Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-28 / 145. szám

DN HÉTVÉGE 8. IRODALOM - MŰVÉSZET 978. MÁJUS 28. Tizenhét kiadó 135 újdonsága Mit kínál az idei könyvhét? 135 újdonság várja az idei könyvhéten a vásárlókat a könyvesboltokban és a sátrak­ban. Már hagyomány, hogy a kiadók erre az alkalomra külö­nös gonddal készülnek, meg­lepetéseket tartogatnak az ol­vasóknak, a választékot minden műfajban igyekeznek bővíteni, az igényekhez igazítani. Az ün­nepi könyvhét tájékoztatóinban lapozgatva világhírű írók munkáira bukkanunk, jeles alkotók életművéből összeállí­tott válogatásokat találunk, értékes szakkönyvek, albumok, monográfiák, szótárak között válogathatunk. Nem hiányoz­nak a kínálatból, az évről évre megjelenő antológiák, melyek most is féláron kaphatók. Három antológia plusz egy évkönyv Huszonhárom mai magyar író egy-egy szép elbeszélését tartalmazza az idei Körkép. Je­lenkori prózánk szinte vala­mennyi neves képviselője felvo­nul az antológiában, külön fi­gyelmet érdemel Cseres Ti­bor, Galgóczi Erzsébet, Gáli István, Karinthy Ferenc, Moldo­va György, Simonffy András, Vészi Endre írása, a most be­mutatkozó Ács Margit novellá­ja, s az eddig jobbára költő­ként ismert Ágh Istvánnak már a Kortársban nagy érdek­lődést keltett munkája, az Al­bérleteim története. Számos, a valóságot szép­írói eszközökkel kutató riport, szociográfia látott napvilágot, az elmúlt évben a folyóiratok, irodalmi hetilapok hasábjain. Ezekből válogatott az bőszem­mel című antológia szerkesztő­je, főként arra törekedve, hogy életünk nyugtalanító jelensé­geire, megoldást sürgető prob­lémáira irányítsa rá a figyel­met. A Rivalda az 1976/77-es színházi évad új, legsikeresebb darabjait gyűjti kötetbe. Az antológia jól ismert szerzőinek sorában most is ott találjuk Illyés Gyula, Hernádi Gyula, Sütő András nevét. Illyés Gyu­la Dániel az övéi között, Sütő András pedig Egy lócsiszár virágvasárnapja c. művét ad­ja közre. A tavaly elhunyt Déry Tibor színpadi alkotása, a Ked­ves bopeer...! — mely hason­ló című kisregénye alapján ké­szült — nemcsak a válogatás­nak, de mai színműirodalmunk­nak is meglepetése. Második alkalommal jelent meg az idén a Művészet c. képzőművészeti folyóirat év­könyve. A nagyrészt színes ké­peket tartalmazó évkönyv ki­állítása igen tetszetős. Szak­szerű, de a közfelfogással el­lentétben, olvasmányos cikkek, tanulmányok segítenek eliga­zodni a jelenkori magyar és külföldi festészet, szobrászat, iparművészet világában. Válogatott és új versek A költészet iránt érdeklődők összegyűjtött, válogatott és új verseket tartalmazó kötetek kö­zött válogathatnak. A könyv­hétre jelent meg Szécsi Margit és Csorba Győző eddigi mun­kásságának legteljesebb gyűj­teménye, az előbbié Mit viszel, folyó, az utóbbié összegyűj­tött versek címmel. Evekkel ez­előtt a rádió mutatta be Vihar Béla Egy katona megy a hó­ban c. költeményét, mely meg­rázó lírai dokumentuma, a ma­gyar hadsereg pusztulásának egy ember sorsán keresztül. A most hetvenéves költő emlé­kezetes versét adta címűi annak a válogatásának, mely munkás­ságának javát tartalmazza. Űj verses könyvvel jelentke­zik Weöres Sándor (35 vers), s a könyvhéten kerül az olva­sók kezébe Nagy László posz­tumusz kötete, a Jönnek a ha­rangok értem. Váci Mihály ki­adott életművéből eddig hiány­zott az a szatirikus elbeszélő költemény, melyet az író a ha­lála előtti években kezdett el írni, s mely több részletében befejezetlen maradt. Az Utazás Bürokronéziában azonban így is teljes képet ad az író szán­dékáról, s új oldaláról mutat­ja be Vácit. Balázs Józseftől García Marquezig A magyar és a világirodalom több neves prózaírójának mű­ve bővíti a könyvheti válasz­tékot. Új regényt írt a közel­múltban feltűnt, s máris a leg­jobb fiatal írók között emle­getett Balázs József. A Szere­tők és szerelmesek fiatalokról szól, s mint a cím is jelzi, a történet központi kérdése a szerelem. A boldogság lehető­ségeit vallatja Rafiai Sarolta is, akinek fiatal hősnője az őszinte érzések és a hamis élet­mód malomkövei között őrlő­dik (Jöhetsz holnap is). Ismét szatirikus mű került ki Moldova György tolla alól. A beszélő disznó minden bizonnyal a ke­resett művek listájára kerül, hiszen Moldova itt igazán ele­mében van, ami a humort il­leti. Csurka István hangjátékai­ból, színműveiből válogatott egy kötetre valót (Amerikai ci­garetta), Mocsár Gábor és Pa­lotai Boris pedig újabb keletű kisregényeit gyűjtötte könyvbe (Kék barlang, Hetedik év). Az ötlettől a filmig sorozat leg­frissebbe kötete Galgóczi Erzsé­bet A közös bűn című regé­nyét, s a belőle készült film forgatókönyvét tartalmazza. Új regényét olvashatjuk az amerikai Joseph Hellernek (Va­lami történt), aki A 22-es csap­dájával írta be nevét a világ- irodalomba. Egy másik világ­hírű alkotás, a Száz év magány szerzője Garda Marquez, hosszú éveken át írt műve, A pátriárka alkonya, szintén a könyvhéten kapható. A véletlen szeszélyéből három történelmi regény is a boltokba került, az ünnepi alkalomra, Bárány Ta­más A bíró, a svéd Éyvind Johson Kegyes urunk, Carolus, az amerikai Gore Vidal Burr ezredes utolsó kalandja című munkái. Tények és tanúk A tényirodalom egyre nép­szerűbbé válik napjainkban. Ezért is vállalkozott rá a Mag­vető Könyvkiadó, hogy Ma­gyar krónika címmel ismét megjelenteti Csák Gyula, Csoó- ri Sándor és Moldova György annak idején nagy vitákat ka­varó szociográfiai riportjait, a Mélytengeri áramlást, a Tudó­sítás a toronyból-t, valamint a Tisztelet Komlónak néhány részletét, kiegészítve Karinthy Ferenc, Nemeskürty István és Örkény István hasonló jellegű munkáival. A Táncsics Könyvkiadó je­lentette meg Tüskés Tibor: Sorskovácsok című szociográ­fiai munkáját, melynek írásai a huszonöt éves múltra vissza­tekintő, Pécsi Vasas Ipari Szö­vetkezet munkásairól szólnak. A Tények és Tanúk sorozat újdonságai között találjuk Tán­csics Mihály Életpályám című emlékezését, valamint Kádár Gyula memoárját (A Ludoviká- tól Sopronkőhidáig), melyben a második világháború utolsó évének eseményei elevenednek meg. Elkészült az első tudományos igényű életrajz Károlyi Mihály- ról. Hajdú Tibor részletesen elemzi Károlyi politikai pálya­futását. Több mint két évtizeddel ez­előtt a magyar bibliográfiai irodalomban is szokatlanul ér­dekesnek számító kézikönyv je­lent meg Magyar írói álnév­lexikon címmel. Gulyás Pál bibliográfus, fáradhatatlan munkájának eredménye volt ez a könyv. Mindazokat az álne­veket, jelzéseket tartalmazta, melyeket magyar írók, újság­írók használtak, pályájuk so­rán. A lexikon rövid időn be­lül hiánycikk lett, mostani új kiadását évek óta vártuk. Hasonlóképpen hiányt pótol a Magyar szinonimaszótár. Be­szédünket, írásunkat teszi szí­nesebbé, árnyaltabbá, ha al­kalmanként forgatjuk. Kovács Sándor Színvonalas alkotások a kereskedelemben A Művészeti Alap új törekvései Nyolcvanezer forint egy mai magyar festő képéért...? Ne­héz elhinni, de műkereskedel­münkben manapság nem rit­kák az ilyen vásárlások. Sőt a rendszeres vásárlók, a gyűj­tők egy része kifejezetten ér­deklődik a minél magasabb árú képek iránt. Ügy vélik, a magasabb ár egyben rango­sabb művészi értéket fejez ki, holott nem erről van szó, csu­pán az árak bizonyos zűrza­varáról, amit az eredményez, hogy a műtárgyak árának megállapítása meglehetősen sok, egymástól eltérő érték- ítéletű fórumon történik. Maguk a művészek, képző- művészeti szakemberek szisz­szentek fel elsőként a nyolc­vanezer forintos ár hallatán azon a tájékoztatón, amit a napokban tartottak Pécsett a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapjának vezetői, Vé- szics Ferenc igazgató, vala­mint Borbély Károly művészeti és Török Béla gazdasági igaz­gatóhelyettesek. A tájékoztatón megtudtuk, hogy a Művészeti Alapnak je­lenleg 3341 tagja van. Közü­lük mintegy 270(T-an élnek Budapesten, 700-an pedig vi­déken. Az intézmény társa­dalmi szervezet, amely tevé­kenységének anyagi bázisát maga teremti meg — a Kép­csarnok Vállalat, az Iparmű­vészeti Vállalat, a Képzőmű­vészeti Kiadó Vállalat és a Képzőművészeti Kivitelező Vál­lalat — bevételeiből. Tevé­kenységükhöz 1977-ben körül­belül 160 millió forintra volt szükség, ennyit használt fel az alap a kulturális kormány­zat által meghatározott cé­lokra. Az összeg néhány téte­le meglehetősen beszédes a szervezet művészetpártoló, mű­vészeket segítő tevékenységét illetően. Nyugdíjsegély folyó­sítására évente 17 millió, egyéb segélyekre évente öt­millió, alkotóházak fenntartá­sára 6,5—7 millió, műtórgyvá- sárlásra (1977-ben) 11 millió az SZTK-orvosi ellátásra ugyan­csak évente 2,5 millió, műter­mek építésére (1977-ben) 6,5 millió forintot fordítottak, illet­ve fordítanak. Ezen kívül kul­turális intézmények, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a Műcsarnok, az Ernst múzeum, a Fiatal Képzőművészek Stú­diója, a Fotóművészet és a Művészet című folyóiratok fenntartására és hasonló cé­lokra 71 millió forint jut éven­te. De számos egyebet is le­hetne említeni — így például a siklósi alkotótelep 1974-es 4 millió forintos támogatását, amelyet 1978-ban újabb 4 millió forint követ. A folyamatos munka mellett fontos problémát jelent a je­lenlegi tagfelvétel. Korszerűb­ben kell megfogalmazni azo­kat a követelményeket, ame­lyeknek alapján a főiskolát nem végzettek is Alaptagokká válhatnak. Az ilyenek száma nőtt. 1970-ben 120—140 ilyen felvétel volt, 1977-ben pedig 234. Mivel azonban az Alap­tagság gyakorlatilag megfelel a főiskolának, a területi szer­vezeteknek a jelenleginél jó­val nagyobb felelősséggel kell megtenniük javaslataikat. A Művészeti Alap egyik fontos tevékenysége a bírálati mun­ka, a zsűrizés. A Kulturális Minisztérium határozatának megfelelően három éven be­lül ki kell dolgozni az újrend­szerű zsűrizés szempontrend­szerét. Az alap vásárlásainak a funkciója a jövőben az ér­tékorientáció lesz — az álla­mi felelősség fokozásával, a vásárlási kör bővítésével. A megvásárolt alkotásokat 1979- től nyílt kiállításokon is be­mutatjuk. Korszerűsíteni sze­retnék a műkereskedelemmel kapcsolatos bírálatot is, azzal együtt, hogy a színvonalas al­kotások nagyobb mértékben jelenjenek meg a kereskede­lemben. Több intézkedés vár­ható a grafika, a kisplasztika és a plakett érdekében is. Ez év márciusától a Művészeti Alap zsűrizi a Képcsarnok ga­lériáiban és az Iparművészeti Vállalat helyiségeiben rende­zendő kiállításokat. Ezzel az a céljuk, hogy a műkereske­delmi kiállítás is ugyanolyan rangos rendezvény legyen, mint egy közművelődési tár­lat. Vagyis a kiállítás minősé­ge ne a helyiségtől, hanem a művektől függjön. A műke­reskedelemben két fontos cél­kitűzést szeretnének érvényesí­teni. Emelni kívánják az üz­letbe kerülő művek színvona­lát, ugyanakkor egy bizonyos szemléleti sokszínűséget sze­retnének megvalósítani a ke­reskedelemben. — B. K. — PAKUTSKÁROLY Hangot és fényt hangot adjatok ne némaságot sötétség helyett világosságot fényt fényt és hangot mozgást a mozdulatlanságért szinorgiát a sápadtságért meleget adjatok a hideg helyett tág-torkú éneket a dúdolás helyett lüktető vért az erekbe törj felszínre gyáván magadba fojtott százszor kioltott vulkán-szenvedély szikrázó fényözön vakítson a hit fáklya ki nem lobbanó máglya lobogjatok lobogjatok utat világítsatok fényt fényt és hangot adjatok ILLÉS ZSUZSA Ősz Rám boruló őszi fák koronája Valami ismeretlen lélek-békesség Széttáguló nyugalom harmóniája Valami kimondhatatlan Szédületbe ejtő varázs Szép borostyánszinű remegés Valami határtalan Pacsirta-hangú Lobogás kísér A csönd puhán lassan Vállamra hajtja fejét KOVÁCS JÓZSEF A Árvaság Becsukva liliomfehérbe, dupla béklyóba, üresen burjánzó tekintetekbe, értetlenül vicsorítva verejtékemtől lucskos éveimre, mintha senkim sem lenne úgy állok itt szülőföldem templomkupolás terén, mint akinek az anyanyelve bábeli-zagyva, mint akinek megbocsájthatatlan bűne van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom