Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-17 / 76. szám

2 Dunántúli napló 1978. március 17., péntek Jugoszláv pártmunkások Baranyában Dr. Radovan Radonjicsnek, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Crna Gora-i Központi Elnöksége Végrehajtó Bizott­sága tagjának vezetésével ju­goszláv pártmunkások érkez­tek tegnap Baranyába. A kül­döttség tagjai: Adam Miien- ko vies, a Szerb Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének tagja, Vladimir Peritics, a JKSZ Elnöksége Marxista Köz­pontjának titkára. A delegá­cióval érkezett Zsiiko Du- kovszki, Jugoszlávia budapesti nagykövetségének titkára és Jasó Mihály, az MSZMP KB munkatá rsa. A vendégeket Pécsett, a me­gyei pártbizottság székházá­ban dr. Jerszi István, a me­gyei párt-vb tagja, a megyei pártbizottság titkára fogadta. Tájékoztatójában képet adott Baranya megye politikai, gaz­dasági helyzetéről, Pécs város tudományos, kulturális életé­ről. Részletesen beszélt a me­gyénkben élő nemzetiségiek­ről, a délszlávok élet- és mun­kakörülményeiről, a megyei párt-, állami és társadalmi vezetésében való aktív részvé­telükről, kultúrájuk és anya­nyelvűk ápolásáról. A fogadáson részt vett Dér­falvi István, az MSZMP KB munkatársa, dr. Kása Ferenc, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, dr. Földvári Já­nos, a megyei tanács elnök- helyettese, Neubauer József, az SZMT vezető titkára, Krasznai Antal, a HNF me­gyei titkára, a megyei párt- bizottság tagjai. Ebéd után a jugoszláv párt­munkások Pécs nevezetessé­geivel ismerkedtek, megnézték az új városrészeket, majd Sza- lántára utaztak. A község termelőszövetkeze­tének központjában Gyenis Pál, a pécsi járási pártbizott­ság első titkára, Kerner Ádám, a szövetkezet elnöke és Bors Ferenc, a gazdaság pártveze­tőségének titkára fogadta a vendégeket, akik ismertetőt hallgattak meg a közös gaz­daságban folyó munkáról, a termelési eredményekről és terveikről. A jugoszláv párt­munkások, akik tanulmányoz­zák a nemzetiségiek szerepét a magyar társadalmi életben — a szalántai termelőszövet­kezetben a szövetkezeti de­mokrácia helyi kérdéseivel, gyakorlati eredményeivel is­merkedtek. — NI — A Mecseki Kultúrparkért A napokban értékelték azoknak a szocialista brigá­doknak és egyéni társadalmi munkavállalóknak a munká­ját, akik az elmúlt évben ki­emelkedő szak- és segédmun­kát végeztek a Mecseki Kul- túrparkban. Otven dolgozó kapta meg a Mecseki Kultúr- park emlékplakettet. Kiemel­kedő teljesítményt nyújtott a MÉV szolgáltató üzeme, a Vo­lán, a MÁV és a posta szo­cialista brigádja. Az MTV Pécsi Stúdiójának nagy jelentőségű kísérlete Televíziós műsorok délszláv és német nyelven Áprilisban: riportertanfolyam nemzetiségi fiatalok számára Júniustél: Pannon Krénika, két nyelven Nemzetiségi politikánk szel­lemében a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója meg­alakulása óta nagy figyelmet fordít a Dél-Dunántúl váro­saiban, falvaiban ■ különösen jelentős számban élő délszláv és német anyanyelvű lakosság hagyományainak, kulturális ér­tékeinek feltárására, illetve ápolására. E törekvés jegyé­ben készült 1977-ben az így kell járni című néptáncműsor, mely a tízéves Baranya-tánc- együttest mutatta be, a Nyújts baráti jobbot című német folklór műsor, az Egy azon ég alatt című történelmi és nép­rajzi vetélkedő, valamint a Poklada című kisjátékfilm, mely a mohácsi busójárás le­gendáját dolgozta fel. A stúdió — ezen az úton továbbhaladva — 1978 máso­dik felében megkezdi a szerb- horvát, illetve német nyelvű műsorok gyártását, ami mind a saját, mind pedig a Ma­gyar Televízió más szervezeti egységeinek nemzetiségiekkel kapcsolatos eddigi munkáját kívánja teljesebbé tenni. A nemzetiségeink nyelvén sugárzott televíziós műsorok mindenekelőtt az cinyanyelv ápolása terén jelenthetnek nagy segítséget, éppen ezért különleges felelősséget jelent — és egyben nehézséget — a megfelelő nyelvtudású te­levíziós munkatársak kiválasz­tása. Az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója — a két érintett nemzetiségi szövetség' támo­gatásával — áprilistól ripor- ter-tanfolyamot szervez fiatal, diplomás szerb-horvót és né­met anyanyelvű fiatalok szá­mára, akik közül kiválasztják majd a nemzetiségi progra­mok külső és belső munka­társait. Erre a tanfolyamra várjuk minden, a nyelvet jól beszélő és felsőfokú végzettséggel ren­delkező jelentkezését, akit ez a munka érdekel. Jelentkezési határidő március 25., szemé­lyesen vagy levélben az MTV Körzeti Stúdiójában, Pécs, Sörház u. 8. sz. A pécsiek nemzetiségi tele­víziós programjának keretéta Stúdió Pannon Krónika című politikai magazinja képezi, mely jelenleg havonta egyszer magyar nyelven jelentkezik. Az év második felétől — a tervek szerint — a Pannon Krónika, ugyancsak minden hónapban szerb-horvót és német nyelven is hallható lesz. Ez természetesen csak a kezdet. A Magyar Televízió fejlesztési koncepciójának ré­Megszűnnek a kátyúk Kijavítják a tél okozta útburkolati hibákat Tavasszal rendszerint rosz- szabbak az utak, mint az el­múlt év őszén voltak. Ennek kettős oka van. Télen a ha­vas, jeges időben nem tudják folyamatosan helyrehozni, ja­vítani a kátyúkat, repedése­ket, illetve az olvadó hó, jég is károsítja az útburkolatokat. Mint a KPM Pécsi Közúti Igazgatóságán elmondták, az idén lényegesen kisebb kórok­kal találkoztak a szakembe­rek a felmérések során, mint tavaly. Az országutakat ugyan­is sokkal jobban „megviseli” a gyakori olvadás, valamint a sok csapadék, mint a hó és a fagy, s 1977—78 telén az utóbbinál volt több. Az olvadó hó és jég, illetve az eső rész­ben az útburkolat mikronyílá- sain, részben a padkán át az út alá szivárog és fellazít­ja, elgyengíti a földet. Ilyen­kor megrepedezik a burkolat és ha rövid időn belül nem javítják ki, teljesen tönkre­megy az út. Az 1976—77-es enyhe tél után 53 millió forintos mun­kát adtak a különböző válla­latoknak az útburkolatrepedé­sek, sőt a KPM Közúti Főosz­tálya 7 millió forinttal növel­te az utak javítására fordít­ható összeget. Ebből a 7 mil­lióból „tapasztotta" be a köz­úti igazgatóság az alsóbb­rendű utak kátyúit. Idén február 25-től 28-ig tartó útbejárásokon is találtak javításra váró útszakaszokat, de rendbe hozatalukhoz jóval kevesebb pénzre lesz szükség, mint 1977-ben. Az alsóbb­rendű baranyai utak kátyúi­nak eltüntetésére 3,1, míg a fontosabb alsó- és magasabb rendű utak aszfaltszőnyengel való kijavítására 5,6 millió fo­rintot költenek. Mór elkezdték a 6-os út Kacsóta—Nagype- terd közötti szakaszának asz­faltozását. Hamarosan hozzá­látnak a Somberek—Pécsvá- rad közötti út egy szakaszán megrepedezett burkolat asz­faltozásához is. Az alsóbbrendű utak közül a Drávafok, Bogdása, Pata- poklosi, Sumony, Szűr, Sárok, Töttös, Szilágy, Mázaszászvár térségében levők igényelnek nagyobb javítást. Ezeket a helyreállítási munkákat a KPM Pécsi Közúti Igazgatósága — részben az Aszfaltútépítő, a Közúti Építő Vállalat kivitele­zésében, részben saját erőből — április végéig befejezi. I <s 3 szülőföldről Az idő mintha megállt volna Puskás Imre festményein. A nyüzsgő nagyváros tolongáshoz, zajos forgalomhoz és örökös ro­hanáshoz szokott embere ha betér egy percre a kiállítóte­rembe, úgy érzi, a képek csend­je és mozdulatlansága mintha valami különös, időtlen nyugal­mat sugározna. Mi a titka az alföldi festők oly nagy közön­ségsikerének itt Pécsett egy-egy képcsarnokbeli kiállításon? Ta­lán éppen e képek témáját al­kotó természetes közeg, a vá­rosi embertől egyre inkább ide­genné váló természet jelenléte. A Képcsarnok ezúttal a sze­gedi születésű Puskás Imre fes­tőművész képeiből rendezett ki­állítást a Kossuth Lajos utcai bemutatóteremben. Puskás lm­Puskás Imre kiállítása textilszakon szerzett diplomát. Csak az utóbbi években kez­dett foglalkozni a festészettel. Képei a szülőhazáról, az Al­földről vallanak. Szélszaggatott tetejű, elárvult tanyák, a haj­dan volt szélmalom foghíjas széllapátjai már rég nem hány­nak cigánykereket. Lassú moz­gású, megtört öregek — fárad­tak, halkszavúak. A Tisza szé­lesen - lustán terpeszkedik a szélcsendes tájban. Az idő las­san, de biztosan korrodálja ezt re az iparművészeti főiskolán a nagy nosztalgiával festett vi­lágot, ami talán a középkorú művésznek, a régmúltat, a gyer­mekkort jelentette. Puskás Imre kiállításának megnyitójára tegnap délután 5 órakor került sor a Képcsarnok Kossuth Lajos utcai bemutató- termében. Megnyitót mondott Győri Emil Jászai-díjas színmű­vész, akit Puskás Imréhez sze­mélyes kapcsolatok fűznek. A kiállítást március 30-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. P. L szeként ugyanis a körzeti stú­diók néhány éven belül új stúdiókomplexumokat és még hatékonyabb műsorkészítő-be­rendezéseket kapnak, s ez­után a nemeztiségek nyelvén sugárzott műsorok mennyisége és tematikája is jelentős mér­tékben növekedni fog. Irodalom- és zenetörténet Felolvasó ülés a PAB-székházba A Magyar Tudományos Aka­démia pécsi akadémiai bizott­sága Vili. számú szakbizottsága mellett működő irodalom- és ze­netörténeti munkabizottságában 1970 óta 10-12, jórészt fiatal értelmiségi dolgozik — Tüskés Tibor vezetésével. Ahogy az el­nevezés is mutatja, a munkabi­zottság az irodalmi és zenei múlt helyi, regionális kérdései­vel foglalkozik. Kutatásaik ered­ményeiről a felolvasóüléseken, a PAB pályázatára benyújtott pályaművekben, valamint a tu­dományos folyóiratokban közölt publikációk révén adnak szá­mot. Például Boda Miklós és dr. Tóth István dolgozatát a A hangmérnök a karmester Kísérleti Elektro­zenei Bemutató a pécsi Ifjúsági Házban — A szalagzenénél a zene­szerző „hör-partitúrája" alapján a hangmérnök a karmesterhez hasonlóan kelti életre a zenét, de itt a zenekart az elektroni­kus berendezések képezik — mondja Dobos László, a MA­FILM Kísérleti Elektronikus Stú­diójának vezetője. Az elektronikus zene az ötve­nes évek elején született meg Párizsban és elsősorban P. Schaffer munkássága nyomán terjedt el. Nálunk a MAFILM- nél már korábban is működött egy stúdió, de a tagok között meglehetősen kevés volt a ma­gyar szerző. — A mi stúdiónk 1973-ban alakult meg, több neves elekt­ronikus szerző, mérnök és tech­nikus közreműködésével tevé­kenykedünk. Az elektronikus ze­nei technikai eszközök a mi esetünkben tulajdonképpen megegyeznek a filmhangosítási eszközökkel. Filmgyári feladata­inkat mindenekelőtt a kísérőze­nék szerzése képezi, de kon­certeket is adunk, 1977 óta pe­dig bekapcsolódtunk egy 15 or­szág rádióállomásait érintő nemzetközi elektronikus zenei műsorcsereprogramba. Ez gya­korlatilag szalagkoncertcseréket jelent. Eddigi koncertjeink java részét a budapesti Fiatal Mű­vészek Klubjában rendeztük meg. A pécsi Ifjúsági Házban teg­nap este mindenekelőtt Beret- vás András, Steiner István és Szabó M. László kiállításának tárgyai tűntek fel. Valaki be­kapcsolt egy magnót, különös, első hallásra idegenszerű han­gok futottak szét a teremben. Azonnal észrevehette az ember, hogy nem hangszeres zene ... — Miből áll egybe egy ilyen zenemű? — kérdeztem Dobos Lászlótól. — Hangzóalapanyagunknak tekintünk mindent — legyen az a természetben előforduló, vagy ember alkotta hang. Emellett elektronikus úton olyan hango­kat tudunk előállítani amilyene­ket csak akarunk. Nagy lehető­séget jelent az elektronikus ze­neszerző -számára az, hogy ki­léphet a temperált kromatikus skálából (erre épül a hagyomá­nyos értelemben vett zene), mert ebben a skálában a han­gok magassága és egymás kö­zötti viszonya kötött. Ezzel szem­ben mi meg tudjuk szólaltatni a hangok közötti hangokat is, és így egészen új hang-hangu­latokat tudunk életre kelteni. Mondanom sem kell, hogy a mai ember hangulatait, érzése­it próbáljuk megszólaltatni. — Milyen válfajai vannak az elektronikus zenének? — Két alapfajról beszélhetünk. Ezek: a szalagzene (konzervze- ne) és a Live elektronik, vagyis az élő elektronikus koncert, ami­kor a teremben kiépítenek egy elektronikus zenei stúdiót, és a helyszínen születik meg a mű. Az IH-beli bemutató az em­lített képzőművészeti csoport ki­állításához kötődött. — Mi ennek az alapja? — Mindenekelőtt egy barát­ság, ami több éves, hiszen ré­gebb óta együttműködünk. Más­részt pedig a mi zenei alapje­leink és képzőművész barátaink képzőművészeti alapelemeinek felhasználási módja, építkezési rendszere hasonlóak egymáshoz. Bebesi K. Magyar Könyvszemle közölte, Kiss Gizella Móricz-tanulmánya a Magyar Nyelvőrben jelent meg, Huber Kálmánnénak a Pannónia című folyóiratról írt tanulmányát a levéltári évkönyv fogja közölni. A zenetörténeti kutatás fő­ként a pécsi Székesegyházhoz kötődő — elsősorban XIX. szá­zadi — zeneszerzők munkássá­gának felkutatására irányul. Ko­rábban Borsay Pál hívta fel a figyelmet Hölzl Ferenc nevére. Legutóbb pedig Szkladányi Pé­ter dolgozta fel Lickl György munkásságát. Az irodalom- és zenetörténe­ti munkabizottság tegnap este Pécsett, a PAB-székházban megtartott felolvasóülésének ez utóbbi tanulmány képezte az egyik fő témáját. Tüskés Tibor megnyitója után Hegyi István főiskolai tanár ol­vasta fel Néhány kuruc dallam elemzése című tanulmányát, majd Szkladányi Péter előadá­sa után a Mecsek Fúvósötös (Szkladányi Péter, Deák Árpád, Paláncz Tamás, Tolnay Gábor, Várnagy Attila) Lickl: Qintetto concertante című művét adta elő. Ezután Antal György főis­kolai tanár Borsay Pálról emlé­kezett meg. A felolvasóülés Borsay Pál hangszalagról meg­szólaltatott zongorajátékával ért véget. B. K. Finnország várja Önt! Finnországgal ismerkedhet­tek meg tegnap délután Pé­csett, oz Ifjúsági Házban a meghívott vendégek. A MALÉV AIR TOURS, a FINNAIR és a. MECSEKTOURIST szervezésé­ben két filmet vetítettek, va­lamint egy diát, melyeken be­mutatták Pécs testvérvárosát, Lahtit és a távoli Lappföldet. Ahogy az ember elképzeli az északi tájat, úgy jelentek meg a filmkockákon a finn folyók, erdők, hegyek, havasok. Vidé­ken először Pécsett rendezték meg a Finnország várja önt propaganda-estet, mivel Pécs testvéri kapcsolatokat alakí­tott ki Lahtival. A MALÉV Air Tours szeptember első két he- teDen hétvégi utat szervez Lahtiba, melyeken 45—45 fős turnusokban vehetnek részt pécsiek. A tegnapi est jó kedvcsinálás volt Finnország felkereséséhez! Ismét megnyílt a Széchenyi köz Több mint egyévi szünet után ismét megnyitották a köz­úti forgalom számára Pécsett a Széchenyi közt. A Bányá­szati és Aknamélyítő Vállalat korábbi ígéretét teljesítve olyan ütemben végzi az Asz­talos János kolléaium alatt húzódó pincerendszer meg­erősítési munkáit, hogy azok március 15-től többé nem gá­tolják a közlekedést a kis át­járó utcán. Az aknamélyítők hamarosan átadják a munka- területet a Budapesti Csősze­relő Vállalat dolgozóinak, akik a kollégium gyomrában épülő képtár fűtési és klíma- berendezéseit szerelik be. De ezek a munkálatok már nem zavarják a zavartalan jármű­folyamot a Széchenyi közben, amelynek megnyitása után to­vábbra is használhatják az autósok, motorosok a Geisler Eta utcát. Annak lezárása egyelőre nem várható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom