújuló művészeti ág számára. Az idei biennálé tartalmában és formájában egyaránt rendkívül gazdag seregszemléje az alkotó- művészek idősebb és fiatalabb nemzedékeinek, stílusirányzatainak. Szám szerint is az eddigi leggazdagabb biennálé: 73 alkotó több mint 200 műve látható itt július 31-ig — kedd kivételével — naponta 10 órától 20 óráig. A megnyitó népes közönségének soraiban jelen volt dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. /
