Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-03 / 92. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 92. szám 1978. április 3., hétfő Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Hasi Sár PÉCS, 1978. ÁPRILIS FOTÓ: SZOKOLAI Történelmi tavas írta: Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke N ekünk, magyaroknak a tavasz nem egyszerűen évszak, hanem szimbólum. Ami szép és nagyszerű ebben a kis országban, az mind a tavaszhoz, a tél dermesztő hidege után újra kezdődő élethez fűződik. Az 1848—49-es szabadságharc az utolsó volt az akkori Európa nagy forradalmai sorában, de az egyetlen akkor, amely a nemzeti lobogó mellé — mint Petőfi írta — „a szent világsza- badság" vörös zászlóit is kitűzte. Évszázadunkban Magyarország újra a haladás élvonalába állt: 1919-ben, amikor a világon elsőként követte a Nagy Október példáját, kikiáltva a Magyar Tanácsköztársaságot. Végül is végérvényesen 1945 óta, a Szovjetunió oldalán hazánk a szocialista világrendszer tagjaként a társadalmi haladás élenjárói közé tartozik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fénye világította és világítja be utunkat, a Szovjetunióval való barátság és szövetség felemelkedésünk legbiztosabb alapja. Ez a történelmi tény mély gyökereket eresztett a magyar közgondolkodásban. Számunkra történelmi jelentőségű esemény volt, amikor 1948 kora tavaszán! február 18-án a két ország kormányai aláírták a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, amely hazánk legújabbkori történelmének első, valóban egyenjogú kapcsolatokon nyugvó nemzetközi szerződése. Ez a harminc évvel ezelőtti tavasz indított el bennünket újtípusú kapcsolataink útján, azon az úton, amely a szabadságot, a függetlenséget, a szocialista építést, a felemelkedést jelentette és jelenti a magyar nép számára. Méltán hangsúlyozta Kádár János elvtárs: „Népünknek a szabadságot, az új élet lehetőségét a Szovjetunió felszabadító hadserege hozta el, és a szovjet nép segítőként azt követően is velünk volt, jóban és rosszban, harcban és építőmunkában egyaránt.” A példákat hosszan lehetne sorolni, a példatár jóformán kimeríthetetlen, egyre gazdagabb. Az együttműködés keretében a Szovjetunió jelentős mértékben részt vett Magyarország szocialista nagyiparának megteremtésében. A mezőgazdaság szocialista átszervezésekor, az 1960-as évek elején, az égetően szükséges gépek, traktorok ezreit szállította a Szovjetunió. A hatvanas években a korábbi árucsereforgalmi megállapodások mellett mindinkább teret nyertek az ötéves terveket ösz- szehangoló koordinációk, megállapodások. Nagyszerűen bevált a timföld- és alumíniumegyezmény, a közúti járműipar együttműködését szabályozó hosszúlejáratú egyezmény, a számítás- technika és a gyógyszergyártás területén született kooperációs megállapodás, az olefin- és a Zsiguli-program. A szovjet szállítások nagyobbik része energiahordozókból és más nyersanyagokból áll, amelyek elengedhetetlenek a magyar népgazdaság fejlődéséhez. A magyar—szovjet együttműködésnek csak elnagyolt részleteit említve: az utóbbi másfél évtizedben a kölcsönös árucsereforgalom évente 16 százalékkal nőtt. Magyarország ma tel1 jes külkereskedelmi forgalmának egyharmadát a Szovjetunióba szállított, illetve onnan érkező áruk teszik ki. Az országaink közötti külkereskedelmi forgalom tavaly már elérte a négymilliárd rubeles értékét, ami hússzorosa a negyvenes évek végén, s az ötvenes évek elején lebonyolított évi áruforgalomnak. A magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés közel három évtizede alatt óriási anyagi értékkel gyarapodott a magyar gazdaság, ezzel párhuzamosan pontosan fel sem becsülhető szellemi kincs is felhalmozódott hazánkban. Ma már nehéz áttekinteni, hány ponton érintkezik a magyar és a szovjet tudósok, mérnökök kutatómunkája. Félezer nagyobb kutatási és fejlesztési témán dolgoznak együtt különböző szakterületeken. Széles körű tudományos programok kialakulásában közrejátszott az is, hogy az oktatásban és általában a szakemberképzésben számottevő együttműködés alakult ki. A ma dolgozó, alkotó magyar értelmiségiből kereken 6000-en tanultak a Szovjetunióban. Évente ma is 200—240 fiatal kezdi tanulmányait szovjet egyetemeken és főiskolákon, termelési gyakorlatra pedig évente átlagosan 1400 fiatal utazik. A felszabadulás óta eltelt harminchárom évben a kulturális együttműködés is töretlenül fejlődik. Harminc év alatt 700 irodalmi művet fordítottunk le Magyar- országon a Szovjetunió népeinek irodalmából magyarra, mintegy 20 millió példányban. Sokat jelent az Európa-szerte lársta- lan magyar nyelvű irodalomnak, hogy a Szovjetunióban 130 magyar író 810 művét adták ki 30 millió példányban. Szoros kapcsolatunk a védelmi célokat szolgáló Varsói Szerződésben, a gazdasági együttműködés szervezetében, a KGST- ben és mindenekelőtt pártjaink és kormányaink tevékenységének minden területén. A proletár internacionalizmus, a Szovjetunió iránti barátság politikánk alapja. „A magyar nép — mondotta Kádár elvtárs — mint igaz barátjára, és hatalmas szövetségesére tekint a Szovjetunióra. A magyar—szovjet barátság népeink legjobbjainak a szocializmusért közösen vívott harcaiban született, erősödött: eszméink, érdekeink, céljaink azonosságán alapszik, és örök időkre szól.” Ennek a barátságnak ápolója a Magyar—Szovjet Baráti Társaság is, amely 33 éves múltra tekinthet vissza. Leonyid lljics Brezsnyev, amikor Budapesten látogatást tett a Barátság Házában, így értékelte az MSZBT munkáját: „A szocialista és kommunista építés minden szakaszában a párt olyan munkaformákat választ ki, amelyek megfelelnek a dolgozók és a nép érdekeinek. A baráti társaságok e formák egyike. Tevékenységükkel a párt eszméinek közvetítőivé válnak. És ebben rejlik a lényeg: ebben van ezeknek a társaságoknak nemcsak a politikai értelme, hanem a politikai értéke is.” A magyar—szovjet barátság jelen van az egész magyar társadalomban. Ennek a kapcsolatnak szakadatlan fejlesztése legfontosabb nemzeti és nemzetközi érdekünk. TARTALOMBÓL: Az állami díjas Kandó Kálmán-brigád Bemutatjuk kitüntetettjeinket Fürtös Ilona mosolygó csillagai alatt Az első munkásigazgató és ifjúsági titkár Nemzetközi magazin Bővülő gyermekintézmények Űj iskola épül a nyugati Mecsek-eMalon Jelentősen fejlődnek az üzemi bölcsődék és évndák Megszoktuk már néhány esztendeje, hogy Pécsett — a társadalom összefogása nyomán — gyors ütemben létesülnek gyermekintézmények. Igen látványos eredmények születtek az elmúlt években főleg az óvodaépítésben: sokszáz új hely létesült, sok család gondját sikerült ezáltal megolda'ni, bár még mindig nem mondhatjuk, hogy minden rendben 1978 is eredményes esztendőnek ígérkezik. A városban egy új iskola épül a lakásokhoz kapcsolódó beruházások körében. A nyugati Mecsek-oldalon a dunaújvárosi 26-os Állami Építőipari Vállalat építi a 8 tantermes általános iskolát. A munka jó ütemben halad, az építkezés 65 százalékos készültsége alapján bizonyosra vehető, hogy az új intézmény az 1978—79-es tanév kezdetén megnyitja kapuit. Ugyancsak a lakásépítkezésekhez kapcsolódóan épül Lvov-Kert- városban a Sarohin tábornok útjától nyugatra eső területen egy 40 személyes bölcsőde és egy 50 személyes óvoda a Pécsi Építőipari Szövetkezet kivitelezésében. Az óvodának augusztus 30-ig, a bölcsődének október 15-ig kellene elkészülnie. üzemi óvodák építéséről, illetve bővítéséről kaptunk tájékoztatást három helyen. A Pécsi Orvostudományi Egyetem százszemélyes óvodát épít az elméleti tömb mögött az egyetem parkjában, A PTV tervei alapján a pécsváradi TÖVÁLL végzi a munkát, ami a befejezéshez közeledik. A szerződés szerinti határidő április 30., utána jön a berendezés, az üzem be helyezéssel kapcsolatos eljárás ... Májusban, de legkésőbb június elején az egyetemi dolgozók gyerekei már az új óvodába járhatnak. A Városi Tanács 1,5 millió forinttal támogatta az egyetem építési szándékát, az új óvoda teljes beruházási költsége mintegy 5,5 millió forint lesz. Jól halad a Kesztyűgyár óvodájának a bővítése is. A Cserző-közben levő emeletes épület az 50-es években épült, a 75 személyes óvoda már rég nem elégítette ki az igényeket. Bővítésre azonban mindaddig nem lehetett gondolni, míg az emeleten lakókat el nem helyezik. A Városi Tanács négy új lakással segítette a Kesztyűgyárat. A 75 személyes bővítés novemberben indult az Új Élet Termelőszövetkezet építő részlege és a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat kivitelezéseoen. A gyerekek azóta a Baromfifeldolgozó ledinai óvodájába járnak. A közel 3 millió forintba kerülő bővítés munkálatai előreláthatóan augusztus második felében fejeződnek be. A Pécsi Bőrgyár néhány éve épített új óvodát. Akkor az 50-es évek elején épült óvoda-bölcsőde volt kevés, most a régi és az új együtt sem tudja kielégíteni az igényeket A százszemélyes bővítésre a régi épületet szemelték ki, az emeletráépítést a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tervezik. Az épület megerősítésre szorul: a szükséges vázszerkezetet a BÉV készíti el. Magát a bővítést a Bőrgyár saját építőmunkásaival végzi el. A munkát áprilisban kezdik és még ebben az évben be is akarják fejezni. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat dolgozik a 48-as téri óvoda-bölcsőde épületének teljes korszerűsítésén. A befejezési határidő 1979-re szólt, de a vállalat ígéretet tett arra, hogy ebben az évben átadja rendeltetésének az épületet. H. I. A POTE épülő óvodája
