Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-06 / 65. szám

Pécs Vetélkedő Nagyatád: Építkezés „pénz nélkül” Nemrég a nagy hideg miatt félbehagyták a nagyatádi 524- es Szakmunkásképző Intézet tornacsarnokának építését. A kényszerszünet is jó valamire, a tanulók példásan becsoma­golták fóliával az összes épí­tőanyagot — talán elterjed ez a „fertőzés". Nagyatád központjában a legelhanyagoltabb területen, a régi kaszárnya helyén kezdték építeni a diákok a sportkombi­nátot. Megküzdöttek a gazzal, a másfél méter vastag, csak­nem szétverhetetlen alapokkal és a két hatalmas kúttal, ame­lyek annak idején néhány száz katonát és 200 lovat láttak el. Tavaly őszre elkészült egy bi­tumenes kézilabdapálya, egy salakos röplabdapálya, egy fu­tópálya, a magas- és távolug­ró helyek és a súlylökőknek is jutott terület. A sikereken fölbuzdulva, ter­veztek egy kis kondicionáló ter­met is. Némi pénzügyi huzavo­na után az OTSH, a megyei KISZ-bizottság és más szervek segítségével megkezdték az építést, s közben tornacsarnok lett a dologból. Ma már állnak a falak, a te­tőszerkezet egy része is kész. Dolgoztak itt diákok, tanárok, szocialista brigádok, még a maszek kisiparosok és a szak­munkástanulók szülei is hóruk­koltak jónéhányszor. Munkára eddig egyetlen fillért sem köl­töttek az építkezés során. Az anyagellátás itt is akado­zott, ezért nem kész még a két öltözővel, szertárral, nevelői szobával és emeleti lelátóval ellátott csarnok. 1978 őszén ve­hetik majd birtokba a tanulók. A szabadtéri pályákat nem kerítették be. A tornaterem is mindig nyitva lesz. Kint már eddig is az rúgta, ütötte, haji- gálta a labdát, aki akarta, lát­hattak, futhattak a fogyni aka­ró kövérek. A következő télen teremben is sportolhatnak a so­mogyi kisváros lakói. (L. P.) Lvov-Kertváros A macskabaglyok koralavaszi násza ár nappal is hal­latszik a furcsa, síró hang, ami emlékeztet egy megrémült kisgyerek hang­jára. Nappal csak akkor hallani, ha beborul tartó­san. Pécsett, a Lvov-Kert- városban sokáig nem ér­tették a lakók, hogy mi is történik a városszéli lige­tesekben. Már megkezdte tavaszi nászát a macska- bagoly: legalább 5—6 ke­resi párját, him és nős­tény, és ekkor bocsátanak ki vijjogó, síráshoz hason­ló hangokat. Párkeresésük most még korai, vagyis rendhagyó. Ilyenkor az el­hagyott varjúlészkeket és faodúkat keresik fel. A macskabagoly már nagyon ritka, galambnagyságú, gyönyörű barna színű. Ter­mete és színe miatt gyűj­tik és szelídítik az orvva­dászok. Egy értéke ezer forint, ennyire büntetik meg pusztítóját. Sajnos, a pécsi Tüskés-dűlőben alig két év alatt már harmad­szor dúlták fel tanyáját, hurcolták el a tojásokat, majd a kicsiket. Erre a ta­vaszra a szülőket is csap­dába ejtették. Ugyanitt a vörösvércselészket is le­szedték, csak a him me­nekülhetett el. Egy vércse értéke 3 ezer forint. Most Kocsok Ferenc juhászt és a ligetes szélében lakó Tóth Károly nyugdíjast kérte meg a Magyar Ma­dártani Egyesület dél-du­nántúli csoportjának titká­ra, hogy őrizze a meg­nyirbált bagoly- és vércse- tanyát. Cs. J. Százhat községi és huszon­nyolc városi tanácstagi válasz­tókerületben éltek állampolgá­ri jogukkal az emberek tegnap Baranyában. Időközi tanácstagi választások alkalmával sok ez­ren járultak a szavazóurnákhoz, hogy letegyék a voksot egyik­másik jelölt mellett. Tegnap délután hat órakor közölték a választási irodán, hogy a vá­lasztás jogával mindenki élt, szavazatát mindenki fegyelme­zetten adta le. Ellátogattam a pécsi „ma­gasházba”, ahol a postahiva­talban rendezkedett be a sza­vazatszedő bizottság. Szurkol­tak, hogy a vásár miatt nem futnak-e későn be egyesek, de a választókerület szavazóképes lakosságának háromnegyed ré­sze még a délelőtt folyamán urnába dobta a cédulát. Egyet­len megjegyzés: a szavazócé­dulára nem ártana ráírni, hogy a személyi igazolványt hozzák magukkal a szavazók, hiszen igen sokuknak kellett hazamen­ni érte ... Megyénkben két helyütt volt kettős jelölés,' az eredmény lapzártakor még nem volt is­mert. Holnap már arról is hírt adhatunk, lesz-e pótválasztás.- kp ­Malacka a zsákban munkakör betöltésére. Pályázhat az a Személy: aki 0 főiskolai végzettséggel és legalább „B” kategóriá­jú vezetői engedéllyel, illetve 0 középiskolai végzettséggel és állásvállalásra jogosító vezetői engedéllyel rendel­kezik, továbbá 0 büntetlen előéletű, és a 0 22. életévét betöltötte. Pályázni lehet: önéletrajz egyidejű leadásával, (ügyfélfogadási idő alatt, szombat kivételével naponta 8—12 óráig, szerdán 13—16 óráig is). Pécs, Hengermalom u. 4. sz. alatt „Nőnapi át” Leningrádba Szép hagyomány immáron — hiszen évek óta köszöntjük így is a nőnapot Baranyában —, hogy az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága, a HNF megyei Bizottsága és az IBUSZ közö­sen megyénk lányai és asszo­nyai számára különutat szervez a Szovjetunióba. Tavaly közel 300 baranyai nő jutott így el Moszkvába, az idén pedig Leningrád az úti­cél vége: s tegnap délután ha­sonló számban jöttek össze az utazók a megyei pártbizottság előtt. Délután hat órakor dr. lerszi István, az MSZMP Ba­ranya megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, a párt megyei bizottságának titkára búcsúztatta a delegáció tag­jait, adva néhány hasznos szót útravalóul. Mint említette, sok szép látnivaló vár a cso­port tagjaira, bizonyára eljut­nak a világhírű Ermitázsba, megláthatják a Téli Palotát, el­látogathatnak különféle üze­mekbe, gyárakba. Végezetül a megyei pártbizottság titkára jó utat kívánt. A csoport politikai vezetője, Rameisl Ferencné, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az SZMT titkára. Vasárnap éj­jel különrepülőgépek vitték a baranyai lányokat-asszonyokat Leningrádba, s a hét végén, szombaton hajnalban érkeznek meg — bizonyára sok szép él­ménnyel — Pécsre. K. F. Az V. ötéves tervben Tolna megyében három nagyberuhá­zás munkálatai vannak folya­matban; a Paksi Atomerőmű, a Szekszárdi Húskombinát és a Simontornyai Bőrgyár bővíté­se. A nnqy múltú gyárban 1975- ben 2 448 000 négyzetméter marhabőr készítése történt. A mostani építkezések után 1,5 millió négyzetméterrel adnak többet a népgazdaságnak. A kikészítőüzem készült el először. A répi gépeket felújították és több mint 2 millió dollárért vá­sároltak új berendezéseket. Az idén már új környezetben, egészségesebb munkával folyik a próbaüzem és az első negyed­évben már a technológiák vég­legesítésére is sor kerül. H. ­Szekszárd: Szövetkezeti néptáncosok találkozója Vasárnap kora délután szín­pompás szabadtéri bemutatót is rögtönzött Szekszárdon az öt­vennél több tagú zengővárko- nyi népi eqyüttes, fúvószeneka­ra kíséretében Gesztenyeszüret című műsorával, Babits Mihály szobra mellett. Az elsőként meg­rendezett területi döntő gála­esttel zárult. Előtte órákon át folyt a szakmai tanácskozás. Bonyolult volt a döntés, amint Vásárhelyi László, a zsűri elnö­ke előzőleg elmondta. - A me­zőny egésze nagyon erőteljes, meggyorsult fejlődésről adott képet. Ezen belül a hagyo­mányőrző együttesek közt Ba­ranyában a zengővárkonyi, Tol­nában a madocsai és a váral­jai népi eqyüttes jelentősen elő­relépett. A tánccsopórtok sorá­ban változatlanul magas szín­vonalú a szekszárdi és a dom­bóvári táncegyüttes, valamint a mecseknádasdi német nemzeti­ségi együttes, s ugyancsak ki­emelkedő érdekességű volt a dunaszekcsői és a kémesi tánc- együttes szereplése is. A végeredményről később döntenek, s aszerint hívják meg a jók sorából is a legsikeresebb együtteseket a siófoki országos találkozóra a nyáron. Ballabás László Most még borjúhús, de épp most csapott fel hizóbikának ... Baja: Erdélyi varrottasok A nemzetközi nőnap alkal­mából igen szép kiállítást nyi­tott meg tegnap dr. Sólymos Ede múzeumigazgató Baján, a Türr István Múzeumban. Dr. Nagy Györgyné iparművész — máskülönben a Bács-Kiskun megyei kézimunka-szakkörök szakfelügyelője — hozta el a bácskai városba gazdag var- rottas anyagát. Ezek egy része erdélyi gyűjtés: kalotaszegi és más erdélyi magyar néprajzi tájakról való. Másik részét ma­ga készítette. A tárlat ünnepé­lyességét és erdélyi hangulatát növelte a csátaljai székely kó­rus dalcsokra. Az Erdélyi var­rottasok című nagyon szép ki­állítás március 28-ig, naponta 10-18 óráig tekinthető meg a Bajai Türr István Múzeum föld­szinti termében, hétfő kivételé­vel mindennap. F. D. Az Autóközlekedési Tanintézet pályázatét hirdet Kamion főfoglalkozású gyakorlati szakoktatói Pécs város úttörőcsapatainak legrangosabb vetélkedője zaj­lott le tegnap délelőtt az Út­törőházban a DÍVSZ gyermek- szervezete, a Cimea húszéves fennállása alkalmából. A részt­vevő 17 csapat nemcsak elmé­leti téren készült a versenyek­re, hanem saját készítésű tab­lókkal, albumokkal és sok más apró ötlettel is. — Az úttörők nagy tájékozottságot mutattak a VIT és Cimea történetét il­letőleg, — mondotta Vér Lász­ló zsürielnök, a Magyar Úttö­rők Szövetségének Baranya megyei titkára. A vetélkedőn a Fehérhegyi Általános Iskola 4706. sz. Török István úttörő- csapata nyert első helyezést. Simontornya: Magyarkeszi: „Borzalom” Elszaporodtak a borzok Tolna megye egy részében, különö­sen a magyarkeszi erdőben tűntek fel mértéktelenül, s az elmúlt ősszel megvámolgatták a kukoricásokat. A borz azon­ban védett, vadon élő állat, ezért az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatalhoz fordult kilövési engedélyért a magyarkeszi „Sólyom" Va­dásztársaság. A nappal alvó, csak éjszaka tápláléka után já­ró borzokat a tavaszi holdfé­nyes estéken akarják kilesni és puskavégre kapni a vadászok. A „Sólymok" tehát hadat üzentek a kicsi, medveszerű ál­latnak, elmondható rájuk a fekvőhelyük más kifejezését fir­tató vicc: „Borz alom”. Va­gyis borzalom vár a borzokra a magyarkeszi erdő borz al­mos kotorékai tájékán, B. L. Egy riadtszemű kisgyerek szemlélte a malacvásárt, sírás­ra görbült a szája, s kérdezte anyját, miért a malackát te­szik a zsákba, miért nem a fa rkast? Vylaszt nem kapott, viszont végigfigyelhette a tegnapi vá­sárt, amely hosszú idők re­kordjait döntötte meg. Jól jár­tak a kolbászosok, a sörösök, hiszen iszonyú tömeg ember fordult meg a vásártéren. Szo­rongatták a sokac-ingeket, birkabőrt, sváb-kendőt a hó­nuk alatt, meg azt a minden­féle egyebet, amire épp szük- séqe volt. A zsibogó felhoza­tala elég bőséges, búvárszi­vattyútól az automata rózsafű- zéria minden kapható volt, mosható festmények és mos- hatatlan ruhaneműk sokasága ámította a jónépet. Az autók a Megyeri úti sorompóig áll­tak, a pécsiek, baranyaiak és a pesti nepperek tömeae pe­dig szakadatlanul hömpöly­gőn. Jó vásár volt, nem gon­doltam volna, hogy veszek egy hátizsá kot. K. P.“ Először hozott virágot — ötven év után — az ország egyik legnagyobb és tán legöregebb Phönix pálmája Pécsett, a Zsolnay Porcelángyár me* legházában. A növény csaknem nyolcméter magas, lombjának az átmé- röje hatméter, már olyan nagyra nőtt, hogy a melegház üvegtetejét nyom* ja. Szeretnék, ha egy magas előcsarnokú épületbe kerülne, mert ilyen kedvezőtlen körülmények mellett a ,.megfulladás", vagyis a kipusztulás fenyegeti. Beruházás félidőben Választottunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom