Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-08 / 125. szám

^ Kende Sándor és Galambosi László Komló: Szekszárd: Táncszínház szerzői estje A Magyar írók Szövetsége, a Jelenkor szerkesztő bizottsága, valamint a városi és a megyei tanács művelődésügyi osztályai két neves Pécsett élő író, Ga­lambosi László és Kende Sán­dor ötvenedik, illetve hatvana. dik születésnapja alkalmából rendezett irodalmi estet tegnap este 18 órai kezdettel Pécsett, a dr. Doktor Sándor Művelődési Központban. Az est előtt a szerzők fél hat­tól a helyszínen dedikálták leg­újabb köteteiket. A rendezvényt Csányi László író bevezető, mél­tató és értékelő szavai nyitották meg. Galambosi László verseit Petényi Ilona és ifj. Kőmives Sándor, Kende Sándor műveit pedig Unger Pálma és N. Sza­bó Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház művészei adták elő. Az irodalmi est keretében természetesen maguk a szerzők is ízelítőt adtak írásaikból. Ga­lambosi László Barlangmélyből Éneklő ifjúság hangversenyei Az egy héttel ezelőtt megnyílt idei Éneklő Ifjúság hangver­senysorozatának második és harmadik hangversenyét tegnap rendezték meg Pécsett, a Liszt Ferenc hangversenyteremben. Elsőként délelőtt 10 órai kez­dettel a pécsi általános iskolák szám szerint kilenc kórusa lé­pett a dobogóra. Műsoruk je­lentős részét népdalok, népdal- feldolgozások és mai magyar szerzők művei képezték. A sike­res általános iskolai kóruspro­dukciók után délután 18 óra­kora pécs—baranyai középisko­lai kórusok — ugyancsak kilenc iskola képviselői — adtak — ha­sonló elemekből álló - hang­versenyt. Ezzel a Magyar Rádió ifjúsági osztálya által rögzített hangversennyel ért véget az Éneklő Ifjúság rendezvénysoro­zata. Honvédelmi Kupa lövészverseny Fegyverropogástól volt han­gos tegnap délelőtt Pécsett az MHSZ kisóllomási lőtere. A lő-, állásokban mindkét nem úttö­rő, ifjúsági és felnőtt korosz­tálybeli képviselői tüzeltek, ar­ra összpontosítva, hogy a húsz lövésből minél több menjen a tizes köregységbe. A honvédelmi kupa lövészver­seny megyei döntőjén a 9 já­rási, városi bajnokcsapat indí­totta 12 ,,mesterlövészét”, az MHSZ tömegsport jellegű lö­vészklubjainak tagjait. Az 50 méteres lőtéren kispuskával fek­vő, sportpisztollyal álló helyzet­ből lőttek a versenyzők, húsz perc állt rendelkezésükre. Min­den lövés után távcsővel néz­ték a találatot, ahhoz igazítot­ták a következőt. Az öt méteres pálván az úttörők és ifjúságiak légfegyverei csattogtak . . . A déli órákra eldőlt a ver­seny. Mórocz János alezredes, az MHSZ Baranyai megyei tit­kárhelyettese adta át az okleve­leket és tárgyjutalmakat a leg­jobbaknak, akik a május 27— 28-i zalaegerszegi országos döntőn képviselik a megyét. A HKL győztesei: légpiszloly: Nesz Éva, Kuti Géza, Tischler Zsuzsa, Babirád Ferenc és Du­dás Ferencné; Légpuska: Tóth Kornélia, Sághi Róbert: sport- pisztol.y: Réder János; kispuska: Csíki Mária, Tarsoly Gyula, Gaál Klára és Appel István. Az összetett bajnok Pécs város csapata lett. M. L. E3 Héttől című új versét, Kende Sándor Ars poétika Lilith segítségével című írását olvasta fel. A műsorban közreműködő Bánky lózsel zongoraművész A nagyon elszánt kirándu­lók ezt az időt szeretik, ami­kor nemcsak a Jakab-hegy, de a Misina tetején is mé­lyen ülnek a tömött felhő­turbánok, amikor a déli szél pamaccsá zilálja szét őket és a Pécsi-medence felől kibuk­kanó nap erős, sárgás kontú­rokat rajzol: hol csak gomo­lyogok andalognak, ahol meg hirtelen nagy cseppekben zi­vatar csap alá. Egy új erdei útra voltam kíváncsi tegnap, hogy a természetbarátok meny­nyire ismerik. Mint kiderült, alig használják a Remeterét és a Lapis között kanyargó aszfaltutat, melynek hivatalos átadása augusztus 20-ra vár­ható. Autósok is ráhajtanak, bár az elejében ott áll a nagybetűs tábla: „A munka területére idegeneknek belépni tilos". Tőle jobbra egy másik tábla a behatolókat figyelmez­teti: „Útpadkára betérni tilos és életveszélyes!”. A kétkilométeres út alig kész, igaz járható, de inkább csak gyalogosoknak, mert sok a felbontott, félig megépített, hepehupás szakasz, nincs még kőszegély — mintha az erdő­ben lenne a folytatás. Átmenők Orfű, Abaliget felé a Misináról, a Mecsek-gerinc- ről, az autós kempingtől, a Dömörkaputól, vagy a Tüdő­szanatóriumtól: nem kellett a városon át kerülniök, ki Urán­városnak, hogy Orfűnek hajt­sanak. Az erdei úttal most már 18—20 kilométeres kerü­lőt vágnak le, végig közleked­hetnek a Pécs feletti Mecsek teljes gerincén, vagyis össze­Chopin: Fisz-dúr Impromptu és Debussy: Két prelude című mű­vét adta elő. kötve a tetőn át a komlói és az abaligeti út közvetlenül. A Lehoczky-család tegnap gyalogolta végig először — szerintük még felfedezésre vár. Különösen az északi része von­zó, ahol jelenleg még nyílik a hóvirág az ibolyával együtt, ahol a nagy völgy szinte ket­tévágja a Mecseket hosszú kilométereken át és a végé­ben, épp az út árkában a la­pisi hajdani római őrtorony alapjának a romjai. Fábián Béla- emléktúra „ördög veri a feleségét” — felkiáltással üdvözölték a fiata­lok a felhők mögül kibukkanó napot, miközben szemerkélt az eső Komlón, a felszabadulási emlékmű környékén. Ott gyüle­keztek tegnap reggel 8 óra előtt többszázan, a hagyományos „Fábián Béla emléktúra" részt­vevői, egy ideig kissé bizonyta­lankodva az időjárás miatt. Kedvüket az eső sem szeghette, s csaknem egyórás késéssel megkezdődhetett a monstre ve­télkedő sok játékkal, észt és ügyességet próbára tevő fel­adatokkal. Kilenc célállomáson, elméleti és gyakorlati akadályokon kel­lett átverekedniök magukat a nyolc fős csapatoknak, ügyes­séget és erőt követelt a lövé­szet, a kézigránátdobás és kö­télmászás, emellett bel- és külpolitikai kérdésekben és a VIT-tel kapcsolatos témákban való jártasságukat is bizonyíta- niok kellett. A KISZ Komlói városi Bizott­sága által rendezett emléktúra a magyaregregyi strandnál ért véget, utána kulturális műsor köszöntötte a részt vevő csapa­tokat. K. Gy. Kurd: Sínek házi- múzeuma öreg sínek múzeumát alakí­totta ki Kakas József felépítmé­nyi szertárvezető Kurdon, a vas­útállomás egyik raktárában. A gyűjtemény több mint harminc darab 7 és 54 kilós síndarab­ból áll, különböző méretekben, akadni három-négy méteresre is. Három évtized alatt szedte össze a környékben a vasútja­vítások alkalmával, így helytör­téneti értéke is van a furcsa le­letanyagnak. A legrégibb 1872- ből, tán még kovácsolt, annyira szép a formája, a szegélye kü­lönösen. De őriz 1890-, 1895-ből és 1883-ból valót is: a legfiata­labb síndarabka 1931-ből. Ko­ruk onnan tudható, hogy be­vésve oldalukba, ezen kívül a fém, az acél minőségét jelző márkanevek rövidítései is a sín­oldalakban sorakoznak, így le­olvasható I, P, R vagy az STU- rövidítés is. Valószínű, az önt­vényt összeállító hajdani mes­terek neve is lehet ez. A legtöbb Bécsben és Grácban készült. Cs. J. Cs. J. II tárgyalóteremből 14 évi 1e emberölésért Gyilkossági ügyben ítél­kezett első fokon a Szek­szárdi Megyei BJróság dr. Uzsák Zoltán tanácsa. Juhász József 52 éves technikus, mözsi lakos foly­tatólagosan súlyosan bántal­mazta élettársát — özvegy Kocsis Józsefnét. A múlt év februárjában az egyik ve­szekedés után úgy megver­te, hogy az asszony elájult. Az elvetemült ember az esz­méletlen nőt levitte a ga­rázsba, ahol beültette Wart­burg gépkocsijának vezető­ülésére, beindította a mo­tort, s rácsukva a garázsaj­tót, otthagyta. Áldozata meg­fulladt a kipufogógáztól. Ju­hász ezt öngyilkosságnak próbálta feltüntetni. Kezdet­ben ugyan beismerő vallo­mást tett, később azonban tagadta a gyilkosságot. A kiterjedt vizsgálat és a bizo­nyítékok alapján a Megyei Bíróság aljas indokból elkö­vetett emberölés bűntetté­ben 14 évi fegyházra ítélte Juhászt. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője felmentésért felleb­bezett. B. L. B. K. Uj erdei ut a Mecsekben Alkalmi táncház nyílt Szek- szárdon szombat este a Ba­bits Mihály megyei Művelődési Központ kezdeményezésére. Mivel az európai hírű magyar néptáncművészet képviselői­nek régi gondja az, hogy a legkiemelkedőbb alkotások nem kapnak megfelelő pódiu­mot és így nem jutnak el a közönséghez, ennek orvoslá­sára teremt lehetőséget a szakszervezetek táncszínháza. A szekszárdi táncszínház­ban az ország három legma­gasabb szintű amatőr tánc- együttese — a VDSZ Bartók Béla táncegyüttes, valamint a HVDSZ Bihari János tánc- együttes és a Vasas tánc- együttes mutatkozik be külön- külön teljes estét betöltő mű­sorával. Színes repertoárjuk­ban hiteles és modern nép­táncfeldolgozások, valamint korszerű gondolati tartalmú drámai tánckompozíciók sze­repelnek, Erkel-díjas művészeti vezetők irányításával. A táncszínház megnyitó est­jén a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete fennállásának húsz évét ünneplő, többszörö­sen kiváló címmel kitüntetett Bartók Béla táncegyüttes mu­tatta be nagy sikerű műsorát, Timár Sándor művészeti veze­tő és Halmos Béla zenekar- vezető irányításával. A műsor­ban a Muzsikás együttes, a Virágvölgyi és a Jánosi zene­kar kísérte az együttes tánc­számait, köztük a katonakísé­rőt, a tardonai karikázót, a széki táncrendet és a szatmári táncokat. B. L. Balatonföldvár: Express-készülődés Hónapokkal ezelőtt megkez­dődött a Balaton melletti üdü­lőhelyeken a nyárra való ké­szülődés. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Dél-balato­ni Területi üdültetési Igazga­tóság két üdülőtáborában is a nyárra készülnek. Cseri Péter, a balatonszeme- si középiskolás és szakmunkás­tanuló-tábor vezetője tájékoz­tatott bennünket arról, hogy Balatonszemesen június 18— augusztus 26-ig, heti váltósban mintegy húszezer fiatal fog nyaralni. Ez az ország legna­gyobb ilyen jellegű létesítmé­nye, ahol a diákok négyágyas sátrakban vannak elhelyezve, s napi háromszori étkezést biz­tosítanak számukra. A testi táplálékon túl szellemi „ele­delül" igen változatos nevelési céllal összeállított — progra­mokat szerveznek. Többek kö­zött politikai fórum a rádió és televízió kül- és belpolitikai munkatársaival, ifjúsági jelle­gű filmvetítések, sport- és szel­lemi vetélkedők, pol-beat mű­sorok, túrák, múzeumlátogatá­sok, táncestek szerepelnek a rendezvények között. A balatonföldvári táborban túlnyomórészt a környező or­szágokból érkezett vendégek nyaralnak. Idén nagy változá­sok kezdődtek el. Lipták Béla, az igazgatóság forgalmi he­lyettese mondta el, hogy 60 faházat lebontottak, s a he­lyükre egy 210 ágyas Turing Hotel építését kezdik meg. Az új létesítmény a tervek szerint jövő májusra készül el. Ezen kívül még egy új és nagysza­bású építkezésbe kezdtek bele: a Balaton-parton már a pró­bacölöpöket verik az építők egy 960 személyes szállodához, mely — befogadóképességét tekintve — hazánkban szinte egyedülálló. Az egyik szárny üzem behelyezését 1981-re, a végleges átadást 1983-ra ter­vezik. Az üdültetés az építke­zések ellenére sem szünetel. Április 1-től október 15-ig vár­ják vendégeiket. A fő szezonra már majdnem minden helyet lefoglaltak. Főleg NDK, len­gyel, szovjet, csehszlovák, ro­mán és bolgár csoportok jön­nek, de előjegyeztek szobát már nyugatnémet, francia, olasz, görög és osztrák fiata­lok is. Gy. L. Gemenc: Dunai kishalásztanya A Duna-ártéri, a gemenci kishalászok tanyájának kis má­sát készítette el a Budapesti Mezőgazdasági Múzeum ré­szére a hozzávaló berendezé­sekkel és felszerelésekkel együtt, a sárközi Decsen lakó Nagy József, a Gemenci Álla­mi Erdő- és Vadgazdaság nyugdíjas halásza. A tapasz­tott sövényfalú halászkunyhó nódfedeles teteje levehető, s úgy jól látható a belső beren­dezése, a nyár- és fűzfából ki­vájt, faragott asztal, padokkal, tányérok, tálak, kanalak, to­vábbá a döbögőnek nevezett bádogkályha, amely mellett melegedtek a halászok és a favágók, valamint a faágyak, helyesebben — heverők. A tanyát szintén kicsiben ve­szik körül az ősi halászati esz­közök, a bográcstól kezdve a varsáig. Tízféle háló. többnek a neve ma már „csemege” a néprajzkutatóknak is. így a „pinty”, amivel tüskök mellett lehet a pontyot kimeríteni, to­vábbá a Dunán éjszakai halá­szatra alkalmas „milling”, az­tán a folyamba torkolló fo­koknál a „csuhé” és a dobó­háló, a „kece”, valamint a ba- linháló és a „kukucska”, ami­vel ladikból fogják a pontyot, s végül a gallyakból kerítés- szerűen összefont „veisz”. A hatvanöt éves Nagy Jó­zsef a kishalászatot nyugdíjas korában is folytatja, az utó­kornak szolgáló makettjét a gemenci Sió-torkolati mű tele­pén barkácsolta a leghitele­sebb hűséggel. B. L. Pecs: Sárközi házikönyvtár Az egyik szobáját megtöltöt­te, csaknem kétezer könyvet gyűjtött össze fél évszázad alatt az egykori földművelőből mun­kássá vált Kovács István, 68 éves decsi nyugdíjas. A zsúfolt polcokon sorakozó kötetek leg- becsesebbjei Petőfi összes köl­teményeinek pontosan száz esz­tendővel ezelőtti díszkiadása. A bőrkötésben megjelent ezer ol­dalas szép könyvet hazai művé­szek rajzai díszítik. Ott vannak Arany János régi kiskötetei, s megtalálhatók köztük a magyar és a világirodalom klasszikusai, a Révay nagylexikonig. Különle­gessége az 1828-dik esztendőre kiadott Debreczeni Magyar Ka­lendárium. A ritka gyűjteményt mai művekkel, újabb kiadású sorozatokkal is gyarapítja tu­lajdonosuk, s természetesen ol­vassa is, valamennyit előveszi. Kovács István volt erdei- és autórakodó munkás, építőipari gépkezelőként ment nyugdíjba nyolc éve. Felesége a háztáji­ban gazdálkodik, ő őrportási ál­lást vállalt az egyik szekszárdi gyártelepen. Mint mondja — kulturális igényeinkhez kell a több pénz ... B. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom