Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-30 / 118. szám
I Köszöntjük a munkában élenjárókat! Bolyban tavasz táján mindig szebben zöldellnek és a másokénál egy kicsivel mindig magasabbak a gabonák. De szép a színe annak a zászlónak is, melyet az MSZMP KB a napokban adományozott a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátnak. A gazdaság ezzel egy időben elnyerte a Kiváló Vállalat kitüntető címet. Tovább folytatódik a bólvi diadalmenet A mi „arany- tartalékunk” Beszélgetés a Mezőgazdasági Kombinát vezetőivel A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban épülő új agrokémiai központ A Mezőgazdasági Kombinát a magyar mezőgazdaság egyik reprezentánsa. Hogy ott mi történik, mindenképpen túlnő a gazdaság keretein. Most, hogy — amint azt az MSZMP KB legutóbbi mezőgazdasági-élelmiszeripari határozatában megállapította — mezőgazdaságunk a korszakváltás időszakát éli, sok szó esik a rendelkezésre álló szellemi és anyagi erők gazdaságos kihasználásáról, a ráfordítások hatékonyságának növeléséről, a minőségről, egyszóval a mezőgazdaság jövőjéről. Hogyan tovább Bolyban? Erről beszélgettünk a Mezőgazda- sági Kombinát vezetőivel: dr. Kisjakab Lajos vezérigazgatóval, dr. Cseh Sándor és Szántó Zoltán vezérigazgató-helyettesekkel és Fóris Kálmán párttitkárral. Bolyban 1968 óta, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta számítják a rálépést a fejlődés intenzív szakaszára, ettől fogva az érdekeltség is ebbe az irányba hatott. A 22 ezer hektáron gazdálkodó, 2800 fős, tavaly 1,2 milliárd forint termelési értéket és 260 millió forint nyereséget felmutató gazdaságban 1968-ban az egy hektárra jutó termelési érték 17 000 forint volt, ma 54 000 forint. Az egy főre jutó termelési érték akkor 127 000 forint volt, ma 400 000 forint. Az egy hektárra jutó nyereség 4000, ma 12 000 forint. Az egy főre jutó nyereség 30 000 ma 89 000 forint. Fajlagos mutatóik eredményét megsokszorozták. Különösen az elmúlt két év volt Bolynak diadalmenet. Hozzávetőlegesen azonos területen, s anélkül, hogy új termelőkapacitások léptek volna be, két év alatt csaknem ötven százalékkal nőtt a termelési érték. Fantasztikus fejlődési ütem! Megélénkültek külkapcsolataik is, termelésük immár negyedét a külpiacokon értékesítik, exportjuk — ez az arány tavaly fordult meg — 57 százaléka tőkés, 43 százaléka a szocialista piacokra jut. Az eredmények kapcsán a bólyi vezetők távlati fejlesztési koncepciójukra, annak szerepére és következetes végrehajtására mutatnak rá, s arra a szemléletre és gyakorlatra, amely a rövid távú előnyökért nem adja fel a távlati koncepciót, a holnapi többlet mázsákat és forintokat. Boly köztudottan a vetőmag hazája, óriási termesztési és fel- dolgozási hagyományokkal. Ma már, köszönhetően a szakosítási törekvéseknek, a vetőmagüzem korszerűsítésének és bővítésének, évi 40 ezer tonna fémzárolt vetőmagot adnak a magyar mezőgazdaságnak és a külföldnek, mert jelentős mennyiségű az export is. Itt van tehát az igen keresett vetőmag. Itt tovább lehetne lépni. Akkor vajon miért virít cukorrépa és zöldség is a kombinát termelési palettáján? Mielőtt a bólyi vezetők véleményét hallanánk, utaljunk a kombinát azon igyekezetére, melynek immár át kell hatnia egész mezőgazdaságunkat is. Ez az út a takarmánytermesztés színvonalának növelése. A bó- lyiak súlyt helyeztek rá, s lucernából hektáronként száz mázsákat termesztenek, a silókukorica átlaga is elfogadható szintre került. Az így felszabaduló területeken árunövényeket, pénzes kultúrákat termeszthetnek. Átérezve azonban az országos gondokat (cukor, zöldség) cukorrépát és zöldséget is termesztenek. Vetik, amíg kell. Feltétlenül számítanak viszont arra, hogy a kedvezőbb ilyen adottságokkal rendelkező gazdaságok több zöldséget, azonos területen több és magasabb cukortartalmú répát termesztenek, s akkor ők kiiktathatják ezeket a növényeket. A bólyiak földjein mégiscsak vetőmagvakot a legkedvezőbb termeszteni. A vetőmag mellett Boly másik vezető ágazata — mellesleg ez a két tevékenység hozza a nyereség döntő hányadát — a baromfitenyésztés. Ebben is óriási a hagyomány, a Bólyi Tojástermelési Rendszer az egész ország területére kiterjedően működik. Annak idején a kanadai Shaver céggel létesítettek kapcsolatot, most is az ő tojóhibridjüket szaporítják. Jelentős az exportjuk, olyany- nyira, hogy Csehszlovákiában a nagyüzemi telepek zömében a tőlük vásárolt tojók tojnak. Az elmúlt évben emlékeztek meg az együttműködés 10. évfordulójáról, s a csehek azt mondták, valahogy így képzelik el a szocialista együttműködést. Amióta Boly látja el őket, az egy tyúkra jutó évi tojáshozam megduplázódott, az egy tojás előállítására felhasznált takarmány a felére csökkent. A kérdés mármost az, vajon nem léphetne-e ki Boly szélesebb körben a világpiacra, netán az önálló export—importjog elnyerésével. Boly kisugárzása vetőmagjain és termelési rendszerein keresztül a magyar mezőgazdaságra óriási. A kombinátban ennek súlyát és felelősségét nagyon is érzik. Széles horizontokat nyitva, kell gondolkodni és cselekedni, korszerű vállalkozásokba fogni. Nos, a kombinát integrációs törekvései jegyében szerteágazó és gyümölcsöző kapcsolatokat, sajátos együttműködési formákat épített ki a termelőszövetkezetektől a kutatóintézeteken át az élelmiszer- ipari vállalatokig. Tekintettel vetőmagtermelésükre, igen kiterjedt a kapcsolatuk a hazai és a külföldi — csehszlovák és jugoszláv — kutatóintézetekkel. A kombinát abban a helyzetben van, hogy hatni tud a kutatásra, import vetőmagokkal versenyezteti kutató- intézeteinket. A kutatás és a termelés integrációja a PROTOL révén szalad előre leginkább. Ennek az olajosmagvak nemesítésére és szaporítóanyagának előállítására alakult társulásnak az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet a gesztora, ám a taggazdaságok képviselőiből álló igazgatótanács határozza meg a nemesítési igényeket Integrációs törekvéseiknek országosan is egyedülálló kiteljesedése a bólyi és a babarci növénytermesztési rendszerek egyesülésével létrejött BBTR, ahol is a rendszergazda szintjén sikerült átlépni a szektorális határokat, vagyis egy állami és egy szövetkezeti nagyüzemi gazdaság növénytermesztési rendszere egyesült, összeadva az anyagi és a szellemi erőket. Ez a taggazdaságok — a rendszer az országban hatalmas területekkel rendelkezik — gyorsabb fejlődése előtt nyitja meg az utat, hiszen a BBTR sokféle szolgáltatást nyújthat, tevékenysége a gazdaságok egész szántóföldi kultúrájára kiterjed. Figyelemre méltóan nyilvánul meg a bólyiak szervező ereje és vállalkozói kedve közvetlen környezetükben is. A mohácsi és a siklósi járás több termelőszövetkezetével együtt agrokémiai társulást hoztak létre, egy telep vasúttal, a gépi rakodás lehetőségével már elkészült Mohácson, hasonló épül az idén Bolyban, jövőre Magyarbólyban. E telepek üzemeltetését a tsz-ek a kombinátra bízták. így most 50 ezer hektárnyi összefüggő területen megoldódhat a szakszerű és takarékos műtrágya- és nö- vényvédőszer-felhasznólás. Mindezeken felül a kombinát biztosítja a szükséges talajvizsgálatok elvégzését, nemcsak saját laboratóriumában, hanem immár a Baranya megyei állami gazdaságok Pécsett működő szakszolgálatát is bevonva, ugyanis a szakszolgálatot átvette a kombinát. A bólyi vezetők szemével sok- sok ablakot nyithatnánk még a jövőre. Rengeteg az elképzelés. Nem szóltunk például az építendő új szarvasmarha-telepekről, a sertéstelepek belső korszerűsítéséről és más fejlesztési programokról. Miklósvári Zoltán A jelenlegi súlyos gondokkal teli világgazdasági helyzetben a tőkés országok vezetői kénytelenek bevetni tartalékaikat, hogy a nehézségeket ellensúlyozzák. Az amerikaiak a Fort Knoxban őrzött aranytömbökhöz nyúlnak, sok ország nyersanyagtartalékait tárja fel, azokat dobja a világpiacra. Hazánk „aranytartaléka" dolgozó népünk szorgalma, tehetsége, mely képes állandóan újat, többet produkálni. Ez a szorgalom, a tervezetten felüli vállalás jut kifejezésre a szocialista munkaverseny-mozga- lomban. Ezért fogadta egyetértéssel pártunk és kormányunk az elmúlt évben a Csepel Vasművek munkásainak felhívását, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére jubileumi munkaversenyre hívták országunk termelő kollektíváit, a szocialista brigádokat. A jubileumi munkaverseny bebizonyította, hogy aranytartalékokat hoz felszínre, nagyszerű termelési eredmények születtek, melyek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy ötödik ötéves tervünk első két évének feladatait teljesíteni tudtuk. Ezekkel a gondolatokkal adta át a Párt Központi Bizottságának jubileumi versenyzászlaját Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Mecseki Szénbányák dolgozóinak. Az elmúlt héten megyénk négy üzeme vehette át a jubileumi zászlót, hét szocialista brigád a Központi Bizottság, öt pedig a Megyei Pártbizottság oklevelét nyerte el. A magas kitüntetések bizonyítékai annak, hogy megyénkben is jelentős eredmények születtek a szocialista munkaverseny- mozgalomban. A jó munka eredményeként érdemelték ki üzemek, vállalatok, szövetkezetek a kiváló címet. Az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottsága a közelmúltban megvitatta a szocialista munkaverseny megyei eredményeit, megállapította, hogy hatékony segítője volt az 1977. évi népgazdasági, ezen belül a vállalati tervek megvalósításának. A csepeli versenyfelhíváshoz megyénkben több mint négyezer szocialista brigád 52 ezer tagja csatlakozott. Vállalásaik szorosan kapcsolódtak a népgazdasági célkitűzésekhez, felajánlásaik a tervek túlteljesítésére, az export-kötelezettségekre irányultak. A szocialista munkaversenyben résztvevők megértették, hogy a termelés fellendítése, a gazdaságosság fokozása, a munkában elért sikerek az életkörülmények javításának, az életszínvonal növelésének alapjai. A jubileumi munkaverseny nagyban elősegítette, hogy 1977-ben a megye ipari termelése a megelőző évek stagnálása után a tervezettnek megfelelően emelkedett, döntően a munka termelékenysége növekedéséből. Az exportra termelés például 21 százalékkal haladta meg az előző évit. A mezőgazdaság termelésnövekedése az országos átlagokat felülmúlta megyénkben, jók voltak a növénytermesztés eredményei, növekedett a zöldségtermelés, az állattenyésztés hozama. Elismerésre méltó, hogy a szocialista brigádok, vállalataink dolgozói kommunista műszakokkal is hozzájárultak a munkaverseny célkitűzéseinek eredményes megvalósításához. A jubileumi munkaversenyben elért megyei sikerekhez hozzájárult, hogy a gazdasági vezetők az érdekelt párt-, szak- szervezeti és KISZ-szervekkel, a dolgozók széles körű bevonásával együtt alakították ki, jelölték meg a helyi célokat, feladatokat. A végrehajtó bizottság határozatában rámutatott arra, hogy az 1978. évi népgazdasági feladatok elvégzése szükségessé teszi a munkások, a mezőgazdasági dolgozók, az értelmiségiek, a gazdasági vezetők alkotókészségének, termelő erejének széles körű kibontakoztatását, a szocialista munkaverseny töretlen folytatását. A feladatokat az év elején a Megyei Pártbizottság cselekvési programja, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának állás- foglalása fogalmazta meg. A Láng-gyári munkások munka- verseny-felhívásához megyénk vállalatai, üzemei, termelő kollektívái lelkesen csatlakoztak, vállalásaik a legfontosabb gazdasági feladatok megoldására irányulnak. Ezért tartja fontosnak a párt megyei végrehajtóbizottsága, hogy minden szinten a gazdasági, párt-, szak- szervezeti és KiSZ-vezetés együttesen biztosítsa a munka- verseny-mozgalom feltételeit, a felajánlások maradéktalan teljesítése érdekében. A vállalások, azok teljesítése, a megfelelő körülmények megteremtése lehetővé teszi 1978-ban is kincset érő „aranytartalékaink" maradéktalan kihasználását. Az ünnepségek lezajlottak, azokról folyamatosan tudósítottuk megyénk lakosságát. Hadd köszöntsük ez alkalommal még egyszer a jubileumi munkaverseny legjobbjait, mindazokat, akik teljesítették vállalásaikat, üdvözöljük az 1978. évi terv végrehajtására kibontakozott munkaverseny valamennyi résztvevőjét! Mitzki Ervin r A Kandó brigád a mérce a MOFA-ban Munkahelyük az egész gyár. Otthonosan mozognak a gépóriások, a parányi automatikák, a harmincöt- ezer voltos transzformátorok, kábelek, kapcsolók között. És nemcsak otthonosan, hanem alkalmasint igen gyorsan is, hiszen az üzemzavar mielőbbi elhárítása a feladatuk, A Mohácsi Farostlemezgyár Kandó Kálmán nevét viselő szocialista brigádján sok múlik, mert itt a percek százezer forintokat jelenthetnek. Jól összeszokott a tizenegy tagú brigád, egy-egy közös „bevetésnél" szinte már egymás gondolatát is ismerik. 1971-ben indultak először a szocialista cím elnyeréséért, azóta végigjárták a siker minden fokozatát s a többszörös aranykoszorús minősítés után, a tavalyi jubileumi munkaversenyben elért eredményeik alapján május elseje alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága jubileumi oklevéllel tüntette ki a kollektívát, egyúttal elnyerték a Szakma kiváló brigádja címet. — A nehéz emberek brigádja ez — mondja a bemutatás első szavaival a brigádvezető — aki egyben erősáramú elektrotechnikus és művezető is — Rédai József. — Sokféle jelentése lehet a „nehéz ember"-nek. — Kemény, igazságot szerető és azt megkövetelő munkások. Ismerem őket, így hát bátran mondhatom, az élet minden területén magas normákat követelnek meg maguktól, közvetlen környezetüktől is. Mind fizikai dolgozó, közöttük három technikus, egyikük elektrikusi vizsgával rendelkezik és nemsokára három szakmunkás szerez érettségit a szakközépiskolában. Mindehhez csak annyit, hogy a brigádnak, vezetőjével együtt, mindössze 11 tagja van. Míg járjuk az üzemet, Rédai József szakszerűen elmagyarázza a technológiai folyamatot. — Nekünk nemcsak a villamossághoz, mechanikához kell érteni, hanem azt is tudnunk kell, hogy melyik gép mit csinál, s ha hiba van, akkor a technológiai sor melyik részén keressük. Elmúlt évi eredményeik hosszú lajstromából csak néhány szemelvény: az igen értékes és nehezen beszerezhető teljesítménykapcsolók felújításával mintegy 70 ezer forint megtakarítást értek el, oroszlánrészük van abban, hogy az 5, számú üzem a felújítás után határidő előtt megkezdhette a termelést. Az immár húszéves 1-es és a csaknem tizenöt éves 2-es üzem elöregedett gépeinek állásidejét a lehető legminimálisabbra szorították. A társadalmi munkában sem lehet már sokkal többel vállalni, mint amennyit ők telesítettek úgy, hogy közben három műszakban dolgoznak. Két kommunista szombaton vettek részt és teljes odaadással segítik az egyik mohácsi (a Korsós utcai) óvodát. Tavaly például lefestették az épületen az ajtókat, ablakokat, évente átvizsgálják és karbantartják a szabadtéri játékokat, s ha éppen valamilyen anyag kellett sürgősen, hát a zsebükbe, azaz a brigádpénztárba nyúltak és megvásárolták. Egyikük, Schwoy Dezső például kitűnő kézügyességgel rendelkezik, ő készített rajzokat, dekorációkat az óvoda falai, ra. Tavaly összesen 560 óra társadalmi munkát végeztek a kisgyermekekért. K. Gy.
