Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)
1978-05-15 / 132. szám
tiéttöi □ Mikor kezdődik meg a helyi műsorok adása? Finnek a volán mögött Gyorshajtók, rendőrök és műszerek lisan az elméleti, és 17 óra a gyakorlati képzés. — Milyen autótípusokkal készülhetnek a vizsgára a tanulók? — Negyven fajta személy- gépkocsi közül válogathatnak. Az egyes autósiskolák általában két-három típusra szakosodtak. Nálam például Toyoták és Volvók vannak. Ha valaki Volvót akar vásárolni, akkor hozzám jön, de ha Mercedest, akkor elmegy egy másik iskolába, ahol Mercedesen tanulhat meg vezetni. Egyébként Finnországban 1600 személy- és 350 tehergépkocsival oktatnak. — Hány nő szerzett tavaly jogosítványt? — Számítógépes statisztikai nyilvántartás alapján elmondhatom, hogy az elmúlt esztendőben a vezetői engedélyt szerzők 60,3 százaléka nő volt. Az autóbusz-vezetésre is érvényes jogosítványok 9 százalékát nők szerezték meg. 1977- ben 65 000-en végeztek a különböző autósiskolákban. — A vizsgákon milyen a „bukási" arány? — Tavaly 100 vizsgázó közül 23-an a gyakorlati és 10-enaz elméleti résznél estek ki. — Aki már megszerezte a jogosítványt, hogyan képezheti tovább magát? — Minden megyében van egy csoport, ők irányítják a továbbképzést. A defenzív vezetést igyekeznek elsajátíttatni a hallgatókkal, ezenkívül lehet olyan kurzusokra is jelentkezni, ahol a téli és az éjszakai vezetést gyakorolhatják szakképzett oktatók mellett. Az érdeklődés azonban nem nagy, évente általában 10 000-en végzik el. Azt szeretnénk elérni, hogy a továbbképzést kötelezővé tegyék. — Mennyi halálos baleset történt tavaly Finnországban? — Az 1977-es adatok viszonylag kedvező képet mutatnak, hisz 667 halálos balesetet regisztráltak. Mintegy ötven százalékkal kevesebbet, mint két éve. A baleseti okok közül — gondolom, mint önöknél is — az első helyen a-figyelmetlen, gondatlan vezetés van, de az ittas vezetők és gyorshajtók száma is egyre szaporodik. — A rendőrség ellenőrzi a sebességtartást? — Finnországban lakott területen ötven, máshol nyolcvan kilométer a megengedett legnagyobb sebesség. A gyorshaj- tókat lefényképezik, de az élelmes finn vezetők egy olyan műszert szerelnek a kocsiba, ami jelzi, hogy néhány száz méterre az autótól a rendőrség méri a sebességet. Erre a rendőrök újabb berendezést állítottak be, úgyhogy . . . — Milyen gondokkal küszködnek az autósiskolák? — Egyik legnagyobb gondunk, hogy a prognózis szerint 1993-ig mind kevesebb tanuló lesz. Roszprim Nándor Baklövés Az erejük teljében lévő, öreg őzbakok egyelőre nyugodtan barangolgatnak az erdőkben. Augusztus 15-ig csak a selejtes, alakihibás, köztük a gyilkos- agancsú bakokat lövik a külföldi bérvadászok. A Mecseki Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság idén 110 őzbakot szánt a kilövés sorsára a május elsejétől október 15-ig tartó őzbakvadászattal. Ez idáig 65 bak távozott az örök vadászmezőkre. A legnagyobbat, egy 600 grammos agancsú, hanyatló öreg bakot Vajszló környékén lőtte egy nyugatnémet vadász. Mind a selejtes, mind az üzekedési időszak után kilövésre kerülő, érett bakokért valutával fizetnek határainkon túlról, a MAVAD-nak. t. é. Több, mint tízéves közvetítőkocsival dolgozik a pécsi stáb. Ez azonban csak „félkész terméket” állít elő, de csak addig, mig meg nem érkezik az új, elektronikus képrögzítő berendezés. A csecsemőket is beszámítva minden ötödik finnek saját autója van. A jogosítvánnyal rendelkezők száma meghaladja az 1,6 milliót. A vezetői engedélyeket 18 éves kortól szerezhetik meg Finnországban, s csak a 45. életév betöltése után kell ötévenként meghosz- szabbítani, azaz orvosi vizsgálaton részt venni. A fentieket Simo Kapanen, a Finn Gépjárművezető Iskolák Szövetségének elnöke mondta el, akivel a finn gépjárművezetők képzéséről, az ottani közúti közlekedésről beszélgettem. — A mi országunkban 400 magánkézben levő autósiskolában történik az oktatás, de néhány állami vállalat is tart fenn iskolát. Személy- és tehergépkocsira 20 óra minimáKörzeti stúdió — ma és holnap Beszélgetés Nagy Richárddal a Magyar Televízió elnökével Nagy Richard, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Televízió elnöke 1976. november 24-én, a körzeti stúdiók avatása alkalmából a következő nyilatkozatot adta: „Mindenekelőtt azt várjuk két körzeti stúdiónktól, hogy bemutassák mindazt, ami a dél-alföldi és a dél-dunántúli körzet társadalmi, kulturális, gazdasági, politikai életében a legjellemzőbb, amivel a legérdekesebben, a leghasznosabban egészíthetik ki műsorainkat.” Hosszabb a gyakorlóidő- Másfél esztendővel a körzeti televíziós stúdiók avatása után hogyan értékeli a Magyar Televízió elnöke a dél-magyarországi tévés alkotók munkáját? — Alapvető szándékainkat megvalósították a körzeti stúdiók munkatársai. Híven tükrözik a Dél-Alföld, és Dél-Dunán- túl társadalmi keresztmetszetét. A Dél-alföldi Krónika és a Pannon Krónika című magazin műsorai nagyszerűen sikerültek. Megbecsült régi televíziós alkotók véleményét is tolmácsolom, amikor azt mondom, hogy a fiatal garnitúra helytállása, kellemes meglepetést keltett. Igazi televíziós szakszerűséggel közelítették meg témáikat, műsoraikban megcsillan a sajátos arculatnak az a színe, ami csak ezekre a körzetekre jellemző. — Mikorra várható, hogy teljes lesz a pécsi körzeti stúdió technikai felszereltsége? — Úgy határoztunk, hogy a körzeti stúdiókat nem az anya- intézményből „kikopott” technikával szereljük fel, hanem új elektronikus rögzítőket telepítünk. A külkereskedelmi megrendelések megtörténtek, és remélhetőleg még ebben az esztendőben Pécsett is rögzíteni tudják elektronikus úton a műsorokat. Milliárdos program- Talán nem provokatív a kérdés: Pécsett vagy Szegeden mennek jobban a dolgok?- A televízió vezetőségének véleményét mindkét stúdió ismeri, így hát nem titok. Pécs több vonatkozásban előbbre tart. A dél-dunántúli televíziós kollektíva együttműködése az anyaintézménnyel, valamint a régió megyéinek párt-, állami, társadalmi és kulturális intézményeivel szervezettebb, dinamikusabb, fejlettebb mint a szegediek ilyen irányú tevékenysége. A Baranya megyei stúdióban kitűnő csapatmunka alakult ki, gyorsan elsajátították a technika felhasználásához szükséges ismereteket. Szegeden erősítenünk kell, javítani kell a személyi feltételeket, hogy behozhassák lemaradásukat. — A televízió fejlődésének újabb mérföldköve a nemzetiségi nyelven sugárzott adások beindulása.. . — A Pécsi Rádióban már hosszú tradíciója van a nemzetiségi műsorok sugárzásának. Ez is egyik alapja lehet annak, hogy a pécsi tévéstúdiónk vállalta el a nemzetiségi adások készítését. Az első időszakban — először júliusban — délszláv és német nyelven sugároz majd magazinműsort stúdiónk, a második program keretében. így a nézők megkapják a választás lehetőségét. Ha kialakul a megfelelő szakembergárda, akkor a jövőben szeretnénk majd bővíteni a kétszer 15 perces műsoridőt. — A kezdeti elképzelések szerint a 70-es évek végére ki kellett volna alakulni Magyarországon a körzeti televíziós stúdiók hálózatának. Mi az oka az elmaradásnak? — Kizárólag gazdasági okai vannak. A személyi és a műsorpolitikai feltételeink már ma is adottak. Egy stúdió felépítése ma Magyarországon kb. 200 millió forintba kerül. A teljes program megvalósításához tehát egymilliárd forintra van szükség. Jelenlegi anyagi helyzetünk lelassította a stúdiók létrehozásának eredetileg meghatározott ütemét; korábbi szándékainkkal szemben ezért Miskolcon, Győrben és Debrecenben is ideiglenes körülmények között indítjuk meg a stúdiókat. Az állandó stúdió-komplexumok létrehozása valameny- nyi országrészben a 80-as évek elejére húzódik át. — Mikor kezdődik meg Magyarországon ' a helyi műsorszórás? — Ideiglenes stúdiókból nem merjük megkezdeni a regionális adások sugárzását, mert annak technikai bázisa ma még hiányzik. Adóhálózat szempontjából jelenleg a pécsi és a miskolci körzet alkalmas helyi műsorszórásra. Ha a végleges stúdiók elkészülnek minden bizonnyal ebben a két országrészben indítjuk meg először a regionális adásokat. Erdős Ákos Csak egy telefon Vevőszolgálat a Centrumnál A megyeszékhelyeken is lehetne? — Megtudhatnám, hol kapok például kazettás magnószalagot? — Kérem, csak egy telefon. Tárcsázom a 222-600-as számot, s a vonal túlsó végén egy kedves, udvarias női hang közli velem, hogy pillanatnyilag egyetlen Centrum Áruházban sincs, most éppen országos hiánycikk. A beszélgetés Budapesten, a Centrum áruházak országos központjában hangzott el, ahol Heilig György, a propaganda osztály vezetője mutatta be a nemrég létrehozott vevőszolgálatot. — A Centrum országos hálózatában, 34 áruházban ösz- szesen mintegy nyolcezer dolgozó igyekszik a vásárlók igényeit kielégíteni. Egyelőre Budapesten vezettük be a vevő- szolgálatot azzal a céllal, hogy a vásárlóknak ne kelljen feleslegesen szaladgálni egy-egy árucikk után, hanem telefonon — és néhány hónapja személyesen is — megtudhatják, hogy hol, melyik áruházunkban találják meg a keresett cikket. — És ha éppen sehol sincs? — Egy kartonra feljegyzik az illető címét, telefonszámát, s amint beérkezik a kívánt cikk, kiértesítik, hogy itt és itt félretették részére. Ezt egyelőre csak Budapesten vezettük be, mert az ország nagyobb városaiban — Szombathelyt kivéve, mert ott kettő van — csak egy Centrum Áruház működik. — Ha én például Pécsről érdeklődnék valami után? — Amennyiben a készletben megtalálható, akkor a pécsi áruházunkon keresztül megkaphatja, vagy onnan értesítik ki. Ugyanez vonatkozik Szekszárd- ra, Kaposvárra, vagy Zalaegerszegre is. Reklámnak semmiképp sem rossz, de van egy másik előnye is a vevőszolgálatnak. Tulajdonképpen piackutatást is végeznek. Hetenként jelentést adnak a beszerzési főosztálynak a keresettebb cikkekről, így segíthetik a vevők igényei szerinti árukészlet kialakítását. — Hiánycikk mindig akad'. Ha ilyesmit keres az érdeklődő (például a magnókazetta), mit tehetnek? — Továbbítjuk az igényeket az illetékes gyártó, nagykereskedelmi vagy külkereskedelmi szerv felé. Most például, ha Uranus vagy Junoszty tévét, Minimat mosógépet, vagy gyermekkerékpárt szeretne venni valaki, kénytelen sajnálattal közölné a vevőszolgálat, hogy az éppen hiánycikk. De ennek is megvan az előnye, nem kell á vásárlónak feleslegesen bebolyongnia a várost. Hogy ez plusz munka, az biztos. Hqgy üzletpolitikailag jó a vállalatnak és a vásárlónak az sem kétséges. Talán nem ártana a megyeszékhelyeken valami hasonló megoldáson gondolkodni a nagyobb kiskereskedelmi vállalatok és a tanács segédletével. Egy telefon mégis kényelmesebb, mint a felesleges szaladgálás. Kurucz Gyula A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK FELVESZ: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti csillés, segédvájár, vájár, lakatos munkakörbe. 35 ÉVESNÉL FIATALABB ÚJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pécsett 1,5—2 év múlva készpénzbefizetés nélkül, rendkívül előnyős anyagi feltételek mellett juttatjuk lakáshoz A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói elhelyezést biztosítunk Komlón. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. Várétterem Dunaföldváron A Duna jobb partján, a meredek lőszhegyen római őrtorony állott hajdan, majd kulcsfontosságú vár. Az öttoryú erődítmény helyreállított öregtornya mo több emeletes múzeum, török hódításkori emlékekkel, festményekkel, fegyverekkel és más tárgyakkal. Kilátóvá kiképzett tetején pompás dunai és dunántúli tájban gyönyörködhet a látogató. Az őrtorony mellett most hangulatos, modern étterem épült korhű stílusban, az Országos Műemléki Felügyelőség tervezésében. Az új étterem sokat könnyít majd a nagy idegenforgalmú nagyközség vendéglátási gondjain. Május 27-én, szombaton délben avatják fel ünnepélyesen. (B. L.) Gépjárművezető-képzés, közúti közlekedés Finnországban