Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-18 / 77. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXV. évfolyam, 77. sióm 1978. március 18., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja KÖZLEIUIEIUV a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. március 15-i üléséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1978. március 15-én Kádár Já­nos elvtórs elnökletével kibőví­tett ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kí­vül részt vettek: a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke és tit­kára, a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a megyei pártbi­zottságok első titkárai, a Bu­dapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkárai, a mezőgaz­dasági és az élelmiszeripari dolgozók szakszervezeteinek fő­titkárai, a Minisztertanács tag­jai, országos főhatóságok és tudományos intézmények, vala­mint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegye­lettel emlékezett meg a közel­múltban elhunyt tagjairól, Ne­meslaki Tivadar és Jánossy La­jos elvtársakrói. A Központi Bizottság megvi­tatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar hely­zetéről és továbbfejlesztésének feladatairól szóló jelentést. I. A Központi Bizottság áttekin­tette a nemzetközi helyzetet és a legutóbbi ülése óta végzett munkát. O Meghallgatta és jóváha­gyólag tudomásul vette a szocialista országok kommunis­ta és munkáspártjai ideológiai és külügyi kérdésekkel foglal­kozó központi bizottsági titká­rainak 1978. februári budapes­ti találkozójáról szóló beszá­molót. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a tanácskozásnak, amely alkal­mat adott a szocialista építés­ben és a nemzetközi politikai­ideológiai munkában szerzett tapasztalatok megbeszélésére, a testvérpártok internacionalista együttműködésének továbbfej­lesztésére. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a képviselt pár­tok elkötelezettségét a béke megvédése, az enyhülési politi­ka folytatása mellett, és egysé­gesek abban is, hogy fokozzák harcukat az újabb tömegpusz­tító fegyverek létrehozása és elterjesztése ellen. A népek békéért és haladásért vívott küzdelmében alapvető jelentő­ségűnek tartják korunk három nagy forradalmi erejének, a szocialista világrendszernek, a nemzetközi munkásosztálynak és a nemzeti felszabadító moz­galmaknak az egységét. Kife­jezték szolidaritásukat azzal a harccal, amelyet a tőkés orszá­gokban , működő kommunista pártok folytatnak a monopóliu­mok hatalma ellen a társadal­mi haladásért és a béke vé­delméért. Támogatásukról biz­tosították a nemzeti felszabadí­tó mozgalmak igazságos har­cát. A Központi Bizottság megál­lapította, hogy az enyhülési fo­lyamat az akadályokat leküzd­ve előre halad. A világpoliti­kai események menetére mind­inkább a szocializmus, a tár­sadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és rí béke erői gyakorolják a legnagyobb ha­tást. A monopoltőke szélsőséges körei a fegyverkezési verseny fokozásával és kiterjesztésével megpróbálják útját állni a né­pek érdekeit szolgáló világpo­litikai változásoknak. Nagy ve­szélynek teszik ki az emberisé­get az új tömegpusztító fegy­verek előállításával. A neut­ronfegyverek gyártásának és nyugat-európai elhelyezésének terve új és rendkívül súlyos helyzetet teremthet: növeli a nukleáris konfliktus veszélyét, és újabb területre terjeszti ki a fegyverkezési versenyt. Ez szöges ellentétben áll a poli­tikai és katonai enyhülés irány­vonalával és az e célból Genf- ben és Bécsben folytatott tár­gyalásokkal, ellentmond a hel­sinki záróokmány szellemének. A reakciós erők fokozzák ideológiai aknamunkájukat a szocialista országok ellen, s ez­zel is akadályokat próbálnak állítani az enyhülési politika folytatásának útjába. A Köz­ponti Bizottság abból a tény­ből kiindulva, hogy a világon ma különböző társadalmi rend­szerű országok vannak és hogy a szocializmus és a kapitaliz­mus eszméi egymással kibé- kíthetetlenek, elkerülhetetlen­nek tartja az ideológiák har­cát. Ezért hangsúlyozza az ideológiai munka nagy fontos­ságát Az enyhülési politika továb­bi térhódításáért, a békés egy­más mellett élés realizálásáért folytatott harc kérdésében pár­tunk azt vallja, hogy az ideo­lógiai különbségek ellenére is lehetséges és szükséges a kü­lönböző világnézetű emberek összefogása a béke védelme, a békés egymás mellett élés po­litikájának folytatása, az em­beriség létével és biztonságá­val összefüggő sorskérdések megoldása érdekében. Éppen ezért elutasítjuk az ideológiai vita ürügyén folytatott háborús uszítást, a népek közötti gyű­lölködést, a belügyekbe való beavatkozást, a kommunista- és szocialistaellenes rágalomhad­járatokat, és elítélünk minden olyan fellépést, amely mérgezi a nemzetközi légkört és aka­dályozza az enyhülési folyamat előrehaladását. A nemzetközi helyzet alaku­lásának, a békéért folytatott harcnak jelentős tényezője a kommunista és munkásmozga­lom fejlődése, befolyásának nö­vekedése. Ezért a nemzetközi reakció, a haladás és a béke ellenségei minden eszközt fel­használnak, hogy megbontsák a kommunisták sorainak egysé­gét és megkíséreljék szembe­állítani egymással a szocialis­ta és a tőkés országokban mű­ködő kommunista pártokat. Meggyőződésünk, hogy vala­mennyi testvérpárt érdeke az egységbontó törekvések meg­hiúsítása, az egymás iránti szo­lidaritás erősítése, az együtt­működés fejleszté- > a marxiz­mus—leninizmus eivei alapján. A Központi Bizottság hang­súlyozza, hogy pártunk válto­zatlanul szükségesnek tartja a . zocialista országok sokoldalú együttműködésének fejlesztését, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítését. Ennek érdekében magáénak vallja a testvérpár­tok titkárainak februári, buda­pesti tanácskozásán közösen kialakított állásfoglalásokat, és a jövőben is tevékenyen részt vesz az ideológiai együttműkö­dés fejlesztésében. Fontos fel­adatnak tekinti, hogy a közös munka eredményei mindinkább hasznosuljanak a hazai ideoló­giai munkában és hatékonyab­bá tegyék fellépésünket az esz­mék nemzetközi küzdelmében. O A Központi Bizottság leg­utóbbi ülése óta pártunk folytatta aktív nemzetközi tevé­kenységét. Az eltelt három hó­nap sdrán pórtküldöttség láto­gatott a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köztársa­ságba. Budapesten a szovjet, a kubai, a mongol, a román, a vietnami testvérpárt képvise­lőivel folytattunk megbeszélé­seket. Pártunk küldöttségének latin­amerikai kőrútján tárgyalások­ra került sor a Costa Rica-i, a kolumbiai, a kubai, a mexikói és a venezuelai testvérpártok vezetőivel. Küldöttségeink láto­gatást tettek a dán, az NSZK- beli, illetve a portugál testvér­pártoknál. Hazánkban fogad­tuk az izraeli, az olasz, a li­banoni és a szíriai testvérpár­tok képviselőit. Pártunk képviselői részt vet­tek a holland, az osztrák és a svéd testvérpártok, valamint az angolai MPLA kongresszusain. Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk az Angolai Népi Felsza- badítósi Mozgalom I. kong­resszusának, amely MPLA-mun- kapárt néven marxista—leninis­ta pártot alapított. A kommunista és munkás­pártok vezetőivel sorrakerült találkozók és megbeszélések alkalmat nyújtottak az újabb széles körű véleménycserékre a nemzetközi élet és a nemzet­közi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről, tovább erősítették kétoldalú kapcsola­tainkat a testvérpártokkal. O A Központi Bizottság megállapította, hogy eredményesen fejlődnek állam­közi kapcsolataink. Ezek sorá­ban Ali Nasszer Mohamednek, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének, a Nemzeti Front Egyesített Po­litikai Szervezet Politikai Bi­zottsága tagjának látogatása tovább erősítette a pártjaink, országaink, népeink közötti ba­ráti kapcsolatokat, s új lehe­tőségeket tárt fel a politikai, a gazdasági és a kulturális együttműködés fejlesztésében. A Központi Bizottság üdvözli Michael N. Manley, Jamaica miniszterelnöke hivatalos láto­gatásának eredményeit. A tár­gyalások hozzájárultak orszá­gaink jól fejlődő kapcsolatai­nak további szélesítéséhez, együttműködésünk bővítéséhez. Kormányunk a békés egy­más mellett élés elvének meg­felelően több év óta tevékeny­kedik azért, hogy a magyar— amerikai kapcsolatok is rende­ződjenek. A Központi Bizottság pozitív lépésként értékelte, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnökének döntése alapján visszajuttatták a koro­nát és a koronázási ékszereket jogos tulajdonosának, a ma­gyar népnek. Kapcsolataink normalizálásának további je­lentős állomása lenne, ha el­hárulnának a még fennálló akadályok a megkülönbözteté­sektől mentes, kölcsönösen elő­nyös magyar—amerikai gazda­sági kapcsolatok útjából. ~~ O A Központi Bizottság fon­tos eseménynek tartja az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett 35 állam külügyminiszterei képviselőinek belgrádi találko­zóját. üdvözli döntésüket az enyhülést szolgáló további ta­lálkozók megtartására. Hang­súlyozza: a népek érdekei azt kívánják, hogy a helsinki záró­okmányt aláíró államok foly­tassák erőfeszítéseiket a közö­sen elfogadott elvek minden- oldalú és teljes megvalósítá­sáért. Hazánk ennek szellemé­ben a jövőben is mindent megtesz az európai béke és biztonság, az államok közötti együttműködés fejlesztéséért. © A magyar nép alig há­rom esztendeje valameny- nyi békeszerető antiimperialista erővel együtt köszöntötte Viet­nam, Laosz és Kambodzsa né­peit az imperializmus és kiszol­gálói felett aratott történelmi győzelem alkalmával. Hazánk­ban azóta is nagy figyelem és együttérzés kíséri az indokínai térség népeinek a háborús se­bek begyógyítósára, az ország­építő munka kibontakoztatásá­ra irányuló erőfeszítéseit. A Központi Bizottság aggo­dalmát fejezi ki a kambodzsai vezetés által kirobbantott fegy­veres konfliktus miatt, amely kizárólag az imperializmus, a reakció erőinek kedvez. Helye­seljük és támogatjuk a Viet­nami Szocialista Köztársaság kormányának 1978. február 5-i nyilatkozatában megfogalma­zott javaslatokat a harci tevé­kenység mielőbbi megszünteté­sére, a konfliktus tárgyalásos rendezésére. Ez összhangban áll Vietnam és Kambodzsa né­peinek érdekeivel, s a jószom­szédi kapcsolatok, a barátság helyreállítását szolgálja. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a Közel-Keleten az imperializ­mus, az izraeli és az arab reakció folytatja manővereit a haladó társadalmi erők meg­osztására és gyengítésére, a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet felszámolására. A Központi Bizottság meg­erősítette, hogy a közel-keleti válságot politikai eszközökkel, a különutas alkudozások he­lyett minden érdekelt fél be­vonásával, átfogóan kell ren­dezni. Ennek érdekében fel kell újítani a genfi közel-ke-.' leti békekonferencia munká­ját. A jelenlegi helyzetben még- inkább szükséges az antiim- perialistc arab erők egység­frontjának megszilárdítása, a haladó arab államok és a szo­cialista országok együttműkö­désének erősítése. A magyar kommunisták, népünk szolidá­ris a haladó arab erőkkel, és támogatásáról biztosítja igaz­ságos harcukat. O Pártunk, közvéleményünk nagy figyelemmel követi és támogatja az afrikai népek nemzeti felszabadító mozgal­mait és haladó társadalmi tö­rekvéseit. Pártunk és népünk kezdet­től fogva szolidáris volt Etiópia népével, a társadalmi haladásért, a nemzeti függet­lenségért, országa területi egységéért és sérthetetlensé­géért vívott harcával. A Köz­ponti Bizottság úgy véli, hogy Etiópia területének megtisztí­tása a Szomáliái csapatoktól különösen jelentős siker, amely döntően segítheti a térség bé­kéjének helyreállítását és a két ország közötti viszony nor­malizálását mindkét nép, s Af­rika haladó erőinek javára. A Központi Bizottság meg­erősítette szolidaritását a zim­babwei, a namibiai, a dél-af­rikai népeknek a szabadságért, a faji megkülönböztetés ellen folytatott harcával. O A Központi Bizottság megállapította, hogy vi­lágszerte egyre szélesedő tár­sadalmi mozgalom bontakozik ki a minden nép érdekében álló leszerelés előmozdítá­sáért. Az európai ifjúsági leszere­lési konferencia, amelyet 29 ország ifjúsági szervezeteinek küldöttei tartottak Budapes­ten, fórumot biztosított a ka­tonai enyhülés lényeges és időszerű kérdéseinek megvita­tására, s kifejezte a különbö­ző politikai irányzatokat kép­viselő fiatalok elkötelezettsé­gét földrészünk és a világ tartós békéje mellett. A Központi Bizottság a nem­zetközi szervezeteknek, a tár­sadalmi szervezeteknek és in­tézményeknek a közelmúltban megtartott genfi leszerelési vi­lágkonferenciáját a leszere­lésért folytatott széles körű küzdelem jelentős eseménye­ként értékelte. Hasznosan já­rult hozzá a neutronbomba bevezetése, a fegyverkezési hajsza fokozása ellen küzdő nemzetközi mozgalmak kibon­takozásához, az ENSZ rend­kívüli, leszerelési ülésszakának előkészítéséhez. A Központi Bizottság helyes­li és nagyra értékeli a ma­gyar társadalmi,és tömegszer­vezetek közreműködését az egész népünk békés törekvé­seit szolgáló nemzetközi ak­ciókban. II. A Központi Bizottság átte­kintette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét, ér­tékelte agrárpolitikánk megva­lósításának tapasztalatait, s kijelölte a továbbfejlesztés fel­adatait. — A Központi Bizottság megállapította, hogy az elmúlt két évtizedben történelmi je­lentőségű fordulat következett be a magyar mezőgazdaság helyzetében: létrejött, meg­szilárdult és erőteljesen fejlő­dik a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság. A termelőszö­vetkezeti mozgalom győzelmé­vel az egész népgazdaságban uralkodóvá váltak a szocialis­ta termelési viszonyok, befe­jeztük a szocializmus alapjai­nak lerakását. Sikeresen ol­dottuk meg a szocialista át­szervezés és a termelés növe­lésének kettős feladatát. Hazánkban a mezőgazda­ság szocialista átszervezésével meggyorsult a termelőerők fej­lődése, átalakult a társada­lom osztályszerkezete. A ter­melési viszonyok gyökeres megváltozása egész társadal­mi és gazdasági életünkben erősítette a szocialista voná­sokat. Létrejöttek a mezőgaz­daság szocialista fejlődésé­nek, a falu, a parasztság anyagi és szellemi felemelke­désének elengedhetetlen fel­tételei. Üj tartalmat kapott, megszilárdult rendszerünk leg­főbb politikai alapja, a mun­kásosztály és a parasztság szövetsége, erősödött a szo­cialista nemzeti egység. — A magyar mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­ben és az azóta végbement fejlődésben megmutatkozik a lenini szövetkezeti elvek alko­tó alkalmazása, a hazai tanul­ságok és a szocialista orszá­gok tapasztalatainak haszno­sítása. A sikerek az önkéntes­ség, a fokozatosság, a de­mokrácia érvényesítése alap­ján, a „bal"- és jobboldali el­hajlások elleni következetes harc jegyében születtek. Parasztságunkat saját ta­pasztalatai győzték meg arról, hogy helyesen cselekedett, amikor a szövetkezeti gazdál­kodás útjára lépett. Jó ügyet szolgált munkásosztályunk, tár­sadalmunk, amikor nagyará­nyú politikai és anyagi segít­séget nyújtott a szövetkezetek létrehozásához és megszilárdí­tásához, a mezőgazdasági ter­melés korszerű alapjainak megteremtéséhez. Elévülhetetlen érdemeket szereztek azok a parasztok, munkások, értelmiségiek, kom­munisták és pártonkívüliek, akik hazánkban megalkották a szocialista mezőgazdaság tör­ténelmi művét. Elismerést ér­demel a mezőgazdasági dol­gozók ifjabb nemzedéke, amely az alapítókat követve, velük együtt helytáll és hoz­záértően, eredményesen végzi munkáját. — A szocialista mezőgaz­daság létrejöttével és megszi­lárdulásával gyökeresen meg­változtak a parasztság élet- és munkakörülményei, növeke­dett a mezőgazdasági munka társadalmi megbecsülése, a dolgozók politikai és szakmai műveltsége, erősödött a kö­zösségi szellem. — A termelőszövetkezeti pa­rasztság jövedelme jelentősen emelkedett. A társadalombiz­tosítás kiterjesztése, a nyug­díjrendszer bevezetése és más szociálpolitikai intézkedések számottevő mértékben javítot­ták a szövetkezeti parasztság életkörülményeit. — A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, a magyar parasztság általános felemel­kedése döntően hozzájárult ahhoz, hogy megváltozott a magyar falu arculata, meg­gyorsult társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődése; a falu és a város közötti különbsé­gek az elmúlt két évtizedben lényegesen csökkentek. — A szocialista átszervezés óta meggyorsult a mezőgazda- sági termelés növekedési üte­me, fejlődése egyenletesebbé vált. A termelés nem egészen két évtized alatt kisebb földte­rületen és kevesebb dolgozóval több mint másfélszeresére nö­vekedett. Ez mezőgazdaságunk történetében egyedülálló ered­mény. — Legszembetűnőbb a fejlő­dés a gabonatermelésben. Bú­zából az átlagtermés az 1960. évi hektáronkénti 17 mázsával szemben 1977-ben meghaladta a 40 mázsát, a kukorica termé­se pedig 25 mázsáról 47 má­zsára emelkedett. A hazai ter­més hosszabb idő óta fedezi az ország kenyér- és takarmány- gabona szükségletét, és a ko­rábbi jelentős behozatallal szemben kivitelre is jut. — Emelkedett az állattenyész­tés színvonala, gyarapodott az állatállomány. A hústermelés a mezőgazdaság szocialista át­szervezése óta kétszeresére nőtt; a baromfihús-termelés megháromszorozódott, — £gyes termelési ágak fej­lődése nem tartott lépést a szükségletekkel. A szálas és lédús takarmányok, néhány ipari növény és zöldségféle ter­mesztése, a juhtenyésztés elma­radt lehetőségeinktől. Ebben szerepet játszanak szemléleti, irányítási hibák, az anyagi, mű­szaki és biológiai megalapozás hiányosságai, az anyagi érde­keltség átmeneti csökkenése, esetenként a kedvezőtlen idő­járás. — Népünk életszínvonalának emelkedésében nagy szerepe van a szocialista mezőgazda­ság és az élelmiszeripar telje­sítményének. A lakosság élel­(Folylatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom