Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-26 / 57. szám
DN HÉTVÉGE 6. MAGAZIN 1978. FEBRUÁR 26. II KGST-országok pilótáinak továbbképzése Uljanovszkban már több mint harminc éve működik a polgári légiközlekedési tanintézet, ahol hajózó, műszaki és forgalomirányító szakembereket képeznek az Aeroflot számára, Az Aviaexporttal kötött szerződés alapján a szocialista országok légitársaságainak pilótái, bolgár, magyar, NDK-beli, kubai, lengyel, csehszlovák repülők és fedélzeti mérnökök szereznek itt újabb ismereteket. Az új gépek, repülőtéri berendezések üzembehelyezése, új távolsági járatok megnyitása a légitársaságok számára egy sor műszaki és gazdasági problémát jelent. Ezek közé tartozik a hajózó és műszaki személyzet kiképzése is. 1974-ben több KGST-ország alapszerződést kötött egy közös központ létrehozására, ahol a polgári légiforgalmi hajózóműszaki és forgalomirányító személyzet oktatását végzik. A választás Uljanovszkra esett, nem véletlenül. A központ közel 10 hektárnyi területén két épülettömbben vannak az előadótermek és tanulószobák, nyolc nagycsarnok a legújabb repülőgépek gyakorló-berendezéseivel felszerelve, továbbá 700 hallgató elhelyezésére alkalmas, 11 emeletes kollégium, sporttelep, kul- túrhelyiségek stb. Az uljanovszki nemzetközi oktatási központ megépítésével lehetővé válik, hogy évente több ezer hajózó és műszaki szakember sajátítsa el a legújabb technika kezelését. Eszmecsere az oktatóteremben Eltűnő palackok Egy amerikai cég olyan új gyártmányt kísérletezett ki, amely talán megoldja a szemétre kerülő üvegek és tartályok elhelyezési problémáját. Az új tartály nem más, mint két vékony műanyag- hártya közé rétegelt, hajlékony hidroxipropil-cellu- lóz réteg. Amíg használatban van, a víz- és levegőzáró külső- és belső hártya megvédi a bomlástól a vízben oldódó belső magot. Amikor azonban kiürült, egy beépített fül meghúzásával megindítható a bomlás. Ezzel a mozdulattal ugyanis lehánt- ható a külső hártya, és a tartály néhány óra alatt a közönséges csapvízben vagy az esőben feloldódik. A tenger vagy a folyók állat- és növényvilágára ártalmatlan oldat keletkezik belőle. Az oldható tartály nem drágább, mint a jelenlegiek, amelyek üvegből vagy műanyagból készültek. Van Gogh látása Vincent van Gogh 1890 nyarán egy pisztolylövéssel vetett véget életének. Egyik depressziós rohamában lett öngyilkos. Egy amerikai szemorvos vizsgálatai szerint van Gogh depressziós rohamait — amelyeknek okát eddig hiába keresték — közeledő vaksága váltotta ki. A művész idült zöldhályogban szenvedett. Az amerikai szemsebész a következő jelenségekre utal: a hasábos színudvarok van Gogh festményeinek kávéházi lányai körül, egy részlet a festőnek egyik Gauguinhez intézett leveléből, amely szerint a sze- mevilágának „különös elfáradásában" szenved: a megnagyobbodott pupillák öngyilkos-portréin; előszeretete Provence vakító világossága és általában az erős fényforrások iránt, mint amilyenek a nap, a csillagok, a lámpák és a friss színekben pompázó virágok. A szemorvos szerint a művész feltétlenül megvakult volna, ha életben marad. Életrajzírói már régebben megállapították, hogy abszintot ivott, s ez a szeszes ital károsítja a szemlencsét. Északi átjárok A hajózás történetében sok gondot okozott, hogy az északi földrészeknek (Európa, Ázsia, Amerika) a sarkkörön túlnyúló részeit nem lehetett északról hajóval megkerülni, nem alakulhatott itt ki közlekedési útvonal. Régi törekvés volt, hogy megtalálják azokat az átjárókat, amelyeken át a hajók e földrészeket északról megkerülve jutottak volna a Távol- Kelet még kiaknázatlan területeire. Számos regényes feldolgozás foglalkozott például az Amerikát északról megkerülő északnyugati átjáró felfedezésével. Az északkeleti átjárót Oroszország és Szibéria felett keresték, hogy azon át jussanak át Európából Ázsia keleti részére. Attelelés nélkül, azaz egyetlen hajózási idényen belül először 1932-ben sikerült az átkelés az északkeleti átjárón a „Szibirjakov” szovjet jégtörőnek. Kereskedelmi hajó csak 1967-ben tudott először a Szovjetunió balti-tengeri kikötőiből a távol-keletiekbe vízi úton árut szállítani, de 1968-ban már rendszeresen használták ezt a vízi utat. Az északkeleti átjárónak kereskedelmi hajóúttá fejlesztésében nagy szerepe van a modern technikának, — a radarnak, a sarki jégen sodródó meteorológiai állomásoknak, az ellátó repülőgépeknek, stb. — amióta megépültek az első atomhajtású jégtörő hajók. A sarkvidéki hajózás történetében 1977-ben került sor az északkeleti átjáró megnyitására. 1977. február végén a mur- manszki kikötőből indult az atommeghajtású „Artyika” és a „Murmanszk" jégtörő, nyomukban a „Gizsiga” nevű Diesel-elektromos teherhajóval, amely teherautókat, helikoptereket, terepjáró járműveket és építési anyagokat szállított a Jamal-félszigeten felfedezett földgázlelőhelyek feltárásához és kiépítéséhez. A „Gizsiga" teherhajó kikötött rendeltetési helyén, a Jeges-ten gerbe benyúló Jamal-félszigetnél, a Haraszavej-foknál Biztos ujilenyomat-azonositas Nyomoz a komputer Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) 44 millió dollár értékű különleges számítógépet állított üzembe, amely percek alatt megállapítja az azonosításra betáplált ujjlenyomat képéről, hogy azzal megegyező szereDel-e a bűnüavi nyilvántartásban. A komputer természetesen az ujjlenyomat tulajdonosának az adatait is közli, ha azonosságot talál az összehasonlításhoz. Az ujjlenyomat bizonyító ereje abban rejlik, hogy az ujjhegyen levő vonalak minden egyes embernél különbözőek. Lényeges dolog, hogy az ujjhegyek bőrének rajzolata sem dörzsölés, sem savval való maratás, de még égetés által sem változtatható meg, az ujjból kinövő bőr lenyomata mindig ugyanolyan lesz. E vonalak lenyomata valamely tárgyon tehát csalhatatlan bizonyítéknak számít arra, hogy egy meghatározott ember — és csakis ő — megfogta azt a tárgyat. Az ujjlenyomatok felismerése szabad szemmel — vagy akár nagyítóval — kezdetben hosszadalmas volt és nagy gyakorlatot igényelt. A felismerés módszerét igyekeztek tökéletesíteni, nagyításokat készítve az ujjlenyomatokról, amelyeket elektronikus gépek azonosítottak, előre meghatározott pontok alapján. Ez a módszer azonban hiba- lehetőségeket rejtett magában, különösen, ha a nyomatok nem voltak teljesek vagy elnyomódtak. Az új, jóval tökéletesebb eljárás lényege, hogy az ujjlenyomat felnagyított képére egy rácsot helyeznek, s az elektronikus gép a lenyomat vonalainak s a rács vízszinteseinek és függőlegeseinek szögeit dolgozza fel és hasonlítja össze. Ezek az adatok sokkal megbízhatóbbak az eddig használt koordináta- rendszer „pontjainál", s a kevésbé tökéletes ujjlenyomatok esetében is biztos azonosítást tesznek lehetővé. Ma már minden komolyabb bűncselekménynél vádolt személytől ujjlenyomatot vesznek, amit nyomban összehasonlítanak a meglevőkkel. KI mit kutat? Nagyon rövid és nagyon „szakszerű" jelentés egy nürnbergi kutatóintézetből, a munkanélküliségről. Eszerint 1975-ben a világon 73 millió munkanélküli szerepelt a statisztikákban. A mostani adatok és a lakosságszám- növekedési arányok alapján a nürnbergi szakférfiak szerint 1990-ben 105 millió lesz a munkanélküliek száma a világon. Aztán egy figyelmeztetés: a probléma igazán 2000 táján éleződik ki, mert akkorra a mai négymilliárd ember helyett hatmilliárd él majd a földgolyón. Mindig csak a világról, a földgolyóról van szó a jelentésben, mintha nem lenne jókora darabja földünknek, ahol egy ideje inkább munkaerőgond van, nem munkanélküliség! Tizenhat év alatt tilos! Többféleképpen lehet küzdeni az ifjúsági bűnözés ellen. Valahogy azonban az az érzésem, hogy Baltimore amerikai nagyváros nem a legcélravezetőbb módszert választotta. Kijárási tilalmat rendeltek el este tizenegy órától minden tizenhat év alatti leány és fiú számára. A büntetés a tilalmat megszegő gyerekek szüleit sújtja: egyelőre száz dollár a kiszabható maximum.. Éppen Baltimoreban ne tudnák, hogy minden, ami este tizenegy után megtörténhet és elkövethető, néha tizenegy előtt is megeshetik? Karate az áruházban „Tekintettel arra, hogy a tettenérésnél mind gyakoribb a verekedés, az áruházi detektívek számára szükségessé vált egy karate-tanfolyam is.” Ez a közlés azután következik, hogy olvasom: Londonban óránként hozzávetőleg negyedmillió font értékű árut lopnak el az áruházi tolvajok. Ha Dickens ma élne és mostanában írná a Twist Olivért, beszámolhatna arról, hogy a szervezett áruházi tolvajbandák tagjai szín és méret szerinti „megrendelést" kapnak a „főnöktől”, a lemezjátszót, magnót, fényképezőgépet márka és típus szerint választják ki a csoport tagjai. Az enyveskéz- együttes mindig figyelemelterelő személlyel indul az áruházba. Egy-egy nyolcadikkilencedik hónapban lévő fiatal hölgy, vagy éppen egy nagyon idős, nagyon magatehetetlen néni köt le egyszerre két-három eladót. Mintha ez az ötlet már Di- ckensnél is szerepelt volna. Az Oxford streeten, a híres Marks és Spencer áruház — tavaly 8000 tolvajt értek itt tetten — tizenhárom női detektívet alkalmaz. A tenyéréllel osztogatott karate-ütések titkát nekik is meg kellett tanulniok. Most már csak azon gondolkodom, vajon kik kapják az ütéseket? Mert a részletes beszámoló szerint „a hivatásos tolvajokat, bandatagokat sohasem lehet tettenérni...” Hamburgi csendélet A mozdulat, amelyet Hamburgban örökített meg a fényképész, pontosan olyan, mint amikor a szabó mértéket vesz. Igaz, zakóban, felöltőben ritkán vesznek mértéket nadrágról — a kép különben sem ezt ábrázolja. A guggoló férfiú bűnügyi nyomozó, a kopaszodó férfi pedig Kurt Groenwold ügyvéd, akit éppen motoznak. Az ügyvéd, aki egy időben terroristákat védett, most éppen terroristákkal való kapcsolat vádjával került a hamburgi bíróság elé. Repülőterek után immár a bíróságon is motoznak az NSZK- ban ... Groenwold, a motozó és a bíró Telekkönyvi kivonat Nem könnyű a minősítés. Vajon az ostobaság csúcsa, vagy csak a birtoklási vágy beteges esete az, ami a hongkongi „China Square Inch Land Ltd." mintegy tízezer ügyfelével megesett? A hongkongi cég okos angol tulajdonosa ingatlanközvetítéssel foglalkozik, bár nem mondható, hogy az eladott telkek mérete túlzottan nagy. Az amúgy is túlzsúfolt Hongkongban vásárolt egy kiszolgált rizsföldet, ezt osztotta fel 810 ezer részre. Igen, nyolcszáztízezer parcellára, a telekrészek mérete egyébként egy négyzetcentiméter. A kis telkek ára sem nagy: öt amerikai dollár. Eddig mintegy tízezer darab kelt el belőlük. Igazán érdekes a reklámszöveg is: „Az ön'tel- két az angol kormány a múlt században 99 évre bérbevette Kínától. A bérleti szerződés 1997-ben jár le. Mi lesz utána? Ez lesz a század legfogasabb kérdése! Az ön telkének értéke csak emelkedhet! „Egyelőre tízezren dőltek be, meg is kapták a telekkönyvi kivonatot. De ahogy az emberi hiszékenységet ismerem, a „China Square Inch Land" el fog adni még néhány ezer négyzetcentimétert ...
