Dunántúli Napló, 1978. március (35. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-17 / 76. szám

1978. március 17., péntek Dtinantűll Tlaplö 3 Hyugdíjas karukban is pártmunkások maradtak A képen balról jobbra: Beck Ferenc, Miheluti Ferenc és Kása Gyula elvtársak Mindig szolgálatra készen Ónként a rend védelmében! Érdeklődés a közös dolgok iránt Falusi párbeszédek M eg merném kockáz­tatni: talán annak­idején a tanácstör­vény megalkotói maguk se hitték, hogy ilyen nagy szük­ség lesz a törvény által kiöt- lött fórumra, a falugyűlésre, mint manapság. Mi tagadás, jó néhány éve járok e falusi párbeszédekre, s emlékszem, e fórumok hőskorában nem egy tanácselnök jegyezte meg maliciózusan: jó lenne mielőbb letudni az egészet. Ma, amikor már átéltünk megannyi tanácsösszevonást, s tudjuk: megyénk 300 köz­sége közül 210 úgynevezett társközséget számlálhatunk össze, a falugyűlések szerepe alapjaiban megváltozott. Ha beszélünk róla, ha nem, a társközségek lakói — e lakók egy része — még ma is sé­relmezi az összevonásokat, s úgy érzik, gazda nélkül ma­radtak. Azon természetesen sokáig lehetne meditálni, hogy vajon miből is táplálko­zik ez az érzés. Apró-cseprő gondjaik orvoslására helyben nem találnak gyógyírt, nincs kinek szólni, ha romlik az út, ha a közvilágítási lámpák fel­mondják a szolgálatot, ha a szemetet a házuk végébe ön- tik .. . A sort hosszan lehetne folytatni, de hadd álljak meg egy pillanatra. Aprófalvas Ba­ranyánk közigazgatási térké­pének átrajzolását a kény­szer diktálja, s ezt, ha tet­szik, ha nem, tudomásul kell venni. E fronton forradalmi időket élünk, s közös pén­zünk gazdái már a jövőbe tekintenek. A megye telepü- léshálózatácak fejlesztési ter­ve szerint mindössze 78 olyan községünk van, melyet érdemes fejleszteni. Az ész­érveket nehéz támadni: min­den községnek nem lehet sa­ját orvosa, postája, vasútja, ABC-je, bölcsődéje, óvodája. A körzeti központokat kell olyanná tenni, hogy képesek legyenek a csokorban hozzá­juk tartozó kisközségek lakói­nak igényeit is kielégíteni. Baranya települései 54,5 százalékának - 171 községről von szó — ötszáz főnél keve­sebb lakója van. (Csak pél­dálózva: vezetékes ivóvízzel csak 96 község rendelkezik, 16-ban (!) van csatornahá­lózat, és azt se felejtsük el: 93 faluban 1971 és 1976 kö­zött egyáltalán nem épült új ház.) Mindezek utalnak is tennivalóinkra, nehézségeink­re. S természetes az is, hogy a napjainkban folyó falugyű­lések szinte mindegyikén akad orvoslást érdemlő — de objektív akadályok miatt egyelőre nem orvosolható — kérés, gond. Egyre többet sze­retnének kérni az emberek, egyre jobban érdekli őket a jövő, s e fórumok többsége bizonyítja: ahol őszinte han­got találnak, ahol elmondják nekik a néha rideg valósá­got — ott megértéssel fogad­ják a beszámolókat, ott elfo­gadják az 1978-ra szóló fej­lesztési programot, ott átér­zik az alig-alig csordogáló tanácsi forintok elköltésének felelősségét. A falugyűlések félidején túl vagyunk. Baranyában az idén április 14-én tartják a 259 összejövetel közül az utolsót, s a drávafokiak párbeszédé­vel véget ér a tanácsok ese­ménydús évindítója. Az ed­digi tapasztalatok jó érzéssel tölthetik el a fórumok szerve­zőit, elmondhatják: érdemes volt az estékért. A közös dol­gok iránti fokozott érdeklő­dést mi sem mutatja jobban, mint az, hogy eddig több mint tízezren vették a fáradságot, s mentek el a községi klubok- ba-kultúrházakba, és hogy sok esetben e klubok-kultúr- házak befogadófTépessége szabta meg az érdeklődés határát. Tudjuk: a falugyűlé­sekre igyekvők többsége nem a tanácsot, a tanácsi munkát megy dicsérni, de azért nem vagyunk híján a köszönő szóknak sem. Az is örvende­tes, hogy egyre kevesebb az egyéni sérelem, panasz; rá­jöttünk, hogy e fórumoknak csak akkor van értelme, ha mindinkább a közös gondok kerülnek