Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-28 / 86. szám

Ökölvívás: nyugodt légkör, következetes munka Mélypontról a jók közé? Mire „hajtanak” az új szakvezetők? Azon töprengtem, hogyan lehetne az ökölvívásról — a sport­ág jelenlegi helyzetében — úgy írni, hogy ne tépjünk lel friss sebeket, ne próbáljuk a mélypontra kerülés okait azok nyakába varrni, akik vagy a felelősség elől menekülnek, vagy belátva hibáikat, elhagyták a süllyedő hajót. Ekkor érkezett meg Kiskün- félegyházáról a friss jelentés. így szólt: „...az 1978. évi ökölvívó csapatbajnokság nyi­tányán az U. Dózsa nagy meg­lepetésre nem tudott kiállni tel­jes csapattal a Honvéd Kun Béla SE ellen, s a versenybíró­ság a szabályok értelmében, a vendéglátó együttest 20:0 arányban győztesnek nyilvání­totta. A Dózsának papír-, lég­súlyban nem volt versenyzője, a pehelysúlyú Kufa és a fél­nehézsúlyú Jakab Vilmos pe­dig átesett a súlyhatáron." ,Régi lemezek} Mintha csak forogna tovább a régi lemez, a nagymúltú si­keres csapatbajnokság temetői kara, mintha csak azt monda­ná: nincs értelme Magyaror­szágon az ökölvívó csb-t kiírni, hiszen a klubok úgysem tud­nak mind a 11 súlycsoportban megfelelő tudású versenyzőt kiállítani. Leegyszerűsítve, ez a vélemény volt az első számú „indoka" annak, hogy a csa­patbajnokságot megszüntették, s elindulhatott egy évekig tar­tó vitasorozat arról, vajon mi is lehetne ökölvívásban a leg­megfelelőbb versenyeztetési rendszer. S míg a vita folyt, s míg a csb-t, mely mindig is tucat­szám hozta felszínre a tehet­séges versenyzőket Budapes­ten és vidéken, megszűnt, a szakvezetők úgy vélték, nincs különösebb baj, hiszen az egy­re gyengülő „raktárkészletből" elterelte a figyelmet a „fé­nyes kirakat", Gedó müncheni olimpiai aranyérme, a soroza­tos Európa-bajnoki qyőzelmek (Gedó, Orbán L., Badari, Csjef, Kajdi), az érmek helyezések, nemzetközi sikerek azt látszot­tak igazolni hogy minden rendben van. Úgy tűnt, a ma­gyar ökölvívás — külön is hangsúlyozták ezt 1975-ben, a Magyar ökölvívó Szövetség megalakulásának 50. évfordu­lóján — második virágkorát éli. Újabb pofonok Csakhogy az akkori nagyok között nem volt ígéretes után­pótlás, ezt már a havannai vi­lágbajnokság és a montreáli olimpia is igazolta. A korábbi bajnokok kifulladtak, kiöreged­tek, elfáradtak, megsérültek, és visszavonultak. A második vo­nalból hirtelenjében nem lehe­tett ütőképes együttest kiállí­tani, és a magyar ökölvívás újabb és újabb pofonokat ka­pott. A szövetség és az egye­sületek a szakvezetés és a szakosztályok között nem volt egyetértés. Irigykedés és szét­húzás jellemezte a sportág életét. A válságnak — törvénysze­rűen — be kellett következnie A válságot pedig rendszerint személyi változások kísérik és jelzik. így követték egymást az ese mények: Az idős mester betegsége miatt felbomlott az Adler Zsig- mond—Papp László duó. 1977 végén lejárt Papp László ve­zető edző szerződése, s a há­romszoros olimpiai bajnok be­jelentette, hogy a jövőben az utánpótlás-neveléssel kíván foglalkozni; az új fővárosi la­kótelep környékére, a Békás­megyerre települt: Óbuda Tsz SK sportkörhöz szerződött. A kötődést magyarázza, hogy a termelőszövetkezet elnöke a köztudottan ökölvívó rajongó Varga Ferenc, a sportág egyik legismertebb „mecénása”. Itt időközben más munkakörbe került Szemes László, a szö­vetség főtitkára, később lemon­dott Schiller János, a MOSZ elnöke, s leköszönt a szövet­ség elnöksége is. Hosszú he­tekig Fekete Pál szakfelügye­lő irányította a szövetséget, ám róla köztudott volt, hogy ve­gyészmérnöki diplomáját nem cseréli fel a sportvezetői szék­kel. Papp László utódaként Keiner Ferenc lett a szövetségi kapitány. Megkísérelte a csak­nem lehetetlent: rövid idő alatt megpróbált olyan válogatott keretet összeállítani és felké­szíteni, mely a siker reményé­ben utazhat majd Belgrádba, a május 6-án kezdődő világ- bajnokságra. Nem ígérnek... A sorok a közelmúltban ren­deződtek: a szövetség elnöke Karakas László, az MSZMP KB osztályvezetője, főtitkára Ta­kács Béla testnevelőtanár, ökölvívóedző lett. Az új szak­vezetés nem jósol, nem ígér. Alapelve: következetes munká­val, nyugodt légkörben kell a sportág újbóli felemelkedésén munkálkodni. Az ökölvívásnak nincs népes tábora hazánkban, kevés a jó szakember, gyérül az utánpót­lás, első osztályú minősítése pedig mindössze 53 (!) öklö- zőnek van . .. Ennyi versenyző­vel kellene a világ élvonalát utolérni. Az új szakvezetésben az a legrokonszenvesebb, hogy nem ígérnek azonnal sikereket, csu­pán annyit: megpróbálják! Mezőgazdasági jellegű vállalat adminisztratív képességgel is rendelkező áruforgalmi előadót keres pécsi telephellyel, középiskolai végzettség szükséges. Gépkocsival rendelkezőnek gk.-használatot térítünk. Bérezés: kollektív szerződés szerint. A pályázatot „Baranya megyei vállalat” jeligére a Sallai utcai Hirdetőbe kérjük. Szombaton uqyan a főváro­siak hibájából elmaradt a Honvéd Kun Béla SE—Újpesti Dózsa mérkőzés, ám — a sportágban hívőkkel együtt — reméljük: ez volt az utolsó mellékzöngéje eay felemás, kezdetben sikereket hozó, de végül lejtőre vezető korszak­nak. Vincze Jenő Csak a második félidőben... Ősszel a Videoton 4:1 ará­nyú vereséaet szenvedett Pé­csett a PMSC-től. A székesfe­hérváriak visszavágásra készül­tek, ez sikerült. + A tatabányai helytállás után kellemetlen meglepetéssel szol­gáltak a pécsiek népes szur­Kézilabdatorna Komlón A Bányász-csapat nyerte a kupát Ragyogó napsütésben folyta­tódott vasárnap délelőtt Kom­lón a Felszaba.dulási Kupa nemzetközi férfi kézilabdator­na. A 10. alkalommal megren­dezett versenyen szombaton kezdődtek meg az öt csapat — PMSC I., PMSC II., Borovó, Ta­tai Volán, Komlói Bányász — körmérkőzései. A késő délutá­nig tartó színvonalas mérkőzé­sek után a PMSC és a vendég­látók két-két győzelemmel áll­tak az élen. A második nap izgalmas, jó­val színvonalasabb mérkőzései nem hagyták cserben a kökö- nyösi pálya szurkolóit. Már a nyitány is jól kezdődött, hiszen a hazaiak fölényes, 43:14 ará­nyú győzelmet arattak a pécsi ifjúságiak ellen. Ezt követte a PMSC győzelem 26:14 — a Tata ellen s ez biztossá tette, hogy a döntőt a kék-fehérek és a piros-feketék játsszák. A köz­beeső mérkőzésen a jugoszláv csapat Borovo 26:21 arányban győzött a PMSC II. ellen, és biz­tosította a 3. helyét. A döntő hasonlóan az elmúlt évekhez, színvonalas mérkőzést hozott. Az első félidőben a pé­csi csapat, hatgólos előnyre tett szert, és kevesen gondolták, hogy az eredmény megváltoz­tatható. A második félidei hig­gadt játékával és harcos szel­lemben játszó hazaiak meg­lepték ellenfelüket és végül is 30:28 arányban győztek, így két év utón ismét a komlói csa­pat nyerte a kupát. A díjkiosztón a legjobb gól­lövőnek — Érsek János KBSK — a legtechnikásabb játékos­nak — Benkő Ferenc (PMSC) — és a legjobb kapusnak (Ko- vacsics Miklós (PMSC) — illet­ve a csapatoknak Páva Zoltán, a KISZ Komló városi Bizottsó- aának titkára, Vass László, a Mecseki Szénbányák Bizottsá­gának munkatársa, Benczes Jó­zsef sportfelügyelő, valamint a komlói vállalatok képviselői ad­ták át a felajánlott díjakat. Pécsi ilinsagi tömegsportversenvek A húsvéti ünnepek alatt ren­dezte meg a KISZ Pécs Városi Bizottsága, valamint a Városi Sportfelügyelősége a IV. Pécsi ifjúsági tömegsportnapokat a PVSK és a Postás sporttelepén. Kellemetlen, hűvös, esős időjá­rás ellenére is, 500 pécsi fiatal hallgató Rákos János ünnepi megnyitóját, majd a zászlódísz­be öltöztetett pályákon meg­kezdődtek a labdajátékok se­lejtező küzdelmei. A legnépe­sebb mezőny ezúttal is a kis­pályás labdarúgásban gyűlt össze, a fiúknál 29, a lányoknál 4 csapat játszott a döntőbe ju­tásért. A női foci most is sok nézőt vonzott a pályaszélekre. Különösen a Sopianae együtte­sének játékát és játékosait fi­gyelték a szurkolók. A hangulat és a játékkedv egyre forrósodott, ahogy nőtt a tét. A férfi kézilabdázók 8 csapatából mór csak két együt­tes gyötörte egymást az arany­éremért. A Távműtősök alapo­san befűtöttek a Sörgyáriaknak, akiken még a lehűtött sör sem segített. A női döntőn a Zsol- nay-gyár fiataljai igencsak át­forrósították a labdát, mert az ERVIRT játékosok kezéből rend­re kiesett, eredmény 25:0! A tekézők a Postás pályán verse­nyeztek. A 9 együttes közül ki­emelkedett a Gázmű I. csapa- • tónak szereplése, akik nagy fö­lénnyel utasították maguk mö­gé a mezőnyt, csakúgy mint egyéniben Lakatos (Gázmű). A felázott, sáros pálya használ­hatatlansága miatt az atlétikai versenyt a rendező bizottság el­halasztotta. így is igazi sportvetélkedő volt a javából, kitűnőre vizs­gáztak a fiatalok és tanúbizony­ságot adtak arról, hogy a tö­megsportmozgalom jó úton halad Baranyában. Eredmények. Labdarúgás: Női: 1. Sopianae. 2. Volán. 3. Vendéglátóipari Vállalat. Fiúk: 1. VILLGÉP, 2. Húsipari Válla- lat, 3. KPM. Kézilabda: Női: 1. Zsolnay. 2. ERVIRT. Fiúk: 1. Távfűtő Vállalat, 2. Pécsi Sör­gyár. 3. KPM Teke: 1. Gázmű, í., 2. Rendőrség, II. őrs, 3. Gáz­mű II. Egyéniben: 1. Lakatos (Gázmű). Kovács Miklós Touabbra is B’csoporlban A belgrádi téli sportcsarnok­ban vasárnap délelőtt játszot­ták le a jégkorong vb B-cso- portja második kiesőjét eldön­tő mérkőzést, a Magyarország— Olaszország találkozót. A ma­gyar válogatott szakvezetői és játékosai igen lelkiismeretesen é% gondosan készültek erre a sorsdöntő összecsapásra, amely győzelmet hozott és így sikerült a bentmaradás. Magyarország—Olaszország 5:2 (2:0, 2:1, 1 :1) kolótáboruknak Székesfehérvá­ron. Győzelemre a piros-feke­ték nem számítottak a Video­ton ellen. A legderűlátóbbak is csak titokban reméltek dön­tetlent, mert reálisan erre is kevés esélye volt a PMSC-nek. Arra azonban kevesen gondol­tak, hogy a Videoton már az első negyedóra eltelte után 2:0-ra vezet, és a 35. percben már a negyedik gólt rúgják a pécsiek hálójába. Kísértetiesen hasonlított a mérkőzés a zalaegerszegihez. Ott is hasonló volt a helyzet. A hazaiak kihasználták a pé­csi védelem megingásait, két­gólos vezetésre tettek szert, és így hiába játszott jobban el­lenfelénél a PMSC — vere­séggel hagyta el a pályát Za­laegerszegen. Sokkal, de sokkal többre ké­pes a pécsi csapat annál, amit Székesfehérváron az első fél­időben produkált. Bizonytalan, határozatlan védelem, lassan, körülmépyesen, sok hibával adoqató középpályások és erőtlen támadósor. Ezek vol­tak a pécsiek játékának a jel­lemzői, a Videoton elleni mér­kőzésen, az első 45 percben. Különösen Fiedler bizonytalan-, kodott sokat a kanuban, rend­re kiejtette a labdákat, Ivá - nyi is gyenge lábon állt ezen a mérkőzésen. A székesfehér­váriak legjobbja, Szalmásy két gólt lőtt mellette. A Videoton sokmozgásos játékát a pécsiek nem tudták tartani, a véde­lem és a középpályássor az első félidőben nem területet védett, mint ahogy ezt a tak­tikai megbeszélésen megtár­gyalták, hanem ehelyett he­lyüket elhagyva próbálták ker­getni, zavarni a pécsiek a Vi­deoton játékosait és ez nem járt sikerrel. Szünet után mintha kicserél­ték volna a csapatokat, Hava­si beállításával folyamatosabb lett a PMSC játéka, a piros­feketék nagyobb sebességre kapcsoltak, lényegesen aktí­vabbak, lendületesebbek vol­tak ekkor ellenfelüknél. Telje­sen meaváltozott a játék, a pécsi támadások két gólt hoz­tak, de még több qólt is lőhet­tek volna a PMSC labdarúgói, ha helyzeteiket jobban kihasz­Igy láttam: Vadász József osztályzatai A szombati Videoton—Pé­csi MSC baj­noki mérkőzé­sen a pécsi játékosok tel­jesítményét a csapat egyik törzsszurkolója. Vadász József értékelte, aki több ezer szur­kolótársával együtt a képer­nyőn kísérte figyelemmel a találkozót. Az osztályzatok: Fiedler (3) — Iványi (4), Torna (4), Pál (4), Kincses (5) — Lutz (5), Schulteisz (4) , Dárdai (5) — Kardos (5) , Kiss (6), Dobány (4) — Havasi (4), náliák. Kiss az első félidőben alig egy-kétszer vetette magát észre, most ismét veszélyes kö- zéncsatárnak bizonyult, Dárdai és Lutz is nagyon feljavult, Kardos pedig sokszor ellenáll­hatatlanul száquldott a szélen. A mérkőzés második 45 percé­ben jobb volt a pécsi csapat ellenfelénél. Érthetetlen volt vi­szont a pécsiek gyenge játé­ka az első félidőben. Már-már úgy látszott, a PMSC súlyos vereséggel tér haza Székesfe­hérvárról, ez azonban nem kö­vetkezett be, a félidőben sike­rült rendezni a sorokat, és o játékosoknak volt fizikai és lel­ki eréjük 0:4 után is újítani. A 35 perc alatt bekapott négy gól figyelmeztetés: a vé­delem jelenlegi összetételében nem megoldás, a pécsiek olyan gólokat kaptak ezen a mérkő­zésen, melyeket NB l-ben nem szabad kapni és ez nem elő­ször történt. A PMSC játéká­nál lényeges előrelépésről ad­dig nem beszélhetünk, amíg mérkőzésről mérkőzésre meg­ismétlődnek a védelmi hibák­ból kaoott gólok. + A pécsiek célkitűzése a 30 pont kiharcolása, ez nem le­hetetlen. Szerdán a Diósgyőr látogat el a PMSC-hez, aztán még visszavan a Csepel elleni hazai mérkőzés, ahol ugyan­csak lehet pontokat szerezni. A lehetőség a javításra még adva van. Hegyi István Húsvéti ajándék a kaposvári szurkolóknak A KmRákóczi „lelépte" Vasast Kaposvárott a húsvéti nyuszi idén nem váratott magára va­sárnap kora reggelig. A lab­darúgóbarátok már szombaton délután megkapták a húsvéti ajándékot. A már „eltemetett” Rákóczi az idei bajnokság leg­nagyobb bravúrját vitte vég­be, amikor szinte lelépte a bajnokságra kacsingató Vasast. És nem is akárhogyan. Somogyországban most nem haragudtak, hogy újból télies­re fordult az idő, s a havas­eső alaposan feláztatta a Rá- kóczi-stadion gyepszőnyegét. — A mély talaj nekünk ked­vez — hajtogatták a szurko­lók, akik jól emlékeztek az NB I. három év előtti kapos­vári nyitányára, amikor a vizes, sáros talajon az újonc Rákó­czi 2:0-ra verte a nagy esé­lyes Vasast. Meg kell azonban mondani, hogy ez alkalommal nem csupán azért született Rá- kóczi-siker, mert a kaposvári­ak sárdagasztásban felülmúlták a bajnok együttest. A kétszer 45 perc alatt a Rákóczi játék­ban, taktikai téren és küzde- nitudásban egyaránt ellenfele fölé kerekedett. A mostani ta­lálkozónak szinte nem volt olyan pillanata, amikor a Va­sa’. tűnt volna esélyesebbnek. Az eddig gyengélkedő kapos­vári támadósor most úgy ját­szott, mintha ebben a csapat­részben lettek volna a váloga­tottak. Pedig Váradi és Ko­vács a másik oldalon futbal­lozott. Igaz elég szürkén. Nem így Kiss Laci és társai. A magas termetű középcsatár nagyon élt a nehéz talajon. Cselei sorra sikerültek. Lőtt egy remek gólt és az ő érde­me volt a 11-es kiharcolása is. Ha a vasas védők akkor nem buktatják, a kaposváriak 9-es számú játékosát, bizony­nyal Kiss lőtte volna a harma­dik kaposvári gólt is. No de a fiatal csatár mit sem törődött ezzel, amikor Konród nagy nyugalommal értékesítette a büntetőt. Konrád Gujdár után a másik válogatott kapust is becsapta. Mészáros jobbra mozdult, aztán a középpályás elegánsan lőtt a bal sarokba. — Nincs-e már későn? — hallottunk egy másik véleményt. Erre a kérdésre ma még nem lehet egyértelmű választ adni. Mindenesetre ma merőben másként látják a jövőt Kapos­várott, mint egy héttel ezelőtt. Zalaegerszegre is sokan kísé­rik el szerdán a csapatot, mert várják Kiss Laciéktól a jó foly­tatást. Az olyan huszáros játé­kot, mint amilyent a Rákóczi szombaton produkált. Talán még nem is későn . .. Kovács Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom