Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-03 / 92. szám

2 Dunántúli napló 1978. április 3., hétfő Áz új Magyarország 33. születésnapján Az alábbiakban közöljük Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára ünnepi köszöntőjét, amely hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából április 2-án, vasárnap este hangzott el a Kossuth Rádióban, és a Ma­gyar Televízióban. Kedves Elvtársak! Tiszteit Barátaim! Felszabadulásunk ünnepének előestéjén a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és kormánya, valamint a társa­dalmi szervezetek nevében tisz­telettel köszöntőm dolgozó né­pünket, szocialista hazánk min­den állampolgárát. Életünk fordulópontjára, tör­ténelmünk új korszakának nyi­tányára emlékezve immár ha­gyományosan arra törekszünk, hogy ez a nap külsőségeiben is méltó legyen legnagyobb nemzeti ünnepünk jelentősé­géhez, teremtsen méltó kere­tet a nemzet emlékezéséhez, annak a mély és élő tisztelet­nek a kifejezéséhez, amelyet népünk a dolgos hétköznapok során mindig érez a testvéri Szovjetunió, a szovjet nép, a szabadságunkért életüket ál­dozó hősök iránt. Boldogabb; emberi élet Tisztelt Barátaim! Ez az ünnep emlékeket idéz, mély emberi érzéseket vált ki és gondolatokat ébreszt mind­annyiunkban. Élmények és em­lékek fényében próbáljuk meg­fogalmazni, mit jelentett, mit jelent ez a nap népünk, az idősebb és a fiatalabb nem­zedékek sorsának alakulásá­ban. Mit jelent azoknak, akik már az elnyomás éveiben is a máért harcoltak és hittel hir­dették hazánk szocialista jö­vőjét, és mit jelent azoknak, akik a felszabadulás után szü­lettek, és szüleik, nagyszüleik visszaemlékezéseiből, történe­lemkönyvekből és művészi al­kotásokból ismerhetik csupán a 33 évvel ezelőtt történteket Az új haza honfoglalóinak, azoknak a hősi munkáját akik 1945-ben hozzáfogtak annak felépítéséhez, ami a munká­sok, parasztok és a haladásért küzdő értelmiségiek évszáza­dos vágya és álma volt nem felejti el az utókor; tisztelettel számon tartja a nyomukba lé­pő ifjabb nemzedék, amely gyarapodó tudással, növekvő felelősségérzettel, tettekben ki­fejeződő alkotókedvvel folytat­ja az apák nagy álmainak be­teljesítését, munkásosztályunk, népünk forradalmi céljainak valóra váltását. Számunkra a szabad és iga­zán emberi élet 1945. április 4-én kezdődött. Az emberte­len múltat két kezünk munká­ja nyomán az emberhez illő élettel váltottuk fel. Az új Ma­gyarország megszületésével, megerősödésével a dolgozó ember számára a munka, az alkotás lett a társadalmi meg­becsülés, a létbiztonság, a boldogabb emberi élet kitel­jesedésének az alapja. Mi, munkások, parasztok, ér­telmiségiek a felszabadulással kezünkbe vehettük o magunk sorsának formálását, egy olyan ország életének alakítását, amelyben az addig lepergett történelem során a millióknak „ezernyi népbetegség", jog­fosztottság, tengernyi megaláz­tatás jutott osztályrészül. Ezzel a nappal kaptuk meg a re­ményt és a biztatást a jóra, az igazságra, az élet teljessé­gére. Teljesebbé válik világunk Küzdelmes, nehéz, egy­szersmind szép úton indul­tunk. Mit adott az eltelt 33 év? Az életben a legfőbbet: szabadságot és emberséget az embernek, önbecsülést, a te­remtés, az alkotás ízét és biz­tonságot minden dolgos, be­csületes magyar állampolgár­nak, s igazi otthont, virágzó hazát népünknek. Olyan tár­sadalmat, amelyben arra tö­rekszünk, hogy mindenki mun­kája és tudása szerint boldo­guljon. A felszabadulás óta eltelt 33 esztendő alatt orszá­gunk gazdasága, társadalma, népünk élete többet haladt előre, mint korábban évszáza­dok