a középpontba, ha a falu sprsát előrevivő kér­désekkel telnek az értékes percek. Mégha néhol a hang­nemmel baj is van, a felszó­lalások — közel 17 jut egy fa­lugyűlésre — hasznos útmuta­tásul szolgálnak a tanács ve­zetői számára, és sokszor rá­jönnek a fórum résztvevői: nem is mindig pénz kell a megoldáshoz, hanem törődés, emberséges hang, segítőkész­ség. E fórumok ma már a mozgósítás fórumaivá váltak: megannyi társadalmi munkás­ra, önzetlenül csatasorba ál­ló emberre leltek. S az e fó­rumokon születendő társadal­mi felajánlásokra szüksége van a gazdának, a község­nek, hisz néhol a település fejlesztésének legdöntőbb for­rósai ezek a pluszok. Ebből lesz kövezett buszforduló, eb­ből tatarozzák a kultúrhózat, egészségházat, ebből szület­nek bekötő utak, járdák, eb­ből lehet az iskola központi fűtését fedezni. H írlik: több községben ezekben a napokban találkozna k-találkoz- tak a községlakók a tanácsi­akkal először. így volt ez Csarnótán is, ebben a 130 lelkes, apró baranyai falucs­kában. Az első adjon isten­fogadj isten hangvételében a jövő is tükröződik, nyomot hagy a falusi ember lelké­ben — mondta a gyűlés előtt az egyik helybéli. Aztán hoz­zátette: Majd meglátjuk!... Akkor is, most is, igazat adok neki. A falusi párbeszédek­nek csak akkor van értelmük, ha nem kerülgetik a kényes témákat, ha a tanácsaink helyzetükről, lehetőségeikről reális képet festenek. Sirán­kozással vagy álmodozással semmire sem megyünk. Kozma Ferenc Pedagógiai szakszótár fl közösség szolgálati Akik életük nagyobbik felét a közösség szolgálatában töl­tötték, nyugdíjas korukban sem szüntetik meg tevékeny­ségüket, pártmunkájukat. Szí­vesen vállalnak pártmegbíza- tóst területük, körzetük párt­szervezetében. Pécsett, az I. kerület terü­leti pártvezetőséghez nyolc lakóterületi, öt lakókörzeti pórtalapszervezet tartozik — összesen több mint hétszáz párttaggal. Közülük hárommal ültünk le beszélgetni: hogyan és mit dolgoznak mint nyug­díjasok — pártmunkások? Kása Gyula nyugdíjas rend­őr alezredes — 33 éve vé­gez pártmunkát — jelenleg Pécs I. kerület területi párt­vezetőségének szervező titká­ra. — Az értelmesen élni — mindig is alapelvem volt — mondja. — Az életem értel­mét a közérdek szolgálatában találtam meg és immár hat­vannyolc éves koromban is szívesen dolgozom pártmun­kásként. De nemcsak én, ha­nem a területi pártvezetősé­günkhöz tartozó pártalapszer- vezetek tagjainak döntő több­sége is — akik még erővel, egészséggel bírják — elvhűen dolgozik. A nemrég megtar­tott beszámoló taggyűléseken is megállapítottuk, hogy szé­lesedett azoknak a köre, akik pártmegbízatást vállaltak, la­kóbizottságokban, vöröske­resztnél, szakszervezetnél, a Hazafias Népfrontban, a mun­kásőrségben végzik társadal­mi munkájukat. — A pártalapszervezetek- ben bizonyára szót ejtenek különböző várospolitikai mun­kákról is... — Természetesen. Erről elöl­járóban meg kell mondanom, hogy a városi pártbizottság, a tanács a lehetőség kere­tein belül jelentős eredménye­ket ért el a kerület fejleszté­sében, áruház, óvoda épült és sorolhatnám. Vonnak gondok is, mint például a megfelelő orvosi rendelő létesítése, vagy igény van például Vasas I. területen fodrászatra... Két­ségtelen, hogy o beszélgeté­sek során számos reális igény nyer megfogalmazást, de ir­reális kérések is elhangzanak. Sokat segítenek nekünk az üzemek. Tizenhárom alapszer­vezetünket tíz üzem patro­nálja, eredményesen. Például szóvá tettük, hogy a Hősök tere nincs kellően kivilágítva. A Mecseki Szénbányák igaz­gatója, Garamvölgyi János elvtárs intézkedett. A Szikra Nyomdától könyveket kaptunk és sorolhatnám a patronáló vállalatok segítését. — Említsen egy leiadatot, amelyet a közeljövőben kí­vánnak megoldani. — Többet is mondhatok. Például: hadat üzentünk a vandalizmusnak! Arra kérjük pártalapszervezeteinket, hogy fokozottabban őrködjenek parkjaink épségén, ne tűr­jék, hogy felelőtlen emberek a buszvárókat, a padokat megrongálják, a facsemetéket kitördeljék. Beck Ferenccel még kezdő újságíró koromban sokat ta­lálkoztam a pécsbányai Szé- chenyi-aknán, ahol párttitkári tisztséget is betöltött. Tizenkét éves korában már Andrós-aknán, a külszínen dol­gozott, aztán a bányában lett takarító, majd csillés, segéd­vájár, vájár, később ács ... Párt- és szakszervezeti tisztsé­geket viselt. Tizennégy évvel ezelőtt nyugdíjba ment — de ezt kö­vetően is — 1975-ig — vég­zett társadalmi munkát: az SZMT elnöke volt. — Most, 75 éves korában milyen pártmegbizatása van? — Az SZMT kegyeleti bi­zottságának elnöke vagyok, de az erzsébettelepi lakóterü­let pártalapszervezete párt- csoportbizalmi tennivalóit is elvégzem. — Kívánsága? — Jó lenne, ha Erzsébet- telep csatornázását megolda­nák. Szeretném, ha a budai rész régi kis házai helyén kor­szerű lakások épülnének... No, meg természetesen, hogy még bírjam egészséggel a pártmunkómat végezni. Miheluti Ferenc, a pécssza- bolcs-telepi lakóterületi alap­szervezet titkára. Harmincegy évig volt bányász — 1964- ben ment nyugdíjba. — Nagyapám olasz volt, kőfaragó, valami úton-módon Pécsre került. Úgy tudom, hogy még a Székesegyház kőmun­káin is dolgozott. Az én édes­apám negyvennégy évet bá- nyászkodott Béke-aknán, én is itt folytattam ... Már mint bányász is a párt Béke-aknai szervezetének ve­zetőségi tagjaként tevékeny­kedett, később pedig a szak- szervezetben fejtett ki közér­dekű munkát. — Húsz évig — 1954-től 1974-ig — tanácstag voltam, akadt éppen elég közérdekű probléma. Most mint a párt- alapszervezet titkára is állan­dóan a párt, a közösség szol­gálatában dolgozom. — Milyen a hangulat, mit mondanak a párttagok? — Elismerik, helyeslik a párt politikáját, segítik annak vég­rehajtását még idős koruk­ban is. Pártalapszervezetünk- ben harmincnyolcon vannak negyvenötös párttagok — mintenv húszán betöltötték a hetvenedik életévüket, illetve közel járnak a nyolcvanhoz. Rendszeresen megtartjuk a taggyűléseket, rendezvényein­ket. Legutóbb a beszámoló taggyűlésen vitattuk meg a múlt évi munkát, a feladato­kat. — Mit tettek szóvá? — Például, hogy mielőbb nyissa meg kapuját a pécs- szabolcsi Hősök terén épülő áruház. Aztán a postától a Margit utcáig a lefolyóárkok szemetesek, mindenfélével teli vannak, a belőlük kiömlő víz bűzt áraszt. Gondoskodni kel­lene tisztán tartásáról. — Mi lenne a személyes kí­vánsága? — Hatvankilenc éves va­gyok, hatvanöt éve lakom Pécsszabolcson. Szeretném, ha ezen a telepen levő kis bá­nyászházakat komfortizálnák. Néhányat már korszerűsítettek, de a többire is sort kellene keríteni. Idős párttagok. Életük nagyobbik felét a kö­zösség szolgálatában töltöt­ték, nyugdíjas korukban is to­vább folytatják pártmunkáju­kat. Tevékenységükhöz jó egész­séget kívánunk. Garay Ferenc Vásárosdombón, a Sásdi ÁFÉSZ vegyesboltjában tavaly augusztus 21-én betörő járt, és a több mint 7000 forintot tartal­mazó kazettát és egy zsebszá­mológépet vitt el. A nyomozás során az ismeretlen tettes is­mertté vált, bíróság elé került. — Jó, vagy kevésbé megfele­lő a közrend, közbiztonság? — kérdezem Gábor József főtörzs­őrmestert, a vásárosdombói körzeti megbízottat. — Jónak értékelem — mond­ja. — Hadd tegyem hozzá: az elmúlt évben kilenc feljelentés érkezett hozzám ismeretlen tet­tes ellen — mind a kilenc is­mert lett. — Minek köszönhető ez a ki­tűnő eredmény? — Nem utolsósorban a terü­leten dolgozó három önkéntes rendőri csoportnak. Nagyszerű segítőtársaim, mindig számít­hatok rájuk. Az egyik önkéntes rendőri csoport vezetője Ragoncsa Jó­zsef, a Mecseki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság kisvaszari erdőgazdaságának tehergép­kocsi-vezetője. — Tizenhét éve — tizenkilenc éves koromban - vállaltam az önkéntes rendőri szolgálatot, azóta végzem ezt a társadalmi munkát -»- mondja. — Három éve lettem a csoport vezetője. Az önkéntes rendőrök tevékeny­ségét nagymértékben segíti a helyi ismeretség. Én itt, Vásá­rosdombón születtem, sok az is­merősöm. Ha idegen ember jár a környéken, vagy a köz­ségben, észreveszem. Egyik al­kalommal az italboltnál isme­retlen férfit láttam. Jó volt a megérzésem — körözött személy volt. De kézre kerítettünk egy országosan körözött nőt is, aki büntetésének megkezdése elől bujkált. Mikor megkérdeztük tőle, hogy mi okból jár errefe­lé, először azt válaszolta: ro­konlátogatóba jött. Később az­tán kiderült az igazság. — Általában havi fő óra a kötelező szolgálat. Mivel fog­lalkoznak? — Sokrétű a tevékenységünk. Portyaszolgálat a közrend, köz- biztonság védelmének érdeké­ben. Például éjszaka megnéz­zük, ellenőrizzük a tsz-majort, a raktárakat, nincs-e valami rendellenesség. Felkeressük az éjjeliőröket is, beszélgetünk ve­lük, nem tapasztaltak-e emlí­tésre érdemes, gyanús körülmé­nyeket. Mint a csoport vezető­je, elkészítem — a körzeti meg­bízottal egyetértésben és ösz- szehangolva — a csoport tagjai­nak beosztását, aztán folyama­tosan végezzük közérdekű mun­kánkat. Igaz, heti négy óra a kötelező szolgálat, de — ha szükséges, szívesen dolgozunk többet is.- Gépkocsivezető a foglalko­zása, gondolom, ha szükséges, a közúti ellenőrzésben is segít a körzeti megbízottnak.- Csoportomban van trakto­ros, tsz-tag, szerelő, mezőőr... Általában 35-45 éves korúak, derék emberek. Ha már a köz­úti ellenőrzést említette — sike­rült bűncselekményt leleplezni az egyik ellenőrzésünk során. Egy teherautó Beremendről ce­mentet szállított Dombóvárra, — de megállt a körzetemhez tartozó területen és hogy úgy­mondjam, alkalmi vevőt talált jó néhány zsák cementre. Mór le is rakták a zsákokat, mentek volna tovább, amikor észrevet­tük. Az üzlet természetesen meghiúsult, a gépkocsivezetőt feljelentettük. Munkahelyén is, önkéntes, társadalmi tevékenységéért is megbecsülik. Háromszor kapta meg a Kiváló dolgozó kitünte­tést az erdészetnél — tizennégy éve dolgozik ott -, tulajdonosa a 15 éves önkéntes rendőri szolgálatért kitüntető jelvény­nek, valamint a közbiztonsági éremnek is.- Munkahelyemen szocialista brigádban dolgozom, szakmai munkámat is igyekszem jól, tisztességesen végezni.- Holnap mi a munkája?- Reggel ötre Mocsoládra megyek a teherautóval, két ra­kodót felveszek, aztán Pécsre megyünk alkatrészekért. . . Sok­felé utazom, törekszem arra, hogy mindig nyitott szemmel járjak önkéntes rendőri tevé­kenységemben is, a közrend, a közbiztonság érdekében. G. F. Többnyelvű pedagógiai szak­szótár készült el az Országos Pedagógiai Könyvtár és Mú­zeumban. Magyarországon pe­dagógiai területen ez az első kísérlet szakszótár összeállítá­sára. A hazai szándék találko­zott a nemzetközi igénnyel. Legutóbb — 1974-ben — a prá­gai nemzetközi pedagógus ta­nácskozáson került szóba elké. szítésének a terve. Az OPKM a szocialista országok pedagógiai információs intézetei igazgatói­nak — 1976-ban Budapesten tartott — II. konferenciáján már előterjesztette a szótár tervét. Az első variáns, az úgynevezett munkapéldány a múlt év végére készült el, ehhez nyelvenként tárgymutatót is összeállítanak E mutatók várhatóan ez év el­ső felében jelennek meg. A gyűjtemény 2845 tárgyszót tartalmaz, rögzíti a neveléstu domány és az oktatásügy csak­nem valamennyi területének kulcsfogalmait, valamint a ro­kon- és határterületek legalap­vetőbb kifejezéseit. A tárgysza­vak közül mintegy ezret röviden értelmez is. A szótár minden szava orosz, angol, francia, né­met és cseh fordításban is sze­repel, a későbbiekben pedig ki­egészítik bolgár, lengyel, ro­mán fordítással is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom