Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-07 / 124. szám

1978. MÁJUS 7. BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 7. Esti fények a Szigeti úton Szombat este van, vonattal érkezünk Pécsre. A hegyoldal­ra kúszó város milliónyi szent- jánosbogárka-fényét látjuk csupán. Aztán, miként a csil­lagos égen feltűnnek a fénye­sebb csillagok, Pécs apró fé­nyeiből is kiválik a Felszaba­dulási Emlékmű fehér villogá­sa, a Misinán a tévétorony úgy tör a magasba, mint az indításra kész rakéta ... És ke­ressük a többi fényt. Fényes és kevésbé fényes füzérek sej­tetik a város útvonalait. Sem­mi egyéb, ami segíthetne a tájékozódásban. Esetleg egy halvány függőleges fénysorból sejtjük a Szigeti úti magas­házat. Aztán kilépünk a pá­lyaudvar elé, ahol mélységes sötét fogad. • . Közútjaink — főleg a fonto­sabbak — “évről évre fénye­sednek. Pár éve még hallatlan luxusnak éreztük az Engel Já­nos út fényözönét, ami messzi­ről kivált a város fényeiből. És ma? A 6-os, a 6/A, a felül­járó hasonló ahhoz. Most a 6/A látszik a legfényesebbnek, a DÉDASZ óvakodik is dicse­kedni vele. Pedig ma ez az igazi. Csakhogy óriási a kont­raszt a fényes higanygőzlám­pák és a sárgán hunyorgó vil­lanykörték között. És nem az előbbi a luxus, hanem az utób­bi a korszerűtlen. Az utak, utcák megvilágítá­sa a biztonságos közlekedést szolgálja közúton és járdán egyaránt. Évekkel ezelőtt óriá­si korszerűsítésnek számított a fénycsöves világítás. Újmecsek- aljai utcák, ahol annak idején ez a világítási mód tömege­sen megjelent, ma sötétek, ba­rátságtalanok. A közeljövőben újabb fordulat várható a pécsi közvilágításban: megjelennek az erőteljesen sárga fényű nát. riumlámpák, egyelőre a for­galmasabb gyalogátkelőhelye­ken. Ma világszerte ez a leg­korszerűbb lámpafajta. Az utcák fényének csak egy részét szolgáltatja a közvilágí­tás. A kirakatok világítása, a reklámfény, a díszvilágítás an­nál többet is nyújthat. Kezdjük az utóbbival. Hol is van ma Pécsett dísz- világítás? A tévétorony, a Fel­Pecs fényéi A minap „Pécs fényei” címmel vetítettképes előadást tartott a Technika Há­zában Borkovits György, a DÉDÁSZ műszaki fejlesztési szakfőmérnöke. A gon­dolatébresztő előadás és az azt követő beszélgetés alapján született az alábbi cikk. szabadulási Emlékmű, a dzsá­mi, a Nemzeti Színház, a Le- nin-szobor... És talán bizo­nyos fokig a Pannónia Szálló. A torony és a dzsámi kitűnő, az emlékműnél csók a fehér támfal villog, a színház ele­gáns, a szálloda sejtelmes, a szobor kissé túlvilágított. Nincs díszvilágítása a székesegyház­nak, bár évekkel ezelőtt már szó volt róla. Kell-e? Meggon- gondolandó. A kandeláberek jól szolgálják a tér hangula­tát, egy lármás díszvilágítás mindent elrontana. De a tor­nyokat talán érdemes lenne valami diszkrét belső fénnyel láttatni. Szó volt Jakováli Hasz- szán dzsámijáról is, de a dísz- világítás még késik. Sokat nyerne a Barbakán-kert és ma­ga a Barbakán is egy hangu­latos megvilágítással. Már most gondolkodni kel­lene ózon, hogy milyen fényt kapjon majd a városfal. Teljes hosszában világítsák-e meg vagy csak a bástyákat?. . . Pécs jelentős történelmi látvá­nyossága esti fényben méltó dísze lenne a mai városnak. És vajon elképzelhetetlen-e, hogy a városháza tornya és talán az egész épület kapjon a dzsámit aláfestő megvilá­gítást? És szobraink egyike- másika? S mi legyen a magas­házainkkal. Vajon a Szigeti úti hogyan mutatna, ha a kék ke­ret a mellette lévő fehér fal­lal valami súrló fényt kapna? Vagy ha valami módon a ma­gasságát jeleznék fénnyel? A Havi-hegyi kápolna esetleges díszvilágítása eligazítana a vá­ros kiterjedéséről, s ha a Ma­káron is lenne valami megvilá­gítani való (de kár, hogy nincs!), éjszaka is érzékelhet­nék Pécs nagyságát. A díszvilágítás nem olcsó, de nem is öncélú valami, hi­szen az est sötétjében hang­súlyozza a város értékeit. Pécs pedig bővelkedik olyan épít­ményekben, amelyekre érdemes sötétedés után is figyelmeztet­ni. Megint csak a dzsámi: nappal úgy megyünk el mel­lette, hogy szinte rá sem né­zünk, de este . . . Lehetetlen nem megcsodálni a villany­fény özönében nagyobb hang­súlyt kapó formáit. Az utak fényéről már beszél­tünk és arról is, hogy a 6/A ma a legfényesebb. Most más­valamit ugyanerről az útról. A Szalai András út délről hatá­rolná azt, amit pár éve még az „új városközpont” néven emlegettünk. Azóta ez átcsa­pott az úttól délre eső terület­re is: a Domus Áruház, a 3000 adagos étterem, a vásárcsar­nok tulajdonképpen ezt a köz­pontot teszik élővé. A Szalai András út fényes, sötétedés után mégis hiányérzetünk van. Miért? Nézzük az út déli olda­lát: kirakatok fényei, tökélet­lenül sikerült fényt adó cé­gérek, lakóházak fényei ... És ez északi oldal? Irodaházak sora, amely estére sötétbe bo­rul, „meghal”. Ezt látva máris felvetődik a gondolat: jó volt-e ennyire koncentráltan idehe­lyezni az irodaházakat? Ezen most már nehéz lenne változ­tatni, tehát másként kellene életet lehelni e házakba. Meg­oldásnak kínálkozna, hogy a helyiségek egy részében 9—10- ig égjen a villany, de ez el­len bizonyára berzenkednének az üzemeltetők. Vagy netán reklómfények sorát az orom­zatokra? • Mi mindent lehet fénnyel reklámozni és mit jelent a fényreklám! A nyugati világ­városok esti képe azért kólint főbe, mert milliónyi fényreklám kápráztat, a napot is megszé­gyenítve. Mi nem ezt, hanem azt o mértéktartó reklámot hiányoljuk, amit az esti Buda­pest fényei példáznak igen jól. Pécsett valahogy nem men­nek a reklámfények. Az elmúlt tíz évben szinte egyetlen új nem létesült. Pedig... El tud­juk-e már képzelni pl: a 39-es dandár utat a MÉV-irodaházon lévő CASCO nélkül? Seregnyi hasonló épületünk van — kezdve az említett Szalai And­rás úti házsortól —, ami szinte felkínálkozik a fényreklámok­nak. Pl. a főútvonalakon lévő középmagas házak, a magas- házak .. . Még Lvov-Kertváros­ban is elképzelnék valamit. Pl. a tízemeletesek valamelyikén egy hatalmas, 5—8 méter át­mérőjű Tungsram-emblémát: a közelben lévő Izzó-gyáregység fényreklámja egyben az új vá­rosrészre is felhívná a figyel­met. Ha már a cégek nem jelentkeznek önmaguktól, hogy reklámozzák magukat, a város hívhatná őket a megjelölt he­lyekre. Ahogy az Állami Bizto­sító idetalált, más országos cé­gek is idetalálnának. Ha hív­nánk is őket, • Nézzük most az utcáinkat! Azokat, ahol az üzletek fé­nyei többet nyújthatnának, mint ma. Tulajdonképpen nincs is sok olyan utcánk, ahol e fé­nyeknek olyan jelentőségük lehetne mint a fővárosban a Rákóczi útnak, a Nagykörút­nak ... Kossuth Lajos utca, Sallai utca, Bem utca, a Ivov- kertvárosi és a szigeti városré­szi üzletutcák, az újmecsekal- jai főtér, a „Forum uranum". A világító cégér — az üzlet sa­ját fényreklámja — és a fé­nyes kirakat együtt sokra ké­pesek. De sajnos nem mindig teszik. Vannak cégérek, amik hetekszám nem világítanak és vannak kirakatok, amik szemér­mesen sötétbe burkolóznak. Új- mecsekalja főterét példáznák. Ott szinte egyedül a Mecsek Áruház kirakatai világítanak. Sorban egymás mellett van húsbolt, élelmiszerbolt, ÁB-ki- rendeltség, lottózó, OTP-fiók, fényképész-műterem . .. Mind csak sötétet, vagy valami gyenge irányfényt „áraszt". E sorban ami világíthatna, a könyvesbolt, az is inkább az utca fényét nyeli. Nem különb a helyzet a Szigeti városrész üzletutcájában sem. A közös hiba arra hívja fel a figyelmet, hogy ami nappal nem attrak­tív, az este még jobban bele­süpped az érdektelenségbe. Márpedig vannak pontjai egy városnak, ahol nem hanyagol­ható el a látványosságra való törekvés. Egyébként pedig: né­mi kis leleményességgel a leg- sivárabbnak hitt kirakatba is lehet valaminek az ürügyén egy kis fényt belopni. Csak az ürügyet kell felfedezni. • Azzal kezdtük, hogy nappal minden látszik, sötétedés után csak az, amit láttatni akarunk. Ha Pécs nappali képe varázs­latos, esti képét még káprá­zatossá is tehetjük a megfelelő helyeken és jól alkalmazott fényekkel. Hársfai István Az Állami Biztositó reklámja Újmecsekalján Közvilágítás és az üzletek fényei a Szalai András utcában — Szokolai felvételei — Az egyik legsikeresebb rendezvény a Kazinczy étterem zenészbál­ja volt Idény előtti számvetés A vendégvárás hétköznapjai ■ Várhatóan növekszik a vendégek száma ■ A nyári színház sokakat csábíthat Pécsre Bár a Vendégvárás a Me­csek alján című rendezvényso­rozat áprilisban befejeződött, az igazi vendégvárás a követ­kező hetekben, hónapokban kezdődik majd. Az idegenfor­galmi szakemberek becslése szerint Pécs és Baranya több vendégre számíthat ezen a nyáron, mint korábban bármi­kor. A környék természeti adott­ságai, műemlékei és más ide­genforgalmi látványosságai mellett erőteljesen megduz- zasztja az idelátogatók számát a kötelező valutabeváltás meg­szüntetése. Az idei lesz az el­ső olyan szezon, amikor a ha­zánkba érkező külföldiek min­den kötöttség nélkül gazdál­kodhatnak valutájukkal. Az el­ső hónapok statisztikája sze­rint a kötelező valutabeváltás megszüntetése elsősorban a Jugoszláviából idelátogatók utazási kedvét serkentette. De szólhatnánk itt a monumentá­lisnak ígérkező Pécsi Nyári Színház rendezvénysorozatáról is, amely alighanem ezreket csábít majd ide az ország kü­lönböző részeiből és reméljük a határainkon túlról is. Jakabos Zoltánné, a Megyei Tanács kereskedelmi osztály ve­zetőjének értékelése szerint jól szolgálta a taktikai felké­szülést, a majdnem egy hó­napig tartó Vendégvárás a Mecsek alján rendezvénysoro­zat. Sikeresek voltak a külön­böző gasztronómiai programok, és hét-nyolcezren vettek részt a vacsoraesteken, terítési és ételbemutatókon. Rendezvényt szervezni hálás dolog. Biztosan nem érzik sértőnek a vendég­látás területén dolgozó szak­emberek, ha leírjuk, hogy könnyebb és látványosabb fel­adat az egyedi rendezvények­re való felkészülés, mint a színvonalas vendéglátás — a hétköznapokon. A Vendégvárás a Mecsek al­ján különböző programjai egy­ben rávilágítottak azokra a fehér foltokra is, ahol még sok tennivalójuk lehet a szállodák, éttermek, presszók, szezonális büfék dolgozóinak. A vendé­gek — és nemcsak a külföl­diek — egyre igényesebbek. Nem mindegy az, hogy milyen környezetben isszák meg a hű­sítőt, fogyasztják el vacsorá­jukat. Többet kell törődni az üzletek tisztaságával, azzal, hogy milyen asztalra szolgál­ják fel az ételeket és italokat. A különböző tejes és turmix italok választéka igen szegé­nyes. Ugyanez mondható el a fagylaltkínálatról. Gyümölcsök­kel, tejszínhabbal, likőrökkel kombinálva kívánatos fagylalt­poharakat lehet konstruálni. Ehhez adva vannak az alap­anyagok, csupán némi kísérle­tező kedvre és a szakma szt retetére lenne még szükség. A NINCS szót törölni kell a vendéglátásban dolgozó szakemberek szótárából — mondta értékelésében a Me­gyei Tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője. Vasárnap, amikor a bolti kereskedelem zárva van különösen nagy fel­adat hárul a vendéglátóiparra. Semmiféle szabályzat nem tilt­ja azt, hogy a turisták által látogatott éttermekben és presszókban különböző szezo­nális cikkeket árusítsanak. Ké­peslapot és bélyeget, várostér­képet és csokoládét. A legfontosabb persze az udvarias és figyelmes kiszolgá­lás. Vendég és vendég között még a forró nyári napokban sem szabad különbséget ten­ni. A vendéglátóipar sok kí­sértést nyújt a gyengéknek. A könnyű pénzszerzési lehető­ség, a szeszesitalok közelsége olykor erős csábításnak bizo­nyul. Az ellenőrző szervek szá­mára is fokozott munkát je­lent majd a nyári turista döm- ping. A Vendégvárás a Mecsek alján zárórendezvényén a részt­vevők megtekintették Az abla­kok Baranyára nyílnak című, jól sikerült, színes, idegenfor­galmi filmet. Az üzletvezetők, a felszolgálók ebben a film­ben egy csokorba kötve lát­hatták Baranya gazdag kin­cseit, amelyek a turisták tíz­ezreit vonzzák. Hogy végül is mennyi időt töltenek Baranyá­ban és hogyan érzik magukat az idelátogatók az jórészt a vendégvárók és a vendéglá­tók munkáján múlik. Ennek tu­datában kell majd dolgozni a most következő igen nehéz és forgalmas hétköznapokon. Erdős A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom