Dunántúli Napló, 1978. május (35. évfolyam, 119-148. szám)

1978-05-15 / 132. szám

tiéttöi □ Mikor kezdődik meg a helyi műsorok adása? Finnek a volán mögött Gyorshajtók, rendőrök és műszerek lisan az elméleti, és 17 óra a gyakorlati képzés. — Milyen autótípusokkal ké­szülhetnek a vizsgára a ta­nulók? — Negyven fajta személy- gépkocsi közül válogathatnak. Az egyes autósiskolák általá­ban két-három típusra szako­sodtak. Nálam például Toyo­ták és Volvók vannak. Ha va­laki Volvót akar vásárolni, ak­kor hozzám jön, de ha Mer­cedest, akkor elmegy egy má­sik iskolába, ahol Mercedesen tanulhat meg vezetni. Egyéb­ként Finnországban 1600 sze­mély- és 350 tehergépkocsival oktatnak. — Hány nő szerzett tavaly jogosítványt? — Számítógépes statisztikai nyilvántartás alapján elmond­hatom, hogy az elmúlt esz­tendőben a vezetői engedélyt szerzők 60,3 százaléka nő volt. Az autóbusz-vezetésre is érvé­nyes jogosítványok 9 százalé­kát nők szerezték meg. 1977- ben 65 000-en végeztek a kü­lönböző autósiskolákban. — A vizsgákon milyen a „bukási" arány? — Tavaly 100 vizsgázó közül 23-an a gyakorlati és 10-enaz elméleti résznél estek ki. — Aki már megszerezte a jogosítványt, hogyan képezheti tovább magát? — Minden megyében van egy csoport, ők irányítják a továbbképzést. A defenzív ve­zetést igyekeznek elsajátíttatni a hallgatókkal, ezenkívül lehet olyan kurzusokra is jelentkezni, ahol a téli és az éjszakai ve­zetést gyakorolhatják szakkép­zett oktatók mellett. Az érdek­lődés azonban nem nagy, évente általában 10 000-en vég­zik el. Azt szeretnénk elérni, hogy a továbbképzést kötele­zővé tegyék. — Mennyi halálos baleset történt tavaly Finnországban? — Az 1977-es adatok vi­szonylag kedvező képet mutat­nak, hisz 667 halálos balesetet regisztráltak. Mintegy ötven százalékkal kevesebbet, mint két éve. A baleseti okok közül — gondolom, mint önöknél is — az első helyen a-figyelmet­len, gondatlan vezetés van, de az ittas vezetők és gyorshajtók száma is egyre szaporodik. — A rendőrség ellenőrzi a sebességtartást? — Finnországban lakott te­rületen ötven, máshol nyolcvan kilométer a megengedett leg­nagyobb sebesség. A gyorshaj- tókat lefényképezik, de az élel­mes finn vezetők egy olyan műszert szerelnek a kocsiba, ami jelzi, hogy néhány száz méterre az autótól a rendőrség méri a sebességet. Erre a rendőrök újabb berendezést ál­lítottak be, úgyhogy . . . — Milyen gondokkal küsz­ködnek az autósiskolák? — Egyik legnagyobb gon­dunk, hogy a prognózis szerint 1993-ig mind kevesebb tanuló lesz. Roszprim Nándor Baklövés Az erejük teljében lévő, öreg őzbakok egyelőre nyugodtan barangolgatnak az erdőkben. Augusztus 15-ig csak a selejtes, alakihibás, köztük a gyilkos- agancsú bakokat lövik a kül­földi bérvadászok. A Mecseki Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság idén 110 őzbakot szánt a kilövés sorsára a má­jus elsejétől október 15-ig tar­tó őzbakvadászattal. Ez idáig 65 bak távozott az örök vadász­mezőkre. A legnagyobbat, egy 600 grammos agancsú, hanyat­ló öreg bakot Vajszló környé­kén lőtte egy nyugatnémet va­dász. Mind a selejtes, mind az üzekedési időszak után kilö­vésre kerülő, érett bakokért va­lutával fizetnek határainkon túl­ról, a MAVAD-nak. t. é. Több, mint tízéves közvetítőkocsival dolgozik a pécsi stáb. Ez azonban csak „félkész terméket” állít elő, de csak addig, mig meg nem érkezik az új, elektronikus képrögzítő berendezés. A csecsemőket is beszámítva minden ötödik finnek saját autója van. A jogosítvánnyal rendelkezők száma meghaladja az 1,6 milliót. A vezetői enge­délyeket 18 éves kortól szerez­hetik meg Finnországban, s csak a 45. életév betöltése után kell ötévenként meghosz- szabbítani, azaz orvosi vizsgá­laton részt venni. A fentieket Simo Kapanen, a Finn Gépjár­művezető Iskolák Szövetségé­nek elnöke mondta el, akivel a finn gépjárművezetők kép­zéséről, az ottani közúti köz­lekedésről beszélgettem. — A mi országunkban 400 magánkézben levő autósiskolá­ban történik az oktatás, de né­hány állami vállalat is tart fenn iskolát. Személy- és te­hergépkocsira 20 óra minimá­Körzeti stúdió — ma és holnap Beszélgetés Nagy Richárddal a Magyar Televízió elnökével Nagy Richard, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Televízió elnöke 1976. november 24-én, a körzeti stú­diók avatása alkalmából a kö­vetkező nyilatkozatot adta: „Mindenekelőtt azt várjuk két körzeti stúdiónktól, hogy bemu­tassák mindazt, ami a dél-al­földi és a dél-dunántúli körzet társadalmi, kulturális, gazda­sági, politikai életében a leg­jellemzőbb, amivel a legérde­kesebben, a leghasznosabban egészíthetik ki műsorainkat.” Hosszabb a gyakorlóidő- Másfél esztendővel a kör­zeti televíziós stúdiók avatása után hogyan értékeli a Magyar Televízió elnöke a dél-magyar­országi tévés alkotók munká­ját? — Alapvető szándékainkat megvalósították a körzeti stú­diók munkatársai. Híven tükrö­zik a Dél-Alföld, és Dél-Dunán- túl társadalmi keresztmetszetét. A Dél-alföldi Krónika és a Pan­non Krónika című magazin mű­sorai nagyszerűen sikerültek. Megbecsült régi televíziós al­kotók véleményét is tolmácso­lom, amikor azt mondom, hogy a fiatal garnitúra helytállása, kellemes meglepetést keltett. Igazi televíziós szakszerűséggel közelítették meg témáikat, mű­soraikban megcsillan a sajátos arculatnak az a színe, ami csak ezekre a körzetekre jellemző. — Mikorra várható, hogy tel­jes lesz a pécsi körzeti stú­dió technikai felszereltsége? — Úgy határoztunk, hogy a körzeti stúdiókat nem az anya- intézményből „kikopott” tech­nikával szereljük fel, hanem új elektronikus rögzítőket telepí­tünk. A külkereskedelmi meg­rendelések megtörténtek, és re­mélhetőleg még ebben az esz­tendőben Pécsett is rögzíteni tudják elektronikus úton a mű­sorokat. Milliárdos program- Talán nem provokatív a kérdés: Pécsett vagy Szegeden mennek jobban a dolgok?- A televízió vezetőségének véleményét mindkét stúdió is­meri, így hát nem titok. Pécs több vonatkozásban előbbre tart. A dél-dunántúli televíziós kollektíva együttműködése az anyaintézménnyel, valamint a régió megyéinek párt-, állami, társadalmi és kulturális intéz­ményeivel szervezettebb, dina­mikusabb, fejlettebb mint a szegediek ilyen irányú tevé­kenysége. A Baranya megyei stúdióban kitűnő csapatmun­ka alakult ki, gyorsan elsajá­tították a technika felhaszná­lásához szükséges ismereteket. Szegeden erősítenünk kell, ja­vítani kell a személyi feltéte­leket, hogy behozhassák lema­radásukat. — A televízió fejlődésének újabb mérföldköve a nemzeti­ségi nyelven sugárzott adások beindulása.. . — A Pécsi Rádióban már hosszú tradíciója van a nemze­tiségi műsorok sugárzásának. Ez is egyik alapja lehet annak, hogy a pécsi tévéstúdiónk vál­lalta el a nemzetiségi adások készítését. Az első időszakban — először júliusban — délszláv és német nyelven sugároz majd magazinműsort stúdiónk, a má­sodik program keretében. így a nézők megkapják a választás lehetőségét. Ha kialakul a meg­felelő szakembergárda, akkor a jövőben szeretnénk majd bőví­teni a kétszer 15 perces műsor­időt. — A kezdeti elképzelések sze­rint a 70-es évek végére ki kel­lett volna alakulni Magyaror­szágon a körzeti televíziós stú­diók hálózatának. Mi az oka az elmaradásnak? — Kizárólag gazdasági okai vannak. A személyi és a mű­sorpolitikai feltételeink már ma is adottak. Egy stúdió felépíté­se ma Magyarországon kb. 200 millió forintba kerül. A tel­jes program megvalósításához tehát egymilliárd forintra van szükség. Jelenlegi anyagi hely­zetünk lelassította a stúdiók létrehozásának eredetileg meg­határozott ütemét; korábbi szándékainkkal szemben ezért Miskolcon, Győrben és Debre­cenben is ideiglenes körülmé­nyek között indítjuk meg a stú­diókat. Az állandó stúdió-komp­lexumok létrehozása valameny- nyi országrészben a 80-as évek elejére húzódik át. — Mikor kezdődik meg Ma­gyarországon ' a helyi műsor­szórás? — Ideiglenes stúdiókból nem merjük megkezdeni a regioná­lis adások sugárzását, mert an­nak technikai bázisa ma még hiányzik. Adóhálózat szempont­jából jelenleg a pécsi és a miskolci körzet alkalmas helyi műsorszórásra. Ha a végleges stúdiók elkészülnek minden bi­zonnyal ebben a két ország­részben indítjuk meg először a regionális adásokat. Erdős Ákos Csak egy telefon Vevőszolgálat a Centrumnál A megyeszékhelyeken is lehetne? — Megtudhatnám, hol ka­pok például kazettás magnó­szalagot? — Kérem, csak egy telefon. Tárcsázom a 222-600-as szá­mot, s a vonal túlsó végén egy kedves, udvarias női hang közli velem, hogy pillanatnyi­lag egyetlen Centrum Áruház­ban sincs, most éppen orszá­gos hiánycikk. A beszélgetés Budapesten, a Centrum áruházak országos központjában hangzott el, ahol Heilig György, a propa­ganda osztály vezetője mutat­ta be a nemrég létrehozott vevőszolgálatot. — A Centrum országos há­lózatában, 34 áruházban ösz- szesen mintegy nyolcezer dol­gozó igyekszik a vásárlók igé­nyeit kielégíteni. Egyelőre Bu­dapesten vezettük be a vevő- szolgálatot azzal a céllal, hogy a vásárlóknak ne kelljen feles­legesen szaladgálni egy-egy árucikk után, hanem telefo­non — és néhány hónapja személyesen is — megtudhat­ják, hogy hol, melyik áruhá­zunkban találják meg a kere­sett cikket. — És ha éppen sehol sincs? — Egy kartonra feljegyzik az illető címét, telefonszámát, s amint beérkezik a kívánt cikk, kiértesítik, hogy itt és itt félretették részére. Ezt egyelő­re csak Budapesten vezettük be, mert az ország nagyobb városaiban — Szombathelyt kivéve, mert ott kettő van — csak egy Centrum Áruház mű­ködik. — Ha én például Pécsről érdeklődnék valami után? — Amennyiben a készletben megtalálható, akkor a pécsi áruházunkon keresztül megkap­hatja, vagy onnan értesítik ki. Ugyanez vonatkozik Szekszárd- ra, Kaposvárra, vagy Zalaeger­szegre is. Reklámnak semmiképp sem rossz, de van egy másik elő­nye is a vevőszolgálatnak. Tu­lajdonképpen piackutatást is végeznek. Hetenként jelentést adnak a beszerzési főosztály­nak a keresettebb cikkekről, így segíthetik a vevők igényei szerinti árukészlet kialakítását. — Hiánycikk mindig akad'. Ha ilyesmit keres az érdeklő­dő (például a magnókazetta), mit tehetnek? — Továbbítjuk az igényeket az illetékes gyártó, nagykeres­kedelmi vagy külkereskedelmi szerv felé. Most például, ha Uranus vagy Junoszty tévét, Minimat mosógépet, vagy gyermekkerékpárt szeretne venni valaki, kénytelen sajná­lattal közölné a vevőszolgálat, hogy az éppen hiánycikk. De ennek is megvan az előnye, nem kell á vásárlónak felesle­gesen bebolyongnia a várost. Hogy ez plusz munka, az biztos. Hqgy üzletpolitikailag jó a vállalatnak és a vásárló­nak az sem kétséges. Talán nem ártana a megyeszékhelye­ken valami hasonló megoldá­son gondolkodni a nagyobb kiskereskedelmi vállalatok és a tanács segédletével. Egy te­lefon mégis kényelmesebb, mint a felesleges szaladgálás. Kurucz Gyula A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK FELVESZ: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti csillés, segédvájár, vájár, lakatos munkakörbe. 35 ÉVESNÉL FIATALABB ÚJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pécsett 1,5—2 év múlva készpénzbefizetés nélkül, rendkívül előnyős anyagi feltételek mellett juttatjuk lakáshoz A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói el­helyezést biztosítunk Komlón. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. Vár­étterem Duna­földváron A Duna jobb partján, a meredek lőszhegyen római őrtorony állott hajdan, majd kulcsfontosságú vár. Az öttoryú erődítmény hely­reállított öregtornya mo több emeletes múzeum, tö­rök hódításkori emlékekkel, festményekkel, fegyverekkel és más tárgyakkal. Kilátó­vá kiképzett tetején pom­pás dunai és dunántúli táj­ban gyönyörködhet a láto­gató. Az őrtorony mellett most hangulatos, modern étte­rem épült korhű stílusban, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség tervezésében. Az új étterem sokat könnyít majd a nagy idegenforgal­mú nagyközség vendéglá­tási gondjain. Május 27-én, szombaton délben avatják fel ünnepélyesen. (B. L.) Gépjárművezető-képzés, közúti közlekedés Finnországban

Next

/
Oldalképek
Tartalom