Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-01 / 90. szám

2 Dunántúli napló 1978. április 1., szombat MTESZ-nap Környezetvédelem Figyelmeztető példák a felelőtlenségről Népfront-beszélgetések Az oktatáspolitika gyakorlatáról Művelt felnőtteket nevelni Műhelyek kínálkoznak kisiparosoknak KIOSZ választmányi értekezlet A lakossági szolgáltatás fej­lesztése a legfontosabb fel­adat. Ennek jegyében tartotta a KIOSZ Baranya megyei vá­lasztmányi értekezletét pénte­ken Pécsett. Tavaly óta nem csökkent az iparosok száma, a főfoglalkozásúak aránya mér­séklődött, míg a munkaviszony és nyugdíj mellett iparenge­délyt kiváltók száma emelke­dett. Szükség van több építő­iparosra, bádogosra, épület­burkolóra, számítanak a bese­gítő családtagokra. Továbbra is gondot okoz az anyag- és alkatrészellátás, a kisgépek be­szerzése, a jelenlegi hitelfelté­telek sem mérsékelik ezt a problémát. A szolgáltatásnak az apró falvakban kellene javulnia. A helybeli tanácsok készségesek, csak iparosok nem jelent­keznek. Homorúdon egy kitű­nően felszerelt fodrászüzlotet adnának bérbe egy olyan kis­iparosnak, aki legalább heten­te kétszer kinyitna. Kölkeden is hasonlóak a lehetőségek. Ho- bolon és Egyházaskozárban is létesítenének műhelyt vagy szolgáltatóházat. Baranya me­gyében 29 településen 14 szak­mában 140 kisiparos tart rend­szeres ügyeletet, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon is: a lakosság azonban erről még nincs kellően tájékoztatva. A választmányi értekezleten részt vett Fischer Pál, a KIOSZ or­szágos elnökhelyettese. — Cs. — Kötelező földmintavétel Jövőre kötelezővé teszik a mezőgazdasági nagyüzemek­nek a földek vegyelemzéséhez szükséges mintavételezést — jelentette be Nagy Bálint, a MÉM főosztályvezetője pénte­ken a talajerő-gazdálkodás, il­letve a növényvédelem időszerű kérdéseit ismertető sajtótájé­koztatón. A mintavételre már kiképezték a mezőgazdászokat, és épülnek azok a laboratóriu­mok, ahol a beküldött mintá­kat elemzik majd. Valamennyi nagyüzemi tábla kódszámot kap, sőt egy-egy táblán belül négy-öt állandó mintavételi helyet is kijelölnek, hogy pon­tos mérési eredményekhez jus­sanak a helyes műtrágyázás­hoz, az optimális tápanyagellá­táshoz. A kódszámmal jelölt táblákról begyűjtött adatok központi számítógépes nyilván­tartásba kerülnek, ily módon országos összesítésre is lehető­ség lesz. A gazdaságoknak jö­vőre már úgynevezett tábla- törzskönyvet is vezetniök kell, ebben tartják nyilván a terület­re vonatkozó valamennyi agro­nómiái adatot. Az új módszer segíti majd a termelőket a cél­nak legjobban megfelelő mű­trágyázás! módszer megválasz­tásában. Dr. Földvári János, a Bara­nya megyei Tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg tegnap az MTESZ-napot, amely­nek fókuszában Rakoncza y Zoltánnak, a Környezet- és Természetvédelmi Hivatal el­nökhelyettesének előadása állt. Könnyű megállapítani, hogy mi az,' amit védenünk kell. Földet, levegőt, vizet, tájat, csöndet, ésatöbbi... De sok­kal nehezebb azt megmonda­ni, hogy mitől kell ezeket meg­védeni. Ez bonyolult. Szemét, hulladék, füst, korom, meleg. . . Az igazság valahol ott van, hoay minden ellen védekezni kell, ha túl sok van belőle. Rendkívül meghökkentő és ér­dekes adatokat közölt Rakon- czay Zoltán előadása. Ki gon­dolná, hogy hektáronként hat­van mázsa (!) föld kerül a cu­korrépával együtt a cukorgyá­rakba? Ez a termőföld aztán elszáll a levegőbe, s végül utolsó része valamelvik városi lakásban a porszívó zacskójá­ban fejezi be a pályafutását. Beszélt az előadó a parlagon heverő földekről, nem megfe­lelően hasznosított területek­ről, és egy figyelemre méltó kifejezést is alkalmazott: a gén-eróziót. Fajok és faitók sokasáaa tűnik el a flórában és a faunában — hová lett a Bánkúti búza? A mangali­ca? Igaz, hogy ezek helyett vannak gazdaságosabban ter­meszthető, tenyészthető faj­ták ... De egyre szűkül a kör, mind kevesebb fajta lesz, míg­nem meglelik az egyetlen, leg­gazdaságosabb fajtát, akkor csak az lesz. Igen találóan hasonlította ezt a jelenséget ahhoz, hogy ez éopolyan, mint­ha a színskálából egyre-mós- ra tűnnének el a színek, végül maradna a kék és piros. Dr. Kassai Miklós, a MÁFI Dél-dunántúli Területi Kiren- deltséaének osztályvezetője Pécs környezetvédelméről tar­tott vetítettképes előadást. En­nek Is az lehetne a címe, Középiskolások honvédelmi foglalkozása Megtartotta március havi fog­lalkozását a Középiskolai Hon­védelmi Nevelési Központ. Pécs középiskoláinak, szakmunkás- képző intézeteinek diákjai pén­teken délután a Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre laktanyában tettek lá­togatást. A 250 fiatal a tábori tüzérség szerepéről hallott is­mertetést, majd megnézték a Tüzérségi csapatok hadművele­tei című filmet. A 14—18 éves fiúk és lányok ezután a lakta­nyaudvaron a tüzérségi fegyve­reket nézték meg, katonákkal és tisztekkel beszélgettek a ka­tonai szolgálatról, a harcászat­ról. A fiatalok megtekintették a körletet, a kultúrtermet és a csapatmúzeumot. hogy Vallomás Pécsről, bár ez a vallomás kevésbé lírai, és kevésbé derűlátó. Arról szólt, hogyan foglalja el a terjesz­kedő város a szőlőkultúrát, és már az erdőt is kezdi vissza­szorítani. Hogyan telepítsünk ipart, mit jelent a felelőtlen­ség, az oda nem figyelés — erre láttunk intő, figyelmeztető példákat a színes diafilmeken. Délelőtt még egy előadást tartottak, dr. Ivancsics József, az ipari mezőgazdaság kör­nyezetre gyakorolt hatásáról, délután pedig Török László a gazdálkodás hatékonyságáról tartott vitaindítót. A vitát dr. Kisvári András vezette. Baranyai származású művész kiállítását nyitotta meg tegnap délután a Színház téri galériá­ban Fürtös Ilona iparművész. A Gerzson Pál képeit bemu­tató kiállításon megjelent Bocz József, a megyei vb tag­ja, a Baranya megyei Pártbi­zottság titkára és Szentirányi József, a Pécs városi Pártbi­zottság titkára. Fürtös Ilona megnyitó szavai­ban volt mesterét köszöntötte, hiszen Gerzson Pál két évtize­det dolgozott művészpedagó­gusként az iparművészeti és a képzőművészeti főiskolán. Hird- ről származott, 1953-ban fejez­te be a Képzőművészeti Főisko­lát, a Fiatal Képzőművészek Tegnap Komlón, az új úttörő­házban találkoztak a tanács vezetői - Morber János tanács­elnök és Nagy Ferenc tanács­elnök-helyettes — az új létesít­mény tervezőivel, Csaba Gyu­la és Weiler Árpád építészek­kel, s átadták nekik a városi Szülőkkel, nevelőkkel való kö­zös beszélgetéssorozatot indí­tott a Hazafias Népfront Bara­nya megyei Bizottsága, illetve az elnöksége mellett működő szülői munkaközösségek megyei tanácsa. Az oktatáspolitikai in­tézkedések gyakorlati megvaló­sítása, többek között a közép­iskolai tanulás tartalmának már ismert módosulása számos olyan kérdést fogalmaztatott meg a szülőkkel, melyeknek megválaszolásával nem várt a népfront a változás napjáig, hanem előzetesen tájékoztatja a szülőket. Stúdióját vezette az ötvenes években. 1960-ban Hincz Gyula ajánlatára lett az Iparművészeti Főiskola tanára. Munkácsy- díjas. Képeit szinte az egész vilá­gon ismerik, volt kiállítása az európai országokon kívül Indiá­ban, Iránban, Szaud-Arábiá- ban is. A baranyai táj szín- és formavilágát eleveníti meg ké­peiben, festői látásmódja is itt nyert első ihletést, ma is innen táplálkozik. Alkotói világától távol állnak a merev, szigorú konstrukciók, őszinte színhar­móniái erről a mediterrán jel­legű tájról származtathatók, s a természettel való azonosulás­ból — mondotta megnyitó sza­vaiban Fürtös Ilona. tanács elismerő oklevelét. A baráti találkozón jelen volt Kovács Antal, a BARANYATERV igazgatója és Szőke Gyula fő­mérnök, valamint Wilhelm Fe­renc, a Baranya megyei Tanács építési osztályának helyettes vezetője. Ezért rendezte meg tegnap délután Pécsett, a városi tanács épületében a szülők-nevelők III. megyei parlamentjét. Az ér­tekezlet nagyszámú résztvevőit - köztük Zelenka Janosnét, a HNF Országos Tanácsának munkatársát, Halas Ilonát, a HNF Baranya megyei Bizottsá­gának titkárhelyettesét, dr. Er- hardt Imre gimnáziumi igazga­tót, az SZMK megyei tanácsá­nak vezetője köszöntötte. A szülők előzetesen megfo­galmazott kérdéseire dr. Wel­ker Ottó, az Oktatási Miniszté­rium főtanácsosa előadássá ke­rekített feleletekben válaszolt. Többek között elmondta, hogy a középiskolák jelenlegi rend­szerén belül a tartalmi munkát korszerűsítik. E változás célja a nevelés, a kultúra átszármazta­tása, és a társadalom munka­erőigényeinek jobb kielégítése. Fontos, hogy minden felnőtt dolgozóvá váló diák hasznos legyen a nagy közösségek szá­mára, önmagát pedig az elkép­zeléseinek, terveinek megfelelő­en tudja megvalósítani. E két tényező harmonikus egysége egyben azt is jelenti, hogy elé­gedett emberekké válhatnak. Az oktatáspolitikai intézkedé­sek megvalósításának nagy je­lentőségű részterületéről, a kö­zépfokú szakképzés fejlesztésé­ről ' és feladatairól dr. Bárdi László, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának csoport- vezetője tartott előadást. A HNF megyei Bizottsága és az SZMK megyei tanácsa a tegnapi parlament mintájára a megye többi városában s a já­rások nagyobb településein, va­lamint az iskolákban is meg­szervezi a találkozókat, ahol a szülők tájékoztatást kapnak az oktatáspolitikai intézkedések részleteiről. Kitüntetések Hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács dr. Borsos Jó­zsefnek, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója vezetőjének, Hajnal Lajosnénak, a Magyar Távirati Iroda pécsi megyei szerkesz­tősége vezetőjének a Munka Érdemrend ezüst fokozatát ado­mányozta. A kitüntetést tegnap a Parlamentben adták át. Pénteken a MÉM-ben dr. Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kor­szerű új eljárások kidolgozásá­ban, illetve alkalmazásában el­ért eredményekért az Újhelyi Imre emlékérmet — többi kö­zött - Husti Mihálynak, a szajk- babarci tsz főmezőgazdászának, a Fasching Antal emlékérmet Cyörke Dénesnek, a Pécsi Geo­déziai és Térképészeti Vállalat osztályvezetőjének adta át. Küldöttgyűlés az ipari szövetkezeteknél Gerzson Pál kiállítása ■K'/ %. iS I ELISMERÉS AZ ÚTTÖRŐHÁZÉRT Végső búcsú Ortutay Gyulától Családtagjai, barátai, mun­katársai, a magyar tudományos élet képviselői kísérték utolsó útjára pénteken Ortutay Gyula akadémikust, országgyűlési képviselőt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagját, a HNF Országos Tanácsának al-> elnökét, a TIT elnökét, az MTA néprajzi kutatócsoportjának igazgatóját. A Mező Imre úti temető díszravatalozójában a gyász-drapériával bevont, ko­szorúkkal övezett ravatalnál párt- és állami életünk, a Ma­gyar Tudományos Akadémia vezetői, tudományos életünk je­les képviselői álltak díszőrsé­get. Több diplomáciai képvise­let vezetője is lerótta kegyele­tét. Az Elnöki Tanács, az ország- gyűlés és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Bognár József akadémikus bú­csúzott az elhunyttól. — Ortutay Gyula indulásától fogva meggyőződéses híve, képviselője, majd gyakorlati megvalósítója korunk azon nagy politikai áramlatának, amelyet szövetségi politikának szoktak nevezni. A szövetségi politikát stratégiai és nem tak­tikai kérdésnek tekintette. Hangsúlyozta, hogy a szocia­lista társadalom modelljének kialakítása során a szövetsége­sek érdekeire messzemenő fi­gyelmet kell fordítani. Vallot­ta: a reformokat nemcsak a nép nevében és érdekében, ha­nem annak aktív közreműködé­sével kell megvalósítani. Az el­múlt években nagy örömmel és elégtétellel látta, hogy milyen jelentős sikereket ért el a ma­gyar társadalom a nemzeti egység politikája alapján — mondotta búcsúztatójában. Emlékeztetett arra is, hogy Ortutay Gyula politikusként, ál­lam- és kormányférfiként is ma­radandót alkotott. Történelmi jelentőségű érdeme volt az ál­talános iskola reformjában, amelyre a magyar köznevelés és közművelődés többi össze­tevőit is bizton lehetett építe­ni. Ugyanakkor a tudománynak, a néprajznak is avatott mestere volt. Kiemelkedő képességét bi­zonyítja, hogy a néprajzot; ezt a legnemzetibb tudományt na­cionalizmus, befelé fordulás és népieskedés nélkül tudta mű­velni és ezzel a példával ha­zánkban iskolát teremtett. A magyarban és a népiben nem­csak a sajátosat látta, hanem az emberit és az európait is. A Magyar Tudományos Aka­démia nevében Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára mondott búcsúbeszédet.- Ortutay Gyula távozása fájdalmas vesztesége az egye­temes tudományosságnak, a magyar tudományos életnek, akadémiánknak. Életművének egésze, alkotásai is messzemu- tató tanulságok hordozói. Sze­mélyében történelmi sorsfordu­lónk időszakának egyik kiemel­kedő tudósától, politikusától, pedagógusától búcsúzunk — mondotta többek között. A barátok, a családtagok, az egykori munkatársak nevében Baráti- Dezső irodalomtudós idézte Ortutay Gyula emlékét. Ortutay Gyulát a sírkert tu­dós-parcellájában helyezték örök nyugalomra. Bővült a szolgáltatás, csökkent az exportteljesítés Ünnepség a Liszt-teremben KISZ KB-zászló az 500-as intézetnek A közelmúltban tartották a megye ipari szövetkezeteiben a mérlegzáró közgyűléseket. Tegnap pedig a KISZÖV szék­házéban az elmúlt évi gazda­sági és mozqalmi eredménye­ket összegezték az Ipari Szö­vetkezetek Baranya megyei Szövetségének küldöttközgyű­lésén. Haász József KISZÖV-elnök köszöntötte a nyolcezer fős szövetkezeti ipar képviseleté­ben megjelent negyven kül­döttet, és az elnökség tagjait, köztük Czégény Józsefet, a megyei vb tagját, a Baranya meavei Pártbizottság titkárát, dr. Földvári Jánost, a Baranya meqyei Tanács általános el­nökhelyettesét és Maletics Miklóst, a Pécs városi Ipari -és Szolgáltató Szövetkezetek Pártbizottságának titkárát. Hét napirendi pontot terjesztett írásban a KISZÖV elnöksége a küldöttközgyűlés elé megvi­tatásra. Elfogadásra került a Pécsi Cipőipari Szövetkezet tagságá­nak a kérelme is. Eszerint a jövőben a területi érdekképvi­seletet ennél a szövetkezetnél is a KISZÖV látja el. Az elnökség tájékoztatást adott többek között a megye szövetkezeti iparának 1977. évi termelési, gazdasági ered­ményeiről, valamint a válasz­tott szervek munkáiról. Az el­nökség előterjesztéséből meg­állapítható, hoay alapvetően jó irányban haladt az elmúlt évben is a megye szövetkezeti ipara. Ezt erősítette meg hoz­zászólásában Czégény József is. Elismerést érdemel, hogy a gazdasági eredmények növe­kedése mellett arányosan nö­vekedett az ipari szövetkeze­tekben dolgozók egyéni jöve­delme. Az átlagos bérszínvo­nal hét százalékkal növeke­dett. Termelési eredményeit 1977-ben hét százalékkal nö­velte a szövetkezeti ipar, és így közel 1,3 milliárd forint értékben termeltek árut, épí­tettek lakást és végeztek kü­lönböző szolgáltatásokat. A tervet és a bázist is jóval túl­haladva közel százmillió forint értékben végezte egyik alap­vető tevékenységét a lakossá­gi szolgáltatást a megye szö­vetkezeti ipara. Csökkent vi­szont az exportteljesítés és az átadott lakások száma. Az ezzel kapcsolatos ez évi feladatok meghatározásával, és az elnöki zárszóval ért véget a küldöttgyűlés. A Liszt Ferenc hangverseny- teremben tartotta felszabadu­lási ünnepségét az 500. számú Zrínyi Miklós Ipari Szakmun­kásképző Intézet. Itt adták át a tanulóknak a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet zászlaját, melyet kimagasló munkájáért nyert el az intézet. Az ünnepélyes zászlóátadás után a Szakmun­kásképző és a Művészeti Szak- középiskola együttes műsorára került sor. A Szakmunkásképző Intézet 120 tagú vegyeskarát a Művészeti Szakközépiskola harminc tagú zenekara kísér­te, vezényelt Pécsi Géza, az intézet tanára. A két középis­kola közös műsorán Bárdos Lajos Somogyi kanászok c. szerzeménye szerepelt, melyet a szerző .ennek az énekkarnak ajánlott. Műsoruk másik dala egyúttal ősbemutató is volt: Juhász Frigyes: A mi zászlónk c. ifjúsági dalát énekelték el, ezt a művet Juhász Frigyes er­re az alkalomra komponáltá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom