Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-30 / 118. szám

Előre a XL kongresszus határozatainak végrehajtásáért!

Május vörös lobogója alatt

írta: Győri Imre, a Központi Bizottság titkára

Négy megye hétezer postása

A Pécsi Postaigazgatóság egymilliárdos ötöse

A harmincnegyedik szabad május elsejét köszöntjük, szocializmust építő hazánkban, ünnepeljük a proletár nemzetköziséget, a szolidaritást, a békéért folyó nemzetközi harc sikereit, az emberi életet formáló munkát, a szocializmus vívmányait. Tisztelettel adózunk május elseje gazdag munkásmozgalmi hagyományainak azért, hogy értsük és méltóan becsülhessük a jelent és azért is, hogy lássuk és érzékeljük a jövőt.

Népünk a fejlett szocialista társadalom építésén, a XI. kongresszus jövőt formáló határozatainak végrehajtásán munkálkodik. Május elseje alkalmat ad arra, hogy áttekintsük eredményeinket, feladatainkat. A mostani számvetésünk, mérlegkészítésünk jelentőségét és sajátosságát az adja, hogy támaszkodhatunk a . Központi Bizottság legutóbbi ülésének elemzésére, határozatára,

amelyben átfogóan értékelte a XI. kongresszus határozatai végrehajtásának helyzetét. A Központi Bizottságnak ez a határozata azért is jelentős, mert viszonylag hosszabb időszak tapasztalatairól ad számot és előremutat a következő kongresszusig.

A határozat legfőbb megállapítása az, hogy nehezebb feltételek között, számos új jelenség és előre nem látott akadály ellenére a XI. kongresszus -irányvonala kiállta, kiállja a gyakorlat próbáját. A kongresz- szusi határozatok végrehajtása sikeresen folyik az élet minden fő területén. A nemzetközi feltételek, a hazai körülmények változásai, módosulásai ellenére sem kell változtatni politikánk irányvonalán. Pártunk a marxiz- mus-leninizmus egységes eszme- rendszerét, saját nemzeti körülményeinkre alkotóan alkalmazva, az új kérdések marxista-leninista megválaszolásával folytat sikeres politikát. Következetes, elvhű, egyértelműen elkötelezett politikánk, a munkás- osztály ügye iránti hűségünk, a Szovjetunióhoz, a szocialista közösség országaihoz fűződő szilárd kapcsolatunk és megbonthatatlan barátságunk, az egész magyar társadalom aktív támogatását élvezi. Ezt tükrözi a magyar nép, a magyar munkás- osztály alkotó szorgalma, józan kötelességtudata és példaadó munkaszeretete.

Népünknek a munkáról vallott szocialista felfogása, a munka mélységes tisztelete és döntő szerepének a megítélése mutatkozott meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére kezdeményezett

munkaversenyben, amelynek győztesei éppen a munka ünnepét megelőző napokban részesültek magas erkölcsi elismerésben. A verseny tovább folyik azzal a céllal, hogy gyarapodjék nemzeti vagyonunk, szélesedjék a szocializmus műszaki-anyagi bázisa, teljesüljenek V. ötéves tervünk céljai.

Barátaink a szocialista országokban és szerte a világon ro- konszenvvel, elvtársi szolidaritással tekintenek pártunk, és a Magyar Népköztársaság tevékenységére. Jóleső érzéssel tapasztaljuk, hogy politikánk nemcsak itthon, hanem külföldön, mindenekelőtt elvtársaink és barátaink körében, de a tőkés országok realista politikusai részéről is tiszteletet vált ki, korrekt megítélésre és magatartásra késztet, éppen elvhűsége, rugalmassága és diffe-' renciáltsága miatt.