olatt. Eredményeinket sorolhat­nánk jóleső érzéssel, jogos büszkeséggel. A valamennyiünk munkáját tükröző tények és a számok minden területen nagy haladásról tanúskodnak, de mögöttük látnunk kell azt a fejlődést, amely az alig több mint három évtized alatt az emberek tudatában, gondolko­dásában, szívében végbement. Gazdagodik és teljesebbé válik világunk. Mindinkább át­hat bennünket a közösségi gondolkodás, a művelődés igénye, a szocialista életesz­me. Büszkék vagyunk arra, amit 1945 óta elértünk. Azt azon­ban soha ne feledjük, hogy mai életünk kemény munka gyümölcse. A még szebb hol­napért, a fokozódó követelmé­nyeknek eleget téve kell dol­goznunk, fegyelmezetten, szer­vezetten, nagyobb hatékony­ságra törve, mert terveink csők így válnak valóra. így érhet­jük el azokat a célokat, ame­lyeket pártunk XI. kongresszu­sának nemzeti programmá vált határozataiban magunk elé tűztünk. Biztonság, novekvo jólét A mi politikánk a munkás­osztály alapvető céljait, törek­véseit szolgálja és egész ' né­pünk érdekeit fejezi ki. Ebben leli magyarázatát a Magyar Szocialista Munkáspárt politi­kájának sikere. A dolgozók tudják, hogy pártunk számon tartja igényeiket, és azokat mindig összeveti a reális le­hetőségekkel. Ebből fakad a fejlett szocialista társadalom építésének nagyszerű erőforrá­sa: az a társadalmi összefo­gás és bizalom, amely politi­kánk kialakítását és megvaló­sítását övezi. A megkezdett úton így ha­ladunk a jövő felé. Még na­gyobb állhatatossággal és kö­vetkezetességgel, még nagyobb felelősséggel azért, hogy éle­tünk még jobbá, szebbé vál­jon. Kedves Elvtársak! Ma, legnagyobb nemzeti ün­nepünkön őszinte szívvel kö- szpntjük azt a népet is, amely hazánk számára utat nyitott a szocializmushoz. Köszöntjük a Szovjetuniót, a testvéri szovjet népet, azokat, akik az elmúlt 33 évben mindenkor segítőén nyújtották felénk baráti kezü­ket. A Szovjetunió létezésével, példájával, erejével tette lehe­tővé, hogy kialakulhatott és ma szilárd a szocialista orszá­gok közössége. Köszöntjük ezt az országot, amely az elmúlt évtizedekben a legnagyobb fe­lelősséget, a legtöbb terhet és áldozatot vállalta az egyete­mes emberi holodósért, a vi­lág fejlődéséért Mi, magyar dolgozók a szo­cializmus útját járjuk ezután is. Népünk számára ez az út hozta meg a békés alkotó éle­tet, o biztonságot, a növekvő jólétet. Ezért küzdöttünk és ma büszkék vagyunk horcunk ered­ményeire. Ezért küzdünk —óv­juk értékeinket, gyarapítjuk ja­vainkat — a továbbiakban is. E gondolatokkal köszöntőm népünket a mai ünnepen. Pár­tunk, kormányunk, társadalmi szervezeteink nevében kívánom, hogy erőfeszítéseinket újabb si­kerek kísérjék. Ünnepségek, kitüntetések április 4. alkalmából ||j| Dr. Na gr József, a Megyei Pártbizottság első titkára Borbás Jó* Vaskó Ferenc, a komlói Vizmű Vállalat kubikosa dr. Földvári Já* zsefnének átadja a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést nőstől átveszi a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést. Megemlékezés felszabadulásunkról Schwarcz elvtárs mondott ünnepi beszédet a Puskin Művelődési Házban Disziinnepseg Pécsett A Magyar Szocialista Mun­káspárt Pécs városi Bizottsága és az MSZMP Mecseki Szénbá­nyák Bizottsága hazánk felsza­badulásának 33. évfordulója tiszteletére díszünnepséget ren­dezett tegnap Pécsett, a Puskin Művelődési Ház nagy­termében. Az ünneplő közön­ség soraiban foglalt helyet töb­bek között dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Lu­kács János, a megyei párt-vb tagja, a Pécs városi Pártbizott­ság első titkára, Fjodor Ivano- vics Berdnikov, a Szovjet Had­sereg tartalékos tisztje, aki részt vett megyénk felszabadí- tási harcaiban, dr. Földvári Já­nos, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese, Czente Gyula, Pécs város tanácselnö­ke, Neubauer József, az SZMT vezető titkára, Bóna Ernőné, a KISZ Megyei Bizottságának el­ső titkára, Krasznai Antal, a HNF megyei titkára, — munkás- mozgalmi veteránok, a társa­dalmi, tömegszervezetek veze­tői, a fegyveres testületek kép­viselői. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Lá­zár László, a KISZ KB tagja, a KISZ Mecseki Szénbányák Bi­zottsága titkára nyitotta meg a díszünnepséget, üdvözölte a részvevőket, majd ünnepi be­szédet dr. Schwarcz József, az MSZMP Mecseki Szénbányák Bizottságának titkára mondott. — Tisztelt emlékünnepség! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Ahogy telnek az évek, s ahogy az idők múlásával gaz­dagabban és sokoldalúbban te­rebélyesedik ki a szabadság fá­ja, annál inkább érezzük áldá­sos gyümölcsét mindannak, amit 1945, a felszabadulás ho­zott, — kezdte beszédét, majd utalt arra a történelmi elisme­résre, amely ma mór 33 év táv­latából nyugtázta, hogy 1945­ben a szovjet hadsereg felsza­badító harcai nyomán új hon­foglalás kezdődött. Kiemelte: a felszabadulás népünk számá­ra nemcsak a háború végét je­lentette, hanem egy új törté­nelmi kor kezdetét is, amely­ben a dolgozók vehették ke­zükbe sorsuk irányítását. A mai Magyarország jelentős társa­dalmi, gazdasági erővel rendel­kezik, függetlensége és bizton­sága szilárd alapokon nyug­szik. — Ma a magyar ipar több mint tízszer annyit termel, mint a felszabadulás előtt. Jelentő­sen nőtt a mezőgazdaság ter­melése is. Nemzeti vagyonunk több mint háromszorosára nö­vekedett. A felszabadulástól napjainkig körülbelül 1,8 millió lakás épült. A háború előtt 16 felsőoktatási intézményben 12 ezren tanultak, ma 55 egyete­men és főiskolán mintegy 100 ezren. Az ünnepi beszéd további ré­szében szólt arról, hogy a ma­gyar munkásosztály pártja ve­zetésével, — amely ebben az évben ünnepli megalakulásá­nak 60. évfordulóját — vállalta a történelmi feladatok végre­hajtásában reá háruló felada­tokat. Utalt a szocialista orszá­gokkal kialakított egységre és együttműködésre, hozzájárulá­sunkra a kommunista világmoz­galom és a szocialista világ- rendszer egységének növelésé­hez. Pártunk politikájának fő ereje többek között abban is rejlik, hogy ezt a politikát nem­csak párttagságunk, hanem dolgozó népünk, egész nemze­tünk támogatja. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után a komlói Kodály Zol­tán ének- és zenetagozatos ál­talános iskolások adtak műsort, majd a díszünnepség az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. A Népköztársaság Elnöki Tanacsa hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából eredményes munkájuk elismeréséül az állami, a gazdasági munka különféle területein dolgozóknak és a fegyveres testületek több tagjának kitüntetéseket adományozott. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az nyújtotta át az Országházban. A Magyar Népköztársaság Zászló- rendje kitüntetésben részesült Heller László Kossuth-díjas akadémikus, az Energiagazdálkodási Intézet műszaki igazgató-helyettese. A Munka Varos Zászló érdemrend­jét kapta Kubancsik Ágoston, a Fő­városi Vízművek nyugdíjas osztály- vezetője. A Szocialista Magyarországért ér­demrend kitüntetésben részesült Ba­logh Sándor, a kam úti Béke Tsz el­nöke, dr. Burgert Róbert állami dí­jas. a Bábolnai Mezőgazdasági Kom­binát vezérigazgatója; Havas Béla, az, Országos Villamosenergia Fel­ügyelet nyugdíjas igazgatója; Néme- thy Lajos, a Budapesti Műszaki Egye­tem nyugdíjas előadója; Olcsai Kiss Zoltán, Kossuth-díjas szobrászművész; dr. Perényi Imre állami díjas, a bu­dapesti Műszaki Egyetem tanszékve­zető egyetemi tanára; Varjas Gyula állami díjas, a székesfehérvári Sza­bad Élet Tsz elnöke; Vámos József, a Vas megyei Tanács nyugalmazott elnökhelyettese. A Munka Érdemrend arany fokoza­tát kapták: Bors Dezső, a Mecseki Szénbányák főcsatlósa; Dobos László, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzetvezetőségének vájára; Fischer Ferenc, a belvárdgyulai Kö­zös Út Tsz. elnöke; dr. Hajnal Jó­zsef, a Pécsi Orvostudományi Egye- t*m rektori hivatalának főtitkára; Horváth Lajos, a Baranya megyei Ta­nács elnöke; dr. Hoóz István, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, rektorhelyettes; dr. Kisjakab Lajos, a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinát vezérigazgatója; Kovács Imre, a Mecseki Ércbányászati Vállalat csapatvezető vájára; Pápa Jenő, a pécsi Vasűtigazgatóság osz­tályvezetője. A Munka Érdemrend ezüst fokoza­tát adományozták Barth Istvánnak, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat fő-építésvezetőjének; Batári István Zoltánnak, a Mecseki Szén­bányák szakvezető frontmesterének; Chikán Tamásnak, a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat komlói üzeme ve­zető zúzógépészének; dr. Czita Ka­talin főorvosnak, az Országos Orvos­szakértői Intézet pécsi területi kiren­deltsége vezetőjének; dr. Cseh Sán­dornak, a Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát vezérigazgató-helyettesének; Csendes Lászlónak, a Pécsi Bőrgyár igazgatójának; dr. Erdős Ákosnak, a Baranya megyei MÉSZÖV titkársága vezetőjének; Fehér Józsefnek, a Vo­lán 12. sz. Vállalata gépkocsivezető­jének; Fekete Istvánnak, a Cement- és Mészművek beremendi gyára rob­bantómesterének; Hergert Istvánnak, o Mecseki Szénbányák aknászának; Herget Andrásnak, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat csoportvezetőjé­nek; Kabács Bélának, a Baranya— Tolna megyei FOSZÉRT osztályvezető­jének; Kislaki Lászlónak, a pécs-re- ménypusztai Új Élet Tsz elnökének; Párkányi Józsefnek, a Pécsi Kesztyű­gyár termelési főosztályvezetőjének; dr. Rácz Sándornak, a Komlói városi Tanács V. B. osztályvezetőjének; Stickl Imrének, a Dél-dunántúli TOZÉP Vállalat telepvezetőjének; Vass Já­nosnak, az egyházaskozári Haladás Tsz elnökének; Zejda Károlynénak, a Pécsi Kesztyűnyár központi gyára fő­diszpécserének. A Munka Érdemrend bronz fokoza­tát adományozták dr. Adám László­nak. a Baranya megyei Állategész­ségügyi Állomás igazgatójának; Ba- nyó Ferencnek, a beremendi Dózsa Tsz állatgondozójának; Barbarics Istvánnak, a Mecseki Szénbányák szakvezető vájárának; Berkes Sándor­nak, a kétújfalui Vörös Csillag Tsz elletőmesterének; dr. Csővári Mihály­nak, a Mecseki Ércbányászati Válla­lat főmérnök-helyettesének; Fischli Györgynek, a Baranya megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Válla­lat hengerőrének; Gócán Ferencnek, a pécsi Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet üzemvezetőjének; Hirt Istvánnak, a MEZÖGÉPTRÖSZT Cser­kúti Mezőgép Vállalata lakatosának; Iszló Lászlónénak, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem Urológiai Klinikája intézetvezető főnővérének; özv. Ko­Elnöki Tanács elnöke vasárnap vács Sándornénak, a kisharsányi Kos­suth Tsz állatgondozójának; Kovő- csevics Györgynek, a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat munkaveze­tőjének; Krammer Antalnak, a Me­cseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság igazgató-helyettesének; Ludvig Andrásnak, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat Pécsi Kirendeltsége vezető szerelőjének; Mészáros Józsefnek, a Dél-dunántúli ROVIKOT Vállalat le- rakatvezetőjének; Nagy Rudolfnak, a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgál­tató Vállalat tmk-csoportvezetőjének; Németh Lajosnak, a Dél-dunántúli Textil Nagykereskedelmi Vállalat le- rakatvezetójének; Papp Mátyásnak, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezető kotrómesterének; Rostás Já­nosnak, a Pécs bánya-Rend ezó MÁV állomásfőnökség raktárnokának; Rud- nói Lászlónak, a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet termelő tagjának; dr. Scherer Jánosnak, a Pénzügy Minisztérium Bevételi Fő- igazgatóság pécsi területi igazgató­ság titkárság-vezetőjének; Szekeres Dénesnének, a pécsi Konzum Áruház pénztárosának; Tapazdi Sándornak, a drávafoki Új Esztendő Tsz főág ró­nám usá na k. A megyei pártbizottság épületében rendezett ünnepségen dr. Nagy Jó­zsef, az MSZMP KB tagja, a Ba­ranya megyei Pártbizottság első tit­kára méltatta az évforduló jelentő­ségét, majd a Népköztársaság Elnöki Tanácsa megbízásából kitüntetéseket adott át A Munka Érdemrend ezüst fokoza­tát kapta Borbás Józsefné, a boksái Termelőszövetkezet pártvezetőségének titkára; Nánási Sándor, a Mohácsi Farostlemezgyár MSZMP alapszerve­zeti titkára. A Munka Érdemrend bronz fokoza­tával tüntették ki Nagy Bélát, a Be­remendi Cementmű pártbizottságának titkárát; Tömpe Ferencet, a megyei pártbizottság politikai munkatársát; Vörös Mihályt, az MSZMP siklósi já­rási bizottságának csoportvezetőjét. A honvédelmi miniszter a honvé­delmi felkészülés feladatainak ered­ményes végrehajtása elismeréséül Hartai Gyű ki gyógyszerraktác vezetőt a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával, Páhoki Lászlónét, a Baranya megyei Tanács adminiszt­rátorát és ifj. Nyikos Zsigmondot a Postaigazgatóság csoportvezetőjét Honvédelmi Érdeméremmel tüntette ki. Az ünnepségen részt vettek: Czé- gény József és dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság titkárai és a pártbizottság osztályvezetői. A megyei tanácson rendezett ün­nepségen dr. Földvári János, a Ba­ranya megyei Tanács általános el­nökhelyettese mondott beszédet, majd az Elnöki Tanács megbízásából a Munka Érdemrend arany fokozatát adta át dr. Csernus Kálmánnak, a Megyei Testnevelési és Sporthivatal vezetőjének. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült Csillag Jó­zsef, a Pécsi Bútorgyár igazgatója; Gádor András, a Beruházási Vállo- lat igazgatója; Laki Istvánné dr., a Pécs városi Tanács II. kerületi hiva­talának elnöke; dr. Páli Kálmán, a Megyei Kórház osztályvezető főorvo­sa; Vaskó Ferenc, a Komlói Vízmű Vállalat kubikosa. A Munka Érdemrend bronz fokoza­tát kapta Ács Lukács, a mohácsi já­rási hivatal főelőadója; Diósdi Sán- dorné dr., a Baranya megyei Tanács igazgatási osztály helyettes vezetője; Ixner Adám, a Baranya megyei Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat kőművese; Losonczi Károly, a Mohá­csi Elektrotechnikai és Szerelőipari Vállalat szakmunkása; Schuth János szigetvári gyógyszerész; Szikszói Ká- rolyné női fodrász; Treiber Ferenc, a Pécsi Sütőipari Vállalat szállítás- vezetője; Tóth Gábor, a Kertészeti és Parképítő Vállalat kőművese. Az ünnepségen részt vett Czégény József, a megyei párt-vb tagja, a megyei pártbizottság titkára, dr. Dá- nyi Pál és Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettesei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom