Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-18 / 77. szám
;2 Dunántúli napló 1978. március 18., szombat Önkéntes segítők ■5 jszaka volt, hazafelé mentem, az úton előttem vagy tiz, tizenöt méterre háromtagú társaság haladt. Beszélgettek. Arcukat nem láttam, csak hangjukat hallottam, ami ismerősnek tűnt. Akkor nem gondoltam semmi rendellenességre, ők az útról elfordultak, én pedig folytattam utamat, hazáig. Másnap szólt a körzeti megbízott, hogy az éjszaka lopás történt, ő gyanakszik valakire. Akkor jutott eszembe, hogy én az éjszaka találkoztam velük, előttem mentek, és az egyik hangja nagyon is hasonlított arra, akire a körzeti megbízott gyanakodott. Valóban ők voltak a tettesek. A történtek tanulsága megerősítette bennem: egy önkéntes rendőrnek nagy ismeretséggel kell rendelkeznie, mindenre érdemes figyelni.” A rendőrség önkéntes segítői március közepétől megyénk városaiban, járásaiban tanácskozásra jönnek össze, — értékelik az elmúlt évi munkájukat, szólnak a feladatokról. Eredményekről adhatnak számot. Önzetlen szolgálatukkal jól segítik a rendőrség tevékenységét a közbiztonsági, közlekedési, ifjúság- védelmi és egyéb feladatainak teljesítésében. Társadalmi munkájukkal kivívták a párt, a tanács, a gazdasági és társadalmi szervek elismerését, a lakosság bizalmát. Megyénkben a közrend, közbiztonság szilárd, a bűnügyi helyzet az előző évhez viszonyítva kedvezőbben alakult. Hozzájárult ehhez az önkéntes rendőrök áldozatos munkája, a bűncselekmények felderítésében, illetve megelőzésében. Hz elmúlt évben az ön* kéntes rendőrök mintegy 94 000 esetben teljesítettek szolgálatot. Munkájuk eredményességét bizonyítja többek között, hogy 1977- ben 26 személyt értek tetten bűncselekmény elkövetésén, 11 körözött személyt fogtak el és több mint 100 személyt súlyosabb szabálysértés és egyéb, a közrendet sértő cselekmény miatt állítottak elő a rendőrségre. G. F. Sa&vfctkeíí^tfté! Szövetkezeti szabadalomként korszerű növényvédő- szer A modern technológiákat alkalmazó mezőgazdasági nagyüzemek, a háztáji gazdaságokban dolgozók és a kiskerttulajdoriosok elsősorban az országosan is közismert növényvédőszereiről, az állami és a szövetkezeti építőipar pedig a színpompás homlokzati festékeiről ismeri a Sellyéi Agrokémia Szövetkezetét, A megye szövetkezeti iparában dolgozók pediq mindig megkülönböztetett figyelemmel kísérik a sellyeiek munkáját, hiszen köztudott tény: ha az Agrokémia Szövetkezet „hozza" a számokat, akkor kis túlzással jó egyben a megye szövetkezeti iparának is az összteljesítése. < Ha pedig nem .,. Hát ez az, amire még nem volt példa. Az elmúlt öt évben látványos fejlődést produkáltak Sellyén. Erről adott tájékoztatást többek között tegnap a vezetőség nevében Soós Attila, a Sellyéi Agrokémia Szövetkezet elnöke a mérlegzáró közgyűlésükön, melyet a sellyei filmszínházban tartottak. öt évvel ezelőtt hetvenhétmillió forint volt a szövetkezet termelési értéke. Az elmúlt évben pedig közel kétszázharmincmillió forint értékben szállították a „Kiváló Áruk Fóruma” címet is viselő termékeiket a nagykereskedelem részére. És, ami szinte egyedülálló: a közel háromszorosára történő termelésemelkedést változatlan létszámmal, mindösz- sze százkilencvenöt dolgozóval állították elő. Nyereségüket pedig úgy növelték huszonÚj automata fúvógépet helyezett üzembe a Sellyei Agrokémia Szövetkezet négymillió forintra, hogy termékeikre jelentős árengedményeket adtak az elmúlt évben. A minőségéről méltán országos hírű Stollogén festékeiket például hat forinttal adják olcsóbban. A „Legszebb műemlékvédelmi város” címet elnyerő soproniak ezzel a festékkel újították fel belvárosukat, és az országos visszhangra talált fővárosi rekonstrukciós munkáknál is a sellyeiek festékeit használták. Talán ironikusan hangzik, de mégis való igaz: a ma már hetvenhét színben előállított Stollo- gén-festékeket, melyek a városok egyszínű, sivár lakótelepeit teszik kellemesebbé és élénkebbé, jó lenne végre „hazai vizeken" is, például Pécsett alkalmazni. Soós Attila elnöki beszámolójából az is kiderült, hogy Sellyén ez évben újra előrelépnek. AGROPON név alatt egy új és elsősorban a mező- gazdaságban alkalmazható hatást fok<j»ó növényvédőszert kívánnak forgalomba hozni. A sellyeiek dicséretére szól, hogy ez a termék a szövetkezet újító kollektívájának a szabadalma. Ezáltal a ma még importált védőszer hazai előállításával közel hétmillió osztrák schillinget takarít meg a magyar népgazdaság. Legjobban természetesen a vásárlók fognak járni. A Sellyei Agrokémia Szövetkezet az új termékét harminc százalékkal olcsóbban fogja értékesíteni. Együttesen könnyebb Lehetőségek a kisközségi népfrontmunka javításához Ülést tartott a HNF Baranya megyei Bizottsága Megyénk népsűrűsége alacsonyabb az országos átlagnál: falvaink több mint felében 500 főnél kevesebb ember lakik. Aprófalvas megyénkben működő falusi népfrontbizottságokról, e népfrontbizottságokat segítő munkáról tárgyaltak tegnap délelőtt többek között a városi tanács nagytermében. A Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának ülésén Krasznai Antal, a megyei népfront titkára terjesztette elő a napirendet, s adott szóbeli kiegészítést. Az ülésen — melyen dr. Adóm Antal, a HNF Baranya megyei Bizottságának elnöke elnökölt — részt vett Gyenis Pál, az MSZMP Pécs járási Bizottságának első titkára és Csizmás Attila, a HNF Országos Elnöksége titkárságának helyettes vezetője. Köztudott: két évvel ezelőtt a járási népfrontbizottságok megszűnése után nagyobb önállósággal kezdtek dolgozni a községi bizottságok, közvetlenül a Baranya megyei Bizottság irányítása mellett. Az átállás természetesen nem ment zökkenő nélkül, ennek ellenére a bizottságok nagyobb része öntevékenyen látott munkához, testületi üléseket tartottak, kialakították programjaikat, kapcsolatokat kerestek mozgalmi célkitűzéseik végrehajtásához. A bizottságok egyharmada sajnálatos módon eddig nem találta meg a helyét, nem ismerte fel a nagyobb önállóság adta lehetőségeket. Akik viszont nem „várakoztak”, keresték a pártalapszer- vezetekkel, tanácsokkal, egyéb tömegszervezetekkel a kapcsolatokat, szép eredményeket mutathatnak fel. Különböző együttműködési megállapodások keretében a településfejlesztést segítő társadalmi munkaakciók szervezése, végzése fogalmazódott meg, s e munkák elvégzése nyomán a községek fejlesztésére jutó alapokat toldották meg, összefogással, helyi erővel. Több népfrontbizottság foglalkozott a települések környezetvédelmi gondjaival, problémáival, s igen örvendetes módon szorgalmazták a parlagföldek hasznosítását, a ház körüli állattartás volumenének növelését. Aprófalvaink többségében a népfrontbizottságok, helyenként a Vöröskereszttel, a KISZ-szel együttműködve a lakosság politikai ismereteinek bővítésében, a vélemények alakításá- ban-formálásában értek el szép eredményeket. Bizonyításképpen: az elmúlt évben közel 60 településen szerveztek politikai vitakört. Hagyományos immáron a béke-, a barátsági és a szolidaritási akciókban való részvétel, mozgósítás a nemzeti és társadalmi évfordulók megünneplésére. Hosszan lehetne még sorolni a helyi népfrontbizottságok munkájának eredményeit. Egy biztos: egyre jobban felismerik a falusi életet alakító-vivő szerepüket, hiszen, mint az a tegnapi bizottsági ülésen elhangzott, sok-sok olyan községben tevékenykednek, ahol nincs tanács, nincs pártalap- szervezet, nincs KISZ-szervezet. Éppen ebben rejlenek további lehetőségeik is. Emiatt fogalmazódott meg a népfrontmunka értékelése során, hogy a HNF Baranya megyei Bizottságának és az elnökségnek még jobban kell figyelni a kisközségi munkát, s még több segítséget nyújtani a helyi célkitűzések megvalósításához. S természetesen: az elnökség mellett működő különböző munkabizottságok minél több hasznos ajánlattal, előadók és különféle segédanyagok biztosításával próbáljanak pluszokat adni a kisközségi népfrontmunkához. K. F. Kik mennek az országos döntőre? Dakos Gyöngyi, a megyei döntő első helyezettje átveszi a dijat a zsűri elnökétől „Kazinczy szép kiejtési verseny A pécsi Komarov Gimnáziumban rendezték meg tegnap a megyei „Kazinczy" szép kiejtési versenyt, amelyen délelőtt a megye, délután a város középiskolásai vetélkedtek. A zsűri — Gergely János, Kerekes László főiskolai doA KSH első elnökhelyettesének látogatása Pécsett A Baranya megyei műszaki és közgazdasági tudományos hetek rendezőinek meghívására tegnap Pécsre látogatott Nyitrai Ferencné dr. kandidátus, a Központi Statisztikai Hivatal első elnökhelyettese. Délelőtt dr. Dányi Pálnak, a Megyei Tanács elnökhelyettesének társaságában üzemlátogatáson vett részt a Pécsi Bőrgyárban, ahol Hornyák János és Szekér Józselné, az igazgatóhelyettesek ismertették a gyár tevékenységét, s mutatták be a vendégeknek a régi és az új üzemet. Ezután Nyitrai Ferencé ellátogatott a KSH Baranya megyei Igazgatóságának új székházába, ahol Laki András igazgató fogadta. Délután a pécsi Technika Háza közgazdász klubjában Ipari struktúránk változása és hatékonysága címmel a műszaki és közgazdasági hetek egyik legkiemelkedőbb előadását tartotta meg Nyitrai Ferencné, aki maga is részt vett a korszerű iparszerkezet új, minősítő rendszerének kidolgozásában. A kritériumrendszer makro szinten megfogalmazódott, jelenleg a tárcák szintjén van, s rövidesen végrehajtási utasítás fog megjelenni. 1978-ban és 1979- ben a mikroszférában, vagyis az egyes vállalatoknál kell a minősítési rendszert kidolgozni, -a vállalati és népgazdasági érdekeket a minősítés alapján Ipari struktúránk változása és hatékonysága Nyitrai Ferencné dr. előadása a Technika Házában Üzemlátogatás a bőrgyárban ütköztetni, hogy még ebben az ötéves tervben kiderüljön, milyen termékek kerüljenek szelektálásra, mit kell okvetlen itthon legyártani vagy mit érdemesebb inkább importálni. A hatodik ötéves terv szabályzóit már a korszerűsített iparszerkezetre dolgozzák ki. Az ipari struktúra átalakítása nem egy akció, hanem folyamat, ami nálunk lényegében 1960 óta, tehát 15 éve tart bizonyos hangsúlyeltolódásokkal. A gyorsabb előrehaladást gátolta, hogy az új termékek részaránya sokkal gyorsabban változott, mint a gyártmányfejlesztés. Elmaradt a komplex gépesítés, rendszerint a gépsor eleje és vége, a Csomagoló berendezés, így az új terméket censek, valamint Heilmann József főiskolai adjunktus — a következő diákokat ítélte a megyéből a legjobbnak: Dakos Gyöngyi (Siklós, Táncsics Gimnázium), Romics Ágnes (Szigetvár, Zrínyi Gimnázium), Sztruhár Erzsébet (Mohács, gimnázium), Somorjai Valéria (Siklós, Táncsics Gimnázium). A városi verseny győztesei: Szamosmenti Mariann (Nagy Lajos Gimnázium), Szíjártó Mária (Janus Pannonius Gimnázium) és Orbán Edit (Komarov Gimnázium). Az országos döntőbe, amelynek színhelye Győr lesz április végén, a megye és a város két-két első helyezettje jutott tovább. Átadta megbízó- levelét az új lengyel nagykövet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken fogadta Tadeusz Pietrzak rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Lengyel Népköztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Nagy János külügyminiszter-helyettes Szalai Béla Kuwaitba utazott Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár vezetésével pénteken delegáció utazott Kuwaitba. A magyar küldöttség részt vesz a magyar élelmiszerkiállítás szombati megnyitásán és tárgyalásokat folytat a magyar -kuwaiti gazdasági kapcsolatok elmélyítéséről. ma is gyakran igen rossz körülmények között állítják elő. A közgazdászok ma gyakran nem veszik figyelembe a távolabbi célt, hogy főként a ráfordítási struktúránk - energia, nyersanyag — szempontjából, hosszútávon meg kell tartani helyünket a KGST-ben. A nemzetközi munkamegosztásban nem használjuk ki kellően lehetőségeinket. Ilyen fehér folt a KGST-n belül például az anyagmozgató gépek gyártása. Jó példaként hozta fel a Rába Steiger traktort is, illetve a közúti járműprogram minden érdekelt egy irányba terelő sikeres megvalósítását. Átgondoltabb licenc politikával és a licencek — a magyar műszakiak által ma még lebecsült - hazai továbbfejlesztésével tarthatjuk meg versenyképességünket, mint azt a MEDICOR Művek vagy a hazai gyógyszer- ipar teszi. A struktúra korszerűsítésében nagy tartalékunk és sajátos adottságunk a magyar mezőgazdaság, amely a termékeink jobb tárolhatóságával és az élelmiszeripari feldolgozottság magasabb fokával a jelenleginél is nagyobb mértékben járulhat hozzá gazdasági fejlődésünkhöz. Szólott a gépipar felgyorsító szerepéről, a könnyűiparban a feldolgozottsági fok javításáról. Például arról, hogy a Pécsi Bőrgyár ne bőrt, hanem minél nagyobb arányban konfekcionált terméket exportáljon. Végezetül felhívta a baranyai iparvállalatok jelenlévő vezetőinek figyelmét, hogy a jövőben nem okvetlenül végtermékben kell gondolkodni, hanem úgynevezett homogén technológiai folyamatokban mert nem biztos, hogy minder esetben végterméket a legérdemesebb exportálni. Rónaszéki Ferencné