A Központi Bizottság a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását tárgyszerű realizmussal, kritikusan elemezve arra a következtetésre jutott, hogy „most a legfőbb feladat a párt eddigi irányvonalát követve a végrehajtás további javítása ...” Az eddiginél is nagyobb súlyt kell helyezni a végrehajtás megszervezésére és az ehhez szükséges személyi feltételek megteremtésére. Továbbra is két alapvető — egymással szervesen összefüggő - feladat áll előttünk: a gazdasági építőmunkánk nemes céljainak valóra váltása és ideológiai életünk sokrétű fejlesztése.

A gazdasági feladatok megvalósításától, a biztos alapokra épülő V. ötéves terv végrehajtásától függ, hogy megszilárdítsuk népgazdaságunk egyensúlyát, s vele párhuzamosan emeljük népünk életszínvonalát. E felelősségteljes munkához a XI. kongresszus határozata, s az ezt kiegészítő, konkretizáló központi bizottsági határozatok

megválaszoljuk a fejlődés új kérdéseit, szocialista hazánk javára, a közösség és az egyén boldogulására. Míg mi, az emberi jogok maradéktalan érvényesítését természetes kötelességünknek tartjuk, a burzsoázia csak szónokol az emberi jogokról. Ezek a megnyilatkozások azonban puszta deklarációk, hivalkodó és üres szólamok ott, ahol milliós tömegeket sújt az infláció, a munkanélküliség, ahol szellemi terrort folytatnak a haladó eszmék képviselői ellen, ahol mind nagyobb méreA Láng Gépgyár turbina, ill. kazán gyáregységében az ötödik ötéves terv végéig mintegy félmilliárd forint értékű korszerűsítést hajtanak végre. A rekonstrukciós program első szakasza befejeződött. Munkába állt a századmilliméter tűréshatárú, CNC vezérlésű turbinatengely-eszterga, ill. a szintén CNC vezérlésű komplett forgórész-megmunkáló gép. Képünkön: megkezdték a mini-szá- mitógéppel ellátott eszterga próbaüzemelését.

együttesen mutatnak irányt. A jobb, hatékonyabb gazdasági munka nem egyszerűen elhatározás kérdése, nem csupán a vezetők, elsősorban a gazdasági szférában dolgozó vezetők feladata - bár az ő személyes felelősségük kétségtelenül a legnagyobb - hanem mindannyiunké. Mindez az éremnek csak az egyik oldala. A másik oldal, hogy új ismeretekre, újonnan megszerzendő tudásra, tudati változásokra is szükség van. Ehhez tartalékainkat is mozgósítani kell. Tartalékok pedig nemcsak a gépek erejében, a szervezés javításában, hanem az emberek gondolkodásában, szemléletében és magatartásában is bőven rejlenek.

T

ársadalmunk megteremtette a jogok és kötelességek egységét: egyszerre biztosít jogokat és ír elő kötelességeket. A Központi Bizottság legutóbbi ülése határozatából egyebek között az is következik, hogy legjobb tudásunk szerint dolgozni nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is. Ennek velejárója, hogy a közügyekben való részvétel joga és kötelessége is átszövi mindennapi életünket. Sokasodó és mind bonyolultabbá váló társadalmi, politikai, gazdasági feladataink az élet minden frontján sürgetően kívánják, hogy ne kevesek tiszte legyen a közösség érdekében való fáradozás, hanem mindannyiunké, akik e hazában élünk. Határozott célunk, hogy minél többen kapcsolódjanak be a döntések előkészítésébe, kimunkálásába és alkotó végrehajtásába.

Az egyenlően mért jogok gyakorlása és a kötelességek teljesítése fundamentumát képezi annak a törekvésünknek, hogy tovább erősödjék a szocialista nemzeti egység, társadalmunk minden osztályának és rétegének szoros együttműködése, a párt és a tömegek kapcsolata, népünk összeforrottsága. Arra törekszünk, hogy megőrizzük a gyakorlatban bevált politikánk fő irányvonalát, feltárjuk és

teket ölt az emberrablás, a fizikai megfélemlítés minden rendű és rangú formája.

E

zen a napon — a világ dolgozóival együtt — a magyar nép is a munkás nemzetköziség vörös zászlaja alatt ünnepel. A földkerekség minden táján száz- és százmilliók harcos seregszemléken tesznek hitet a béke, a társadalmi haladás, a munkásosztály ügye mellett. Miközben a reakciós erők, a béke és a társadalmi haladás ellenségei igyekeznek megakadályozni a pozitív folyamatokat, az enyhülés térhódítását, erősítik propagandájukat a szocialista országok ellen, fokozzák harcukat a szabadságukért küzdő népekkel szemben — a Magyar Népköztársaság pártunk XI. kongresszusa határozatának megfelelően folytatja következetes külpolitikáját. Azon munkálkodik, hogy erősítse barátságunkat, együttműködésünket a Szovjetunióval, a szocialista országok közösségével, támogatja a tőkés országokban küzdő testvérpártokat, a társadalmi haladás úttörőit, a gyarmati uralom alól felszabadult népek harcát a társadalmi haladásért és a teljes nemzeti függetlenség biztosításáért, küzd a békés egymás mellett élés kiterjesztéséért, a béke védelméért és megszilárdításáért. A világpolitika fő tendenciáinak elemzése alapján joggal állapította meg a Központi Bizottság legutóbbi határozata, hogy az elmúlt három évben a szocializmus pozíciói világméretekben tovább erősödtek, a kapitalizmus általános válsága mélyült, jelentős sikereket ért el a nemzeti felszabadító mozgalmak harca, szélesedett a békeszerető erők küzdelme az enyhülés irányzatának további térhódításáért.

A kommunisták soha nem titkolták — már első kiáltványukban vallották és hirdették —, hogy az egész földkerekségre kiterjedő harcuk célja nem kevesebb, mint a világ megváltoztatása. E harc eredménye, hogy

folyamatosan gyarapodnak a hatalomra jutott munkásosztály osztagai, a szocializmus hívei, öntudatos építői és gyarapodik azoknak a serege, akik a kapitalista országok májusi seregszemléjén a békéért, a társadalmi haladásért, a munkásság nemzetközi szolidaritásáért küzdenek.

A mai világpolitikai helyzet legfőbb jellemzője, hogy széleskörűen kibontakozóban van a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Ezzel szemben újra és újra le kell küzdeni a reakciós erők — kezdve az imperialista köröktől a maoista eszmék örökségét vállaló személyek és csoportok — ellenállását, lépésről lépésre haladva a nemzetközi feszültség enyhítésének útján. Határozottan fellépünk a népek alapvető érdekeit fenyegető lázas imperialista törekvés: a neutronfegyverek gyártása és nyugat-európai elhelyezésének a terve ellen. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a mostani májusi lobogók alatt vonuló százmilliók — a világon mindenütt — velünk együtt hallatják hangjukat azok ellen, akik a neutronbomba gyártására ösztökélik a nagyhatalmakat. A májusi seregszemlék milliói tudva tudják, hogy a békéről és a biztonságról folytatott tárgyalásokon a neutronbomba megszállottjai a legelképesztőbb feltételekkel állhatnak elő, próbálhatnak zavart kelteni, de nem kerekedhetnek felül a józan ész diktálta tényeken, óhajaik nem törhetik meg a népek békeakaratát. A béke, a haladás és a szolidaritás záloga a szocialista tábor, élén a Szovjetunióval. Az a közösség, amely — a világ haladó mozgalmaira támaszkodva — történelmi küldetésének tekinti egy új világháború, a rakéták és a neutronfegyverek veszedelmének elhárítását, hogy békés, örömteli május elsejéket ünnepelhessünk.

Miközben százmilliók -álma ölt testet a béke gondolatában, proletár-internacionalizmusunk táplálja a szolidaritást a szabadságukért, a társadalmi haladásért küzdő népekkel, szervezetekkel és mozgalmakkal. A proletár-internacionalizmus egyik nagyszerű példáját érzékelhetjük a szabadságért és függetlenségért küzdő angolai nép hősi harcának támogatásában. Májusi zászlóink alatt vonulva a világ népeivel együtt szolidárisak vagyunk azzal a küzdelemmel, amelyet Dél-Afri- ka és a világ más térségeinek népei vívnak a még meglévő gyarmati elnyomás és a szégyenletes faji megkülönböztetés ellen. Mély felháborodással ítéljük el a chilei terrort. A szolidaritás jegyében emelünk szót minden haladó rendszer mellett. Együtt küzdünk a monopolkapitalizmus ellen fellépő testvérpártokkal, amelyek a burzsoázia féktelen uszításának kereszttüzében keresik az emberibb élethez vezető utat. Szívünk minden melegével, elvtársi tisztelettel kívánjuk, hogy elvezessék munkásosztályukat, népüket az elnyomástól és kizsákmányolástól mentes új világba, olyan társadalomba, amelyben a szabad élet, a béke, a jólét és az emberi harmónia uralkodik.

A magyar munkások, földművelők, értelmiségiek, párttagok és pártonkí- vüiiek, a fiatalok és az idősebbek a párt iránti bizalom jegyében készültek a mai napra, a munka és a béke, a szolidaritás, a proletár-internacionalizmus ünnepére. A Központi Bizottság néhány napja tartott ülésének visszhangjából kitűnik: dolgozó népünk osztatlan lelkesedéssel üdvözli a párt változatlan politikáját, a gyakorlati munka fejlesztése érdekében hozott döntéseket. Ez a cselekvő egyetértés volt eddig is és lesz a jövőben is a fejlett szocialista társadalom építésének legfőbb erőforrása.

1979 végére újabb hétezer előfizető léphet a telefontulajdonosok táborába Pécsett

II. Ulászló királyunk kincstartója, Emuszt Zsigmond pécsi püspök korának legjobb főkönyvelője volt. Ránk maradt becses számadásaiból tudjuk, hogy „az Úrnak 1494. esztendejében a királyi belföldi levelezését futárok segítették: Budáról Esztergomba 1 forintért, Kassára 2 forintért, Pécsre háromért ment a posta.”

Ma Magyarországon 64 000 postás van. Közülük hétezren a Pécsi Postaigazgatóság kötelékében, Baranya, Zala, Somogy és Tolna megyében teljesítik nap mint nap kötelességüket. S hogy milyen szinten, azt legjobban bizonyítja, a NOSZF 60. évfordulójára indított munkaverseny nyomán övék az MSZMP KB jubileumi zászlaja és elmúlt évi munkájuk alapján elnyerték a kiváló igazgatóság címet.

Négy megye 648 postahivatalánál és a 8 postaműszaki bázison folyó életről nehéz átfogó képet adni, oly összetettek a feladataik. Mégis néhány dolgot ízelítőnek, viszonyítási alapnak. Az elmúlt évben az igazgatóság postásai 77 102 000 levelet kézbesítettek: szakkifejezéssel élve, ennyi küldeményt juttattak el a címzetthez. Másfél millió csomagot kaptunk segítségükkel, s ha minden csomagot átlag 10 kilóval számolunk, akkor ez tizenötezer tonnányit jelent. S ha ehhez hozzátesszük: 1977-ben 157 millió hírlapot értékesítettek, megemelhetjük a kalapot előttük.

Igaz: most bárki mondhatná, ez a kötelezettségük, ezért vannak. Igen. De azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy hosszú éveken át a posta — a szolgáltatás — mostohagyerek volt, s napjainkban próbálja államunk átsegíteni a holtponton az intézményt. Elég, ha csak a telefonra gondolunk, amiről elöljáróban annyit: fokozott ráfordításokkal, milliárdokkal is csak a szintentartás lehetséges. A lehetőségek az igényeket az előzetes prognózis szerint még 1990-ben sem érik utol.

A jelen ötéves tervciklusban a Pécsi Igazgatóság területén a postaszolgálat fejlesztésére több mint egymilliárd forintot fordítunk. S szinte kézenfekvő: legtöbbet a telefon viszi el ebből. S most hadd szóljak még egy főkönyvelőről, Koharits Jánosról, aki elsőként kapta meg 1885. májusában a pécsi távbeszélőközpont létesítésére szóló okiratot, s megszerzett tíz (!) előfizetőt, köztük a Zsolnay, Litt- ke és Auber cégeket, s a mai Váradi Antal utca 6-os számú házban felszerelte az első távbeszélőközpontot. S most egy nagy ugrás: 1972-ig városunknak csak egy ötezer állomásos, Rotary-rendszerű központja volt, amit még 1930-ban adtak át rendeltetésének. (I), 1972-ben

avattuk a Crossbart, a mára teljes kapacitással és terheléssel működő 12 ezres állomást, s már akkor tudta mindenki: ez csak időhúzás, gondjainkat nem oldja meg. Éppen ezért üdvözölhetjük örömmel az alig néhány hete startolt beruházást: ha igaz, 1979 végére újabb hétezer előfizető léphet a telefon- tulajdonosok táborába.

Az ötös kiemelt beruházásai között szerepelt a Nagykanizsa—Zalaegerszeg helyi központ bővítés, a balatonboglári bővítés, s az idén Barcs és Marcali kap hasonló központokat. Negyvenötmillió forintot fordítanak a műszakiak Pécs új lakótelepeinek kábelezésére. Épül az úgynevezett koax-kábel, Budapestet, Szekszárdot és Pécsett köti majd össze: segítségével ugrásszerűen megjavul a távhívó vonal. A „csoda-kábel” egyidőben többezer beszélgetés vitelére képes, de az ára sem kicsi: egymillió forint kilométere.

Szigetváron új posta építése kezdődik meg ebben az ötösben, s az új pécsi 1-es hivatal — mely az ország legnagyobb vidéki postahivatala — is startol. Hetvenmillió forintba kerül az előzetes számítások szerint, szemben a Pécs 2-es, állomási hivatallal, ami 180 milliót visz el. Amolyan centrumhivatal lesz: a csomag, levél, újság-küldemények elosztóközpontja, s a hatodik ötösben debütál. Ugyancsak 1980 utánra tolódik át a pécsi postai javítóbázis átadása, mely 100 millió forintos tételt kíván, s a Diósi úton létesül.

Az igazgatóság és a POSTA- BER közös beruházásai közül említsünk meg néhányat, melyek főleg szomszéd megyéink számára jelentenek örömet. A jövő év végén átadják Szek- szárdon a Crossbar-központot, megkezdődik a paksi Crossbar építése, s ebben az ötösben a kaposvári álom is a megvalósulás közelébe jut: 400 millióért a pécsihez hasonló telefonközpontot kezdenek el építeni.

Nehéz mindent felsorolni, hisz a Pécsi Igazgatóság milliárdos ötödik ötöse megany- nyi apró vételt-kiadást is tartalmaz. Folytatódik a kispostaépítési akció, minden gépesíthető munkafolyamatot gépesíteni szeretnének, és végül de nem utolsósorban: a posta is sokat fordít a szociális-kulturális célokra.

Zárjuk a postát méltató sorokat egy utolsó megjegyzéssel: tavaly csak a távolsági beszélgetéseket nézve 28 570 976 percet töltöttünk a telefonkagyló társaságában, s kézi kapcsolással 7 223 994-szer „hozta meg” a hívott felet az igazgatóság valamelyik központosa. A helyi beszélgetéseket, a Cross- bar-távválasztást nem is említve. . . Kozma Ferenc