Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-06 / 65. szám
K ávét, kakaót, fűszereket, citromot a jövőben is annyit vásárolunk, hogy a lakosság ellátását magas színvonalon biztosítsuk. A világpiac élelmiszerárait figyelemmel kísérve kitűnik, hogy éppen ezek árai emelkedtek a legjobban. Ha hozzászámítjuk az energiahordozók és alapanyagok nagymérvű áremelkedését, könnyen beláthatjuk, hogy hazánk gazdaságát újból és újból kedvezőtlen hatások érik. Az elmúlt héten Pécsett járt dr. Szalay Béla külkereskedelmi államtitkár. Pártmunkásokkal beszélgetve élesen felvetődött, hogy az 1977. évi jó eredmények ellenére miként lehetséges, hogy a gazdaság belső egyensúlya nem tudott a magas mezőgazdasági hozamok és növekvő ipari termelés arányában megszilárdulni. Az államtitkár szavaiból is kitűnt, hogy korántsem ülhetünk ölhetett kézzel 1977 babérjain. Hosszú évekig maximális erőfeszítésre van szükség a termelési szférában és a külkereskedelemben olyan gazdasági szerkezet kialakítására, amely a nemzetközi munkamegosztás bonyolult mechanizmusában is hatékonyan működik. A mi kérdéseink a konkrét tennivalókra vonatkoznak, természetesen Dél- Dunántúl tervezési, gazdasági körzetének szerepéről különös hangsúllyal • kívántunk tájékozódni. Sok igazság — Az 1973-as energiaválságot követően gazdaságunkban valóságos istencsapásként tartják számon a cserearányromlást. A véleményem szerint ez a szemlélet amolyan „nem lehet mit tenni" hangulatot teremtett. A valóságban most már nem az energiahordozók, az alapanyagok és a feldolgozott termékek cserearányainak romlásáról van szó, hanem sokkal inkább a nálunk feldolgozott és a külföldről vásárolt hasonló termékek árai alakultak számunkra kedvezőtlenül. Államtitkár elvtárs elfogadja ezt a nézetet? — Sok igazság van benne. Olajat, műanyagokat, műtrágyát, kávét, kakaót hozunk be a világpiacon legmagasabb árakat elérő termékekből, ugyanakkor a mi exportáraink nem emelkedtek hasonló mértékben. Megtehettük volna, hogy korlátozzuk a behozatalt, több szocialista ország is ezt az utat választotta. Mi nem akartuk a fogyasztási szokásokat megzavarni, ugyanakkor a termelésben is zavart okoztunk volna az import erőteljes korlátozásával. Ebben a kérdésben tehát a takarékosságon kívül valóban „nem volt mit tenni”. Viszont a feldolgozott termékek: gépek, berendezések, élelmiszerek árarányai számunkra ugyancsak kedvezőtlenül változtak. Néhány ország műszaki színvonalban, gazdaságosságban, korszerűségben persze az árakban is monopolhelyzetbe került gépeivel, műszereivel, sok más termékével. így a mi hasonló termékeink viszonylag leértékelődtek. Vitatott kérdés- Élénken vitatott kérdés - pécsi gyárakban is -, hogy a közvetett vagy közvetlen export hoz-e nagyobb hasznot. A bőrt például ruhaként, kesztyűként vagy anyagként kifizetődőbb-e exportálni. — Ezt minden terméknél külön meg kell vizsgálni, alaposan átgondolni. A pécsi bőrrlél például megtesszük ezt. Ha a bőrből gazdaságosan, a divat igényeinek megfelelő, verseny- képes kabátot, ruhát, kesztyűt lehet csinálni, akkor természetesen fel kell dolgozni. De ha például a feldolgozó technolóNem ülhetünk ölhetett kézzel 1977 babérjain Beszélgetés dr. Szalay Béla külkereskedelmi államtitkárral giák elavultak, akkor érdemesebb a magas műszaki színvonallal rendelkező, korszerű bőrterméket eladni. Népgazdasági- lag így hasznos, az ösztönzőknek ezt kell szolgálniuk. — Információink szerint sor kerülhet az export-import jog kiszélesítésére? — Igen. Olyan vállalatokról lehet szó erről, ahol ennek feltételei megvannak. Elsősorban ahol egy termék gyártásával hazánkban monopolhelyzetben vannak. Figyelembe kell venni, hogy megfelelő hatékonyságú szervezetet képesek-e kialakítani erre. Minden ilyen kérésnél külön meg kell gondolni, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat a külkereskedelmi jog megadása, ezek mérlegelése után döntünk. — Államtitkár elvtárs, Dél- Dunántúl milyen szerepet tölt be exportképes termékek elö- állitásában? — A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vetőmagot, tojást, baromfit, a Bikali Állami Gazdaság nyulat, a Balatőnboglári Állami Gazdaság bort, több zalai gazdaság jó minőségű almát és körtét exportál, a térség konzervipara is fontos külkereskedelmi szempontból is. A könnyűipar ugyancsak jelentős exportáru-termelő: a Pécsi Kesztyűgyár, Szigetvári Cipőgyár, Pécsi Bőrgyár, a bútorgyárak mellett a szövetkezeti ipar is jelentős. Legfontosabb feladatok!!! — A térség, az egész magyar feldolgozó ipar számára mi tehát a legfontosabb feladat államtitkár elvtárs véleménye szerint? — Az ipar jó minőségű, magas műszaki színvonalat képviselő, a divatnak megfelelő, szépen csomagolt, pontos határidőre szállított termékeket kell, hogy gyártson, a gépek alkatrészutánpótlását, szervizét ugyancsak fontos megszervezni. — A kereskedelem gondos piackutatással, a piac alapos ismeretével, az információk terjesztésével, átgondolt kereske-« delem-politikával szolgálja az értékesítést. A tervezés, a szervezés, a beruházási politika mind a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk szolgálatába állítjuk. Ezeket gyorsan kell megvalósítanunk. Lombosi Jenő Próbacölöpözés a Tüzér utcánál Idén megkezdik Pécs új felüljárójának építését Parkoló terület lesz a régi felüljáró körül Fúrótoronyszerű alkotmány ügyködik egy ideje Pécsett a Tüzér utca, Veress Endre úti torkolatnál, ötméteres vasalt betoncölöpöket ver a fölbe: ez a Tüzér utcai vasúti felüljáró építésének kezdete. 2,4 milliárdos beruházással II Húskombinát épül Kaposváron Bázisgazdaságok Dél-dunántúlon A Kaposvári Húskombinát sonka- és konzervüzeme kétezer cölöpön áll majd. Az elsőt — megfelelően előkészített építési területen — a héten verték le az építési vállalkozó, az osztrák Universale-Bau munkásai. A beruházás megvalósítására december 14-én írt alá fővállalkozói szerződést - háromhónapos előkészítő munka után — a nyugatnémet Schweisfurt Kirschfeld konzorcium a Kaposvári Húskombináttal. Ebben arra vállalt kötelezettséget, hogy 18 hónap alatt befejezi a 2,4 milliárd forint értékű beruhá- *zást. Az építkezés, illetve a próbaüzem ideje alatt a nyugatnémet feldolgozókban és Kaposváron a munkásokat is megtanítja a technológia kezelésére. A Kaposvári Húskombinát sonka- és konzervüzeme az elKocatartó kistermelők figyelmébe ajánljuk! Előnyös feltételekkel továbbra is vásárolhat vemhes kocasüldőt az állatforgalmi és húsipari vállalatoktól! # Kérjük, hogy rendelését mielőbb juttassa el felvásárlóinkhoz, kirendeltségeinkhez, ahol részletes felvilágosítással is szolgálunk. ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI TRÖSZT ső olyan beruházás hazánkban, amelyet tőkés cégek terveztek, építenek és kulcsra kész állapotban adnak át. A 36,4 millió dollár értékű munka megvalósításához egymilliárd 663 millió forint exportnövelő hitelt és 473,4 millió forint közvetett állami támogatást kapott a húskombinát. Ezért a pénzért készül el a 22 ezer négyzetméter alapterületű új üzem, a kiszolgáló- és kiegészítő létesítményekkel együtt. A próbaüzem befejezése után évente ebben 410 ezer — óránként 120 darab — sertést -tudnak feldolgozni. Ebből évente 300 vagon — minden piacon jól értékesíthető — sonkakon- zervet és évi 200 vagon húskonzervet állítanak elő és szállítanak exportra. Az üzem húsválogatójában évente — a kon- zervgyártáshoz nem használható részekből — 560 vagon friss húst csomagolnak és adnak át a boltoknak. És az alapanyag? Az évi 410 ezer sertés? Ostoros István, a Kaposvári Húskombinát igazgatója:- A somogyi mezőgazdasági üzemek termelési programjában szerepel ennyi sertés értékesítése. A húskombináttal együttműködve sorra alakulnak ki a bázisgazdaságok Somo- gyon kívül Baranyában és Tolnában is. Az állatállomány jelentős része ka-hyb sertés: olyan, amelyik a leginkább megfelel a sonkakonzerv. és a konzervgyártó shoz. Az új üzem helyén nehéz zuhogással a cölöpverőgépek dolgoznak. Tizennyolc hónap múlva viszont befejeződik már a próbaüzem és raktárba kerülnek az első exportra szánt konzervek. Évente 26,2 millió dollár értékű terméket állítanak elő és szállítanak külföldre. Kiszámították: az új üzem — külföldön értékesített termékei révén — 1 év és négy hónap alatt megtermeli a beruházásra költött pénzt. K. I. Már a nagy felüljáró építése idején tudott volt, hogy a Megyeri út környékén is szükség lesz egy felüljáróra, hiszen enélkül az egyre izmosodó déli iparterület és az egyre népesedő déli lakóterület nem tud szervesen kapcsolódni a vasútvonaltól északra elterülő városrészekhez. Holott ez a kapcsolat: szükséges és nélkülözhetetlen. Az új felüljáró vázlatterve már elkészült az UVATERV- nél, most a kiviteli terveken dolgoznak, e munka fontos része a most folyó próbacölöpözés, ami a talaj terhelhetőségéről szolgáltat adatokat. A felüljáró építése kapcsán megváltozik a környék képe. A mostaninál szélesebb lesz a Tüzér utca, a felüljáró töltése a Tejüzem bejáratánál kezd emelkedni, a Veress Endre út előtt kezdődik az első híd, ami átíveli a pécs—budapesti vasútvonalat az iparvágánynyal együtt. Új nyomvonalat kap a Közraktár utca — erősen észak felé kanyarodik majd, — így 195 méteres felüljáró alatt elfér a vasút és a közút. Innen ismét 9 méter magas töltésen megy az út, majd 200 méter után újabb felüljáró épül a nagykereskedelmi vállalatokat kiszolgáló iparvágány fölött. A 66 méter hosszú felüljáró után az út kelet felé kanyarodik, a töltés mintegy 300 méter hosszúságnál ér a talajszintre, az út pedig a Pécsi-víz fölött csatlakozik a Megyeri úthoz. A legnagyobb rendezésre a Veress Endre úti csomópont építése miatt kerül sor. A sportkombinát részére fenntartott területen egypályás út~ ágazik le a Veress Endre útból, s a tejüzemnél torkollik a Tüzér utcába. A másik oldalon, — ahol most a játszótér van — épül meg a felüljáró fel- és lehajtó ága, amelynek öblében 200-nál több gépkocsi részére lesz parkolóterület. Az egész felüljárórendszert a Hídépítő Vállalat pécsi építésvezetősége építi. A munkához szükséges felvonulási területet a tanács a vasútvonal és a Közraktár utca között jelölte ki. Hamarosan megkezdődik az áttelepülés a nagy felüljárótól. Az ott felszabaduló területet és a pillérközöket a város parkolóként hasznosítja, ezáltal azon a környékéé lényegesen javulnak az autóelhelyezési-viszonyok. Tervszerint ebben az esztendőben 10, jövőre 30, 1980- ban pedig 38,4 millió forint értékű munkát végeznek el, s a tervidőszak utolsó esztendejében el is készül a nagy mű. H. I. Elégtelenek és kitűnők J ó és rossz hírek váltogatják egymást a Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet szokásos havi gyorsjelentésében. Kezdjük az elégtelenekkel. A száraz tészta legyen száraz tészta! A FÜSZÉRT szekszárdi telepén a Békéscsabai Konzervgyár 2 tojásos kiskocka száraz tésztája a megengedettnél több víztartalmat mutatott, a súly is hibádzott. Mivel a gyártót súlyhiányért az elmúlt évben már figyelmeztették, az intézet fegyelmi felelősségre vonást javasolt. Ugyancsak kisebb súlyáért kellett kifogásolni a dombóvári sütőüzemben készült zsemlecipót, zsemleveknit és tejeskiflit. Mivel az üzem termékeit korábban már többször érte kifogás, a felelősök ellen szabálysértési feljelentést tettek. z édesipar sorozatosan eltér a törzslapban deklarált darabszámtól. Az intézet — múlt évi vizsgálatait folytatva — az idén is gyakran talál olyan csomagolt lisztesárut, amiben a törzslapban vállalt darabszámnál kevesebb, nagyobb méretű termék van. Például a babapiskótában 24—30 helyett 18—20 darabot, a Budapest teasüteményben 92—108 helyett 79, az édes háztartási kekszben 60—70 helyett 49, a Pálma keverékben 30—38 helyett 29 darabot csomagolnak. A kekszek vastagabbak, s ezáltal nehezebben haraphatok át, keményebbek, kevésbé tetsze- tösek. Mindenesetre szeretnénk, ha mindebbe az édesipar foga törne bele, s nem a mienké. Következzenek, amivel az élelmiszerellenőrök elégedettek. A sellyei sajtüzemben bevezették a sajtgyártáshoz szükséges fémeszközök hidrogén- peroxidos fertőtlenítését. A korábbi forróvizes eljárás hátránya az volt, hogy télen az erős páralecsapódástól a falakon már 3— 4 nap alatt penészesedés jelentkezett. Az új fertőt- lenitési módot — az eddigi kedvező tapasztalatok alapján — a Baranya megyei Tejipari Vállalat — más sajtüzemeiben Is be kívánja vezetni. nz intézet ellenőrzései alapján megállapította, hogy a ZÖLDÉRT mohácsi tartósító üzemében gyártott termékek minősége az 1977—78-as termelési idényben az elmúlt évekhez viszonyítva tovább javult. A javulás a jobb alapanyagon kívül a rendszeres intézeti és belső ellenőrzés eredménye. S végül: úgymond használt a megöntözés, most már közérthető a jelölés. A rákospalotai és a győri növényolajgyárak által készített étolajok palackjain a gyártási idő jelölését a korábbitól eltérően a fogyasztók számára is érthetően, jól látható módon oldották meg. M. Z. A marcali diákok városukért Somogy legfiatalabb városának szakmunkástanulói és gimnazistái fölajánlották, hogy nyáron szívesen dolgoznának Marcaliért. A KISZ-bizottság, a városi tanács és a költségvetési üzem építőtábort szervez a szünidőre. Három turnusban dolgoznak majd a fiatalok, elsősorban az új óvoda építésénél segítenek, de a játszótér és az MHSZ-lőtér befejezéséhez is szükség lesz a munkájukra. Három turnusban július elsejétől augusztus közepéig negyven szakmunkástanuló és ötven gimnazista lesz a tábor lakója, 30 lányra és 60 fiúra számítanak a szervezők. A napi hatórás munka után múzeumlátogatásokat, kirándulásokat, diszkót és egyéb prog. romokat szerveznek majd, a Marcaliban lakó tanulók sem mennek este haza, igazi tábori élet várja a diákokat. L. P.
