Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-28 / 86. szám

Március 27.z színházi világnap Áhítatot parancsoló Várszínház Hernádi Gyula: ján. „Bajcsy-Zsilinszky Endre” c. darabjának próbá­Az előcsarnokban, kétoldalt még üresek a fülkék, a hírek szerint két szobor kerül oda: az egyik a hajdani tervezőé, Kempelen Farkasé lesz, a má­sik — no, nem az új Várszín­ház Ybl-díjas tervezőjéé, Ké­kesi Lászlóé, hanem az első magyar színjátszó társulat ve­zetőjéé, Kelemen Lászlóé. Odabent márvány és vörös­réz csillogásé minden. Az elő­csarnokból felpisloghatunk a falak mentén a nézőtérre. Az előcsarnok hófehér, itt is tar­tanak előadásokat — öt he­lyen játszanak ebben a szín­házban, persze, nem egy idő­ben, ezt lehetetlenné teszi az áthallás. A klastrom hajdani kerengőjében egyszemélyes darab megy, a Szókratész védő­beszéde, a görög márvány padlójú előcsarnokban a Po­koli disznótor, a próbaterem­ben, három szinttel feljebb a Homokláda című abszurd drá­ma, amelyet a „nagy" előadás után tekinthetnek meg negyve­nen. Az ember ennyi gyönyörűség láttán zavarba jön. Azon tűnő­dik, hogy mire figyeljen: Tó­biás Áron szakszerű kalauzolá­sára vagy II. Józsefről, a „Ka­lapos királyról" képzelegjen? Ő volt az, aki ebből a temp­lomból színházat csináltatott Kempelennel, s a klastrombái kaszinót — nemcsak felvilágo­sult uralkodó volt, értett a bosszantáshoz is... De sok egyéb gondolkodnivalót is kí­nál ez a szép új színház. A templom hajdani terében „úszik" egy vasbetonteknő, ez fogja ölre a nézőteret. A néző­tér két részből áll, alsó része 162 ülést, felső része 102 ülést foglal magában. Első figyelmeztetés: érde­mes legalább egyszer felmenni új színházunkba. Jegyet sok­felé kaphatnak, például a Moszkva téri pavilonban na­ponta 11—19 óra között, a Várszínház pénztárában, dél­utánonként, s a Központi Jegy­irodában is. A színházi nézőtér kivételével a helyfoglalás ab­szolút demokratikusan, az ér­kezés sorrendjében történik. Második figyelmeztetés: az építész szép munkáját mások is segítették. Farkas Kis Gyula főstatikus, Réfy Imre főgépész, Sziráky Zoltán elektromos ter­vező, Vajda Ferenc szcenikus és Karsai Elekné akusztikus. A kivitelezés a Középület­építő Vállalat szép munkáját dicséri. A beruházó a Buda­vári Palota Beruházási Iroda volt. Harmadik figyelmeztetés: en­nek az új színháznak — min­denkit beleszámítva — csak­nem négyszáz dolgozója van. Ebből mintegy százhatvan szí­nész. Óriási feladatot ró ez a színház gazdasági és művé­szeti vezetésére egyaránt. Már az is nagyszerű, hogy akadtak, akik vállalták ... Köszönet mindenkinek szép új létesítményünkért. Kampis Péter ...az utcáról hívták be... Fodrász modellek Varjasné Leipán Éva szőkés­barna, félhosszú, keményszálú haját egy bemutató fésülésen fedezte fel Novák Méda. Sassonvágással készült frizu­rája vörös színű, barnásba haj­ló árnyalattal, a legutóbbi ed­zésen készült. Versenyek előtt heti háromszor is Méda széké­be ül, egy-egy alkalommal há­rom órára. Főszereplő a fod­rász és a modell haja, de a jó modell nem csak a haját adja. Az edzéseken tanácsot ad, a versenyen merev fejjel tűri a mesterkedést, közben a két ke­zével zsonglőrködik, adogatja az éppen soron lévő szerszá­mokat és kellékeket a mester­nek. — A zsűrizés a legnehezebb, beállított pózban, teljes mozdu­latlanságban kell elviselnem. A zsűri néma, csak összesúgásaik- ból, kémlelő tekintetükből kö­vetkeztetem, hogy sikerült-e a versenyfrizurám, megérte-e a fáradozást. Másfél éve jár bemutatókra, néhány hónapja modellként, kétszer volt versenyen. Néző­ként sokkal nyugodtabb volt. Egy versenynapra 150 forintot kap és kölcsönruhát — esetleg a sajátjában szerepel. Tudja, sokáig nem modelleskedhet, mert megsínyli a haja. Mégis szereti. Almássy Pált markáns arca, eléggé kemény szálú és sűrű, őszes fekete haja miatt már sok fodrász megkörnyékezte. Legutóbb Pesten az utcáról hív­ták be egy szalonba és kérték, legyen a modelljük. Másfélezer forint beígérésével érveltek, mégis nemet mondott. Tény: le­esett a mester álla, mikór kö­zölte vele, hogy fél évtizede modell Pécsett, néhány éve Fi­scher Imrénél... és nem is pénzért. Együtt tervezik a munkafázi­sokat, ő méri a részidőket. A versenyek alatt segít, véleményt mond és természetesen szurkol is. Szeret nyerni. Imrével — aki válogatott kerettag — minden valamire való hazai versenyen indult, jártak külföldön is. Ta­valy elsők lettek Berlinben a Barátság Kupán, idén Linzben másodikak. (A Linzben bemuta­tott frizurával itthon még he­lyezést sem értek el, a prófé­ták sorsa kísértette őket...) Számára a modellség hobby és sport. Anyagilag nem érdek­li, a napldíjból ajándékokat vá­sárol két gyerekének. Imrével összeszokott, máshoz nem men­ne. — Miatta vállalom. Nagyon rendes, szakmaszerető, tisztelem a tehetségét. Ha leáll... ab­bahagyom. Murányi László Hazánkban kétmillió embernek magas a vérnyomása Gyógyítható * Az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) az 1978-as évet a magas vérnyomás elleni küzde­lem évének nyilvánította. — Mi indokolta a WHO-nak ezt a döntését? — kérdeztük dr. Tényi Istvánt, a POTE I. Belkli­nika adjunktusát, akinek kuta­tási területe a magas vérnyo­mást kiváltó tényezők felderíté­se és a magas vérnyomással rendelkező betegek gyógyítása. — Az utóbbi 10 évben az egész világon ugrásszerűen megnőtt az ilyen megbetegedé­sek száma. Jelenleg a Föld la­kossága 20 százalékának ma­gas a vérnyomása, Magyaror­szágon ez kétmillió embert je­lent. A betegség ilyen nagy arányú kialakulásának oka le­het például a felfokozott élet­ritmus, a modern életforma, — az embert munkahelyén, otthon, az utcán, a járműveken, nap mint nap érik stress-hatások, — a helytelen táplálkozás, a túl­zott testsúly. (A kövér emberek 50 százalékának magas vérnyo­mása van.) — Mit tart a magas vérnyo­más elleni küzdelem legfonto­sabb leiadatának? — Elsősorban a betegek ki­szűrésének megszervezését. Saj­nos, ez a betegség az első idő­szakban tünetmentes. 5—6 évig élhet valaki 200 Hgmm-es vér­nyomással (az egészséges em­ber vérnyomása 120/80 Hgmm), anélkül, hogy tudna róla, vagy különösebb panaszai lennének. Legtöbbször már csak a szívin­farktus vagy agyvérzés során derül ki. A szív és az érrend­szer számára nem közömbös, hogy 200 vagy csak 120 Hgmm nyomásnak kell ellenállnia. Nemzetközi statisztikai adatok szerint a magas vérnyomásban szenvedők közül 60 százalék különböző szívkomplikáció,, 20 százalék agyvérzés, 10 százalék veseelégtelenség miatt hal meg. — Ezen súlyos következmé­nyek elkerülése érdekében az üzemi orvosoknak, a körzeti or­vosoknak rendszeresen kellene vérnyomósellenőrzést végezni, enélkül egyetlen betegnek sem lenne szabad a rendelőt el­hagyni. Nagy segítséget jelent a TBC-szűrőóllomások tevékeny­sége, ahol vérnyomást is mér­nek a szűrésre berendelt dol­gozóknál, az eredményről a vizsgált személyt és körzeti or­vosát tájékoztatják. — A másik nagy gond az emberek könnyelműsége a sa­ját betegségükkel szemben. Ma már kiváló gyógyszerkészítmé­nyek állnak rendelkezésünkre, rendszeres szedésük mellett a magas vérnyomás gyógyítható. És itt a probléma: a rendszeres gyógyszerszedés! A betegek nagy többsége nyűgnek tartja, hogy évekig rendszeresen gyógyszert szedjen. Sokan már a kezelés megkezdése után ab­bahagyják. Ennek oka, hogy az átállási időszakban kellemet­len panaszok — rosszullétek, szédülés, fejfájás, fáradékony­ság — jelentkezhetnek, melyek azonban néhány hét múlva megszűnnének. Mivel a külső környezeti okok nem minden esetben szüntethetik meg a magas vérnyomást, tartós csök­kentése csak rendszeres gyógy­szerszedéssel érhető el. — Az eddig elmondottak alapján talán kijelenthetjük, hogy a magas vérnyomás a XX. század második telének népbetegsége. A betegség gyó­gyítása társadalmi feladat is? — Természetesen, hiszen a 25—30 éves korban elhanyagolt, nem gyógyszereit magas vér­nyomással rendelkező beteg 40—50 éves korára esetleg mun­kaképtelenné válhat, sőt, in­farktus, vagy agyvérzés korai halálát is okozhatja. A magas vérnyomás elleni küzdelemben fontos feladat az egészséges ember számára a stress-hatások lehetséges ke­rülése, a kövérség tudatos meg­előzése, a vérnyomás gyakori ellenőriztetése. Sarok Zsuzsa Baranya egyetlen vándorkosárfonója és fűzvágója A rekettye- és a kecske­füzekkel tér aludni pontosan negyven éve, amikor az al­kony végleg eltűnik és az összes csillag már kiül. Ek­kor megnézi állásukat, fé­nyüket: ha tömötten, fakón fénylenek, akkor éjfélre már megjön az eső, ezért sátrat is von vacka fölé. Ha ritkán és a gyémántnál is fénye­sebben pompáznak, akkor elég leteríteni a vesszőnya- lóbokat, rá a megviselt, de tartós öreg kabátokat, tete­jébe a paplant és tán a dunyha se kell. így tér nyugovóra mindig Orsós György, aki 45 éves, Baranya megye egyetlen ván­dor-kosárfonója, fűzvágója. Igazi otthona nincs, állan­dó lakhelye a bőr- és mű­anyagsátra és ha kiköt egy füzesben, egy rekettyésben, a helyi rendőrségen enge­délyt kér erre. Kísérője fele­sége és 12 éves fia. Lánya A rekettyefüzesekben alszik negyven éve is vándorolt velük, de há­zassága óta letelepett Ke- szüben. Estére mintha meghojlaná- nak a füzek, leveleik meg­pöndörödnek oválisra, ez biztosabb időpontot mutat a legjobb kakukkosóránál is. Feje alá fekteti a súlyos fej­szét, a fényes pilingájú két kést, melyek nyele szarvas­agancsból. Maga formázta mindegyiket, kivéve a bajo- nett-formájút, amit apjától kapott, aki szintén kosarakat font, akitől a mesterségét is tanulta. Meg is szólta érte az ő világa, hogy rendszeres munkára vetemedett. Most Pécsett, a Melinda utca végében, a lőtéri dom­bok tövében sűrűsödő füzes­ben, csalitosban tanyázik tíz napon át. Míg el nem szuny- nyadnak, nagy tüzet raknak rókák, baglyok, denevérek örömére, persze maguk ked­vére is: három lábosban pil­lanatok alatt kész a legíze- sebb vacsora. Pellérd alól indult, ahogy évtizedek óta, akár a madarak vándorútra; ahogy beérik, bebarkásodik a fűz, úgy ered nyomába. Északnak tart, Pécsvárad, Va­sas, Oroszlónak, aztán hó­napok múlva keletnek veszi irányát és késő őszre ismét az ormánsági laposokban kezdi élőiről. Nyáron csak fon, mert ak­kor nem idomul a fűz, nem kecses, csak a héja feslik le és fehér, mint egy kipusz­tult csigaház. Készít 20— 40—60 kilós vékákat, nem megy piacra velük, elég egy­szer elkurjantani magát egy utcában, csőstül futnak be a megrendelések. Apró, mű­vészi formájú kézi kosarakat is alakít ki, még cifra rózsa­formákkal is teliaggatja őket. A telet Királyegyházán töl­tötte egy földbe mélyített, jól beszíjazott, vastag olda­lú sátorban és megindult ja­nuár közepén, amikor már feslettek a barkák. Délben sose hasítja le a vesszőket, mert akkor csak süstörögnek, sírnak, alig hajlanak meg. A szívében az egész nagy természet, most a rügyek ízeiről, illatairól beszélt, a hajnali és az alkonyi mada­rak zajáról, hogy nagyon ko­rán itt a tavasz. Csuti J. Orosz anyanyelvű - magyar színésznő Olga Színésznő vagyok. Most már igazi színésznő vagyok, élvezet­tel, elragadtatással játszom, megmámorosodom a színpadon, és csodaszépnek érzem magam. És most, amióta itt lakom, foly­ton csak járkálok, barangolok, gondolkodom ... (Csehov). Beregszászi Olga mindössze négy éve él Magyarországon, s színésze a kaposvári Csiky Gergely Színháznak. Orosz anyanyelvű. Amit csinál, orosz és szovjet írók, költők művei magyarul — oroszul — me­részség. — Több mint merészség! — ismétli elgondolkozva. — De imádom ezt a pályát. Moszkvá­ban végeztem a Színművészeim, anyám is színésznő volt, míg apám el nem vitte Beregszászra. (Innen a nevem.) Beregszászon nincs színház, én mégis... Anyám sorsa ismétlődött meg bennem. Moszkvában mint vég­zős főiskolás nagyszerű aján­latokat kaptam: dzsesz-show — imádok táncolni. — És Magyarországon? — A szerelem, a férjem ho­zott Magyarországra. Drámai szerepet még nem kaphatok, azt mondják, egyenlőre lehetet­len. A kiejtésemmel logopédus, nyelvtanár foglalkozik. — Az eredmény? — Szerepek az Állami Áru­házban, a Sipovban, a Mágnás Miskában, kisebb beugrás az Ivanovban. Persze, nincs kis szerep meg nagy szerep. Kis szerepből is lehet gyöngyszemet csinálni. — A filmekkel hogy áll? — Rosszul. A nyelv miatt el­estem a Feketegyémántok, a Ballagó idő szerepeitől... Min­denhol a nyelv, a nyelv — só­hajtja Olga tréfás komolyság­gal, miközben ámulva idézem föl az imént hallott Jeszenyin- vers, a Lombtalan juharfa tö­kéletes magyarsággal és mély átéltséggel mondott sorait: — Fának láttam magam én is, juharfának, de nem zuzma- rásnak — csupalomb sudórnak... Olga magához vonja gitárját, mintha juhart ölelne. Égő ber­kenyék című összeállítását, mely válogatás az orosz és szovjet lírából: Jeszenyin, Ler­montov, Csehov, Puskin, Cveta- jeva, Paszternák verseiből, egy éve adja elő bátyja rendezésé, ben. Társa egy gitár, egy roj­tos kendő s a reflektor. Scipiades Erzsébet „Nem iszom, nem dohányzom, szeretem a gyümölcsleveket” Révész és a Piramis inamikus, vonzó egyéniség. Milyen sokszor mondjuk ezeket a szavakat! Révész Sán­dor kapcsán azonban vissza­nyerik eredeti és igazi értelmü­ket. Ennek a huszonéves fiúnak, a Piramis együttes énekesének, „Alexnek" ugyanis légköre van: vibrál körülötte a levegő. — A privát életemben is len­dületesen élek. 1953. június 24- én születtem Budapesten, öt­hat éves koromban, mint álta­lában minden gyerek a család szórakoztatására én is különbö­ző számokat énekeltem Aradszky Lászlótól, Payer Andrástól . Később egy Szivárvány nevű együttesben, majd az Echóban énekeltem. — A következő állomás a Pi ramis ... — Igen. Megvallom őszintén életem egyik legeredményesebb vállalkozásának érzem a Pira mist. Ismervén a többi magyar zenekart, nyugodtan mondha­tom, hogy nálunk a legjobb légkör. — Sokakat érdekel, hogy mi­ért ilyen magas a hangod. Vi gyázol erre a különleges ké pességedre? — Természetesen. Példáu abszolút nem iszom. — Sört sem? se nagyon. Különösen a szénsavas italok nem tesznek jót a toroknak, a hangnak. Sze retem a természetes gyümölcs leveket: a narancs-dzsúzt, a: őszibaracklét... — Dohányzol? — Nagyon ritkán. — Amikor nem zenével fog lalkozol, mit csinálsz? — A zenén kívül egyébkén engem is a szokásos dolgo kötnek le. Rengeteg nagyszeri barátom van. Nemcsak zene berkekből, hanem máshonna is, például csillagászok. — Mit jelent számodra a ki zönség? — Hatalmas nagy tömi akikkel lehet játszani. Érti amit akarunk, viszontjátszana lelkesednek. A fontos: érezzü jól magunkat valamennyien Csapó Ida

Next

/
Oldalképek
Tartalom