Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-28 / 145. szám
DN HÉTVÉGE 8. IRODALOM - MŰVÉSZET 978. MÁJUS 28. Tizenhét kiadó 135 újdonsága Mit kínál az idei könyvhét? 135 újdonság várja az idei könyvhéten a vásárlókat a könyvesboltokban és a sátrakban. Már hagyomány, hogy a kiadók erre az alkalomra különös gonddal készülnek, meglepetéseket tartogatnak az olvasóknak, a választékot minden műfajban igyekeznek bővíteni, az igényekhez igazítani. Az ünnepi könyvhét tájékoztatóinban lapozgatva világhírű írók munkáira bukkanunk, jeles alkotók életművéből összeállított válogatásokat találunk, értékes szakkönyvek, albumok, monográfiák, szótárak között válogathatunk. Nem hiányoznak a kínálatból, az évről évre megjelenő antológiák, melyek most is féláron kaphatók. Három antológia plusz egy évkönyv Huszonhárom mai magyar író egy-egy szép elbeszélését tartalmazza az idei Körkép. Jelenkori prózánk szinte valamennyi neves képviselője felvonul az antológiában, külön figyelmet érdemel Cseres Tibor, Galgóczi Erzsébet, Gáli István, Karinthy Ferenc, Moldova György, Simonffy András, Vészi Endre írása, a most bemutatkozó Ács Margit novellája, s az eddig jobbára költőként ismert Ágh Istvánnak már a Kortársban nagy érdeklődést keltett munkája, az Albérleteim története. Számos, a valóságot szépírói eszközökkel kutató riport, szociográfia látott napvilágot, az elmúlt évben a folyóiratok, irodalmi hetilapok hasábjain. Ezekből válogatott az bőszemmel című antológia szerkesztője, főként arra törekedve, hogy életünk nyugtalanító jelenségeire, megoldást sürgető problémáira irányítsa rá a figyelmet. A Rivalda az 1976/77-es színházi évad új, legsikeresebb darabjait gyűjti kötetbe. Az antológia jól ismert szerzőinek sorában most is ott találjuk Illyés Gyula, Hernádi Gyula, Sütő András nevét. Illyés Gyula Dániel az övéi között, Sütő András pedig Egy lócsiszár virágvasárnapja c. művét adja közre. A tavaly elhunyt Déry Tibor színpadi alkotása, a Kedves bopeer...! — mely hasonló című kisregénye alapján készült — nemcsak a válogatásnak, de mai színműirodalmunknak is meglepetése. Második alkalommal jelent meg az idén a Művészet c. képzőművészeti folyóirat évkönyve. A nagyrészt színes képeket tartalmazó évkönyv kiállítása igen tetszetős. Szakszerű, de a közfelfogással ellentétben, olvasmányos cikkek, tanulmányok segítenek eligazodni a jelenkori magyar és külföldi festészet, szobrászat, iparművészet világában. Válogatott és új versek A költészet iránt érdeklődők összegyűjtött, válogatott és új verseket tartalmazó kötetek között válogathatnak. A könyvhétre jelent meg Szécsi Margit és Csorba Győző eddigi munkásságának legteljesebb gyűjteménye, az előbbié Mit viszel, folyó, az utóbbié összegyűjtött versek címmel. Evekkel ezelőtt a rádió mutatta be Vihar Béla Egy katona megy a hóban c. költeményét, mely megrázó lírai dokumentuma, a magyar hadsereg pusztulásának egy ember sorsán keresztül. A most hetvenéves költő emlékezetes versét adta címűi annak a válogatásának, mely munkásságának javát tartalmazza. Űj verses könyvvel jelentkezik Weöres Sándor (35 vers), s a könyvhéten kerül az olvasók kezébe Nagy László posztumusz kötete, a Jönnek a harangok értem. Váci Mihály kiadott életművéből eddig hiányzott az a szatirikus elbeszélő költemény, melyet az író a halála előtti években kezdett el írni, s mely több részletében befejezetlen maradt. Az Utazás Bürokronéziában azonban így is teljes képet ad az író szándékáról, s új oldaláról mutatja be Vácit. Balázs Józseftől García Marquezig A magyar és a világirodalom több neves prózaírójának műve bővíti a könyvheti választékot. Új regényt írt a közelmúltban feltűnt, s máris a legjobb fiatal írók között emlegetett Balázs József. A Szeretők és szerelmesek fiatalokról szól, s mint a cím is jelzi, a történet központi kérdése a szerelem. A boldogság lehetőségeit vallatja Rafiai Sarolta is, akinek fiatal hősnője az őszinte érzések és a hamis életmód malomkövei között őrlődik (Jöhetsz holnap is). Ismét szatirikus mű került ki Moldova György tolla alól. A beszélő disznó minden bizonnyal a keresett művek listájára kerül, hiszen Moldova itt igazán elemében van, ami a humort illeti. Csurka István hangjátékaiból, színműveiből válogatott egy kötetre valót (Amerikai cigaretta), Mocsár Gábor és Palotai Boris pedig újabb keletű kisregényeit gyűjtötte könyvbe (Kék barlang, Hetedik év). Az ötlettől a filmig sorozat legfrissebbe kötete Galgóczi Erzsébet A közös bűn című regényét, s a belőle készült film forgatókönyvét tartalmazza. Új regényét olvashatjuk az amerikai Joseph Hellernek (Valami történt), aki A 22-es csapdájával írta be nevét a világ- irodalomba. Egy másik világhírű alkotás, a Száz év magány szerzője Garda Marquez, hosszú éveken át írt műve, A pátriárka alkonya, szintén a könyvhéten kapható. A véletlen szeszélyéből három történelmi regény is a boltokba került, az ünnepi alkalomra, Bárány Tamás A bíró, a svéd Éyvind Johson Kegyes urunk, Carolus, az amerikai Gore Vidal Burr ezredes utolsó kalandja című munkái. Tények és tanúk A tényirodalom egyre népszerűbbé válik napjainkban. Ezért is vállalkozott rá a Magvető Könyvkiadó, hogy Magyar krónika címmel ismét megjelenteti Csák Gyula, Csoó- ri Sándor és Moldova György annak idején nagy vitákat kavaró szociográfiai riportjait, a Mélytengeri áramlást, a Tudósítás a toronyból-t, valamint a Tisztelet Komlónak néhány részletét, kiegészítve Karinthy Ferenc, Nemeskürty István és Örkény István hasonló jellegű munkáival. A Táncsics Könyvkiadó jelentette meg Tüskés Tibor: Sorskovácsok című szociográfiai munkáját, melynek írásai a huszonöt éves múltra visszatekintő, Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet munkásairól szólnak. A Tények és Tanúk sorozat újdonságai között találjuk Táncsics Mihály Életpályám című emlékezését, valamint Kádár Gyula memoárját (A Ludoviká- tól Sopronkőhidáig), melyben a második világháború utolsó évének eseményei elevenednek meg. Elkészült az első tudományos igényű életrajz Károlyi Mihály- ról. Hajdú Tibor részletesen elemzi Károlyi politikai pályafutását. Több mint két évtizeddel ezelőtt a magyar bibliográfiai irodalomban is szokatlanul érdekesnek számító kézikönyv jelent meg Magyar írói álnévlexikon címmel. Gulyás Pál bibliográfus, fáradhatatlan munkájának eredménye volt ez a könyv. Mindazokat az álneveket, jelzéseket tartalmazta, melyeket magyar írók, újságírók használtak, pályájuk során. A lexikon rövid időn belül hiánycikk lett, mostani új kiadását évek óta vártuk. Hasonlóképpen hiányt pótol a Magyar szinonimaszótár. Beszédünket, írásunkat teszi színesebbé, árnyaltabbá, ha alkalmanként forgatjuk. Kovács Sándor Színvonalas alkotások a kereskedelemben A Művészeti Alap új törekvései Nyolcvanezer forint egy mai magyar festő képéért...? Nehéz elhinni, de műkereskedelmünkben manapság nem ritkák az ilyen vásárlások. Sőt a rendszeres vásárlók, a gyűjtők egy része kifejezetten érdeklődik a minél magasabb árú képek iránt. Ügy vélik, a magasabb ár egyben rangosabb művészi értéket fejez ki, holott nem erről van szó, csupán az árak bizonyos zűrzavaráról, amit az eredményez, hogy a műtárgyak árának megállapítása meglehetősen sok, egymástól eltérő érték- ítéletű fórumon történik. Maguk a művészek, képző- művészeti szakemberek sziszszentek fel elsőként a nyolcvanezer forintos ár hallatán azon a tájékoztatón, amit a napokban tartottak Pécsett a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának vezetői, Vé- szics Ferenc igazgató, valamint Borbély Károly művészeti és Török Béla gazdasági igazgatóhelyettesek. A tájékoztatón megtudtuk, hogy a Művészeti Alapnak jelenleg 3341 tagja van. Közülük mintegy 270(T-an élnek Budapesten, 700-an pedig vidéken. Az intézmény társadalmi szervezet, amely tevékenységének anyagi bázisát maga teremti meg — a Képcsarnok Vállalat, az Iparművészeti Vállalat, a Képzőművészeti Kiadó Vállalat és a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat — bevételeiből. Tevékenységükhöz 1977-ben körülbelül 160 millió forintra volt szükség, ennyit használt fel az alap a kulturális kormányzat által meghatározott célokra. Az összeg néhány tétele meglehetősen beszédes a szervezet művészetpártoló, művészeket segítő tevékenységét illetően. Nyugdíjsegély folyósítására évente 17 millió, egyéb segélyekre évente ötmillió, alkotóházak fenntartására 6,5—7 millió, műtórgyvá- sárlásra (1977-ben) 11 millió az SZTK-orvosi ellátásra ugyancsak évente 2,5 millió, műtermek építésére (1977-ben) 6,5 millió forintot fordítottak, illetve fordítanak. Ezen kívül kulturális intézmények, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a Műcsarnok, az Ernst múzeum, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója, a Fotóművészet és a Művészet című folyóiratok fenntartására és hasonló célokra 71 millió forint jut évente. De számos egyebet is lehetne említeni — így például a siklósi alkotótelep 1974-es 4 millió forintos támogatását, amelyet 1978-ban újabb 4 millió forint követ. A folyamatos munka mellett fontos problémát jelent a jelenlegi tagfelvétel. Korszerűbben kell megfogalmazni azokat a követelményeket, amelyeknek alapján a főiskolát nem végzettek is Alaptagokká válhatnak. Az ilyenek száma nőtt. 1970-ben 120—140 ilyen felvétel volt, 1977-ben pedig 234. Mivel azonban az Alaptagság gyakorlatilag megfelel a főiskolának, a területi szervezeteknek a jelenleginél jóval nagyobb felelősséggel kell megtenniük javaslataikat. A Művészeti Alap egyik fontos tevékenysége a bírálati munka, a zsűrizés. A Kulturális Minisztérium határozatának megfelelően három éven belül ki kell dolgozni az újrendszerű zsűrizés szempontrendszerét. Az alap vásárlásainak a funkciója a jövőben az értékorientáció lesz — az állami felelősség fokozásával, a vásárlási kör bővítésével. A megvásárolt alkotásokat 1979- től nyílt kiállításokon is bemutatjuk. Korszerűsíteni szeretnék a műkereskedelemmel kapcsolatos bírálatot is, azzal együtt, hogy a színvonalas alkotások nagyobb mértékben jelenjenek meg a kereskedelemben. Több intézkedés várható a grafika, a kisplasztika és a plakett érdekében is. Ez év márciusától a Művészeti Alap zsűrizi a Képcsarnok galériáiban és az Iparművészeti Vállalat helyiségeiben rendezendő kiállításokat. Ezzel az a céljuk, hogy a műkereskedelmi kiállítás is ugyanolyan rangos rendezvény legyen, mint egy közművelődési tárlat. Vagyis a kiállítás minősége ne a helyiségtől, hanem a művektől függjön. A műkereskedelemben két fontos célkitűzést szeretnének érvényesíteni. Emelni kívánják az üzletbe kerülő művek színvonalát, ugyanakkor egy bizonyos szemléleti sokszínűséget szeretnének megvalósítani a kereskedelemben. — B. K. — PAKUTSKÁROLY Hangot és fényt hangot adjatok ne némaságot sötétség helyett világosságot fényt fényt és hangot mozgást a mozdulatlanságért szinorgiát a sápadtságért meleget adjatok a hideg helyett tág-torkú éneket a dúdolás helyett lüktető vért az erekbe törj felszínre gyáván magadba fojtott százszor kioltott vulkán-szenvedély szikrázó fényözön vakítson a hit fáklya ki nem lobbanó máglya lobogjatok lobogjatok utat világítsatok fényt fényt és hangot adjatok ILLÉS ZSUZSA Ősz Rám boruló őszi fák koronája Valami ismeretlen lélek-békesség Széttáguló nyugalom harmóniája Valami kimondhatatlan Szédületbe ejtő varázs Szép borostyánszinű remegés Valami határtalan Pacsirta-hangú Lobogás kísér A csönd puhán lassan Vállamra hajtja fejét KOVÁCS JÓZSEF A Árvaság Becsukva liliomfehérbe, dupla béklyóba, üresen burjánzó tekintetekbe, értetlenül vicsorítva verejtékemtől lucskos éveimre, mintha senkim sem lenne úgy állok itt szülőföldem templomkupolás terén, mint akinek az anyanyelve bábeli-zagyva, mint akinek megbocsájthatatlan bűne van.
