Dunántúli Napló, 1978. június (35. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-13 / 161. szám

kerámia biennalet. Muzsikusok seregszemléié Zárszámadás megyénk 1977. évi gazdálkodásáról Kitüntető dijakat alapítottak Véget ért a siklósi várfesztivál Ülést tartott a Baranya megyei Tanács A tanácsülés résztvevői ülést tartott tegnap a Ba­ranya megyei Tanács. Megvi­tatta és elfogadta a nemzeti­ségi művelődés távlati prog­ramját, tárgyalt a tanácsi kö­zéptávú tervek teljesítéséről és az elmúlt évi gazdálkodásról, rendeletet alkotott a kitüntető díjak alapításáról és a mun­kaerő-közvetítésről, módosította a középfokú oktatási intéz­ményhálózat fenntartását, irá­nyítását és szakmai jellegét, a márciusban megválasztott új megyei tanácstagok tanácsi bi­zottsági megbízatást kaptak. Nyugállományba vonulása al­kalmából felmentette a tanács mezőgazdasági osztályvezetői megbízatása alól dr. Baracs Józsefet, akinek a megye me­zőgazdasága fejlesztéséért ki­fejtett munkásságáért Horváth Lajos tanácselnök mondott kö­szönetét. programra A nemzetiségek lakta Bara­nyában megkülönböztetett je­lentősége van az itt élő dél­szlávok és németek helyzeté­vel való törődésnek. A megye már eddig is sokat tett ezért, a nemzetiségi művelődés teg­nap elfogadott távlati prog­ramja pedig a legfontosabb területen határozza meg az el­következő évek tennivalóit. A tanács nemzetiségi bizottsága dolgozta ki a programot, ame­lyet dr. Krauth János, a bi­zottság elnöke terjesztett a ta­nácsülés elé. A program fe­lett széles körű vita bontakozott ki, ennek során felszólaltak: Bánó Ernöné, Dormán Máténé, Gallusz József, dr. Görcs László és Kollár Istvánná me­gyei tanácstagok, Takács Gyu­la megyei tanácselnök-helyet­tes, valamint Réget Antal, a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének fő­titkára és dr. Boros Ferenc, a Kulturális Minisztérium nemze­tiségi osztályának vezetője. A tanács az elfogadott progra­mot a közeljövőben három nyelven jelenteti meg. (A prog­ram ismertetésére lapunkban visszatérünk.) Együtt tűzték a tanácsülés napirendjére az 1977-es zár­számadást és a tanácsi közép­távú tervek teljesítéséről szóló jelentést. Az ötödik ötéves terv félidejében így vonhatott mér­leget a tanács és határozhat­ta meg a következő félidő tennivalóit a tervteljesítés ér­dekében. A jelentés szerint a megye népességszáma a tervidőszak végére nem éri el a tervkészí­tés idején becsült szintet, az urbanizáció mértéke azonban gyorsabb ütemű a tervezettnél, 1980-ra 58 százalékos lesz Ba­ranyában a városiasodás mér­téke. Valamivel alacsonyabb lesz a munkaerőforrás, csök­ken a női és valamelyest emel­kedik a férfi munkaerő száma. Megyénkben 20,7 milliárdos építési igény jelentkezik, de már a tervidőszak első két esztendejében építőipari kapa­citáshiány miatt a tervezettnél 1,4 milliárddal kevesebb épí­tőipari munka valósult meg. Baranya költségvetési és fej­lesztési alap bevételi terve 15,4 milliárd forint, ennek 13 szá­zalékos túlteljesítésével lehet számolni a tervidőszak végéig. A költségvetési gazdálkodás komoly nehézségektől mentes, tervszerű volt. Gondot okoz Pécsett a 733 milliós lakóház felújítási előirányzat felhasz­nálása — szintén kapacitáshi­ány miatt. Ha a felhasználás üteme nem gyorsul, 1980-ban 200 milliós maradványra lehet számítani. A tanács fejlesztési alapjánál a legjelentősebb le­maradás az egészségügyi ága­zatnál van, főleg a szigetvári elmekórház beruházásának helyzete miatt. 1977. eredmé­nyes esztendő volt a lakásépí­tés szempontjából, pótolni le­hetett az előző évi lemaradást is. Most már reális bizton­sággal lehet számítani a kö­zéptávú lakásépítési terv túl­teljesítésére. 180-nal több cél- csoportos lakás és közel 2000- rel több társasházi lakás épül a tervezettnél — 1980-ig. A napirendi pont vitában dr. Huszti Sándor, a számvizs­gáló bizottság elnöke megál­lapította: a lakásterv örven­detes teljesítése azzal járt, hogy a járulékos beruházások­nál mutatkozik lemaradás. A beruházási színvonal az elő­irányzatok teljesítésére vagy az idejében történő átcsoportosí­tásra ösztönöz. Gerencsér Jó­zsef a beruházási tevékenység jobb előkészítésére és szerve­zésére hívta fel a figyelmet a pécsi tanácstagi csoport ne­0 Első díjat kapott a MÉV fúvószeneka ra Jól szerepeltek az úttörő- és ifjúsági együttesek Valamennyi zsűritag egyetér­tett abban, hogy ez a fesztivál mind a résztvevők számát, mind a hangversenyek színvo­nalát illetően meghaladta az előzőeket, s a magyar fúvós­zenei mozgalom legrangosabb eseménye, ígéretes fóruma lett. vében. Szikszói Tibor a költ­ségvetés és a fejlesztési alap felosztási arányokról szólt, s kérte: a hatodik ötéves terv­ben feltétlenül változtatni kell azon a megye városai javára. Az építőipari kapacitásról szólva rámutatott arra, hogy a jelenlegi helyzet generális megoldást követel, különben a következő tervidőszakokban is ezzel küszködünk. Dr. Patla Károly, a középtávú tervek közti átmenet iránti nagyobb figyelmet hangoztatta. Szili Jó­zsef, a szakszervezeteknek a középtávú tervek teljesítését segítő tevékenységéről beszélt, s megállapította: a megyében nem úgy halad a munkásla- kás-építés, mint vártuk, a vál­lalatok aktív részvevői, ne pe­dig passzív igénylői legyenek az akciónak, s törekedjenek szórvány építési kapacitásaik maradéktalan felhasználására a lakásépítésben. Dr. Dányi Pál tanácselnök­helyettes arról beszélt, hogy beruházási céljaink megvaló­sítására a kelleténél több időt fordítunk, ez is egyik oka an­nak, hogy a kapacitáshiány állandóan napirenden levő té­ma. összehangolt tevékenység­gel jól gazdálkodhatunk az idővel. De emellett a népgaz­(Folytatás a 2. oldalon) A külföldi zenekarok gála- hangversenyével ért véget va­sárnap este a XII. siklósi vár­fesztivál. Sikeres rendezvény volt még akkor is, ha az idő­járás mostohán bánt a részt­vevőkkel. Talán ez a legna­gyobb erénye az ország leg­jobb együtteseit megmozgató fúvószenekari találkozónak: fesztivál tudott maradni olyan körülmények között is, amikor szinte valamennyi vasárnapi, szabadtérre tervezett hangver­senyt el kellett hagyni a rossz idő miatt, s a fesztivál díjaiért versenyző zenekarok a műve­lődési ház színháztermébe szo­rultak. Maga a megnyitó is több, mint egy órát késett. A várudvaron felsorakozott zene­karokat Szarka Árpád, a Siklós városi Tanács elnöke köszöntöt­te, majd a közel ötszáz tagból álló egyesített zenekar előadta Várnai Ferenc Várfesztivál-in- dulóját. A meghívott szovjet és magyar katonazenekar, a pénzügyőrség zenekara, vala­mint a liperi finn, és a markrö- ningeni német együttes még el tudta játszani műsorát szabad­téren, de a délutáni fesztivál­hangversenyre már a művelő­dési házban került sor. Egymás után lépett fel a diósgyőri va­sas, a dorogi bányász, a Ganz- MÁVAG, a két pécsi bányász, az ózdi és a perecesi fúvós- zenekar. A legnagyobb tapsot a Mecseki Ércbánya Vállalat ze­nekara kapta, amelyet Apáthy Árpád vezényelt. Műsoruknak már az első két darabját is szinte szimfonikus zenei hang­zással szólaltatták meg, Liszt Ferenc Les Préludes-jével pe­dig végképp meghódították a közönséget. Egy pillanatig sem lehetett kétséges, hogy a fesz­tivál első díját ők kapják meg. A második díjat a zsűri meg­osztotta a dorogi bányász és a Ganz-MÁVAG zenekar kö­zött. Az ezüstös serlegben meg­testesülő harmadik díjat a Me­cseki Szénbányák központi ze­nekarának adták át, míg a zsű­ri különdíját az ózdi népműve­lési intézetek fúvószenekara nyerte el. Külön is megkérdeztük a zsű­ritagok véleményét. Balázs Ár­pád, Erkel- és SZOT-díjas ze­neszerző azt mondta, hogy a legnagyobb öröm számára az úttörő, és ifjúsági zenekarok teljesítménye. Ő a szombat dél­előtti seregszemlén tapasztalt színvonalat egyenletesebbnek találta a felnőttekénél. Hízelgő ez a vélemény megyénkre néz­ve, hiszen csak baranyai úttö­rőzenekarok léptek föl a feszti­válon. Balázs Árpád megemlí­tette, hogy jobbnak tartaná, ha a siklósi várfesztivál időpontját kora őszre tennék, mert véle­ménye szerint a nyári nagy ide­genforgalom nem kedvez a rendezésnek. (Érveit tiszteletben tartva megjegyezzük, hogy a fesztivál ugyanakkor sokat se­gít az általános nyári „kultúr- szünet” áthidalásában.) A ne­ves zeneszerző méltatta az érc­bányász zenekar teljesítményét, s elismeréssel szólt a rendezés­ről. Román parlamenti küldöttség érkezett Budapestre Az országgyűlés meghí­vására Virgil Teodorescu- nak, a Román Nagy Nem­zetgyűlés alelnökének, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjá­nak vezetésével, román parlamenti küldöttség ér­kezett hétfőn hivatalos, ba­ráti látogatásra Budapest­re. A delegáció tagjai: Ana Herlea, Gheorghe Pet- rica, Gheorghe Sandu, Georgeta Tache, Antoniu Kőműves és Nicolae Ta- nase nemzetgyűlési képvi­selő. A vendégeket a Feri­hegyi repülőtéren Péter Já­nos, az országgyűlés alel- nöke, az MSZMP KB tagja, s a parlament számos más tisztségviselője fogadta. Jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztár­saság budapesti nagyköve­te. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 161. szám 1978. június 13., kedd Ara: 80 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom